Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-08 / 289. szám

«JT Utr.YKt «T~7 1971. DECEMBER 8., SZERDA KUSZ Közel-Kelet -háttérbe szorítva A IIINDUSZTÄNI SZUB- KONTINENSEN kirobbant el­lenségeskedéstől „beárnyékol­va” g a figyelem középpontjá­ból háttérbe szorítva folyik péntektől az ENSZ közgyűlé­sében a közel-keleti vita. A közgyűlés hétfőn három hatá­rozatot fogadott el, amely el­ítéli Izraelnek a palesztínai menekültekkel szemben foly­tatott politikáját. Felszólítot­ták Izraelt: haladéktalanul te­gyen lépéseket a gazai övezet­ben lerombolt menekülttábo­rok helyreállítására és a pa- íesztínaiak visszatelepítésére, biztosítsa a palesztínaiaknak 'elidegeníthetetlen jogaik gya­korlását, és ismételten köve­telte, hogy az 1937-es háború menekültjeinek engedélyezzék a visszatérését. Izrael a hatá­rozatok ellen szavazott. A BIZTONSÁGI TANÁCS kétfői ülésének határozata ér­telmében a világszervezet köz- ■jyűlése megszakítva a közel- keleti vitát, kedd reggel (helyi idő szerint) megkezdte a hin­ti usztáni szubkontinensen fennálló válságos helyzet meg­vitatását. A közel-keleti vitának meg­szakítása ellenére, sőt talán i«pp azért, nem szabad elfelejt­keznünk azokról a nyilatko­zatokról, melyek hétfőn és redden a továbbra is válságos közel-keleti helyzettel kap- ■isolatban elhangzottak. U THANTNAK, az ENSZ főtitkárának most kiadott be­számolója szerint Izrael mere­ven elzárkózott a politikai ren­dezést lehetővé tevő kötele- isettségek vállalása elől. Ezzel szemben Egyiptom pozitívan válaszolt az ENSZ-iőtitkár kü- lönmegbízottjának, Jarringnak javaslataira. RIAD egyiptomi külügymi­niszter az amerikai Columbia ív-állomásnak adott nyilatko­zatában hangsúlyozta: Izrael cinizmusára jellemző, hogy po­litikai hasznot szeretne húzni India és Pakisztán tragikus konfliktusából, illetve abból a tényből, hogy az pillanatnyilag elvonja a figyelmet a közel- keleti válság súlyosságáról. Bonyolítja és tovább nehe­zíti a közel-keleti kibontako­zást az az új keletű válság is, amelyet Irán idézett elő az Arab-öböl három szigetének megszállásával. Az Arab Liga tanácsa hétfőn rendkívüli ülé­sen vitatta meg ezt a fejle­ményt. Egyiptom, mint isme­retes, felszólította Iránt, vonja vissza csapatait az arab szige­tekről. Tripoliban pedig beje­lentették, hogy Líbia kész a Biztonsági Tanács elé vinni az iráni agresszió kérdését. SZADAT egyiptomi einök a Newsweek című amerikai he­tilapnak adott interjújában közölte: Nem akarunk hábo­rút. de kimerítettünk minden lehetőséget az izraeli kiürítés elérése érdekében. Az a fel­adatom. hogy a békés eszkö­zök kudarca után intézkedése­ket tegyek az arab területek felszabadítására, bármekkorák is legyenek az áldozatok. Szá­dat rámutatott, hogy a május­ban megkötött szovjet—egyip­tomi barátsági és együttműkö­dési szerződés nem befolyásol­ja Kairó közel-keleti politiká­ját, mert az valójában csak új keret a már meglevő kapcso­latok számára. „írtam Nixon- nak, és tájékoztattam őt arról, hogy a szovjetek egyrészt sok­kal inkább érdekeltek egy bé­kés megoldás elérésében, mint az Egyesült Államok, másrészt a szovjetek elvetik az erőszak alkalmazásával történő terü­letfoglalást.” AZ ARAB SZOCIALISTA UNIÓ Központi Bizottsága ma Szadat elnökletével ülést tart, hogy megvizsgálja azokat az intézkedéseket, amelyeket az ország harci felkészítése tesz szükségessé. De kedden már azt jelentette a UPI hírügy­nökség, hogy Egyiptomban megkezdődött a nők eiköltöz- tetése a Szuezi-csatorna part­ján fekvő településekről. Az 1968-ban csaknem teljesen ki­ürített városok lakossága az újabb evakuálások után to­vább csökkent, Szuezben és környékén mindössze 2000 pol­gári személy marad ... A. B. T. A LEMP VI. kongresszusának második napja (Folytatás az 1. oldalról.) kazása nélkül, síkraszóll a tér­ség tartós és igazságos béké­jéhez szükséges feltételek megteremtéséért. Európai kérdésekről szólva Brezsnyev rámutatott: Brüsz- szelben, a NATO miniszteri tanácsának most kezdődő ülés­szakán kiderül majd, készek-e a NATO tagállamai válaszolni arra a felhívásunkra, hogy működjünk együtt a feszültség csökkentése érdekében. Ha készek, azzal bizonyíthatják legjobban, hogy más európai államokkal együtt hozzálátnak az európai értekezlet gyakor­lati előkészítéséhez. Vélemé­nyünk szerint — mutatott rá az SZKP főtitkára — az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési konferencia már 1972- ben összehívható. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára az ülésteremben. Kádár János beszéde, A kongresszus kedd délutáni ülésén felszólalt Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Átadta a magyar kommu­nisták, a magyar dolgozó nép elvtársi üdvözletét, jókívánsá­gait a Lengyel Egyesült Mun­káspárt VI. kongresszusának, minden lengyel kommunistá­nak, a szocializmust építő test­véri lengyel népnek. A továbbiakban többek kö­zött a következeket mondotta: — Pártjainkat, a Magyar Szocialista Munkáspártot és a Lengyel Egyesült Munkáspár­tot a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus eszméje kapcsolja össze; közö­sek céljaink, érdekeink, azo­nos elveket vallunk a szocia­lista építés és a nemzetközi élet valamennyi fontos kérdé­sében. — Széles körű, fejlődő gaz­dasági kapcsolatok vannak or­szágaink között; hazánk kül­kereskedelmében Lengyelor­szág a negyedik helyet foglalja él. Élénk az együttműködé­sünk a tudomány, a kulibúra területén, nagyarányú a turis­taforgalmunk is. — A magyar és a lengyel nép évszázados, hagyományos barátsága ma, amikor mindkét nép a szocializmus építésének közös útján jár — erősebb, mint valaha vollt. Biztosíthat­juk lengyel elvtársainkat, pár­tunk, kormányunk mindent megtesz a jövőben is, hogy barátságunk tovább erősödjék, együttműködésünk tovább nö­vekedjen és szélesedjen né­peink és az egész szocialista közösség javára. — Pártunk nemzetközi te­vékenységének, a Magyar Nép- köztársaság külpolitikájának sarkköve asz internacionalista kapcsolat és szövetségi vi­szony, amely hazánkat a Szov­jetunióval, a Varsói Szerződés szervezetébe és a Kölcsönös Gazdasági Segí tség Tanácsába tömörült többi or.iv.ággal, kö­zöttük a Lengyel Népköztár­sasággal összeköti. Ebben lát­juk országunk függetlenségé­nek és önállóságának, népünk szocialista építőmunkájának, előrehaladásának és békéjé­nek legfőbb biztosítékát. Ál­landó kötelssiségünfcnek tart­juk szövetségi rendszerünk, a népek közötti testvéri barátság és együttműködés erősítését és fejlesztését. — Elveinknek megfelelően jó viszonyra, a barátság elmé­lyítésére, az együttműködés bővítésére törekszünk vala­mennyi országgal. Szolidárisak vagyunk, együtt küzdünk a szabadságért, nemzeti függet­lenségért harcoló valamennyi néppel, kapcsolataink erősíté­sére törekszünk minden fejlő­dő országgal. A békés egymás mellett élés elvét követve kor­rekt, rendezett viszonyra, a kölcsönösen előnyös kapcsola­tok bővítésére törekszünk a fejlett kapitalista országokkal is. — A szocializmus és a hala­dás erői a nemzetközi küzdő­téren előrenyomulnak. Nö­vekvő fölényük az imperializ­mus, a reakció erőivel szem­ben az alapvető biztosítéka a békének; ez adja meg a rea­litását annak, hogy az emberi­séget meg lehessen óvni egy új világháborútól. — Az elmúlt időszak nem­zetközi eseményei ismételten bizonyítják, hogy a szocialista közösség országainak, a hala­dás híveinek együttesen kifej­tett erőfeszítései a népek sza­badságáért, a társadalmi ha­ladásért, a békéért — nem voltak hiábavalók! — Meggyőződésünk, hogy a Lengyel Egyesült Munkás­párt VI. kongresszusának ha­tározatai biztosítani fogják a Lengyel Népköztársaság tö­retlen szocialista fejlődését és eddigi eredményeiket még nagyobbak követik. A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes bizalommal van a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a len­gyel munkásosztály, a lengyel nép iránt; biztosait vagyunk abban, hogy a munkában és a harcban a jövőben is együtt lesz a magyar és a lengyel. Szívből kívánom, kísérje tel­jes siker a fejlett szocialista társadalom felépítésére, hazá­juk további felvirágoztatásá­ra irányuló erőfeszítéseiket. Testvérpárt- vezetők felszólalása A délutáni ülésen többek között felszólalt még Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Erich Honecker, a NSZEP KB első titkára, Nicolae Ceauses- cu, a Román KP KB főtitká­ra és Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára is. Koszigin befejezte norvégiai látogatását Koüzigin szovjet miniszter- elnök váratlanul jött influen­zája miatt bizonyos össze­vonásokat hajtottak végre a norvégiai látogatás program­jában. A súlyponti elemek természetesen megmaradtak, lényegében csupán az oslói városnézést és egy kisebb ki­rándulást kellett törölni. A szovjet kormányfő másfél Az első sima leszállás a Marson Az űrrepülés történelme során először, 1971. december 2-án a Mars—3 szovjet automatikus űrállomás leszálló berendezése sima leszállásit haj tott végre a Mars felszínén. A Mars—3 automatikus állomás 188 napig repült a bolygóközi pályán. A befejező pá­lyamódosítást december 2-án végezték el. A műveletet, ugyanúgy mint a Mars—2 állomá­son, önállóan, a fedélzeti kozmikus asztrona- Vigációs rendszer és elektronikus számítógép segítségével hajtották végre. Ezek a beren­dezések kiszámították a korrekciós impulzus nagyságrendjét és irányát. Ez megfelelő felté­teleket biztosított ahhoz, hogy a leszálló be­rendezés a megadott pillanatban leváljon az állomásról, behatoljon a Mars légkörébe, és végrehajtsa a sima leszállást a bolygó fel­színén. A leszálló berendezel a leválás után beju­tott a bolygó légkörébe, ejtőernyőn simán le­ereszkedett a Mars déli féltekéjén, Electris és Phaetonis térsége között, a déli szélesség 45. és a nyugati hosszúság 158. foka által megha­tározott körzetben. A berendezésen szovjet cí­merrel díszített zászlót helyeztek el. A Mars—3 állomás a leszálló berendezés leválása után folytatta a repülést a Mars fel­színétől 1500 kilométeres minimális távolság­ra levő pályán. A fékező berendezés segítsé­gével az állomást olyan pályára vezérelték, amely a Mars mesterséges holdjaként körül­belül 11 nap alatt tesz meg egy fordulatot. A sikeres leszállást végrehajtó leszálló be­rendezés jelzéseit a megadott időben elfogta és jegyezte a Mars—3 mesterséges hóid, majd Földdel létesített rádiókapcsolat során decem­ber 2-től 5-ig továbbította azokat a Földre. A Mars felszínéről vett videojelzések nem tar­tottak sokáig, majd hirtelen megszakadtak. A kidolgozott komplex tudományos prog­ramnak megfelelően a Mars—2 és Mars—3 orbitális állomások egymástól lényegesen el­térő pályán folytatják a Mars és a bolygót körülvevő kozmikus térség kutatását. A Wars—2 és Mars—3 automatikus állomá­sok által nyújtott információikat, közöttük azo­kat, amelyeket a francia szakemberek által tervezett és készített berendezés szolgáltat — már tanulmányozzák. Az állomások űrrepülését a nagy hatósuga­rú kozmikus távirányítású központ irányítja. Itt veszik a fedélzeti berendezés munfcájárói érkezett információkat és adatokat is a rádió­kapcsolatok során, amikor az űrállomásokat a Szovjetunió területéről közvetlen rádiómeg­figyelés alatt tarthatják. A beérkező informá­ciókat a koordinációs számítóközpont dolgoz­za fél. A szovjet Űrhajózás Újabb kiemelkedő sike­re széles távlatokat nyit a naprendszer boly­góinak automatikus berendezésekkel történő további tanulmányozása előtt — állapítja meg a TASZSZ hírügynökség közleménye. Indiai katonai sikerek A hindusitáni szubkontinens konfliktusa az ENSZ közgyűlése előtt U Thant: A katonai cselekményeket Pakisztán kezdeményezte U Thant, az ENSZ főtitkára az indiai—pakisztáni konflik­tusról jelentést tett közzé, amelyet a kasmiri tűzszünet! vonal mentén tartózkodó ENSZ-megfigyelők tájékoztatásai alapján állítottak össze. A jelentés képet ad a katonai cselekmények megkezdéséről az India és Pakisztán közötti határokon, és do­kumentumokkal támasztja alá, hogy a katonai cselekményeket Pakisztán kezdeményezte. A közlések hangsúlyozzák: október vége éta India részéről azt jelezték, hogy a pakisztáni csapatok 49 esetben tüzet nyitottak, öt esetben sértették meg a fegyver­szüneti övezetet, és tízszer lépték át a tűzszüneti vonalat. A dokumentum azt a következtetést vonja le, hogy a je­lenlegi események Kelet-Pakisztánban — ahol, mint ismeretes, a pakisztáni csapatok tömeges megtorlásokat folytatnak a bé­kés lakosság ellen, és ennek eredményeképpen több millió em­ber menekült India területére — befolyásolták a tűzszüneti vonal mentén kialakult helyzetet, és fokozták a feszültséget. A jelentés felsorolja azokat a tényeket, amelyek igazol­ják, hogy Pakisztán volt a katonai cselekmények kezdeménye­zője. Pakisztán december 3-án az éjszaka folyamán „nem pro­vokált támadást” hajtott végre indiai repülőterek ellen. A je­lentés hangsúlyozza, hogy a légitámadás után a pakisztáni csa­patok átlépték a határt. adottságot az indiai hadveze­tés alaposan — és minden jel szerint sikeresen — kihasznál­ja. Az indiai csapatok már elfoglalták Jessore fontos ke­let-pakisztáni város repülő­terét, és mire az olvasó e so­rokat olvassa, valószínűleg már maga a város is az elő­nyomuló indiaiak kezén lesz. De az előnyomulásnak eb­ben a térségében távolról sem csak földrajzi, tehát pusz­tán katonai okai vannak. En­nél is fontosabb tényező, hogy az indiai csapatok itt egy ve­lük rokonszenvező nép barát­ságos. minden támogatást megadó közegében végezhetik hadműveleteiket. Kelet-Pa- kisztán a szó legszorosabb ér­telmében felszabadítójaként üdvözli az indiaiakat, különö­sen azóta, amióta Indira Gan­dhi ünnepélyesen bejelentette a szabad Bengália — Bangla Desh — hivatalos elismerését. A lakosság aktív és katonailag is értékes segítséget nyújt azoknak, akik azért küzdenek, hogy megszűnjön a brutális elnyomás, amely eddig tízmil­lió embert űzött él otthoná- bóL Aligha véletlen, hogy Nixont most hívták meg Pakisztánba, mondván: látogatását kapcsol­ja össze pekingi útjával. A kínai—amerikai összjátélk lé­nyegét így foglalja össze a Combat című francia polgári lap: „A mostani háborúért Ni­xon a felelős, aki támogatja Jahja Khant, hogy így jutal­mazza meg a Washington és Peking közötti közeledésben játszott közvetítő szerepéért. ★ Magyar idő szerint kedden 17.30 órakor az ENSZ közgyű­lése megkezdte a rendkívüli vitát India és Pakisztán konf­liktusáról. Az indiai szubkon­tinensen kialakult válság problémáját a Biztonsági Ta­nács utalta a közgyűlés miután maga képtelen döntést hozni az ügyben. A nemzetközi közvélemény figyelmének középpontjában változatlanul a két nagy ázsiai ország háborújával kapcso­latos események állanak. A földkerekség valamennyi lap­jának, rádió- és televíziós hír- szolgálatának kommentátorai, minden más eseményt háttér­be szorítva foglalkoznak ezzel a tragikus konfliktussal, an­nak katonai és diplomáciai as­pektusaival. A katonai fejlemények a várakozásnak megfelelően alakulnak. Kelet-Pakisztán térségében óriási lendülettel nyomulnak előre az indiai csapatok, míg Kasmírnál és a nyugat-pakisztáni—indiai tűz­szüneti vonal mentén inkább állóháború bontakozik ki. En­nek kétségtelenül egyszerű földrajzi okai is vannak. Ke- let-Pakisztán mintegy kétezer kilométerre van a minden szempontból nagyobb és erő­sebb Nyugat-Pakisztántól, és ez a kétezer 'kilométer índiai területen húzódik. Ebből eleve az következik, hogy a Kelet-Pakisztánban állomásozó pakisztáni erők utánpótlása és kiegészítése óriási akadályokba ütközik. Nem meglepő, hogy ezt az nappal megrövidítve giai tartózkodását, norvé­tegnap délután 5 órakor hazautazott Moszkvába. Az elutazás előtt tartott kö­zös sajtóértekezleten Koszigin miniszterelnök kijelentette, hogy Dániában és Norvégiá­ban tett látogatása alapján az a véleménye, az észak-eu­rópai országok közvéleményé­ben is, megérett a helyzet az európai biztonsági konferen­cia megtartására. Koszigin norvégiai látogatá­sáról szovjet—norvég közös közleményt adtak ki. elé, volt A „maratoni”kezdete Nixon amerikai elnök és Trudeau kanadai minisz­terelnök a keddre virradó éjszaka a Fehér Házban több mint két­órás tanácskozást folytatott nemzet­közi kérdésekről. Nixon bejelentet­te, hogy 1972 márciusában vagy áprilisában hiva­talos látogatásra Kanadába utazik. Trudeau wa­shingtoni látoga­tása első szaka­sza volt a Nixon által elhatározott „maratoni diplo­máciának” — pe­kingi és moszk­vai látogatását megelőzően.

Next

/
Oldalképek
Tartalom