Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-04 / 286. szám
6 "“s^Cirtap 1971. DECEMBER 4., SZOMBAT Adósok és ügyeskedők A Központi Gazdasági Döntőbizottság munkájának tapasztalataiból Már novemberig Piliscsabán három tüzelőolaj- árusító helyen vásárolhat- nak fűtőolajat. Itt is, mint mindenhol az országban, egyre többen cserélik fel cserép- és vaskályháikat olajtüzelcsíi fűtőberendezésekre, és így az idén már november végéig több fűtőolajat vásároltak a piliscsabaiak, mint tavaly az egész fűtési szezonban. Egyelőre az ellátás megfelelő, csupán egyetlen egyszer kellett sorbaállni, a múlt hét elején, de akkor is csak a rossz útviszonyok késleltették a szállítmányt. Foto: Gárdos A színpad fényei Szedik a tobozt Megkezdődött a tobozszedés a Szombathely határában levő kámoni arborétumban, ahol az értékes fafajok száma meghaladja a 2300-at. Mintegy háromszáz hazai és külföldi intézménnyel cserél magokat az arborétum. Céljuk: erdeink, arborétumaink fa- és növény- állományának fajtagazdagítása, új növények meghonosítása, eddig ismeretlen hibridek előállítása. A szocialista demokrácia egyre szélesebb körű, egyre gyorsabb és hatékonyabb kibontakoztatása egyike legtöbbször hangoztatott célkitűzéseinknek. Ez a törekvés hatja át a párt egész tevékenységét, állami és gazdasági életünket, társadalmunk szinte valamennyi megnyilvánulását, s válik ily módon mindinkább a tömegek alkotó aktivitásának egyik legfontosabb ösztönzőjévé. Üj tanácstörvényünk is igyekszik jogszabályilag minden lehetőséget megteremteni ahhoz, hogy a lakosság több és erősebb szállal kapcsolódhassák a tanácsok munkájához. Tágra nyitott kapuk A törvény e tekintetben tágra nyitja a kapukat, hiszen a tanácsok népképviseleti-önkormányzati jellegének rögzítésétől kezdve a nagyobb hatáskörökön és gazdasági lehetőségeken át a falugyűlésekig — sokféle mód és forma kínálkozik most már a szocialista demokrácia elmélyítésére állami életünkben. A falugyűlés — ha megfelelően bonyolítják le — rendkívül fontos eszköz lehet a falu közvéleményének--'—megismerésében, helyes irányba terelésében, a tanács célkitűzéseinek megismertetésében és a lakosság támogatásának megnyerésében. Mindez a tanácstörvényben is megtalálható: a községi tanács a lakosság^ tájékoztatása és véleményének megismerése végett falugyűlés elé terjesztheti a község életében alapvető jelentőségű kérdéseket. A helyi tanácsok a nemrég elkészült szervezeti és működési szabályzatukban pedig már a legtöbb helyen azt is egészen pontosan meghatározták, hogy a falugyűléseken milyen kérdéseket kell megtárgyalni a község lakosságával és milyen módszerekkel. Az a vélemény alakult ki, hogy leghelyesebb, ha a helyi tanács a falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot, kéri ki véleményét a tanács középtávú tervéről és költség- vetéséről, a község általános rendezési tervéről, a szolgáltatások és a kommunális ellátás fejlesztéséről, a község esetleges névváltoztatásáról, a közös tanácsú községek eseA juhtenyésztés egyik legfontosabb gondjáról, az exp- resszbárány-nevelés és -hizlalás megoldásáról tanácskoztak Szabolcs-Szatmár megye szakemberei. Értékelték azt az új báránynevelő tápot, amelyet Veres László, a kaposvári mezőgazdasági főiskola főigazgató-helyettese és dr. Kakuk Tibor, a Phiiaxia osztályvezetője állított elő. A táp, mint elmondották, az egyéves nagyüzemi kísérletben kimagasló eredményeket hozott. A nyírbogáti termelőszövetkezetben ennek használatával sikerült nagy hasznú üzemággá fejleszteni az expresszbá- rány-nevelést és -hizlalást. A kísérletet 650 újszülött báránynyal kezdték. Az állatokat 8— 10 napos koruktól etették az új tápszerrel. Az eredmény — a hagyományos tápszerekhez Viszonyítva — jelentős munAz egyik vállalat a hatóságilag megállapítottnál nagyobb áron értékesítette néhány termékét, s négymillió forint jogtalan haszonra tett szert ily módon. Az Országos i Anyag- és Árhivatal joggal közbelépett. Gazdasági bírság tében a társközségek helyzetéről, kívánságairól. Minél többen A falugyűlés a helyi tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködésének egyik legfontosabb színtere. A legtöbb helyen a tanácsok és a népfrontbizottságok arra törekedtek, hogy a falugyűléseken minél többen vegyenek részt, így domborodjék „népgyűlés’’ jellege, s hogy csakugyan a községet legjobban érdeklő kérdéseket tárgyaljak meg. Arról is gondoskodnak, hogy a falugyűlésen kialakult vélemény ne maradjon „pusztába kiáltott szó”. Az eddigi falugyűlések túlnyomó többségén természetesen a községpolitika, illetve a községfejlesztés különböző kérdései játszották a főszerepet, még pontosabban az áprilisban megkezdődött új tanácsciklus helyi fejlesztési terveiről, feladatairól mondotta el a lakosság véleményét, s tette hozzá a tanács elképzeléseihez a saját javaslatait. Ezek a tömeges „beszélgetések” általában hasznosak voltak, s nem egy helyen egyes választókerületek, sőt — közös tanácsú községek esetében — még székhelyközség és társközségei közötti súrlódásokat is rendezni tudták ez alkalommal. Több ízben a szokásoktól eltérő módszereket — például fórum rendszerű kérdezéseket — alkalmaztak. A falugyűlések önálló lebonyolításában kiváltképp Vas és Nóg- rád megye felsőbb tanácsi és népfrontszervei mutatnak jó példát; ezekben a megyékben valóban a saját megfontolásuk alapján tűzik ki a községi tanácsok és népfróntbizottsá- gok a falugyűlések időpontját és napirendi pontjait. ' A Újabb lehetőség Nem kétséges, a falugyűlések törvénybe iktatásával a tanácsok és a népfrontbizottságok olyan újabb lehetőség birtokába jutottak, amellyel, ha jól élnek, nagymértékben erősíthetik területükön a szocialista demokratizmust, szilárdíthatják, és szélesíthetik tömegkapcsolataikat, s ily módon munkájuk népképviseleti-önkormányzati jellege is hamarosan határozottabb arculatot nyerhet N. G. kaerő- és takarmánymegtakarítás mellett az lett, hogy a szokásos 140 helyett 90 nap alatt fejlődtek a bárányok 28 kilogrammos súlyúra. Selejt nem volt. A gazdaság vezetői ennek alapján már el is döntötték, hogy tovább növelik az anyajuhállományukat, s 1973- tól évente háromezer bárányt hizlalnak exportra. Öregek napköziben öregek napközi otthona nyílt Békéscsaba V. kerületében, ahol a legtöbb munkás- család él. Egy régi épület átalakításával húsz idős embernek adtak étkezésre, pihenésre, szórakozásra és társalgásra lehetőséget. kiszabását indítványozva küldte át az ügyet a Központi Gazdasági Döntőbizottsághoz. A KGD megállapította, hogy az említett vállalat jogtalan árbevételhez jutott, s a négymilliót tíz százalékkal megtoldva, 4,4 millió forint gazdasági bírság megfizetésére kötelezte a jogtalan haszonszerzőt. Monopolhelyzetben A fenti példa csupán egy a sok közül a Központi Gazdasági Döntőbizottság gyakorlatából, noha a gazdasági bírság kiszabása a ritkább esetek közé tartozik. 1971 első felében például mindössze három ilyen ügyet tárgyalt a KGD. Annál többször kell a vállalatok közötti vitákat eldöntenie. Szerződésszegés, jogellenes szerződési kikötések miatt állapít meg kártérítést, illetve kötelezi valamelyik vállalatot a jogtalanul felvett összeg visszafizetésére, a szerződésben foglaltak megtérítésére. Bár a vállalatok egyenlő félként szerződnek, a KGD — és a felügyelete alá tartozó fővárosi és megyei gazdasági döntőbizottságok — elé sole olyan ügy kerül, melyben az egyik vállalat visszaél monopolhelyzetével, ragaszkodik például ahhoz, hogy több mint egy fél évvel korábban kézbe vehesse a megrendelést, de válaszolni csak egy-két nappal a szállítási idő előtt hajlandó. Sokszor hiányosak, pongyolán fogalmazottak a szerződések, s utólag a döntőbizottságoknak kell igazságot ten- niök: melyik értelmezés helyes, az-e, ahogyan a szállító vagy az, ahogyan a megrendelő gondolta a szerződés mondatait. A minőség tanúsítására vonatkozó kikötés például sok szerződésből hiányzik, bár ezt egy, 1968. decemberében megjelent kormányrendelet előírja. S ha a döntőbizottság kötelezi a vállalkozót a hibák megszüntetésére — elsősorban az építőiparban —, ez még évekig is elhúz dik, a megrendelő vaigy a beruházó nem sok örömet talál benne... Adós — fizess! Ezt a régi mondást sem minden vállalat ismeri, vagy legalábbis úgy tesz némelyik, mintha nem ismerné. A fizetési késedelmek száma nagymértékben emelkedett: 1965-ben 4229 ilyen ügyet tárgyalt a Központi Gazdasági Döntőbizottság, i970-ben 15 815-öt, most, az év első felében pedig 8354-et. Havonta 8 00 millió Két évvel ezelőtt bevezették a gazdasági döntőbizottságok a fizetési meghagyás intézményét. 1970-ben havonta átlag 6500 esetben szólították fel a gazdasági döntőbizottságok a vállalatokat fizetési kötelezettségeik teljesítésére, s az így érvényesített követelések ősz- szege havonta mintegy 800 millió forint volt. Ez év szeptemberében és októberében átlag 12 ezer esetben kellett fizetési meghagyást kibocsátani havi 1,8 milliárd forint értékben. A KGD tapasztalata szerint az ilyen ügyeket súlyosbítja, hogy rendszerint továbbgyűrűznek, ugyanis ha a szállító cég nem kapja meg áruinak ellenértékét, ő sem tud fizetni hitelezőinek, és így tovább a vállalatok egész sorára kihat az adósság. A gazdasági reform viszonyai között minden vállalat minél nagyobb bevételre törekszik — s ez természetes. Az azonban már nem, hogy ezeket a bevételeket sokan a jogszabályok megkerülésével, nemlétező kiadásaik „megtérítésével” szeretnék előteremteni. Bár az előző évinél kisebb számban, de az idén is voltak — és vannak — még olyan viták, amelyek okát a hivatalos nyelv finoman a „túlzott mértékű ellenszolgáltatás kikötésére irányuló törekvésnek” nevezi. A szállítók, vállalkozók többletmunkára hivatkoznak, „akadályoztatási pótlékot” kötnek ki stb. Volt néhány* olyan eset is, amikor a megrendelő a döntőbizottságokhoz fordult, de megállapították, hogy az áremelés jogosult. Viszont az év első felében 249 millió forintot képviselő 16 ügyben a döntőbizottságok kereken 170 millió forint jogosulatlan ár-, illetve díjkikötést állapítottak meg, s természetesen megtiltották ezeknek az összegeknek kifizetését, vagy ha az már megtörtént, visszafizettették. Régi vitapartnere egymásnak az ipar és a kereskedelem. Sok szó esett már arról is, hogy a fogyasztók s egyben az ország érdeke megkívánja: úgy vitázzanak, hogy minél több és jobb termék kerüljön a gyártól a kereskedelmen át a vásárlókhoz. A döntőbizottságok gyakorlatában most új jelenség tapasztalható: a kereskedelem — bár még elég gyéren — érvényesíti igényeit az iparral szemben: ez év első felében 193 ilyen ügyben fordult a döntőbizottságokhoz 10 millió forint értékű közfogyasztási cikkel kapcsolatban. Á gazdasági döntőbizottságok az igények nagyobb részét jogosnak találták: 150 ügyben 7,1 millió forint értékben adtak helyt a kereskedelem panaszának. Javuló együttműködés Az általános tapasztalat az, hogy javult a vállalatok közötti együttműködés, a vitás ügyek egy részét egymás közt intézik el. A gazdasági döntőbizottságok részrehajlás nélkül végzik munkájukat, képviselik elsősorban a közösségi érdekeket, megakadályozzák a túlkapásokat, az indokolatlan áremeléseket, a szerződésszegéseket, fizetési késedelmeket. Munkájukról a nyilvánosság alig szerez tudomást, de ez a munka nélkülözhetetlen. Várkonyi Endre JEGYZET NEM EGÉSZEN ÉRTEM azokat az embertársaimat, akik a tv által is bemutatott első magyar víz alatti esküvő (csaknem nagy kezdőbetűkkel írtam) hírére megbotránkozásuknak adtak kifejezést, vagy éppenséggel gúnyolódtak e nagy esemény fölött. Ilyeneket lehetett hallani például, hogy ez már mégiscsak sok, az is menjen a víz alá, akinek tetszik a komoly szertartás meg- gyalázása, meg hogy egy anyakönyvvezető miért vállal el ilyen komolytalan szerepet. Szeretném leszögezni, hogy szerintem a házasság komoly intézmény, következésképpen a megkötése is fontos aktus, azonban a lényeg szempontjából tökéletesen mindegy a helyszín, vagyis hogy hol adják össze az ifjú párt, hegytetőn, szakadék mélyén, föld alatt, a levegőben, víz alatt vagy felett. Némelyik házasság olyan, mintha a pokolban kötötték volna meg, aztán mégis érvényes, nem igaz? Jelen esetben nehézbúvár és kórházi asszisztensnő házasodott, képzeljék csak el, menynyivel sivárabb lett volna az esküvő, ha a menyasszony foglalkozása dönti el a helyszínt. Akkor ugyanis valószínűleg kórházi kórteremben zajlott volna le az aktus, búvárruha helyett csíkos pizsamában és hálóingben vagy fehér köpenyben, ha úgy jobban tetszik, legfeljebb arra ügyelnek, hogy ne essen egybe a nagy vizittel. Szerencsére a menyasszony civilben rajong a könnyűbúvánságért, így aztán nem is alakult ki különösebb vita a helyszínt illetően. Ám képzeljük csak el, mi van akkor, ha mindkét házasulandó fél köti az ebet a karóhoz. Nos, ez esetben feltehetőleg hosszas és meddő vita után kompromisszum születik. Vagyis mindkét fél enged valamit merev álláspontjából, és A korszerű színházi meg je- | lenítés, a megfelelő hatáskeltés nélkülözhetetlen eleme a színvonalas színpadi megvilágítás. Ezért is fogadták érdeklődéssel a hazai színházi szakemberek azt a bemutatót, amelyet a Fővárosi Operettszínházban tartott az osztrák Ludwig Pani világítástechnikai vállalat. A bemutatóval egybekötött kiállításon a jelenlevők korunk legkorszerűbb színpadmegvilágítási eszközeinek haegymás számára kölcsönösen előnyös helyszínben egyeznek meg. A foglalkozásokat figyelembe véve a kompromisszumos helyszín minden bizonynyal valamilyen kórházi helyiség lett volna, amelyet előzőleg gondosan színükig töltenek vízzel. Nem hiszem, hogy az eljárás nagyobb feltűnést keltett volna, hiszen manapság oly gyakoriak a csőrepedések. KÜLÖNBEN nem győzöm hangoztatni, hogy pártolom a házasságkötésnek eat, az egyesek szerint szokatlan formáját. Hogy miért? Talán. még önök sem felejtették el, amit arról tanultunk, hogy az újat segíteni, támogatni kell, másképpen nem megy előre a világ. Emlékeztetni szeretnék mindenkit, akit illet, hogy ha őseink maradiak lettek volna, még mindig a fákon ugrálhatnánk. Ezzel együtt altkoriban sem okozhatott kis feltűnést, amikor az első ősemberek leugrottak az ágról, és megpróbáltak két lábra állni. De ők vállalták, hogy ujjal mutogassanak rájuk, és ma már ott tartunk, hogy ujjal inkább azokra mutogatnak, akik négykézláb járnak, vagy fára másznak, mondjuk, a Nagykörúton. Hát így vagyunk ezzel a víz alatti násszal is. Egyelőre feltűnő, de lehet, hogy nyolc-tízezer esztendő múlva az lesz a szokatlan, ha az ifjú pár olyan zárt helyiségben köti meg a házasságot, amelyben nincs víz, hanem hákettőó helyett főleg nitrogénből és oxigénből álló levegő. Akkor majd szégyellhetne magukat a mai maradiak, mennének ők is a víz alá, de akkor már késő lesz. De hagyjuk a jósolgatást, maradjunk a jelennél. Arra is gondolni kell ugyanis, hogy lám, egy fontos területen megint sikerült utolérnünk a nálunk egyelőre gazdagabb, I tásáról saját szemükkel győződhettek meg: úgynevezett parabolatükrös fényvetők, ellipszis tükrös fényvetők és xenon követőfényvetők fénye borította be az operettszínház színpadát. A legkeresettebb megoldás világszerte ma már a távirányítással megoldható színházi világítás, amely egyetlen fővilágító munkájával, úgynevezett vezérlőpultos rendszerre, gombnyomásra történik. legfejlettebb tőkésországokat. Most már elmondhatom, hogy közvéleményünket bizony eléggé nyugtalanította a mi elmaradásunk, hétről hétre jöttek a hírek: Nyugaton a levegőben, zuhanás közben kötnek házasságot az ejtőernyősök, versenyautón az autóversenyzők, a víz alatti esküvő pedig már szinte szóra sem érdemes, nálunk viszont semmi, csak tespedünk, mint elpuhult szibaritavázak. ÉS EKKOR JÖTT a nagy hír az első magyar víz alatti esküvőről, jókor jött, mert lassan már csüggedni kezdtünk, így azonban már van értelme az életnek, meglátják, az elsőt követni fogja a többi, a legkülönbözőbb helyszínen rendezendő esküvők: a felvonógyárban dolgozók liftben, kereskedelmi alkalmazottak a pult alatt és így tovább. A fejlődés megállíthatatlan és beláthatatlan, akárki meglássa. Az úttörők sorsa sohasem volt könnyű, de mindig bátran vállalták a maradiak átkait, a kortársak értetlenségét. Mai szemmel még sokaknak nem túlságosan esztétikus, ha a boldogító igen bugyborékol, de nyilván ezt is meg lehet szokni. Persze, az is lehet, hogy rossz jós vagyok, és éppen a megszokás akadályozza majd meg az új mozgalom általánossá válását. Ugyanis ha már nem lesz feltűnő az ilyen esküvő, akkor a fiatalok feltehetőleg ne,m látják értelmét annak, hogy így házasodjanak. Minek, ha nem figyelnek rájuk? , MINDENESETRE az első magyar víz alatti esküvőből egy valamit hiányoltam. Nem tűnt fel a tatai tó fenekén a tv-ből tisztelni megtanult szuperdelfin, a Flipper. Pedig vasárnap ő mindig meg szokott jelenni, ha a víz alatt veszély fenyeget valakit. Árkus József Az együttműködés színtere A FALUGYŰLÉS 90 nap — 28 kiló Tápszeren nőnek n bárányok Bugyborékoló igen