Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-01 / 283. szám
Az egyéni védelem: Pillanatkép a nagykőrösi védelmi gyakorlatról: lettségtől” — víüsugarakkal. út mentesítése a „sugárszcnnyeA ruházat sugárszennyezettségtől egyik praktikus eszköze a porszívó. való mentesítésének Fogalmán, eszközein az egyén védelmét biztosító intézkedéseket kell érteni, amelyek biztosítják az egyes állampolgárok tömegpusztító fegyverek járulékos hatásai elleni védelmét, azaz e hatásokat csökkentik vagy kizárják. Az egyéni védelem eszközei viszonylag egyszerűbbek. Könnyebben biztosíthatók. Az egyéni védőeszközöknek biztosíta- niok kell a légutak és a bőrfelület védelmét. ★ Mindezek biztosítani hivatottak: a váratlan helyzetek kikerülését; elősegíteni a fel- készültséget. adott esetben megmenteni a lakosságot a polgári védelmi feladatok ellátására, az élet újraindítására. Korszerű tájékoztató oktatás A légollalom hőskorában a lelkesedés is vonzotta - ' az embereket az előadásokra, szorgalmasan sajátították el a kötözési tudnivalókat, a tűzoltási ismereteket. Nem a lelkesedés veszett el, hanem a tudás- mennyiség növekedett meg, ezért a polgári védelem tájékoztató oktatása nem haladhat a korábban kitaposott úton. Elsődleges a korszerű tematika kialakítása, vagyis, a lakosság azokat a legalapvetőbb ismereteket sajátítsa el. amelyek szükséghelyzetben leginkább a hasznára lehetnek. Éppen ezért a tájékoztató oktatás az elvont, elméleti anyagok mellett és helyett sokkal több konkrét, gyakorlati tanácsot, útmutatást ad ezentúl a lakosságnak. A tájékoztató oktatás tematikáján kívül a módszerarzenál is megújításra szorul. Idejét múltnak tekinthető a felolvasás, a puszta előadás. Annál nagyobb szerepet kell kapnia a szemléltetésnek és a gyakorlatnak. A polgári védelem egyre több korszerű szemléltetőeszközzel rendelkezik. Ezek nemcsak érdekesebbé teszik az előadásokat, de az ismeretanyag elsajátítását is megkönnyítik. Bizonyára a tájékoztató oktatáson résztvevők egyre több filmet tekinthetnek meg, ismereteiket a tv-ben látottakkal egészíthetik ki, egy- egy témának utánanézhetnek, például a Polgári Védelem című képeslap hasábjain vagy a polgári védelem előjegyzési naptára oldalain, amelynek szakmai, anyagai tematikusán épülnek egymásra és sok aktuális kérdésre adnak feleletet. A korszerű célok és elvek megvalósításához jól képzett előadókra van szükség. Általában mindenütt a megyében törekszenek, hogy a polgári védelmet ismerő munkájában évek, évtizedek óta részt vevő szakemberek legyenek az oktatás előadói. Még nem vettük igénybe azt a kimeríthetetlen energiatartalékot, amelyet az évről évre leszerelő száz és száz polgári védelmi katona jelent. Ök két éven át a legkorszerűbb védekezési elveket és gyakorlatokat sajátították el. és visszatérve a köznapi életbe, üzembe, tsz-be, városba és faluba, szinte kínálják a lehetőséget. hogy tudásukat a polgári védelmi tájékozíaió oktatásban hasznosíthassák. Az újrendszerű kiképzés, a szakszolgálatok tervezése, oktatása és a lakosság felkészítése: szerves egység. Egyik feladatot sem lehet a másik elé helyezni, épp oly fontos, hogy a szakszolgálatok tagjai ismerjék feladatukat és a lakosság is elsajátítsa az alapvető tudnivalókat. A korszerű felkészítés jegyében készül a polgári védelem az 197:2-ben induló új tájékozlató oktatásra. SEBES ÜLTSZALL1TA S A Pest megyei szakmunkástanulók visegrádi polgári védelmi vetélkedőjén az egyik legnehezebb versenyszám voll a sebesiiltszállilás „szennyezett" terepen — védőruhában. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1971 DECEMBER 1„ SZERDA A vecsésipv- diákvetélkedő Már hagyomány, hogy a vecsési központi általános iskolában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére polgári védelmi vetélkedőn bizonyítják be a diákok tudásukat a honvédelmi alap- ismeretekből. Az idén a játékot Gémes István őrnagy, a Pest magyei Polgári Védelmi Parancsnok ság főtisztje vezette. A zsűri meggy ő ződihet élt arról, hogy az általános iskolások eligazodnak a pol górd védelmi tudnivalókban. Ebben a „tudásban” nem kis szerepe van Pesti Imre tanár nak, aki lelkiismeretesen, lel kasén készítette fel a tanú lókat a kérdezz-felelekre. A verseny három győztese Tóth Irén, Müller Anna és Monoki Sándor. Jó szerep! é síikért könyvet, oklevelet kaptak. Megalapozott védelmi rendszer Amit a tömegpusztító fegyverek elleni védekezésről tudnunk kell Árvízvédelmi műszaki újdonságok Tíz napon át tartott nyitva Szentendrén a II. országos vízágyú kiállítás. Az érdeklődök megtekinthették a legújabb vízügyi berendezéseket: az árvíz és belvíz elleni védekezés, valamint a rendkívüli szennyezés elhárítását szolgáló új eszközöket. A kiállítás egyik „sztárja” a me- dervédő rácsbeton szerkezet volt. Ennek segítségével elkerülhető a partcsuszamlás és nem okozhat kárt a hullámverés sem. „Megfogja” a hordalékot, amely időszakonként vízágyúval könnyen és gyorsan eltávolítható. Másik érdekesség a „seprős” csórnak - motor. Nagy előnye, hogy sekély — akár fél méteres — vízben is alkalmas csónakok hajtására. Árvíz idején hasznos segítője lehet az ember- és vagyonmentésnek. Alapvetően új ötlet a ho- mokzsáktöltő berendezés. Árvíz esetén — mint legutóbb is — mindeddig csak fáradságos munkával töltötték a homokzsákokat. A lassú, sok embert igénylő munkát a jövőben már az új gép végezheti, amely nem más mint egy bármilyen traktorra vagy vontatóra felszerelhető adapter. A forgó kanalas kerék .felszedi a homokot, majd szalagrendszeren keresztüli az osatósaerkezetbe és a zsákokba továbbítja — automatikusan. A tömegpusztító fegyverek hatásai elleni védekezés alapvető feladatainak meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy tulajdonképpen mire irányul védelmi rendszerünk. A városok, a gazdasági, köz- igazgatási és kulturális központok, ahol a lakosság jelentős része él, dolgozik, és amelyek a támadás fő irányai, történelmileg alakultak ki. Tehát a meglévő centrumok, népgazdasági objektumok a bennük élő és alkotó emberekkel adottak. Adottak a maguk kommunális rendszerükkel, az azokat kezelni tudó emberekkel, és itt vannak a gépek és szakemberek, akik meghatározók a védelem szempontjából. Ot alapelv O Szervezéssel, vagyis a szervezési elvek érvényesítésével, végrehajtásával Mit takar ez a szervezési elv? Azt, hogy a lakosság, a dolgozók védelme érdekében, éppen a várhatóan alkalmazásra kerülő támadóeszközök miatt, az egész országra kiterjedően kell megszervezni a védelmet. Ezért a lokális védelemszervezés helyett a területi védelemszervezést kell megvalósítani. O Már számtalanszor kimondták, de itt újra arra lehet hivatkoznunk, egy esetleges újabb háború alapvetően rakéta-nukleáris háború lenne, tehát minden intézkedést — így az állampolgárok védelmét is — a nukleáris fegyver hatásai elleni védelemre kell alapozni, a védelemnek azok hatásai ellen kell irányulnia. O Differenciáltsággal. A védelmet nem leltet, de nem is indokolt mindenütt egyforma nagyságrendben, terjedelemben, formában és azonos eszközök, létesítmények létrehozásával megoldani. A védelmet mindig az adott terület hadászati jelentőségének, más szóval veszélyeztetettségének függvényében, tehát differenciáltan oldják meg szerte a világon. Ennek ólra az, hogy a legfőbb védendő érték, termelőerő: az emberek nem egyformán helyezkednek el az ország területén, továbbá az anyagi erőforrások sehol a világon nem teszik lehetővé, hogy mindenütt egyformán erősek legyünk. Még az egyes megyéken belül is differenciálni kell. ^ A védelmi intézkedések W időbeni végrehajtásával. Az ellenség törekvése az, hogy a háborút meglepetésszerűen, lehetőleg váratlanul igyekszik kirobbantani, hogy ezáltal jelentős helyzeti előnyhöz jusson. Ez a tény hallatlanul lerövidíti az időt, nemcsak a veszélyről való riasztáshoz szükségeset, hanem a lakosság védekezéséhez, elrejtőzéséhez stb. szükségeset is. O A polgári védelmi követelmények és a gazdaságosság érvényesítésével. A lakosság védelmére irányuló intézkedések jelentős hányada nem tér el a népgazdaság, a társadalmi élettevékenység korszerűsítésére, fejlesztésére hozott intézkedésektől. Ez annyit jelent, hogy a védelem, intézkedések, követelmények, vagyis a polgári védelmi érdekek egybeesnek a népgazdasági érdekekkel, tehát a védelem követelményeinek kielégítése nem igényel többletráfordítást, külön költségeket, anyagi erőforrás-lekötést. Csak néhány olyan népgazdasági intézkedés, amely kielégíti a polgári védelmi követelményeket is: városren- dezésnil zöldövezetek létesítésével a beépítettségi sűrűség csökkentése; várost megkerülő közlekedési és híradási vonalak létesítésére; ipar sűrűn lakott településen kívül vagy vidéken történő telepítése, raktárak, tárolóhelyek, például föld alatti garázs építése stb. Mindezek csupán csak segítik kielégíteni a védelmet, de még nem biztosítják. Változatos tormák és eszközök A védelmi intézkedések egész rendszerén belüli legfontosabb cél egyértelmű: megvédeni a lakosságot a tömegpusztító fegyverek hatásaitól, melyhez minden lehetséges formát, módszert és eszközt fel kell használni. A lakosság védelmét szolgáló módok, formák és eszközök rendkívül sokrétűek és változatosak, A helyi védelem: Azon védelmi intézkedéseknek, formáknak és eszközöknek az összegezését jelenti, amelyet a lakosság védelme érdekében a közvetett csapás- területen és a másodlagos hatásoknak kitett területeken foganatosítanak, biztosítanak (például óvóhelyek, szükségóvóhelyek, ki szóród ás ellen védő létesítmények létrehozása stb.). A közvetlen csapásterületen az ottmaradó, vagy oda bejáró dolgozók részére magas védettségű életvédelmi létesítmények állami költségen való megépítéséről, a második esetben, vagyis a közvetett hatás területén az ott lakó vagy oda kitelepiMENTESÍTÉS SUGÁRSZENNYEZETTSE'GTŐL tett lakosság által épített, ■kialakított szükség életvédelmi létesítményekről van szó. , Távolsági védelem: Azon védelmi intézkedések, amelyek célja az, hogy az é'ö erőket a közvetlen csapások hatásai alól a veszélyeztetett területről távol eső körzetekbe kivonja. Nem másról van szó, mint a ki- és széttelepí- tésrőL Az alapvető védelmi módokon belül a lakosság védelmének két fő formája ismeretes, és általánosan elfogadott: a kollektív és az egyéni védelem. A kollektív védelem: Eszközei a kiépített vagy szükségóvóhelyek, életvédelmi helyiségek (kiszóródás ellen védő helyiségek). A jelenleg megépített életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) a nukleáris fegyverek, fö- és járulékos hatásai ellen, valamint vegyi- és biológiai támadás esetén biztonságos védelmet nyújtanak. Ezeknek az óvóhelyeknek számtalan típusa ismeretes. A távolsági védelem másik formája a lakosság kitelepítése és a háború esetén is termelő üzemek dolgozóinak a széttelepítóse. Célja: kivonás a közvetlen atomcsapás alól, ez által védelmet nyújtani, egyúttal megmaradt erőt is képezzenek a csapást elszenvedett körzet megsegítésére.