Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-01 / 283. szám

Az egyéni védelem: Pillanatkép a nagykőrösi védelmi gyakorlatról: lettségtől” — víüsugarakkal. út mentesítése a „sugárszcnnye­A ruházat sugárszennyezettségtől egyik praktikus eszköze a porszívó. való mentesítésének Fogalmán, eszközein az egyén védelmét biztosító intézkedé­seket kell érteni, amelyek biz­tosítják az egyes állampolgá­rok tömegpusztító fegyverek járulékos hatásai elleni vé­delmét, azaz e hatásokat csök­kentik vagy kizárják. Az egyé­ni védelem eszközei viszony­lag egyszerűbbek. Könnyeb­ben biztosíthatók. Az egyéni védőeszközöknek biztosíta- niok kell a légutak és a bőr­felület védelmét. ★ Mindezek biztosítani hiva­tottak: a váratlan helyzetek kikerülését; elősegíteni a fel- készültséget. adott esetben megmenteni a lakosságot a polgári védelmi feladatok el­látására, az élet újraindításá­ra. Korszerű tájékoztató oktatás A légollalom hőskorában a lelkesedés is vonzotta - ' az embereket az előadásokra, szorgalmasan sa­játították el a kötözési tudnivalókat, a tűzoltási isme­reteket. Nem a lelkesedés veszett el, hanem a tudás- mennyiség növekedett meg, ezért a polgári védelem tájékoztató oktatása nem haladhat a korábban kita­posott úton. Elsődleges a korszerű tematika kialakítása, vagyis, a lakosság azokat a legalapvetőbb ismereteket sajá­títsa el. amelyek szükséghelyzetben leginkább a hasz­nára lehetnek. Éppen ezért a tájékoztató oktatás az elvont, elméleti anyagok mellett és helyett sokkal több konkrét, gyakorlati tanácsot, útmutatást ad ezentúl a lakosságnak. A tájékoztató oktatás tematikáján kívül a módszer­arzenál is megújításra szorul. Idejét múltnak tekint­hető a felolvasás, a puszta előadás. Annál nagyobb szerepet kell kapnia a szemléltetésnek és a gyakor­latnak. A polgári védelem egyre több korszerű szem­léltetőeszközzel rendelkezik. Ezek nemcsak érdeke­sebbé teszik az előadásokat, de az ismeretanyag elsa­játítását is megkönnyítik. Bizonyára a tájékoztató ok­tatáson résztvevők egyre több filmet tekinthetnek meg, ismereteiket a tv-ben látottakkal egészíthetik ki, egy- egy témának utánanézhetnek, például a Polgári Véde­lem című képeslap hasábjain vagy a polgári védelem előjegyzési naptára oldalain, amelynek szakmai, anya­gai tematikusán épülnek egymásra és sok aktuális kér­désre adnak feleletet. A korszerű célok és elvek megvalósításához jól kép­zett előadókra van szükség. Általában mindenütt a megyében törekszenek, hogy a polgári védelmet is­merő munkájában évek, évtizedek óta részt vevő szakemberek legyenek az oktatás előadói. Még nem vettük igénybe azt a kimeríthetetlen energiatartalé­kot, amelyet az évről évre leszerelő száz és száz pol­gári védelmi katona jelent. Ök két éven át a legkor­szerűbb védekezési elveket és gyakorlatokat sajátí­tották el. és visszatérve a köznapi életbe, üzembe, tsz-be, városba és faluba, szinte kínálják a lehetősé­get. hogy tudásukat a polgári védelmi tájékozíaió ok­tatásban hasznosíthassák. Az újrendszerű kiképzés, a szakszolgálatok terve­zése, oktatása és a lakosság felkészítése: szerves egy­ség. Egyik feladatot sem lehet a másik elé helyezni, épp oly fontos, hogy a szakszolgálatok tagjai ismerjék feladatukat és a lakosság is elsajátítsa az alapvető tudnivalókat. A korszerű felkészítés jegyében készül a polgári védelem az 197:2-ben induló új tájékozlató oktatásra. SEBES ÜLTSZALL1TA S A Pest megyei szakmunkástanulók visegrádi polgári vé­delmi vetélkedőjén az egyik legnehezebb versenyszám voll a sebesiiltszállilás „szennyezett" terepen — védőruhában. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1971 DECEMBER 1„ SZERDA A vecsésipv- diákvetélkedő Már hagyomány, hogy a ve­csési központi általános isko­lában a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tisztele­tére polgári védelmi vetélke­dőn bizonyítják be a diákok tudásukat a honvédelmi alap- ismeretekből. Az idén a játékot Gémes István őrnagy, a Pest magyei Polgári Védelmi Parancsnok ság főtisztje vezette. A zsűri meggy ő ződihet élt arról, hogy az általános is­kolások eligazodnak a pol górd védelmi tudnivalókban. Ebben a „tudásban” nem kis szerepe van Pesti Imre tanár nak, aki lelkiismeretesen, lel kasén készítette fel a tanú lókat a kérdezz-felelekre. A verseny három győztese Tóth Irén, Müller Anna és Monoki Sándor. Jó szerep! é síikért könyvet, oklevelet kap­tak. Megalapozott védelmi rendszer Amit a tömegpusztító fegyverek elleni védekezésről tudnunk kell Árvízvédelmi műszaki újdonságok Tíz napon át tartott nyitva Szentendrén a II. országos vízágyú kiállítás. Az érdeklő­dök megtekinthették a leg­újabb vízügyi berendezéseket: az árvíz és belvíz elleni vé­dekezés, valamint a rendkí­vüli szennyezés elhárítását szolgáló új eszközöket. A ki­állítás egyik „sztárja” a me- dervédő rácsbeton szerkezet volt. Ennek segítségével el­kerülhető a partcsuszamlás és nem okozhat kárt a hullám­verés sem. „Megfogja” a hor­dalékot, amely időszakonként vízágyúval könnyen és gyor­san eltávolítható. Másik ér­dekesség a „seprős” csórnak - motor. Nagy előnye, hogy se­kély — akár fél méteres — vízben is alkalmas csónakok hajtására. Árvíz idején hasz­nos segítője lehet az ember- és vagyonmentésnek. Alapvetően új ötlet a ho- mokzsáktöltő berendezés. Ár­víz esetén — mint legutóbb is — mindeddig csak fáradságos munkával töltötték a homok­zsákokat. A lassú, sok em­bert igénylő munkát a jövő­ben már az új gép végezheti, amely nem más mint egy bármilyen traktorra vagy vontatóra felszerelhető adap­ter. A forgó kanalas kerék .felszedi a homokot, majd sza­lagrendszeren keresztüli az osatósaerkezetbe és a zsákok­ba továbbítja — automatiku­san. A tömegpusztító fegyverek hatásai elleni védekezés alap­vető feladatainak meghatáro­zásánál abból kell kiindulni, hogy tulajdonképpen mire irá­nyul védelmi rendszerünk. A városok, a gazdasági, köz- igazgatási és kulturális köz­pontok, ahol a lakosság je­lentős része él, dolgozik, és amelyek a támadás fő irányai, történelmileg alakultak ki. Tehát a meglévő centrumok, népgazdasági objektumok a bennük élő és alkotó embe­rekkel adottak. Adottak a ma­guk kommunális rendszerük­kel, az azokat kezelni tudó emberekkel, és itt vannak a gépek és szakemberek, akik meghatározók a védelem szempontjából. Ot alapelv O Szervezéssel, vagyis a szervezési elvek érvé­nyesítésével, végrehajtásával Mit takar ez a szervezési elv? Azt, hogy a lakosság, a dolgo­zók védelme érdekében, ép­pen a várhatóan alkalmazás­ra kerülő támadóeszközök miatt, az egész országra kiter­jedően kell megszervezni a védelmet. Ezért a lokális vé­delemszervezés helyett a terü­leti védelemszervezést kell megvalósítani. O Már számtalanszor ki­mondták, de itt újra ar­ra lehet hivatkoznunk, egy esetleges újabb háború alap­vetően rakéta-nukleáris há­ború lenne, tehát minden in­tézkedést — így az állampol­gárok védelmét is — a nuk­leáris fegyver hatásai elleni védelemre kell alapozni, a védelemnek azok hatásai el­len kell irányulnia. O Differenciáltsággal. A védelmet nem leltet, de nem is indokolt mindenütt egyforma nagyságrendben, terjedelemben, formában és azonos eszközök, létesítmé­nyek létrehozásával megol­dani. A védelmet mindig az adott terület hadászati je­lentőségének, más szóval ve­szélyeztetettségének függvé­nyében, tehát differenciáltan oldják meg szerte a világon. Ennek ólra az, hogy a leg­főbb védendő érték, termelő­erő: az emberek nem egyfor­mán helyezkednek el az or­szág területén, továbbá az anyagi erőforrások sehol a vi­lágon nem teszik lehetővé, hogy mindenütt egyformán erősek legyünk. Még az egyes megyéken belül is differen­ciálni kell. ^ A védelmi intézkedések W időbeni végrehajtásával. Az ellenség törekvése az, hogy a háborút meglepetésszerűen, lehetőleg váratlanul igyek­szik kirobbantani, hogy ez­által jelentős helyzeti előny­höz jusson. Ez a tény hal­latlanul lerövidíti az időt, nemcsak a veszélyről való riasztáshoz szükségeset, ha­nem a lakosság védekezésé­hez, elrejtőzéséhez stb. szük­ségeset is. O A polgári védelmi köve­telmények és a gazdasá­gosság érvényesítésével. A lakosság védelmére irányuló intézkedések jelentős hánya­da nem tér el a népgazdaság, a társadalmi élettevékenység korszerűsítésére, fejlesztésére hozott intézkedésektől. Ez annyit jelent, hogy a védelem, intézkedések, követelmények, vagyis a polgári védelmi érde­kek egybeesnek a népgazdasá­gi érdekekkel, tehát a véde­lem követelményeinek kielé­gítése nem igényel többletrá­fordítást, külön költségeket, anyagi erőforrás-lekötést. Csak néhány olyan népgaz­dasági intézkedés, amely ki­elégíti a polgári védelmi kö­vetelményeket is: városren- dezésnil zöldövezetek létesí­tésével a beépítettségi sűrű­ség csökkentése; várost meg­kerülő közlekedési és híradá­si vonalak létesítésére; ipar sűrűn lakott településen kí­vül vagy vidéken történő te­lepítése, raktárak, tárolóhe­lyek, például föld alatti ga­rázs építése stb. Mindezek csupán csak segítik kielégí­teni a védelmet, de még nem biztosítják. Változatos tormák és eszközök A védelmi intézkedések egész rendszerén belüli leg­fontosabb cél egyértelmű: megvédeni a lakosságot a tö­megpusztító fegyverek hatá­saitól, melyhez minden lehet­séges formát, módszert és esz­közt fel kell használni. A la­kosság védelmét szolgáló mó­dok, formák és eszközök rend­kívül sokrétűek és változato­sak, A helyi védelem: Azon védelmi intézkedések­nek, formáknak és eszközök­nek az összegezését jelenti, amelyet a lakosság védelme érdekében a közvetett csapás- területen és a másodlagos ha­tásoknak kitett területeken foganatosítanak, biztosítanak (például óvóhelyek, szükség­óvóhelyek, ki szóród ás ellen védő létesítmények létreho­zása stb.). A közvetlen csapásterüle­ten az ottmaradó, vagy oda bejáró dolgozók részére ma­gas védettségű életvédelmi létesítmények állami költsé­gen való megépítéséről, a második esetben, vagyis a közvetett hatás területén az ott lakó vagy oda kitelepi­MENTESÍTÉS SUGÁRSZENNYEZETTSE'GTŐL tett lakosság által épített, ■ki­alakított szükség életvédelmi létesítményekről van szó. , Távolsági védelem: Azon védelmi intézkedések, amelyek célja az, hogy az é'ö erőket a közvetlen csapások hatásai alól a veszélyeztetett területről távol eső körzetek­be kivonja. Nem másról van szó, mint a ki- és széttelepí- tésrőL Az alapvető védelmi módo­kon belül a lakosság védel­mének két fő formája ismere­tes, és általánosan elfogadott: a kollektív és az egyéni véde­lem. A kollektív védelem: Eszközei a kiépített vagy szük­ségóvóhelyek, életvédelmi he­lyiségek (kiszóródás ellen vé­dő helyiségek). A jelenleg meg­épített életvédelmi létesítmé­nyek (óvóhelyek) a nukleáris fegyverek, fö- és járulékos ha­tásai ellen, valamint vegyi- és biológiai támadás esetén biz­tonságos védelmet nyújtanak. Ezeknek az óvóhelyeknek számtalan típusa ismeretes. A távolsági védelem másik formája a lakosság kitelepíté­se és a háború esetén is ter­melő üzemek dolgozóinak a széttelepítóse. Célja: kivonás a közvetlen atomcsapás alól, ez által védelmet nyújtani, egyúttal megmaradt erőt is képezzenek a csapást elszen­vedett körzet megsegítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom