Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
rear litem 1972. JANUÄR 1., SZOMBAT Öt-hat százalékkal nő a nemzeti jövedelem, 75 ezer lakás épül A NÉPGAZDASÁG 1972. Él// TERVE A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1972. évi népgazdasági tervet, amelyet a IV. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok és az 1971. évi gazdasági fejlődés tapasztalatainak figyelembevételével dolgoztak ki. A kormány megállapította, hogy 1971-ben a kitűzött célok nagy részét sikerült elérni. A társadajmi termék mintegy 7—8 százalékkal emelkedett, a nemzeti jövedelem ennél némileg gyorsabban nőtt. A népgazdaságban h foglalkoztatottak száma a tervezett mértékben, 1,6 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés 5,5—6'százalékkal haladja meg a tavalyit. Az építési-szerelési teljesítmény 11—12 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt viszonylag alacsony 1970. évi színvonalhoz képest — 9—10 százalékkal emelkedett. Javult a termelékenység. Az iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés 5,5—6 százalékkal nőtt. Az ipari termelés emelkedését teljes egészében a termelékenység növekedése biztosította. A munkaerő-vándorlás mérséklődött. AZ építőiparban az egy munkásra jutó termelés körülbelül 7 százalékkal több, mint tavaly. Az építőipari termelés növekedésének mintegy kétharmad része a termelékenység emelkedéséből származik. Jóllehet a termelő ágazatok a tervnek megfelelően fejlődtek, és számos területen kedvező tendenciák mutatkoznak, néhány területen a fejlődés eltért a tervezettől. A belföldi fel- használás a nemzeti jövedelemnél gyorsabban emelkedett, aminek fő oka a beruházásoknak az előirányzatot meghaladó növekedése. A tervezettnél gyorsabb ütemben emelkedtek a készletek is. Emellett a fogyasztás növekedési üteme és volumene is meghaladja a tervezett mértéket. A behozatal mind szocialista, mind tőkés viszonylatban a kivitelnél és a tervezettnél gyorsabban emelkedett. A kivitel és a behozatal eltérő fejlődése következtében a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege kedvezőtlenebb, mint ahogy azt az éves terv előirányozta. A lakdsság életkörülményeit meghatározó tényezők 1971-ben az ötéves tervnek megfelelően alakultak. Az életszínvonal növekedése összességében meghaladja a tervezettet. A lakosság egy főre jutó reálbére mintegy 3 százalékkal, egy főre jutó reáljövedelme körülbelül 6 százalékkal emelkedett. A lakosság pénzbevételei körülbelül 10 százalékkal haladják meg a múlt évit. A jövedelmek növekedése és a teljesítmények emelkedése közijtt a kapcsolat szorosabb, mint a korábbi években volt. A munkaviszonyból származó jövedelmek növekedése nagyobb részben az átlagkeresetek emelkedéséből, a mezőgazdasági jövedelmek növekedése pedig az áruértékesítés bővüléséből származik. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 2 százalékkal — a számítottal megegyező mértékben — emelkedett. 1971-ben mintegy 73—74 ezer lakás épült, ami 3—4 százalékkal több a tervezettnél. Az 1971. évi tapasztalatok alapján a kormány a gazdaságirányítás 1972. évi fő feladatát a fejlődés kedvező vonásainak erősítésében és ezen keresztül a gazdasági egyensúly javításában jelölte meg. Ennek megfelelően az 1972. évi népgazdasági terv a társadalmigazdasági előrehaladás és az életszínvonal folyamatos növelésének tartós megalapozása érdekében a termelés egyenletes fejlesztését és a felhasználásnak a lehetőségekkel összhangban álló növelését irányozza elő. Nemzeti jövedelem A terv szerint 1972-ben a nemzeti jövedelem 5—6 százalékkal emelkedik. Ez lényegében megfelel a IV. ötéves tervben számított éves növekedési ütemnek. A nemzeti jövedelem fel- használásának növekedési üteme az 1971. évihez képest mérséklődik. Ezen belül a fogyasztás 5 százalékkal, az ötéves tervvel megegyezően nő. A felhalmozás volumene (beruházások, készletek) az 1971. évi szinten marad, így a fel- használás aránya kismértékben a fogyasztás javára változik. Beruházások 1972-ben 106 milliárd forint értékű beruházás megvalósítására van lehetőség. A terv a beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházások befejezésének meggyorsítására összpontosítja, következés- 'képpen az 1971. évinél kevesebb új beruházás kezdhető meg. A terv az állami eszközökből megvalósuló beruházásokra 49—50 milliárd forintot, az ötéves tervben az ez évre számítottnál 5—6 milliárd forinttal és az 1971. évinél 2—2,5 milliárd forinttal nagyobb ösz- szeget irányoz elő. A vállalati és a szövetkezeti döntésektől függő beruházások értéke 56— 57 milliárd forint lehet, A beruházások tervszerű végrehajtását szolgálják az 1972. január 1-én életbe lépő kormányzati intézkedések. Ipar — építőipar Az ipari termelés 1971-hez képest 5—6 százalékkal emelkedik. A növekedés a belföldi igények jobb kielégítése mellett biztosítja a tervezett exportot is. A terv számításai szerint — a negyedik ötéves tervben előirányzott szerkezeti változásoknak megfelelően — ,az átlagosnál gyorsabban növekszik a vegyipar, a villamosenergiaipar, válamint az építőanyagipar termelése. A terv előirányozza a kapacitások eddigieknél hatékonyabb kihasználását, a munkaerő-gazdálkodás javítását, a termelés és az értékesítési lehetőségek jobb összehangolá- kát. Az iparban foglalkoztatottak létszáma körülbelül 0,5 százalékkal, mintegy 8—9 ezer fővel bővül. A műszaki intézkedések, a munkaszervezés javításának eredményeképpen, a -munka'• termelékeny ségá. aoer- méiéssel közel hasonló ütemben, emelkedik. . Az építőipar termelése 3—4 százalékkal lesz nagyobb, mint 1971-ben. A kapacitásnövekedést elsősorban a közműépítő vállalatok fejlesztése, továbbá a könnyűszerkezetes építési program folytatása segíti. Mezőgazdaság A terv 1972-ben a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos emelkedésével számol. A növénytermelés mintegy 3—4 százalékkal nő. Szántóföldi növényekből a terv — tekintettel az 1971. évi jó eredményekre — terméshozam-emelkedéssel nem számol, míg zöldségfélékből 23—21, szőlőből 12—13, gyümölcsből pedig 21—22 százalékos növekedést irányoz elő. Az állattenyésztésben á termelés mérsékelten, mintegy 1 —2 százalékkal nő. Hasonló ütemben emelkedik a vágóállat-termelés is. A terv a sertésállomány 1971. évi szintjével és a szarvasmarha-állomány növekedésével számol. A mezőgazdasági termelés és a tervezett import ehhez megfelelő takarmányellátást biztosít. A vágóbaromfi-termelés a keresletnek megfelelően tovább növekszik. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelés 1972-ben is j kiegyensúlyozott belföldi ellátást tesz lehetővé. A húsellátás az 1971. évihez hasonló lesz. A feldolgozott, csomagolt élelmiszerek mennyisége tovább bővül. Közlekedés A közlekedés teljesítménye az áruszállításban körülbelül 3, a személyszállításban mintegy 2 száealékkal nagyobb lesz. Ezen belül a vasúti áru- szállítás csekély mértékben, a közúti közlekedés mintegy 9 százalékkal növekszik. A személyszállításban a vasút igénybevétele kismértékben csökken, míg a közúti közlekedés körülbelül 5 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolít le. A fővárosi közlekedésben 1972. végén teljes hosszában üzembe lép. a metró kelet— nyugat irányú, valamint a szentendrei HÉV hozzácsatlakozó vonala. A metró észak— dél irányú vonalának építése meggyorsul. A hírközlés területén a távbeszélő-főközpontok kapacitása bővül; mintegy 28 ezer alközponti állomás belépése várható. Mindezek ellenére a távbeszélő-igényeket teljes mértékben még nem lehet kielégíteni. Külkereskedelem Az 1972. évi népgazdasági terv a külkereskedelmi mérleg javulását irányozza elő. Ennek megfelelően a behozatal növekedése mérséklődik, a kivitel jelentősen nő. A szocialista országokba irányuló kivitel 13—15, az onnan történő behozatal 6—7 mu ír ——i■ százalékkal emelkedik. A szocialista viszonylatú külkereskedelmi forgalomban a legnagyobb növekedést a gépexportban kell elérni, de jelentősen emelkedik az anyagok és alkatrészek, a gyógyszerek, a könnyűipari termékek és a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékék kivitele is. Nagy mértékben bővül az energia- hordozók, az anyagok, alkatrészek és fogyasztási cikkek behozatala. Tőkés viszonylatban a kivitel mintegy 13 százalékkal, a behozatal pedig 5—6 százalékkal nő. Tőkési viszonylatban a leggyorsabb exportnövekedés a kohászatban, a gépiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban várható, de jelentősen emelkedik a köny- nyűipar exportja is. Az import növekedése megfelelő mértékű a népgazdaság anyag- és késztermékszükségletének biztosításához. Életszínvonal, kiskereskedelmi forgalom, lakásépítés 1972-ben tovább nő a lakosság életszínvonala. Körülbelül 5 százalékkal emelkedik a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme. Az egy keresőre jutó reálbér — figyelembe véve a fogyasztói árszínvonal tervezett változását is — körülbelül 3 százalékkal nő. Az 1972. évi társadalmi- gazdasági célok elérése érdekében bevezetett árpolitikai intézkedések következtéiben a gazdaság egyes ágazataiban termelői és fogyasztói áremeléssel, illetve csökkenéssel számol a terv. így az építő- anyagipar területén etgyes építőanyagok ára, valamint a fogyasztási cikkek közül a sör fogyasztói ára emelkedik. Ugyanakkor a kedvező áruellátási helyzet lehetővé teszi a mosószerek, szappanok és háztartási tisztítószerek fogyasztói árainak csökkentését. A tervezett árintézkedések hatására a fogyasztód árszínvonal legfeljebb 3 százalékkal emelkedik. A sokgyermekes családok anyagi gondjainak csökkentését szolgálja, hogy a három- és többgyermekes családok, valamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők gyermekenkénti családi pótléka havi 100 forinttal emelkedik. A lakosság nagyobb jövedelmével összhangban a terv a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 10 százalékos emelkedésével számol. Az 1972. évi ellátás az ideihez hasonlóan kiegyensúlyozott lesz, bár egy,es cikkeknél adódhatnak nehézségek. A lakosság személygépkocsi- állománya számottevően — 52 ezer darabbal — bővül. Az áruforgalom tervezett növekedése elsősorban a termelő vállalatok és a kereskedelem jó együttműködését, a termelés és az árukínálat szerkezetének a kereslethez való igazítását kívánja meg. 1972-ben 75 ezer lakás épül. Ebből 30 ezer állami erőből, 45 ezer a lakosság anyagi eszközeiből és állami kölcsöntá- mogatással valósul meg. A lakásépítés nagyipari módszereinek fejlesztését szolgálja a szegedi házépítő kombinát üzembe helyezése és a budapesti 4. számú házépítő kombinát kapacitásának bővítése, Meakezdődik a veszprémi é° a kecskeméti házgyárak építése is. Egészségügy, szociális és kulturális ellátás Az egészségügyi ellátás továbbfejlesztése során a gyógyintézeti ágyak száma 1400-zai bővül; 115 új orvosi körzet létesül. A szociális otthonokban mintegy hétszázzal, a bölcsődékben 1300-zal, az óvodákban pedig mintegy tízezerrel növelik a férőhelyek számát. Az általános iskolai tanulók száma demográfiai okok következtében körülbelül 21 ezer fővel csökken. Részben a létszámcsökkenés, részben a tervezett , osztályterem-fejlesztés hatásaként enyhül az osztály- termi zsúfoltság. A terv szerint emelkedik a továbbtanulók áránya: 1972-ben mintegy 70 ezen szakmunkástanuló és 58 ezer középiskolás kezdheti meg tanulmányait. A felsőfokú oktatási intézményekben 14 500 nappali első éves hallgató felvételére kerül sor. Az 1972. évi népgazdasági terv megalapozott, reális, erősíti a népgazdaság összehangolt fejlődésének kedvező tendenciáit. A nemzeti jövedelem tervezett növekedése az élet- színvonal, a népjólét további folyamatos fejlődésének legfőbb biztosítéka, az éves nép- gazdasági terv negyedik ötéves tervünk végrehajtását, népünk további felemelkedései szolgálja. 1972-ben — az adottságok és lehetőségek számbavételére építve — a gazdaságban meglevő kedvező folyamatokat kell erősíteni. A népgazdaság fejlődése szempontjából különösen fontos az egyensúlyi viszonyok megszilárdítása. A népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdekek jobb összhangjára • törekedve, a helyi célokat a népgazdasági érdekek alá kell rendelni. Ösz- szehangolt központi és helyi kezdeményezéssel, nagyobb következetességgel kell keresni a termelés hatékonyabb formáit s a kapacitások jobb kihasználásának lehetőségeit, a munkaszervezettség javításának útjait. Az 1972. évi fejlődés, népünk jólétének emelkedése, a további tervidőszakok megalapozása. érdekében a kormány felhívja a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, az üzemek, vállalatok, intézmények, .. szövetkezetek . mindent az ez évi népgazdasági tervben foglaltak végrehajtásáért. A kormány felkéri a társa-: dalmi szerveket, hogy az 1972. évi népgazdasági terv céljainak széles körű ismertetésével, a szocialista munkaverseny további kibontakoztatásával mozdítsák elő a terv valóra váltását. A kormány felhívja a lakosságot, a vállalatokat, a szövetkezetek és az intézmények vezetőit, valamennyi dolgozót, hogy odaadó munkájukkal biztosítsák az ez évi népgazdasági terv teljesítését. Tél a tanyán »ÖH , toenyéW, , tanyaudvaron levő kukoricaszárkúpo- kon varjak f eke télinek, az udvaron túl őszi gabonák zöldje csillan elő a foszlott hótakaró alól... A lakóépületen háztábla hirdeti: a 24-es számú tanya előtt állok. A kövesút innen három kilométer, a város pedig tizenkettő. Orvos, patika nyolc kilométerre, a legközelebbi villanylámpa a tsz majorjában ég, az két és fél kilométer, ugyanott van az iskola és a bolt is. Cserepesék nádtetős tanyája az ide legközelebb eső emberi hajlék, háromszázötven lépés Csöndes János bátyám házától — ezt már magam mérem le. Csöndes bácsi hatvannégy éves, most éppen itthon van, a kötelesség különben a tsz nyája mellé parancsolja, mert juhász a mestersége. Ül az öreg a karoslócán, fagyosszalonnát eszik, mozog a kormos bajsza, néha végig is simítja mutatóujjával a majd fél évszázada ápolt férfiékességet ... Csöndes bácsi és felesége írástudatlanok. Annak idején nem volt ezen a vidéken iskola, később már az idő és a türelem hiányzott, hogy megtanulják a betűvetést. — A rádiót azért nagyon szeretjük — mutat a néni a telepes készülékre. — Különösen, ha az a kedves Jancsó Adrienne énekel. Ök még a népdal világában élnek. Ezt bizonyítandó, János bácsi csak úgy, szalonnázás közben eldudorássza nekem; Juhász vagyok az Alföldön, nem gulyás Ostor fityeg a vállamon, karikás. Kiválasztok a ménesből egy derest Ezért még a vármegye is megkeres .,. S, hogy a lónak még ma is van becse a tanyavilágban, az a következő mondatból tüstént kiviláglik: — Mi már nem szívesen ülünk biciklire — mondja a néni. — Itt van ez az öreg lovacskánk, ez elhúz bennünket, ahová csak kell... Vagyis hetenként egyszer a városi piacra, ahol vesznek vagy eladnak valamit. Be a faluba, a borbélyhoz. A majorba a bolthoz. Aztán, ha nagy a hó, viszik az iskolába az unokákat. Bizony, aem kijnnyú a ta„yal iskolSs. gyermek élete. Az alsótagozatosok egy csoportban tanulnak a majori kisiskolában. Elmegyek, megnézem a Csöndesunokákat, miként oltják be őket a tudományokkal. Az iskola a templomnyi magtár falához búvik. Egyetlen terem. A négy osztállyal párhuzamosan foglalkozó fiatal tanító néni egyik szeme mindig ott van a terem végében játszadozó kétéves kislányán, akit nem tud kire hagyni, míg ő a szorzás mesterfogásaira tanít egy bozontos hajú tanyai fiút. A tanulók száma összesen tizenhét. Elsős egyetlen egy van; a másodikosok száma kettő; nyolcán tanulják a harmadik osztály tudnivalóit; hatan negyedikesek. Furcsán keverednek az apróságok tudatában az ósdi és a vadonatúj elemek, Azt kérdem tőlük: — Ki látott közületek mozit? Zsibongás, hadakozás, hogy ő felel először, meg hogy ő tudja jobban. Vér gül egy kétarasznyi babszemjankó fölpattan : * — Én láttam a Szerelmet. Kuncogás. Néhányan Törőcsik Mari nevét hadarják. Kis számvetés: a gyerekek fele még nem látott belülről mozit. Ketten voltak eddig színházban. Tévét viszont már mind látott, többször is. A fiúk, kettő kivételével, már mind látták a tv-ben a magyar labdarúgóválogatottat, a város csapatát viszont egyikük sem nézte meg. Azt sem tudják, hol van a focipálya. Kis pályaválasztási tájékozódás: Négy gyermek még nem gondolt arra, hogy mi legyen. Egy úgy mondja, azt választja majd, amit a szülei akarnak.' Ketten boltosok szeretnének lenni. Egy sápadt kisfiú tsz-elnök-helyette- si munkára vágyik. (Ki tudja, miért éppen helyettesire!?) Aztán a hagyományos gyermel»válaszok: „én cukrász leszek... én pilóta ... én tanító bácsi... én borbély, mert az melegbe® van...” Hallgatom az álmok záporát, végű! egy negyedikes kislány szava zökken; ki a hangulatból: — Én művésznő leszek. — Igen ? — nézek rá. Szőke haja var- kocsban, világoskék melegítő van rajta, mint az edzőtáborban élő sportolókor, — És milyen művésznő? Zavart hallgatás. Valaki fölrikkant: — Mint Zalatnay. A kislány pirosán fordul a fogadat* lan prókátor felé: — És ha olyan? Va|y ha én leszek majd Venczel Vera? A kipukkanó nevetésben tudom meg, hogy a művésznőjelölt Csöndes bácsi nagyobbik unokája. Öt is, Feri öccsét is hazaviszem óra után a tanyára.
