Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-12 / 9. szám

fftjl #f£cre» <cJtiM'iap 1973. JANUÁR 13., SZERDA Tévedés Barátnőm, rendkívül szó­rakozott ember, éppen a napokban történt meg vele, amikor a villamoson uta­zott, hogy az ellenőr a bér­letét kérte ellenőrzésre, ő azonban a kapukulcsot nyújtotta oda. Az ellenőr természetesen nagyon meglepődött és ud­variasan csak ennyit mon­dott: „Asszonyom, én elfoga­dom a kapukulcsot, de ak­kor a címét is szíveskedjék megmondani!” 15 év múlva a budai járásban Az igények a fővároshoz igazodnak Terv a hálózatfejlesztésre — Kocsmák helyett éttermek Fűggőágy — indián mintára A szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál hálókü­lönlegességek mintapéldányait készítették el, túlnyomórészt szintetikus műanyagból, poli- amidból. Az újdonságok közé tartozik az indián mintára ké­szült függőágy. A cipőfűzőhöz hasonlóan körszövött műanyag zsinórból kialakított függőágy kitűnően használható kempin­gezésnél. A budai járási pártbizottság 15 éves távlati fejlesztési ter­vet dolgozott ki a kereskede­lem-vendéglátó hálózat fej­lesztésére. A járás lakosságának mind­össze nyolc százaléka mező- gazdasági munkás, a többi az iparban-közlekedésben, a ke­reskedelemben és az állam- igazgatás különböző területén dolgozik. Zömük bejáró, munkahelyük Budapest Ke­reskedelemben, vendéglátás­ban lakóhelyükön is fővárosi színvonalat keresnek, és eze­ket az igényeket ma még megközelítőéin sem tudják ki­elégíteni. A várható fejlesz­tést Bandzsál Antal, a járási pártbizottság munkatársa is­mertette. Bár az utóbbi tíz évben sokkal több lett az üzlet, a legnagyobb népsűrűségű településeken, Erden, Bu­daörsön, Budakeszin és Az Albertirsa és Vidéke ÁFÉSZ értesíti a kedves átutazó, illetve a helyi vendégeket, hogy JANUAR 15-ÉN, SZOMBATON MEGNYÍLIK A [Romántiha enclckjíö A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat FELVESZ tot 14-16 éves, általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalokat ipari tanulónak az alábbi szakmákra: KŐMŰVES, ACS-ÁLLVÁNYOZO, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS, ÉPÜLETASZTALOS, FAPADLÓZÓ ÉS MOANYAGBURKOLO KOZPONTIFÜTÉS- SZERELÖ, VIZ- ÉS GÁZVEZETÉK-SZERELŐ, VILLANYSZERELŐ, SZOBAFESTŐ ÉS MAZOLO, ÜVEGEZŐ, ÉPÜLETBURKOLÓ (H), MÜKŐKÉSZITÖ, VASBETONSZERELŐ, vízszigetelő, bádogos, tetőfedő. Jelentkezés az alábbi címen: Budapest XXL, Csepel, Kiss János altábornagy utca 19—21. A vidékiek részére tanulóotthont, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat ad a vállalat Azonnali belépésre felveszünk lakatos, hidegburkoló, parkettás, festő, vízvezeték-szerelő, villanyszerelő, tetőszigetelő, épületbádogos, kőműves, ács, vasbetonszerelő, asztalos, könnyűgépkezelő szakmunkásokat (nyugdíjasokat is), segéd- és betanított munkásokat (16 évet betöltött fiúkat is), kubikosokat, raktári segédmunkásokat, gépkocsivezetőket, rakodókat, autó-villamossági szerelőt, hidraulikaszerelőt, „Bjeloruss” rakodógépre gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező nehézgépkezelőt, toronydarukezelőt, építőgépek javításában és karbantartásában jártas villanyszerelőt. Jelentkezni lehet a P ROSPERITÁS KTSZ munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. Törökbálinton, még na­gyon sok a tennivaló. Az emberek a leghétközna­pibb élelmet is a városból hozzák, mert a falusi boltok­ban alig van választék. A végzett számítások szerint az élelmiszerek negyven, a ru­házati és iparcikkek 75 száza­lékát Budapesten szerzik be. A felmérés azt is megállapí­totta, hogy a járás bolti ke­reskedelmi forgalmának 80 százaléka élelmiszer, szemben az átlagos megyei adatokkal, ahol ez az arány 69 százalék. Még ennél is nagyobb gond, hogy alig van kulturált, egy­úttal szórakozást is nyújtó vendéglátóhely a járásban. Jellemző, hogy míg Pest me­gyében az összes vendéglátó egységek éttermi-vendéglői aránya 42, s a kocsmáiké 33 százalék (Vácott ez a szám 59, illetve 18), addig a budai já­rásban a vendéglátóknak csak 36 százaléka étterem, míg a kocsmáké 43. Ez az összeha­sonlítás már egymagában mu­tatja, hogy e téren kell a leg­nagyobb változást elérni. Sür­geti a megoldást, hogy a budai járásban már ma is, de a jö­vőben mind nagyobb mérték­ben növekszik a hétvégi üdü­lőtelepek száma. Az 'deiglenes népességnek a pihenés mel­lett megfelelő szórakoztatást és melegkonyhás étkezést is kell nyújtani. Mindezek figyelembevé­telével a tizenöt éves táv­lati fejlesztési terv célki­tűzése az, hogy a lakosság a járásban vásárolja meg az összes napi élelmi­szert. A vendéglátó hálózatot úgy fejlesztik, hogy az éttermek aránya 36 százalékról 54 szá­zalékra növekedjen, a kocs- mák-söntések száma viszont a jelenleginek a félére csök­kenjen. A tervidőszak végére el akarják érni, hogy minden községiben legyen melegkony­hás vendéglátó. A kereskedelmi hálózat bő­vítésénél az az elgondolás, hogy az ötezer lélekszámút meghaladó, városias jellegű helyiségekben inkább nagy boltokat hozzanak létre, főleg ABC-áruházakat. Ahol a felté­telek adottak — például Ér­den —, iparciikk-áruházat, il­letve szakboltokat kell nyitni. Ezek mellett a nagy kiter­jedésű helységekben és az üdülőterületeken kenyér-, tej­es zöldségárusító pavilonokat kell felállítaná. Mindezekhez összesen 36 ezer négyzetmé­ter alapterületű hálózatfej­lesztésre lesz szükség. Ebből tízezer négyzetméter jut élel­miszer-árusításra, 6 ezer ipar­cikkre és 26 ezer négyzetmé­ter vendéglátásra. A kidolgozott tervek szerint főleg az agglomerációs övezet bolthálózatát fejlesztik. Ez annál is inkább indokolt, mert 1985-re itt lakik majd a járás lakosságának csaknem 80 szá­zaléka, és már eddig is ezeken a településeken a legrosszabb a boltok aránya. A megfelelő számú bolt mellett arról is gondos­kodni kell, hogy a nyitva tartási időt a lakosság igé­nyeinek megfelelően álla­pítsák meg, hogy a bejárók munkából ha­zajövet még találjanak nyi­tott üzletet. A nagy boltokban be kell vezetni a két. műsza­kos árusítást. A hálózatfejlesztési tervet megküldték valamennyi köz­ségi tanácsnak, hogy saját igényeiknek megfelelő elgon­dolásaikat ezek ismeretében dolgozzák ki. ■ "J,i" " '"k; in.' Kenlponyvának Tartópillér helyett - levegő MUNKÁBAN A LÉGZSILIPEK A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat ez évben is folytatja a kentponyvák felhasználási lehetőségednek kutatását. Ezek közül egyik legbíztatóbbnak ígérkezik a tartólevegős csarnokként történő alkalmazás. A nagyüzemi gyártáshoz szük­séges minőségi paramétereket, valamint a felhasználás körül­ményeit a vállalat központi gyárában felállított és fonal­raktárrá kialakított tartóleve­gős csarnokon vizsgálják. A csarnokot két nagy teljesítmé­nyű ventillátor látja el leve­gővel, így biztosítható a sátor anyagának fenntartásához szükséges túlnyomás. A levegő kiszökését forgó- ajtós bejáratok, illetve lég- zsilip akadályozza meg. Az árut is ezen a légzsiüpen keresztül szállítják le. Külö­nösen nagy jelentősége van az ilyen jellegű csarnokoknak ott, ahol rövid időre nagy raktár- területekre van szükség, illetve ahol a sátor üzemeltetésével egyúttal a gabona és más ter­mékek száríthatok. Üj szénosztályozó Öt és fél milliós beruházással felépült a farkaslyuki szén­osztályozó. Msgkezdték a fenyomagpergetést A szombathelyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság csákány- doroszlói üzemében megkezd­ték a fenyomagpergetést. Az itt „szüretelt” tobozokból mint­egy 15 mázsa fenyőmagot nyernek, s bocsátanak a nép­gazdaság rendelkezésére. A IV. ötéves terv végére további öt­ven hektár magtermő ültet­vény fordul termőre, s így nemcsak belföldre, de export­ra is jelentős mennyiségű fe­nyőmagot adhatnak. Fektessék vagy mozgassák a beteget Tanácskozás a szívinfarktusról A körzeti és üzemorvosok is részt vettek azon a tudomá­nyos eszmecserén, amelyet ko­runk egyik legelterjedtebb be­tegségéről, a szívinfarktusról rendezett a Győr-Sopron me­gyei kórház és a TIT győri szervezetének egészségügyi szakosztálya. A tanácskozáson a külföldi szaklapokban megjelent legújabb tudományos in­formációkat ismertették és különösen a megelőzés, a tanácsadás más országokban bevált módszereire hívták fel a figyelmet. A megyei kórház a TíT-tel együttműködve rend­szeresen rendez úgynevezett folyóirat-referátumokat, ame­lyek eredményeként sikerült a kórház, a körzeti és az üzemi orvosok bevonásával a koráb­binál egységesebb diagnoszti­kai és kezelési módszereket bevezetni. A külföldi tapaszta­latokat gyorsan felhasználó Győr-Sopron megyei kórház­ban például eredményesen alkalmaz­zák a szívinfarktusban szenvedő betegek két hét utáni fokozatos mozgatá­sát. Az általános gyógymód ugyan­is hat-nyolc heti „fektetést” ír elő a szívbetegeknek. Az új módszerrel figyelemre méltó eredményeket érnek el. F utótűznél is gyorsabban terjedt a hivatalban, hogy Mucuskát, az egyik osz­tályvezető pompás külsejű tit­kárnőjét baleset érte. Persze, nem volt vészes a dolog. Any- nyi történt mindössze, hogy fodrásznál volt az aranyos, az­után pedig egy barátnőjével elpetyegte az időt, ezek után természetesen úgy rohant ha­za, mint az említett futótűz. Szaladt lefelé a földalatti lép­csőjén, s annak talán a köze- ' pénél tartott, amikor valaki hátulról — természetesen vé­letlenül — összerúgta a boká­ját. Ennek nagy-nagy röpülés lett a következménye, a lan­dolás meg enyhe agyrázkódás­sal járt, majd szirénázva jött a mentőautó és Mucuska már­is a kórházban találta magát. Másnap reggel a hivatalban csődület támadt. A kollégák csoportba verődve tárgyalták a tragikus elesés okait. Mert annak, hogy valaki elesik, kell, hogy oka legyen. Kell rá ma­gyarázat. íme a csődületből tisztán, élesen kicsendült Var- gáné hangja. Róla úgy tudják, hogy komoly, családjának élő asszony, munka után azonnal rohan haza mosni, főzni, taka­rítani, gyereket és férjet ne­velni. Ki mint él... — Hiába — kiáltotta rezig- náltan —, ez a sorsa a dolgozó asszonynak. Futás, rohanás a családhoz, egyik lába itt, a má­sik amott. Nem csoda, hogy végül is felbukik. Én meg egy­szer úgy jártam ... De közbevágott Jacekné, aki egy tutyi-mutyi ember ki­kapós hírű felesége. *— Szeretem a hajnalt — biggyesztette el a száját gú­nyosan. — Valami itt nem stimmel. Azt mondják, nem is a földalatti jelé lakik. Akkor mit keresett arrafelé? — Miféle ostobaságokat lo­csognak itt, asszonyok? — ri- pakodott a nőkre Sándor Imre, a hivatal izomkolosszusa, aki ellenőrizheteUen adatok sze­rint hajdanában futballista volt. Állítólag az ifjúsági vá­logatottba is bekerült, tarta­lékként. — Ügy volt, ahogy volt — mondta ellentmondást nem tú­róén. — Felvágták! Tudják maguk, mekkorát lehet repül­ni? Látták maguk, hogy 1947. augusztus 17-én mekkorát re­pült Deák Bamba, amikor fel­vágta az osztrák Stotz? De, hogy magammal példálózzak... A példálózásból nem lett semmi. Sándor Imrét a kabát­ja hajtókájánál fogva kirán­gatta a bolyból Humbulya Ákos, akiről mindenki tudja, hogy mitagadás, túlságosan gyakran néz a borosüveg fe­nekére, s az orra is úgy fény­lik, mint egy szépen tisztított rézkilincs. Ö nem bocsátkozott feltételezésekbe, hanem kér­dezett: — Mondd, mit tudsz a kis hölgyről? — Hallod, hogy elesett — fe­lelte kelletlenül Sándor. — Elesett? — derült fel Humbulya arca. — Ittas volt? — Ugyan — morogta Sándor csak úgy foghegyről. — Akkor öreg hiba! Akkor valami bibi van a dologban Mert egyszer én is majdnem leestem a markotai templom- toronyból. De az tiszta ügy volt. Előtte koponyánként két litert bedobtunk a sógorral. Simon Lajos Szaküzleteinkben nagy választékban kaphatók tanulófényképezőgépek^ Pouva Start fényképezőgép 95,— Ft Etűd boxgép 99,— Ft Ljubitelj 2., 6x6-os, tükörkeresős gép 300,— Ft A jó bizonyítványért jutalmazza meg gyermekét! Szereti a kényelmet? IDŐT, PÉNZT, MUNKÁT TAKARÍT MEG, HA IGÉNYBE VESZI AZ 1972. január 17-től beinduló « Az ágyneműcseri egyelőre csa GÖDÖLLŐN SZAZHALOMBATTA1 ÉS VÁCOT vehető igénybe Bővebb felvilágosítás a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat „Patyolat" felvevőhelyein.

Next

/
Oldalképek
Tartalom