Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-31 / 308. szám
t 1971. DECEMBER 31., PÉNTEK "“hírlap 3 Egészségügy, 1972 175 oldalon Újabb szakrendelések, több gyermekorvosi körzet Elmeosztály épül Cegléden és Vácott A lakosság jólétére irányuló általános fejlődésnek egyik legfontosabb része az egészségügyi hálózat fejlesztése, amelyért a felszabadulás óta folyamatosan oly sokat tesz a kormányzat és lehetőségük határain belül a tanácsok is. Minden esztendő végén összefoglaljuk a fejlődés egyéves útját, és beszámolunk a következő évek fejlesztési programjáról Pest megyében. — Beszéljünk azonban ezúttal csak 1972-ről — hangsúlyozza dr. Szende István, a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztályának megbízott vezetője. — Sok történik ebben az évben az egészségügyi ellátás megjavításáért, bár néhány, 1972-re vonatkozó elgondolás csak később válik valóra. A megyei tanács végrehajtó bizottsága januárban megtárgyalja az 1972-es egészségügyi beruházások tervét. Figyelembe véve az országos szempontokat, a rendelkezésre álló anyagi eszközöket elsősorban a már folyamatban levő építkezések befejezésére kell fordítani, és csak azután kerülhet sor, indokoltságuk sorrendjében, újabb beruházások megkezdésére. Például a gödöllői szakorvosi rendelőintézet új épülete a napokban elkészült, 1972- re marad azonban megnyitása, mert még felszerelési és beruházási munkái hátra vannak. Folytatni kell a szentendrei korszerű rendelőintézet építkezését is, hogy 1972. december 31-én a terv szerint befejeződjön. És folytatni kell a ceglédi kórház régi épületeinek már megkezdett rekonstrukcióját. További beruházások közül csak példaképpen említem meg a fóti és az érdi, 60—60 apróság befogadására épülő bölcsődét. • Tudni szeretnénk, kezdődnek-e újabb építkezések is az új esztendőben? működik a megyében. Számuk évről évre növekszik, 1975-ig háromszázötvennél is több lesz. Ami viszont a körzeti fogorvosi hálózat fejlesztését illeti, ebben az arányosabb elosztásra törekszünk. Pest megyében 1971-ben kereken 3800 lakosra jutott egy fogorvos, és ez azt jelenti, hogy az egész országban a mienk a fogászati téren legjobban ellátott megye. Ugyanakkor azonban az igények nem mindenütt tartanak lépést az eddigi fejlesztéssel, de vannak ellátatlan területek is, Tápióbicske például, ahol nincsen fogorvos. Űj fogorvosi körzetet csak ilyen nagyobb községekben indokolt létesíteni. • Állandó a panasz továbbra is a szakorvosi rendelők túlzsúfoltsága miatt. — Sajnos, ezen csak hosz- szú évek alatt, újak építésével tudunk változtatni. Ne feledjük, hogy a legtöbb rendelőintézetünk más célra emelt épületek nem is mindenütt megfelelő átalakításával létesült. De ahol új, korszerű épületben működik már, ott mindenesetre csökkent a zsúfoltság. El lehet gondolkozni azon, mi a jobb, ha talán hosszabb várakozás után ugyan, de mégis szakorvoshoz kerül a beteg, vagy ha nem kereshet fel lakóhelye közelében betegségének megfelelő specialistát. • Viszont sok orvosi szakág hiányzik a legtöbb rendelő- intézetből. — Éppen ezen szeretnénk mielőbb változtatni — a lehetőségekhez képest. Célunk, legyen minél több rendelőintézetben szemészet, fül-orr-gé- gészet, reumatológia, ortopédia, urológia, hogy csak a legfontosabbakat említsem. 1972 és a következő évek folyamán mit valósíthatunk meg ebből az elgondolásból? Az nem is annyira a tárgyi feltételekből, vagyis a rendelőhelyiség és felszerelés biztosításától függ, hanem sokkal inkább attól, akad-e megfelelő szakorvos, aki akár fő-, akár mellékállásban vállalja a betegek ellátását. Sz. E. „Esperanta junu'ara silvestro“ — eszperantó ifjúsági szilveszter — kezdődött csütörtökön Pécsett. A vidám óévbúcsúztatón hat ország fiataljai vesznek részt. A vendégek öt napot töltenek a szép mecsekal- jai városban, a helybeli esz- perantisták társaságában. A fiatal eszperantisták pécsi ösz- szejövetele természetesen nem merül ki csupán a szilveszteri szórakozásban. Megismerkednek a 2000 éves város nevezetességeivel, előadásokat hallgatnak a magyar kultúráról és művészetről, s kirándulnak a téli Mecsekbe, Tájékoztató a szakközépiskolákról Megjelent a Művelődésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának 175 oldalas kiadványa a szakközépiskolákról. A tájékoztató — amelyet a könyvesboltokban a szülők is megvásárolhatnak — hasznos tanácsokkal szolgál a helyes pályaválasztáshoz, ismerteti a szakközépiskolába jelentkezés módját, a képzés célját, feladatait, kereteit. Felvilágosítást nyújt az érettségi vizsgáról, a továbbtanulási, illetve elhelyezkedési lehetőségekről, valamint a dolgozók szakközépiskoláiról is. Az ismertető tartalmazza a nappali, illetve az esti és levelező tagozat néhány óratervét, sőt a fővárosi és a vidéki szakközépiskolák címjegyzékét is. 20 év után ' A' Újból Jacquard Húszéves szünet után újból megkezdték a magasabb értékű, tetszetős Jacquard selyem- szövetek gyártását a szentgotthárdi selyemgyárban. Negyven ilyen termék előállítására alkalmas gépet szereltek fel. A választékot szép karakterű, mintás anyagokkal bővítik. Ez az elsődleges célja a gyártás szentgotthárdi felújításának. Jövőre 90-re növelik a gépek számát, s ezeken mintegy 300 ezer négyzetméter Jacquard selyemszövetet gyártanak. A hazai piac ellátásán kívül exportra is küldenek. — Félmillió árammérő. Közel félmillió árammérőt gyártanak idén a Ganz Mű- szerműviek gödöllői árammérő gyárában. A gyár termékeinek fele. .külföldön talál vevőre. Gyorsforgalom a Dunakanyarban A szigeten visz az út Két új híd — Vácra is átmelietnének — Ez, mint már említettem, majd csak januárban derül ki. A IV. ötéves terv során azonban a váci és a ceglédi kórház mellé elmeosztály részére egy-egy pavilon épül. Köztudomású, hogy Pest megye jelenleg csupán a Semmelweis Kórház pesthidegkúti pszichoterápiái osztályán rendelkezik összesen 60 ággyal nőbetegek részére, és ez túlságosan kevés. Fővárosi kórházak, országos és más megyebeli intézetek szorítanak ugyan helyet Pest megyei betegeknek, csakhogy azok is zsúfoltak. Ez a beruházás tehát feltétlenül indokolt. • A fejlesztés azonban nemcsak építkezésből 411... — Nem, de végeredményben mégis. Akár új orvosi körzet szervezéséről, akár védőnői vagy hasonló állás betöltéséről is legyen szó, előfeltétel a lakás. Tehát építkezés, vagy legalábbis átépítés nélkül nem oldható meg. Osztályunknak jelenleg 19 ilyen, folyamatban levő építkezésről van tudomása. Tizenhat körzeti orvosi lakás és rendelő épül községeinkben és két körzeti fogorvosi, egyik Nagykovácsiban, másik Kókán. Védőnői lakás és tanácsadó viszont csupán egyetlenegy, Tápióságon. • Holott éppen a lakás hiánya miatt betöltetlen több védőnői állás Pest megyében. — Valóban. Éppen ezért remélem, hogy az érdekelt községi tanácsok az 1972-re vonatkozó terveik összeállításánál gondolnak védőnői lakásra is, hiszen a csecsemők és az anyák egészsége nem lehet közömbös előttük. A megyei tanács is még fokozottabban kíván gondoskodni az új esztendőtől kezdve a gyermekegészségüggyel. A gyermekgyógyász-körzetek számát^ feltétlenül növelni kell. Elsősorban a népes községekben, ahol sok a gyerek. Például Abony- ban, Érden, Albertirsán és más olyan. nagyközségekben, ahol most nincs körzeti gyermek- orvos. Hogy azonban bárhol legyen, annak is előfeltétele a lakás és a rendelő. • Bővül-e ebben az évben is a körzeti orvosi hálózat? — Természetesen. Jelenleg már csaknem 330 körzeti orvos Hazánk egyik legszebb üdülő- és kiránduló-vidékén, a Dunakanyarban sok gondot okoz a közlekedés. Például a leglátogatottabb visegrádi oldalt csak egyetlen úton lehet megközelíteni. A 11-es műút azonban már most zsúfolt, és sok pontja balesetveszélyes. A nyáron a KPM tanulságos felmérést végzett. Budapest határát óránként átlagban 6500 jármű hagyja el a Dunakanyar irányában. Dobogókő felé tart hétköznap a kocsik 17, vasárnap pedig 27 százaléka. A további megoszlás: Szentendrére 34, illetve 25, Leányfalura 7, illetve 15, Tahiba 9, illetve 13, és Visegrádra 20, illetve 30 százalék. Szentendréig az út telített. Kellévágják a várost? A helyzet várhatóan — a további parcellázásokkal és a gépkocsik számának növekedésével — még nehezebb lesz a következő években. Ezért tovább kell folytatni a 11-es műút korszerűsítését. Két éve országos pályázatot hirdettek, mi módon lehetne a leggyorsabb, viszonylag legolcsóbb, és mégis a távlati tervekhez legjobban igazodó megoldást találni. Az elképzelés általában az volt, hogy felhasználják az új, a Budakalász kiiktatásával elkészült utat. Ezután Szentendrén folytatódnék az út Vi- segrád felé. Az elgondolás ellen azonban a szentendrei tanács tiltakozott. Jogosan. A város ma már kizárólag a hegyek felé, nyugatra terjeszkedhet. Ha itt egy 200 méter széles sávot meghagynak az útpályának, ezzel szabályosan kettészelnék a növekvő várost, s értékes területeket vonnának el a lakóhely-település elől. Az UVATERV felmérése után az is nyilvánvalóvá vált, hogy e területen nagy geológiai nehézségekkel kellene megküzdeni, ami tovább drágítaná az amúgy is milliókba kerülő útépítést. Ugyanakkor nem könnyítené a Szentendre utáni települések helyzetét sem, mert a nagyforgalmú út továbbra is Leányfalu, Tahi és Dunabogdány belső területén haladna Visegrád felé. A grafikus elképzelése A pályázaton részt vett Vertei József nagymarosi grafikusművész. Az ő elképzelése volt először, hogy a Dunakanyar jobb oldalán a fő közlekedési útvonalat a partról helyezzék át a Szentendrei-szigetre. A KPM ezt az elgondolást életrevalónak találta, több neves tudóssal és gyakorlati szakemberrel felülvizsgáltatta. A tervezők javaslata az, hogy Szentendre előtt, a Dera- patak környékén vezessék át az autópályát a szigetre. A Budapesttől Visegrádig tartó gyorsforgalmi út ilymódon 40 kilométer hosszú lenne. A Flórián tértől Csillaghegyig a lles utat vegyes forgalmúnak tekintik, azon túl 2x5-ös nyomvonalat építenek a gyorsforgalom számára Szentendréig. Szentendrétől Tahiig — már benn a szigeten — 2x2 nyomsávos lenne, onnan 2x3 sávos, miután ezen a részen igen nagy a helyi forgalom. Az út aztán a tahi hídon, de mégin- kább feljebb, Kisoroszi határában térne vissza a visegrádi oldalra. A számítások szerint ez a megoldás sem lenne költségesebb az eredeti tervnél — még a két megépítendő hidat is beleszámítva —, ugyanakkor több haszonnal járna. Mentesítené a településeket a rohamosan növekvő forgalomtól, ezzel csökkenne a közúti balesetek száma. A szigeti útnak kitűnő kapcsolata lehetne a váci főútvonallal, egy, a sziget másik oldalán építendő híd révén. Így valamivel Budapest felett is meglenne a két part szárazföldi összeköttetése. További előny: a szigeten több, jól megközelíthető üdülőtelepet, strandot lehetne építeni. A KÖZTI és az UVATERV szakértői felmérték a szigeten áthaladó út nyomvonalát, hol kapcsolódhat a már meglevő belső úthálózathoz, illetve hol térne el tőle. Négy csomóponton Hogy a létesítendő autópálya szélességét ne kelljen kétoldalt szervizkutakkal megnövelni, a már meglevő hálózatot vennék alapul, amit négy csomóponton kötnének össze az új úttal. A csomópontok környékén más-más jellegű övezetet alakítanak ki. A sziget Budapesthez legközelebb eső, magas fekvésű déli részén Szentendrével szemben lehetne kiépíteni a kirándulók sportolási területét. Tahitótfalu és a váci rév között zajos, Népliget-szerű vidámparkot lehet létesíteni, míg az északi csúcson, Visegráddal szemben elsősorban a csendes, idegenforgalmi-üdülési jelleget kellene kihangsúlyozni, ahol a szezon befejeztével kongresszusokat, tudományos találkozókat is rendezhetnek. Itt van az evezőstúrák legfőbb célpontja is. Ezeken a helyeken autóskempingeket és moteleket építhetnek. Az üzemanyag- és szervizállomásokat azonban a Vízművek szigorú megkötései miatt a három koncentrált fejlesztési góchoz közel eső szentendrei parton kell elhelyezni. A környezetvédelmi előírások betartása érdekében ezeket a gócpontokat központilag kell tervezni és építeni, míg az ezutáni egyéni építkezések s a községek parcellázási terveit sürgősen felül kell vizsgálni. Komáromi Magda — A pulton túl A nnyit beszélünk, írunk, olykor szó szerinti szidal- vitatkozunk arról, mat —, a pult mellett álló hogy a pultnak ezen eladó kapja, aki elmarasz- meg azon az oldalán... talható sok mindenért, de Ideje lenne azonban arról kizárólag csak ő nem! Az is eszmecserét folytatni — eladó végső szeme egy lánc- mégpedig a legszélesebb nak, s tény, hogy a kert j- körben —, hogy a pulton túl kedelmi vállalatok, a fonó. található. Azaz, ponto- gyasztási szövetlíezetek sabban fogalmazva: miféle többségénél ma még nincs háttér szolgálja a vevőt és korszerű üzletpolitika. a kereskedelmi dolgozót? S Nincs tehát korszerű keres- most nem is a legkézenfek- kedelem sem. Mire gondo- vőbbre, az úgynevezett tér- lünk? Elsősorban arra, hogy melói—értékesítői kapcso- a vállalatok még ma is latokra, azaz az ipar és a döntő mértékben állóeszkö- kereskedelem viszonyára, zeiket kívánják bővíteni, s hanem rejtettebb, o nagy- sokkal kisebb mértékben a közönség által alig ismert forgóeszközöket, holott éptényezőkre gondolunk, pen a fordítottja lenne a Olyasmire például, hogy a kívánatos. A kereskedelem forgalom hosszú esztendők abból él, hogy — némi le- óta tartó gyors emelkedő- egyszerűsítéssel — a pénzt se mellett csak a legutóbbi árura, s az árut ismét pénzévekben kezdett számotte- re váltja át. Ehhez a mainál vőbben fejlődni a kereskedelmi hálózat a megyében, bár az országos átlagtól, ami az ezer lakosra jutó kereskedelmi alapterületet illeti, még mindig jelentősen elmarad. Ha a háziasz- szonynak ugyanakkora konyhában, s ugyanolyan fölszereléssel kell kétszer vagy háromszor nagyobb családnak ételt készíteni, alighanem beleizzad az erőlködésbe. Ezt teszi a kereskedelem is. Igaz, a legutóbbi öt esztendőben 83 800 négyzetmétert tesz ki a kereskedelmi hálózatfejlesztés, de igaz az is, hogy míg az alapterület növekedése 33,8 százalékos, addig a forgalom 64,5 százalékkal emelkedett. S ez csak egy a sokféle tényező közül, mert sorolhatók a további példák. így a szaküzlet-há- lózat ellentmondásos fejlődése, az ún. perem-boltok megvalósításának vonta- tottsága, a készletezési anomáliák, s így tovább. Persze, az eredmények, a fejlődést bizonyító tények is hosszú listát alkothatnának. Gondok és sikerek összevetése végül is oda vezet, hogy a pulton túl is sok dolog mozgásba lendült. De még nem minden. Igazuk van azoknak a kereskedelmi szakembereknek, akik minden lehető alkalommal rámutatnak: valamennyi gondért, ami a lakosság áruellátásában mutatkozik, a kereskedelem aligha felelhet. Igazuk van. A gazdasági reform bevezetése óta — 1968 és 1971 között — több ízben is módosították a közgazdasági szabályozókat, mígnem napjainkban a teljes forgóeszköz önfinanszírozás rendszerét tartják az egyedül üdvözítőnek. Amihez magunk csak erős kétkedéssel csatlakozunk, s azzal a bizonyossággal, hogy o köz- gazdasági szabályozók többszöri módosítása nemcsak szükségszerű finomítások következménye, hanem korábban nem eléggé átgondolt intézkedések korrekciója is volt. Ahogy ma már az is nyilvánvaló, hogy a korábban nagy vihart — országos felzúdulást — fölkavaró készletezési visz- szásságokért nem a kereskedelem, hanem a rossznak bizonyult ösztönzés volt hibáztatható. E gyszerű lenne az említettekre — s a melléjük sorakozó, sokféle más, de hasonló gondra — azt mondani: a vevőnek ehhez semmi köze. A vevő vásárolni akar, a kereskedelemnek kutya kötelessége, hogy kiszolgálja. Ami ugyan jól hangzik, de az igazságnak csak az egyik fele. Tény ugyanis, hogy a legtöbb szidalmat — sajnos, sokkal rugalmasabb, bátrabb forgóeszköz-gazdálkodásra lenne szükség, olyan üzleti stratégiára, amely a legtöbb helyen még — stílusosan szólva — hiánycikk. Van tehát mit rendbe tenni a kereskedelmi vállalatok kapuin belül, de tény, hogy gondjaik egy részével — holott azok súlya őket nyomja — nem képesek megbirkózni. Megintcsak példára futja a helyből: a nagy- és kiskereskedelemben még napjainkban is hatalmas olyan árukészlet található, amelyet — ne szépítsük — már senki nem vesz meg. Legalábbis a jelenlegi áron. Ez az árutömeg egyik évről a másikra, a másikról a harmadikra vonszolódik át, helyet foglal el, megnehezíti a kelendő, korszerűbb áruk forgalmazását, s semmi nem történik — mármint a közember számára tapasztalhatóan — a megoldás érdekében. Márpedig hiába hunyjuk be szemünket, az áruhegy eladatlan áruhegy marad... T alán fölösleges részletesen bizonygatni, hogy az elmúlt években a kereskedelem elindult azon az úton, amely az elosztástól — mert korábban ez volt tevékenysége lényege — a kereskedésig vezet. Az ún. többcsatornás értékesítés, azaz a területi elhatároltság megszüntetése a megye sok részén — így a váci, a ceglédi járásban — jótékonyan érezteti hatását. Ugyancsak eredménnyel járt — s remélhetően tovább fejlődik — a közvetlen beszerzés terjedése, a gyár és a kiskereskedelem közötti, áttételek nélküli kapcsolat. Szembetűnően erősödött a fogyasztási szövetkezetek kezdeményező kedve, az állami kereskedelem is rugalmasabbá vált, s bekapcsolódnak a közvetlen értékesítésbe egyre inkább a termelőszövetkezetek is. Mindennek jelentős része volt abban, hogy a megyében az egy lakosra számított kereskedelmi forgalom a múlt esztendőben már 9680 forintot tett ki, azaz nem sok választja el a tízezertől. Meggyőződésünk, hogy ami a pult mellett zajlik le, az sem lényegtelen, de a döntő mégis az, ami a pulton túl történik. Az udvariatlan eladó, a hiányzó áru, a szegényes választék, a zsúfoltság okozat csupán, s nem ok. Ezért, hogy a fő figyelmet most már — s széles körben — arra kell fordítani, ami a pulton túl van. Az szabja meg ugyanis, hogy a pultnál vevő és eladó, vásárlási szándék és áru hogyan találkozik. Mészáros Ottó Jogszabályok a nyugdíjpótlékról A Magyar Közlöny 97. száma közli a továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlékról szóló törvényerejű rendeletet, az ehhez kapcsolódó kormányrendeletet, valamint a kormány- rendelet végrehajtásáról szóló SZOT-szabályzatot. A SZOT- szabályzat példákkal is illusztrálja a pótlékkal felemelt nyugdíjak kiszámításainak módját. A SZOT-szabályzal melléklete ismerteti azoknak I fizikai munkaköröknek, foglal* kozási csoportoknak a jegyzék két, ahol hétszázalékos nyugdíjpótlékot számítanak tovább-* dolgozás esetén.
