Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

1971. DECEMBER 5., VASÄRNAP re st Meer 'k^CMssp Tínnyeí díktavox HOMOKRÉSZ, 1971. „Lakható tanyát bérelnék' EGY HIRDETÉS NYOMÁBAN ALBERTIRSÁN A tinnyei termelőszövetke­zetben készítik a Mechanikai Labor dunakeszi gyáregységé­nek a díktavox készülék láb­kapcsolóját. A műszerek iránt egyre nagyobb az érdeklődés, és így a szövetkezet lányai, asszonyai részére egész évi fo­lyamatos munkát biztosíthat­nak. Foto: Gárdos Munkásőrök alegységgyűlései A munkásőrök országszerte ebben a hónapban tártják al­egységgyűléseiket. Megtár­gyalják a kiképzés és a szolgá­latellátás tapasztalatait, érté­kelik a szocialista verseny­mozgalmat, állást foglalnak a parancsnoki javaslatokkal kapcsolatban, és jóváhagyják a „kiváló” cím adományozására vonatkozó előterjesztéseket. A decemberi alegységgyűlé­sek egyben jól szolgálják az évi munkát összegező és a so­ron következő feladatokat meghatározó ünnepélyes egy­séggyűlések előkészítőiét. 1500 fotó Az V. kerületi Belgrád rak­part 17. szám alatt — a Bu­dapesti Fotoklub helyiségében szombaton ünnepélyesen nyi­tották meg a IV. országos if­júsági fotókiállítást, amelyen a magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség VIII. kongresz- szusa tiszteletére meghirdetett fotópályázat legjobb alkotása­it mutatják be. A pályázatra az ország 58 városából, közsé­géből 247 szerző küldte be fo­tóját. Szám szerint csaknem ezerötszázat. Nem fásunk u télen MUNKÁBA ÁLL A GAGARIN HŐERŐMŰ A kormány csütörtöki ülésén — mint jelentettük •— meg­tárgyalta a jövő évi energia- ellátási helyzetet és a téli fel­készülést Megállapította! biz­tonságos és kiegyensúlyozott lesz a téli ellátás, mivel aiz eddigieknél nagyobb készletek állnak rendelkezésre. A széntermelés a szük­ségleteknek megfelelően alakult, noha Tokodon, Tatabányán és a Mecsekben elemi csapások nehezítették a munkát. Lesz elegendő tűzifa is, az erdő- gazdaságokban ugyanis két­szer akkora a készlet mint ta­valy. A szénhidrogénféleségekből is megfelelő lesz az ellátás, ki tudják elégíteni a szükségle­teket. A gázolajtermelés fe­dezi az igényeket, az ellátás iztonságát azonban zavarja, 'gy a szállító és a kiszolgáló nem tartottak lépést sem a szükséglettel, sem a növekvő termeléssel. A földgázfiogyasztók igénye eb­ben az idényben gyorsabban nőtt mint a feltáró- és feldol­gozóhelyek termelése, ezért tartós tél esetén egyes ve- vetékek mellett korlátoz­zák a gázszolgáltatást. A vülamosenergia-igények a tavalyihoz képest 9 százalék­kal megnőttek, de az ellátás nagy mértékben javult. A Gagarin Hőerőmű 3-as és 4-es számú 200 megawattos blokk­ja már az év végén áramot szolgáltat Áram érkezik a Szovjetunióból és Romániából is.. A villamos energia pótlá­sára szükség szerint van le­hetőség: elsősorban a KGST egyesített energiarendszere, valamint a jugoszláviai egyez­mény segít, de számíthatunk az osztrák energiacsere-egyez­mény alapján a nyugati szom­szédunktól érkező áramra is. sárral az ólat, amelyben a ketrecek egymás mellett, s egymáson sorakoznak. Tavaly kezdték a tenyésztést, 23 fo­rintot kapnak a nyúl kiló­jáért, Olaszországba expor­tálják a húst. Most 30 anya­jelöltjük van, tavaszra kéne számukra a tér, hogy szaba­don sokasodjanak. E szapo­rodási program is megtervez­tetett már, hiszen a harminc anya egy alkalommal 250-et, így egy évben vagy ezer kis- nyuilat hoz a világra. Az igényeket tehát imigyen összegezném: tanya kellene, de közel Pesthez; megvenni nem akarják, hiszen a zuglói tanácshoz már beadták la­káskérelmüket. A mozgás irá­nya: tovább,.be a nagyváros­ba — ez a végső cél, a tanya csupán állomásként lebeg előttük, mi' tagadás, nagyonis racionálisam. Azért ésszerű igy, mert az exportnyúl a szö­vetkezeti lakás kiutalásáig hozna pénzt a konyhára. — Ha most kapnák meg azt a kiutalást, elő tudnák te­remteni a lakás árát? — Annyink talán akadna... A szoba egyébként, ahol beszélgetünk, takarosam be­rendezett — elkélne bármely modern lakótelepen. Csakhát a külvilág! Homok, betakart szőlősorok, az ablakból egy hajdan volt kastélyra látni — Homokrész, Albertirsa hatá­ra, 1971 decembere. Keresztényi Nándor 1972: ötvenéves a Forte Új fotópapír és film Munkában a „komputer vezető Nagy nemzetközi szimpozion rrtt Miközben, az év végi hajrá feszített tempójában azon fá­radoznak a váci Forte Foto­kémiai Iparvállalatnál, hogy a fotopapírtervet teljesíteni tud­ják, ne legyen elmaradás az exportszállításokkal, elérjék a termelési tervben rögzítet­teket, s a nyereséggel se le­gyen probléma — már a, jövő évre készülnek. Most dolgoz­zák ki az export-import ter­vet. A negyedik ötéves terv időszakában áremelést nem irányoztak elő, de az ingadozó tőkés valuta­helyzet miatt előreláthatólag engedményeket kell tenniük. Örömmel újságolják, hogy a jövő évben áttérnek a gépi programozásra, a számító­gép bérmunkában végzi majd el a termelésütemezést, az anyaggazdálkodás adminiszt­rációját — vagyis a „kompu­ter vezető” kitűnő társa lesz az intézkedés kialakításában a gyár vezetőinek. 1972-ben to­vább gépesítik számvitelüket is. A jövő év fontos eseménye­ket ígér Vácott: 1972 már­ciusában lesz 50 éves a Forte. A fél évszázados jubi­leumra két új terméket ál­lítanak elő: a maszkos, színes negatív fil­mekhez a TIP*—4 elnevezésű színes papírt és színes fordí­tós filmet to 2x8-as filmfelve­vő gépekhez, mert ez az utób­bi időben hiánycikk. A jövő évben az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesülettel közösen nagy nemzetközi szimpoziont ren­deznek, amelyre előrelátható­lag háromszáz külföldi, s ugyanennyi hazai fotokémiai szakembert hívnak meg. A már hagyományosan két-há- rom évenként megrendezett szimpoziont 1972 márciusá­ban tartják, s egyhetes idő* tartamúra tervezik. A nagy tanácskozás előkészítő munkái már megkezdődtek. A jövő évi gazdasági elkép­zelések közül egy már meg­született. 1972-ben 20—25 százalékkal több fotópapírt kívánnak készíteni, méghoz­zá mindenféle kapacitásbőví­tés néll^ül. Idén háromszáz dolgozót érint a bértömeg-gazdálkodás, jövőre ezt kibővítik. Októ­berben alkalmazotti létszám­zárlatot rendeltek el, s elhatározták, hogy 10—12 százalékkal kevesebb al­kalmazottal látják el a feladatokat. A felszabaduló / pénzösszeget differenciált bérezésre kíván­ják felhasználni. A Fortéban megértéssel fogadták ezt a hasznos gazdasági intézkedést, már jelzések érkeznek: ezt a munkát öt ember helyett kettő is el tudja végezni. Re­mélik a Fortéban, hogy a mun­kához jobban igazodó, az ak­tivitást hatásosabban hono­ráló bérezési forma kellő ered­ményeket hoz a jövő gazda­sági évben. F. P. Háromutcányi műemlék - Új lakások Hétvégi telek - Melegvízű strand Ráckeve megvalósítja átgondoltan összeállított tervét Ráckeve lakossága ma már meghaladja a nyolc és fél ez­ret. Mindenképpen megilleti hát a nagyközségi cím. Vá­lasztott tanácsa tagjait a szomszédos, 1200 lakosú Szi­getbecse is a kevi tanácsba küldi, így hát összesen 9300 ember ügye-baja foglalkoz­tatja az eme-letes, tornyos ta­nácsháza dolgozóit. Tizenhat éve elnök Tóth Gábor, a nagyközségi tanács elnöke arról nevezetes, hogy egyfolytában 16 eszten­deje ül immár az elnöki székiben. Bár ebből is nyil­vánvaló, hogy feladatát jól látja el, sokkal inkább meg­mutatja mégis az, hogy az idén, negyedszer, egyhangúlag választották ismét elnökké. Aki hivatalos vagy magán­emberrel Ráckevén beszélget, bizonyos, hogy perceken be­lül két témára terelődik a szó. Az egyik a műemlékek. — Tele van velük Rácke­ve — mondja Tóth Gábor is és sorolja a Savoyai-kastélyt, a kívül-belül ékes szerb templomot, meg a most hely­reállított középkori épületet, ahol a Fekete Holló vendéglő megnyílt. Ez azonban nem minden. Az Országos Műem­léki Felügyelőség három ut­ca magántulajdonban levő házait csaknem mind védett­nek nyilvánította. Ami a szép, barokk Savoyai- kastélyt illeti, lapunk is sok­szor sürgette már restaurá­lását. Egy részéből lakói ki­költöznek, a kastély közepét kívülről már helyrehozták, a többivel rriég várni kell. A másik gyakori téma: Rác­keve is a Dunakanyarhoz tar­tozik, tehát üdülőtelep. Any- nyit már elért a nagyközség, több járásbeli községgel együtt, hogy üdülő jellegü­ket hivatalosan elismerik. Horgászparadicsom. Ráckevé- nél, de másutt is a partokon, árnyas ligetekben, hétvégi házak és szép villák válto­gatják egymást. Tavasztól őszig ezren meg ezren, hét­végeken különösen sokan, él­ne« a víz meneti, na ma meg fürödni is lehetne! Csakhogy Ráckevénál erre nem alkal­mas a folyó, mert szennyezett. Az Árpád Tsz területén, a Tókertben viszont négymil­liós költséggel a Ráckevei Duna Intéző Bizottság meg­bízásából hévizű kutat fúr­nak, s a munkát tervező; vég­ző Vízkutató és Fúró Válla­lat szerint annyi lesz a meleg víz, hogy nemcsak a szövet­kezet kertészete hasznosít­hatja, hanem a tanács is köiz- és strandfürdő céljára. Nemcsak a vendégeknek — Számítunk az idegenfor­galomra, fontosnak is tartjuk, de a lakosság szükségleteit sem hanyagoljuk el — mond­ja az elnök. — Jövő évtől kezdve a mostani tervidő­szak végéig minden esztendő­ben 50—50, összesen 200 tel­ket parcellázunk családi* ház építésére, de a nagyüzemi mű­velésre alkalmatlan területe­ket további hétvégi telkek céljára Ráckevén is, Sziget­becsén is. Természetesen a lakásépít­kezés sem hiányzik a nagy­község tervéből. Az előző terv­időszakból áthúzódó 18 laká­son kívül 72 épül meg 1975- ig és 100 KISZ-lakás. Továb­bi 40 lakást az OTP épít, a megyei tanács akciója kapcsán pedig 1972-től évente másik tízet-tízet a szociális követel­ményeknek meg nem felelő öreg lakások pótlására. Ha új házak épülnek, fej­leszteni kell a villanyhálóza­tot is, és sor kerül a Kerek­zátony, az , Angyali-sziget, a Fanyilasi és a Hullám-téri hétvégi területek villamosítá­sára is. Tovább épül a vízve­zeték, Ráckeve-Üjtelepen és Szigetbecsén ezért szervezik meg az ivóvíztársulatot. Az utcák úttestjeinek és jár­dáinak építését is folytatják. Űj járási művelődési ház terv­dokumentációját szintén meg­rendelték. — A tervekre és az építke­zés előkészítésére a járási hi­vatal kétmillió forintot irány­zott elő, de az építkezésre, amelyhez különben az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség is anyagi támogatást nyújt, egye­lőre nincs fedezet — halljuk az elnöktől. Nincs pénz a csatornázás folytatására Elmondja viszont, hogy a termelőszövetkezetek és más intézmények társadalmi ösz- szefogása biztosítja az óvodai férőhelyek növelését. Száz gyermek részére épül meg eb­ben a tervidőszakban az új óvoda. A negyven kicsinyt be­fogadó új bölcsőde átadás előtt áll. A mentőállomás szintén. Jövőre elkészül Ráckevén az új, korszerű gyógyszertár. Szi­getbecsén körzeti orvosi la­kásra és rendelőre van szük­ség, hogy a község önálló or- yosi körzet legyen. Négy tan­termes iskola is kell a község­be. Forgatjuk a nagyközség mos­tani ötéves tervét magában foglaló füzetet. Tizenharmadik oldalán olvassuk, hogy három olyan létesítmény felállítására is sor kerül, amelyből Chloch- merle-ben- csak egyet építet­tek. Aki akarja, megmosolyog­hatja, de hogy Ráckeve nö­vekvő idegenforgalma miatt feltétlenül szükséges, senki sem tagadhatja. Amint az is fontos, hogy a tervben a házi szemét fuvarozására és az ut­cák tisztán tartására szintén gondolnak. — ötéves tervünket nem kell módosítanunk, nagyon meggondoltan állítottuk ösz- sze. Előreláthatólag meg is valósíthatjuk teljes egészében. A csatornahálózat továbbépí­tésére nagy szükség lenne, de nem vettük be a tervbe. Se­hogy sem tudjuk rá a ma­gunk erejéből előteremteni a pénzt. Ötmillió értékű csőhá­lózat* és munka már fekszik a földben, minél előbb be kel­lene fejezni a csatornázást. Ez okozza a tanácsnak a legtöbb gondot, keresik, eddig hiába, a lehetőséget. Sz. E. ugyanilyen határozottan a zárt település kialakítása mellett foglaltak állást...” Pesti fiú a tanyán Tehát az erre legilletéke­sebb író, történész, agrárköz­gazdász is úgy foglalja össze ebbéli tapasztalatait: nem al- konyult még be a tanyavilág­nak, amely hét megyében, köz­tük a miénkben vesztegeti, vagy — lásd a hirdetést! -— nyeri vissza pozícióit. Albert- irsán, miként minden faluban, nyilván sokan ismerik egy­mást, ám jó ideig jártuk ,már a Homokrész elnevezésű ho­moktengert, mikor valaki vég­re útbaigazított. Hogy merre lehet az a 140-es szám? „Tán próbálkozzanak az iskola kör­nyékén ..Döcögés kátyús, hónyomok kísérte utakon, idő­közben befutunk egy termelő­szövetkezeti sertéstelepre is, majd valamelyik tanyában a kerítésre csap egy fiatalasz- szony: „Ja, az a nyúltenyész- tő lesz az!...” Hát persze, a nyúltenyésztő; e mondatból viszont rögvest kiviláglik előttem a vállalko­zás, amihez a tanya szükséges. Molnár Tibort azért nem isme­ri az albertirsai tanyai nép zö­me, mert nagyonis új ember ezen a tájon: pesti fiú, aki ide nősült, s költözött! Anyósá­val, apósával él, tehát Emődi Sándor tanyáját kellett volna keresnem. így már megleljük az 1958-ban épített, vörösre va­kolt, manzárdtetejű házat. Az első helyiségben aktatáska he­ver, — ki tudja, hányszor jár­ta meg Budapestet? Amint ugyanis megtudom, mind Emődi Sándor, mind a felesé­ge a fővárosban dolgozik, s úgyszólván természetes, hogy a hirdető férfi is Pesten van, az egyik ktsz betanított mun­kása. (Az idevágó statisztika szerint a tanyán élők 26,6 szá­zaléka már nem a mezőgazda­ságban keresi meg a kenye­rét !) Az osztálytársak már elmentek A feleség azonban idehaza; korábban szintúgy a bejárók errefelé oly népes táborába tartozott, nyilván ily módon keiült össze a tanyai lány és a pesti fiú. Az a nyúlászat, nyúlteftyésztés azonban nem kicsiny részben, éppen Mol- nárné munkáján alapul, hi­szen otthon lévén, az etetés csak-csak rámarad. Vagyis az előbb ráhibáztam... — ... a tanya is azért ké­ne, hogy legyen jó helye a nyúlnak, no, meg nekünk, akik szeretnénk közelebb ke­rülni Budapesthez... A félreértéseik elkerülen­dők: nem a szülők nyújtotta szállást kifogásolja a fiatal- asszony, dehogy is azt; ám, bárki belátja, hogy villany nélkül például „se nem lát, se nem hall az ember”. — Osztálytársaim már be­mentek Ceglédbercelre, nem sok fiatal maradt itt, minden­ki megunja a tanyát. S a férjem sehogysem tudja meg­szokni ... — Mennyit utazik? ( — 120 kilométert naponta, de még gyalogolni is kell vagy negyedórát az állomásig. — Mennyi levél jött a hir­detésre? — Talán ötven is, de sokan azt sem tudják, mit értsünk tanyán. Kalocsa mellől azt írják, a Duna-parton van egy bár, ezt kiadnák; akad olyan is, aki csak egy szobát ajánl föl. Egy özvegyasszony 350 eze­rért adná el tanyáját, de la­kottan. Ez ugyan Pesthez kö­zel lenne, Vecsés mellett, de még az istállókban is lak­nak . . Akad romos házat vagy 600 négyszögöles, üres telket kínáló, s van, aki csak a tanya felét adná ki, még­hozzá ól nélkül — de hát a nyulak. Program ezer nyálra Lássuk azokat a nyulakat. Napraforgószárból eszkábál- ták össze, s tapasztották meg Ahogy fennkölten mondani szokás: azt a tekintetet nem tudom feledni... Akkor már jó ideje megjelent a • Szabad Földben hirdetésük — „Tanya eladó!” —, s csak egyetlen le­velet hozott a postás: lám, most talán ez az autós ide­gen ... Merő várakozás volt a két öreg, de megtudva, hogy pusztán a kíváncsiság, s nem vásárlási szándék irányított hozzájuk: egyszerre komorul- tak összébb, hunyt ki bennük az érdeklődés. Talán ekkor döbbentek rá véglegesen, hogy életük munkája-eredménye nem kell bíz’ senkinek —, ma­rad a tanya, míg össze nem roskad. Néhány esztendeje, Kiskun­halas széles homokhatárában történt e találkozás; az eladás­ra felkínált csöppnyi biroda­lom egy meglehetősen elaggott házikóból, továbbá a körötte buckákba futó sivár szőlőből, meg néhány hold i vízjárta szántóból tevődött ki. Az el- költözési vágy oka: „Megöre­gedtünk, magunkra marad­tunk”. Mi lett, mi nem a gyer­mektelen, mindenfajta közös­ségen — hiszen tsz-tagok sem voltak! — kívül rekedt pár sorsa, nem tudom. A mozgás, vándorlás irányát megannyi tapasztalatukból így szűrték ki a helybeli közigazgatás veze­tői: a tanyaiak először bemen­nek a faluba, majd a fiata­labbá a innen is továbbáll, az ő útuk a város, Halas. Nem vásárlás — bérlet Azóta is rá-rásiklok a hirde­tésekben, életünk e sajátságos tükrében a tanyát kínálók rö­vid soraira. Ügy tűnik, hogy az eladni szándékozók gyarapod­nak, ám arra a típusra ritkán lelni, aki vásárolni szándéko­zik. Ügyszólván egyedülálló­nak minősíthetem tehát azt a hirdetést, amelyre a közel­múltban bukkantam, szintén a Szabad Földben. íme, a pontos szöveg: „Lakható tanyát bé­relnék, esetleg vennék Pest környékén, közlekedéshez kö­zel. Molnár Tibor, Albertirsa I. Homokrész 140.” Óvatos fogalmazás, meg kell hagyni; nem vásárlási célzat ez, hanem bérlet, vagyis csak átmenetileg van szüksége arra a tanyára valakinek. Dehát ki­nek? Ki lát ma fantáziát a gazdálkodás ilyetén módjá­ban? Igaz, még Erdei Fér éné­től tudjuk, a Történelmi lecke tanyákról című írásából, hogy egy „vitában részt vevő tsz- vezetök és szakemberek hatá­rozottan a lazább beépítettsé- gű, jlletöleg fürtszerűen kiala­kítandó települési rendszer mellett foglaltak állást, mert a munkahelyhez kívánják kötni a tagokat. A helyi irányító szervek képviselői viszont

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom