Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-08 / 289. szám

Jeles, munkából is „Nekünk épül, mi építjük” fezt választották akcióprogram­juk jelmondatául a monori-er- dei általános iskola úttörői. S hogy ez nemcsak fogadkozás, hanem tartalommal teli való­ság is, mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy sok ezer forintot érő társadalmi mun­kával új termet építettek ma­guknak az úttörők. Az egvik kihasználatlan folyosórészbe, a diákok építettek termet. Ma­guk bontottak, falaztak: a fel­sőtagozat valamennyi tanuló­ja. A szülők és a helyi KISZ- esek is segítettek az építkezés­ben. Az iskola égető tanterem­gondjain így valamennyit si­került enyhíteni: gyakorlati órák megtartására, úttörő- és különböző szakköri foglalkozá­sokra igen jól használható az újonnan kialakított helyiség. A monori-erdei úttörők zö­me munkából is jelesre vizsgá­zott ... sz POSTAFIÓK 51. Ládák a határban A naponta Pest felé utazók­nak megszokott a kép. Kopár szántóföldek és itt-ott még lá­bon álló kukoricaszár-táblák váltogatják egymást. Az üllői határban ezenkívül azonban még mást is látni. Nagy terü­leten ládák sokasága hever szerteszéjjel. Vajon ezeket még az őszi betakarítás után felejtették kinn a határban? Vagy talán most, hogy a hó elolvadt, vit­ték oda? De milyen célból? Hiszen a betakarítás már be­fejeződött. Vagy talán még­sem? Egy olvasó MQHOB^VmCKE HKSZ m m XIII. ÉVFOLYAM, 288. SZÄM 1971. DECEMBER 8., SZERDA KÖVETENDŐ PÉLDA Jé az áruellátás Pilisen A termelőszövetkezet és az ÁFÉSZ igyekezete ' Csak a külterület Irigylésre méltó helyzetben vannak a pilisi háziasszonyok. Modern fűszer-csemege üzlet, olyan gazdag élelmiszer- és italválasztékkal, hogy sok fő­városi bolt megirigyelhetné. Vele szemben az Űj Élet Tsz mintaboltja. Valóban mintául szolgál­hat jó néhány termelőszö­vetkezetnek, íme így is le­het szolgálni a község la­kóit, helyben is akad piac az árunak. Nem kell mindent okvetlenül Budapestre vinni. Persze jóból .is megárt a sok: közel van egymáshoz ugyanis a két bolt, a külterületen viszont jó­val mérsékeltebb a válasz­ték, kevesebb az áru. A húsbolt nagyszerű válasz- tékkal — belsőségekkel is — váltott ki megérdemelt elis­merést a lakosság körében. Az áruval jól ellátott TÜZÉP-te- lep, a kitűnő ÁBC-áruház, a ruházati és a műszaki bolt, s az ízlésesen berendezett presz- szó is azt jelzi:, A lakosság figyelmébe Mikor szelíd a róka? , Beszélgetés a veszettségről Halló, halló figyelem! Itt a községi tanács hangos- híradója ... Halló, halló fi­gyelem”! A nagyközségi ta­nács szakigazgatási szerve ér­tesíti a lakosságot, hogy a környező községekben veszett rókákat észleltek ... Aki gya­núsan viselkedő rókát lát, azonnal jelentse... A kutyá­kat csak megkötve szabad/ tartani, szabadon engedésük még éjjel is tilos!... Három hónapnál idősebb ebeket be kell oltatni!...” Két siető fiatalember egy pillanatra megáll. Hallgatják, majd az.egyik bosszúsan le- gyintve megjegyzi: — Gyere, annyit mondják, hogy már a könyökömön jön ki. — Valóban ilyen veszélyes a helyzet ? — kérdezem dr. Bálint Ferencet, a járási főál­latorvost. — Igen. Mondjuk is, írjuk is hivatalosan a községi ta­nácsoknak. Közlés céljából a sajtó, rádió és a tv útján, a lakosságnak. Hogy van-e fo­ganatja? Kétséget kizárólag, van, de, sajnos, nent minden esetben és főleg nem minden­ben. Okulásképpen néhány megtörtént esetet említenék. Valahol Gomba és Űri határá­ban két ember kiirtott rókát talált. Hazavitték Monorra, egy-két napig az udvaron he­vert, majd a gyerekek bevit­ték az iskolába. Árulták. Sze­rencsére egy fiatal mezőgaz­dász kolléga észrevette. Hogy ki hozta haza a rókát, nem lehetett megállapítani. Leta­gadták, mert tudták, hogy a fertőtlenítéssel együtt oltás is jár. Vasadon, a Háy-majorban a sertésólban húzta meg ma­gát a ravaszdi. Az állatgon­dozó a hátánál fogva a föld­höz verte. Sokat mondjuk, ti­los a rókát megfogni! Emberi kéz érintése nélkül kell agyonütni és úgy elföldelni. Nem nehéz ez, mert a veszett róka szelíd. Mendén az iskolás gyerekek egy kiirtott, el nem földelt rókának levágták . a farkát, és azzal játszadoztak. Utólag nehéz már ellenőrizni, \ hogy hány gyerek fogta meg. — Üllőn egy jól ismert és nagy tapasztalattal rendelke­ző vadász rókát lőtt. Meg­nyúzta, bőrét a padlásra akasztotta száradni. Minden vadásztársulat értesítést ka­pott, hogy a lelőtt rókát tilos megnyúzni. Büntetése általá­nos fertőtlenítés és oltás. Ter­mészetesen a bőrt is elkoboz­tuk és megsemmisítettük. Az egyik községben „szelíd” róka jelent meg. Üldözői elől a kertekbe, onnan nyitott abla­kon, egy lakásba menekült,. A gazda észrevette és rácsuk­ta az ablakot. A róka a szo­bában mindent összeugrált, a függönyt letépte, a gyerek gumijátékokat — mivel érezte rajtuk az emberi szagot — valósággal szétmarcangolta. Majd, mint aki jól végezte dolgát, a rádió tetejére ült... Ott találták meg... Üjabb fertőtlenítés és újabb oltás következett... A laboratóriu­mi vizsgálatok minden eset­ben veszettséget állapítottak meg. — A lakosságnak mit kell tennie „rókaveszély” esetén ? — Az állategészségügyi ha­tóság minden eszközzel igyek­szik elejét venni a tragédiá­nak. Tudni kell, a veszettség emberre is veszélyes. Gyógyít­hatatlan betegség. Ha észlel­jük, megindítjuk a versenyfu­tást az életért. A lappangási idő ugyanis két-három hét. Amennyiben ezen belül sike­rül a megfertőzött embert be­oltani, megmenekült. Ha nem, elkerülhetetlenül bekövetke­zik a vég. A betegség kitör, az illető belehal. — Ezért ne intézzék el a községi tanácsok felhívásait kézlegyintéssel. És a kom­munikációs eszközök útján tudomásunkra jutottakat is tartsák be. Minden legkisebb gyanús esetet jelenteni kell. Ismétlem, senki se felejtse el, a veszettség halálos betegség és leginkább rókák terjesztik. A veszett róka gyanúsan sze­líd. Hozzányúlni csak vég­szükségben szabad, utána azonnal kezet kell mosni, fer­tőtlenítő oldatban. (ács) Pilisen valóban nagyköz­ségi színvonalon szolgálják ki a vásárlókat. #! Az ÁFÉSZ és a termelőszövet­kezet vezetői elsősorban a köz­ség érdekeit tartják szem előtt. Pilis , követendő példaként szolgálhat hát a járás néhány községe számára is... ' (szatti) Pacsirtatelepnek van már boltja Űri község külterületén fel­épült a pacsirtatelepi vegyes­bolt. Jó helyen, egy dombte­tőn magaslik a többi ház kö­zött. A vásárlót belül szép, kor­szerű bolthelyiség fogadja. Hatvan ember kényelmesen elfér tenne. Előnye: az áru­cikkek egy-két szempillantás alatt felfedezhetők. Nemrég, a megnyitás nap­ján, gazdag árukészlet várta a vásárlóközönséget. A bolt- helyiségben több mint százan szorongtak. Környezetismeret oktatás keletében Jámbor Já­nos tanító vezetésével még az általános iskola negyedik és ötödikes növendékei is meglá­togatták az üzletet. A sülysápi ÁFÉSZ tervéi szerint csak 1974-ben került volna sor a bolt felépítésére, azonban a tagság hozzájárulásával — s nem utolsósorban a település lakóinak önzet­len munkájával — sike­rült a boltot már most, az idén felépíteni. Az üzlet vezetője jelenleg ideiglenesen, Fekete István­ná sülysápi lakos. Nemsokára azonban Oláh *1 renke, a Pa­csirtatelep szülöttje moso­lyoghat valamennyi vevőre, írónké ugyanis most tölti utolsó tanévét az 1. számú ön- kiszolgáló boltban. Tavasszal már ő lesz a vezető. Az üzletház értéke 190 ezer forint, de a település lakóinak ez sokkal többet jelent, mert nem kell töb­bé a községbe gyalogol- niok, vásárolni. Spanits Gyula, a szövetkezet igazgatóságának nevében mondott köszönetét a társa­dalmi munkáért, majd azok­nak, akik húsz óránál több társadalmi munkát végeztek, elismerő Oklevelet és egy szép üvegtálat, művirággal nyújtott át. Ilyen ajándékot kapott Tölgyesi Zoltán építőipari technikus, aki a vegyesbolt tervét készítette el, Bori Já­nos, aki a munkát szervezte és fuvarozásokat is végzett, Majzifc Illés kőműves, Boda Rudolf fuvaros, Oláh Antal ács, Petrik Sándor és Laczkó Ernő segédmunkás. Ezen kí­vül még 80-an részesültek el­ismerő oklevélben. Űri köz­ség lakói összesem 750 ' órát dolgoztak az üzlet építésekor. (krátky) AVATÁS „Itt sokkal jobb lesz" Amikor a „televíziót minden iskolának!” akció megindult, az egyik budapesti gyár kép­viselői még ide hozták el a te­levíziós készüléket, a régi is­kolába, a t.opqtt tantermekbe. Itt volt az ünnepség, itt figyel­tem a csillogó gyerekszemeket, amikor „bejött” a kép. Azóta már fölépült Csévharaszton az új iskola, s a régi épület a KISZ-szervezeté lett. Dolgoz­tak, rendbehozták maguknak a helyiségeket, vakoltak, fes­tettek, és valakinek eszébe jutott, mi lenne, ha csinálná­nak a gyerekeknek egy úttörő­szobát, Csináltak. Az úttörők pedig takarítottak és berende­zést kértek, kaptak is. Szom­baton délután pedig piros- nyakkendősök, kisdobosok vi­dám serege nyüzsgött a régi iskolában újra. Az úttörőszoba ünnepélyes átadására jöttek. Bernát Karcsi, Herceg Jós­ka, Sólyom Robi, Paula Gyur­ka, a Barátság, a Béke és az Oroszlán őrs tagjai azt mond­ták: itt sokkal jobb lesz! Mert hát• ez mégsem iskolai tante­rem ... Ez az övék. Igen, ők is takarítottak, hordták a szé­keket, meg 'ami kellett. Kap­tak társasjátékokat, sakkot. Jó lesz itt csatakiáltást tanulni, közel az erdő is, nyáron csak gondolnak egyet és szervezni sem kell a kirándulást... A piros selyemszalagot az úttörőszoba ajtaján Bői Sán­dor, a csévharaszti KlSZ-szer- vezet titkára vágta át. Az ün­nepélyes csapatgyűlésen okle­velet kaptak és dicséretben részesültek azok, akik a leg­többet dolgoztak, hogy ezen a napon, december 4-én megtör­ténhessen az avatás. K. Zs. MAI Mt SOK MOZIK Maglód: Kedves Robinsonom. Nyáregyháza: A gyilkos a sínen vár. Tápiósüly: Szerelem. Űri: A nagy zsákmány. Vecsés: Félszemű seriff. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári Endre Üttörő- ház: Rákóczi-kiáliítás, nyitva 9-től 14 óráig, Monor, járási művelődési ház, fotókiállítás, nyitva 10-től 13-ig és 15-től 19 óráig. * Bői Sándor, Csévharaszt községi KISZ-titkára átadja az úttörőknek új szobájukat. (Péterffy felvétele) Két fontos előadás — szülőknek Dobos László docens a mo- r.ori József Attila Gimnázium keretében a „Szülők szerepe a gyermek nemi felvilágosításá­ban” címmel december 13-án, hétfőn fél 6 órakor előadást tart az iskola előadótermében. A szülőket és minden érdeklő­dőt vár a rendezőség. Január 24-én pedig „Hogyan irányít­sam gyermekem pályaválasz­tását” címmel Tarai Tamás, az Országos Pályaválasztási Szolgálat tudományos munka­társa tájékoztatja a szülőket este 19 órakor ugyancsak a gimnázium előadótermében. A második előtt JÓL SZEREPELTEK A PILISIEK Várakozáson felül sikerült a pilisi labdarúgó-együttes szá­mára az őszi idény. A csapat újonc létére megvetette láttát az élcsoportban, és végered­ményben a nagyon előkelő 5. KLÁRIKA A .4-es főút mentén jó kiné­zésű autóbuszváró épületé­ben kis trafik húzódik meg. Meszes ruhájú fiatalember áll­dogál előtte. Az egyik fél kis­üstit a másik után nyeli ... — Jöhet a következő — tol­ja vissza nagyvonalúan az üres üvegecskét, és oda sem néz. A remélt tele üveg helyett azonban a kisablakban egy mosolygós női arc jelenik meg. — Elég volt már, kedves­kém. Kettő lement, több is, mint szokott. * — Miből él maga, Klárika ? A papolásból vagy az üzlet­ből? — Az üzletből, kedveském, de otthon magát három gyerek várja, tudja? Nézze, van itt erőscukor 2,40-ért, karamella 3,90-ért — és sorolja —, vi­gyen nekik, ez is eladó U A fiatalember nem hisz a szemének, körülnéz. — Még ilyet — mormogja a körötte állóknak, majd hirte­len elhatározással így szól: — Na, adjon egy forintosat. — Klárika néni, tessék adni 15 Kossuthot és egy stolver- kot... — A cigarettára futja a pénzből, de a stolverkra már nem. Nagyon kiszámolta apu­kád ... majd egy cigarettával kevesebbet adok. — Azt ne tessék, apu meg­ver érte. — Itt a 15 cigaretta, és mel­léje a stolverk. Legközelebb hozol 20 fillért. A kopott ruhás, sapka nél­küli kisfiú boldogan elsza­lad ... — egy megjegyzés utá­na ... pedig tanárnő az anyja. • ® —■ Kérek szépen egy Dento- fil fogkrémet. — Nem kaptam, kedvesem — de ha sürgős, holnap ilyen­korra hozok át a háztartásiból. — Égy Willkinson penge kellene, Klárika. — Drága .az nekem ilyen kis trafikban, aranyosom, de ha jó lesz, holnap ilyenkorra szer­zek a papírboltból. Jön a következő utas, vevő. Kérés nélkül eléje teszi a két darab Munkást és az egy do­boz gyufát, majd rámosolyog. — A szokotton kívül lesz még más is, kedves? ‘ Egy néni a következő. — Megvan, Mari néném! — és már adja is a kitöltött, le­vágott lottószelvényeket. — A többit majd szokás sze­rint bedobom. — El ne felejtse, Klárika, hátha ez lesz az ötös! — Bízza csak rám, úgy, ahogy szoktam. Szóba elegyedem vele én is. — Mennyi a napi forgalom? — Nem beszélhetek még ez­resekben sem. Pedig megte­szem a magamét, fogom a ve­vőket. Az egyik lábam gyerek­korom óta paralízises, nehezen járok. Hetenként azért mégis asztalukra teszem az irodis­táknak a hetilapot... Aztán vasárnap korábban nyitok a kávésokért, mindig van, aki elfelejti megvenni. Amikor főzni akar, akkor veszi észre, hogy nincs otthon. Kicsi a ke­retem, mindig lejjebb veszik, jobban kell forgatnom ezt a kis árut. Szeretem is a szak­mámat ... — közben a keze gyorsan jár, egyik vevőt a má­sik után szolgálja ki. — Sietni kell, mert mind­járt itt lesz a busz. És mindenkihez van egy jó szava. Megkérdezem az egyik utast, hogy hívják ezt a trafikos né­nit? — Nem ismeri Répás Jó­zsefnél, a mi Klárikánkat? A trafikot is így becézik, „Klá­rika” trafik. Nos, kedves boltosok, eladók, kereskedők, lám, így is lehet, és valahogy így kell ezt csi­nálni. Acs György helyen zárta az idényt. Persze, aki ismeri az együttes képes­ségeit, annak nem meglepetés a kitűnő szereplés. Remek já­tékosok, fiatal, ügyes labdarú­gók alkotják az együttest — olyan játékosok, akik közül jó néhány megállná helyét fel­sőbb osztályban. Ez az 5. hely egyébként Ha­lápi edző elképzeléseit dicséri. Annak ellenére, hogy így is várakozáson felül szerepelt a pilisi gárda — még előkelőbb helyen is végezhettek volna, ha otthon nem szenvednek ve­reséget a Pomáz és az SZTK csapatától. Mindkét mérkőzést végigtámadták, azonban bal» szerencse kísérte a csapatot, de hát mint mondják: a labda kerek... Legnagyobb bravúrja az együttesnek a Kartalon elért 2:0-ás győzelem: a kartali együttes négyéves hazai veret­lenségét törték meg! Egyéni teljesítmények: Földvárszki néhány kisebb hibától elte­kintve megbízhatóan védett. A védelem legjobbja Hriazik volt. Többször helyet kapott a forduló válogatottjában. A kö­zéppályások általában meg­bízhatóan szerepelték. Petyán, Malik, Kerepeczki és 'Kun — mindig a csapat erősségei kö­zé tartozott. Különösen Petyán nevét emelnénk ki, aki az őszi idényben a pilisi együttes leg­jobb játékosa volt. A csatár­sorban Halápi jelentette a leg­több veszélyt, bár a legtöbb helyzetet is ő hagyta ki. Csi­kós mindig hasznosan játszott. Halgas és Kuszenda időnként csillogott, aztán eltűnt... Nem ártana utánanézni: hova és miért... A bajnokság félidejében igen jó az 5. helyezés, szép teljesít­mény a pilisiektől, lelkiisme­retes sportmunkára utaL Kö­vetkezhet a második „félidő”... Szalontai Attila I i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom