Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-03 / 285. szám
resr Mccrei hírlap 1971. DECEMBER 3., PÉNTEK Mérlegen: a termelőszövetkezeti közös vállalkozás Szigorúi]!] ellenőrzést a részlegekben! Országos hírű a Hunniahibrid A dabasi járás gazdasági arculatát elsősorban a mezőgazdaság határozza meg, mivel a megyének ez a tájegysége máig is csak szerény iparral rendelkezik. A mezőgazdaság helyzetét, fejlődését viszont olyan objektív körülmények befolyásolják, mint a gyenge termőképességű talajok, az eróziós területek, a termelőszövetkezeti tagság átlagélet- kora és így tovább. Kétszeresen örültek tehát a járásban, hogy a gazdasági reform a korábbinál tágabb lehetőségeket teremtett a mező- gazdasági üzemek tevékenységi körének bővítéséhez. Megfizették a tanul »pénzt Hogyan éltek ezekkel a lehetőségekkel? — ezt vizsgálta meg nemrégiben az MSZMP dabasi járási bizottsága. Mindjárt elöljáróban leszögezhetjük, hogy a legtöbb mezőgazdasági üzem jól hasznosította a lehetőségeket, s a legutóbbi három évben dinamikus fejlődést ért el. A tanulópénzt, persze, e téren is meg kellett fizetni: az első időikben a járás húsz tsz-e és szakszövetkezete a tevékenységi körök olyan tömegére kért és kapott működési engedélyt, hogy ezek irányítását a mezőgazdasági üzemen belül már nem lehetett megoldani; sok volt az átfedés. az azonosság is, és mivel a fejlesztési lehetőségek korlátozottaknak bizonyultak: e gomba módra szaporodó vállalkozások, részlegek jó része alacsony színvonalon, nem megfelelő jövedelmezőséggel dolgozott. A járás vezetői — szerencsére. — hamar felismerték e gyermebbetegsége- get, és szellemi-anyagi tőkéjük egyesítésére ösztönözték a mezőgazdasági üzemeket. 1969—70-ben hat önálló közös vállalkozás (ÖKV) és — jfőként a mezőgazdasági alap- tevékenység fejlesztésére — 17 egyszerű gazdasági együttműködés alakult a járásban. Elsőként — 1968 januárjában — a Hunniahibrid ÖKV-t hozták létre, amely azóta méltán vívott ki magának országos hírnevet, előbb a fel- sőbabádi hibrid húscsirkéjével, majd — a holland Eurib- rid N. V. Boxmeer céggel kötött kooperációs szerződés alapján — a világ egyik legjobb húshibrid broilerjével. Fejlődésére jellemző, hogy míg 1969-ben 15,7 százalékkal vett részt az ország naposcsibe-termelésében, napjainkban már elérte a 25 százalékot. Ezt az ÖKV-t a közelmúltban egyszerű gazdasági együttműködéssé szervezték át,, mivel a közvetlen tsz-irá- nyítás* nagyobb lehetőséget nyújt a költségek csökkentésére, a jövedelmezőség fokozására. A Dózsa „karrierje" si és az Örkényi — szövetkezetekben végzi, szabad kapacitását pedig a lakosság igényeinek szolgálatában hasznosítja. Az AGROGÉP profilját mindinkább az előre- gyártásra, ezenbelül a köny- nyűszerkezetek előállítására tervezi átalakítani, ám meg kell küzdenie a műszaki gárda felkészültségéből és létszámhiányából eredő gondokkal. Ebben a közös vállalkozásban kísérletek folynak szabadon álló kislakások és kétszintes társasházak előre- gyártására; e kísérletek sikerét az 1972-re tervezett lakásépítési program feladatai is sürgetik. Sajnos, nem a kívánalmak szerint alakult ezzel szemben a Dózsa Általános Építőipari Közös Vállalkozás „karrierje”, fejlődése. Ez az ÖKV elsősorban megrendelőknek dolgozott, és csak minimális munkát végzett az alapító szövetkezeteknek: a gyáli Dózsa és a felsőpakonyi Üj' Élet tsz-nek. Röviddel megalakulása után több állami vállalat is csatlakozott a vállalkozáshoz, és ezeknek együttes érdekeltsége jócskán meghaladta az alapító termelőszövetkezetekét, amelyeknek befektetett tőkéje így csak évek múl tán térülne meg. Ezért döntött úgy a két tsz, hogy kilép a vállalkozásból — amely az év végén vállalattá alakul át —, és tőkéjét gazdaságosabban kamatoztatható befektetésekre fordítja. Mindössze 500 ezer forintos alaptőkével és emiatt sok ner hézséggel kezdte működését az a termelőszövetkezeti önálló közös vállalkozás, amelynek megalakítása, a felsőpakonyi Űj Élet és az Örkényi Haladás tsz nevéhez fűződik. Itt az anyagi gondokat a vezetés fo- gyatókosságai is tetézték. A pártszervek bírálata nyomán először a vezetés színvonala javult meg, ezt követte aztán a termelési szint emelkedése. Az eredmény az lett, hogy az ÖKV már augusztus 30-ra teljesítette idei 25 millió forintos bevételi tervét, s az év végéig jelentős túlteljesítésre számíthat. önállóságuk, a túlságosan „tarka” profil egyaránt rontja az ellenőrzési lehetőségeket és a jövedelmezőségi mutatókat: ezt a tanulságot kell mielőbb levonniuk a hatodik, MEZÖ- PROP nevű ÖKV vezetőinek! Ahol kell: segítséget A járási pártbizottság támogatja az önálló vállalkozásokat és az egyszerű gazdasági együttműködéseket, mert lehetőséget adnak a mezőgazdasági alaptevékenység fejlesztésére, a bővített újratermelés feltételeinek létrehozására, újabb beruházásokra úgy, hogy közben növelik a helybeli munkalehetőséget. Ugyanakkor indokoltnak tartja a tevékenységi körök mielőbbi felülvizsgálását, és mindazon részlegek, ágazatok felszámolását, amelyeknek ellenőrzése megoldatlan. Egyben felhívja a pártszervezeteket, adjanak segítséget a gazdasági vezetőknek e két társulási forma fejlesztéséhez, az ott dolgozók élet- és munka- körülményei javításához, a fiatalok továbbtanulásához, a társulások működésére és fejlesztésére irányuló jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez és a termelési profil egyszerűsítéséhez. Ny. É. Malom — négy munkással A Fejér megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a gabonafeldolgozó ipar egyik centrumát alakítja ki Székesfehérvárott. Már termel a napi 20 vagon kapacitású új takarmánykeverék-gyár, üzembe helyezték a 2000 vagon befogadóképességű búzasilót, és az utolsó simításokat végzik az új székesfehérvári malom építői, szerelői. Ez utóbbi a fel- szabadulás óta az első újonnan épült malom hazánkban. Székesfehérváron, a vasútállomás mellett, a Váralja-soron épül 53 millió forint költséggel. A napi 12 vágón lisztet adó üzemet négy ember irányítja majd, teljesen gépesítik az anyagmozgatást is. Az ú.i székesfehérvári malom üzemi próbáira január elején kerül sor. Az üzemszerű termelés megkezdésével a régi székesfehérvári malmot tanmalommá alakítják át. A város a magyar gabonafeldolgozó ipar szakmunkásképzésének központja, kollégiummal rendelkező iparitanuló-intézetében jelenleg 160 fiatal tanul az ország minden részéből. — 140 vagon zakuszka. A Főzelék- és Gyümölcskonzervgyár duniaikeszi telepén néhány napja kezdtek hozzá a zakuszlka gyártásához. 140 vagonnal készítenek belőle, amit még ebben az esztendőben a Szovjetunióba exportálnak. Házikó és pótkocsi Nemcsak exportra - Korszerűbb körülmények Készül a billenő-pótkocsi kerékagya. Foto: Gárdos Sok baj van az építkezésekkel, ez köztudott. És ismeretes az is, hogy a nehézségek sorozata még a tényleges munkálatok előtt megkezdődik: az Pilisvörösvár Ivóvízvezeték: 1973-tól Végre strand lesz a Slötyi helyén Másfél milliós alaptőke T,assúbh ütemű, de ugyancsak pozitív, fejlődés jellemzi a dabasi AGROGÉP néven ismert építőipari közös vállalkozást, amely munkáját elsősorban az alapító — a dabaAz ötödik közös vállalkozás az állami nagyiparban veszteségesen termelt fém -tömegcikkek gyártására alakult VI- TÖV néven. Tagjai: a gyáli Dózsa Tsz, az alsón'émedi Zöldmező Szakszövetkezet és a hernádi Március 15. Tsz. A népgazdasági igényeknek megfelelő profil, a jó gazdálkodás oda vezetett, hogy ez az ÖKV már az első évben nagyobb összeget fizethetett ki nyereségrészesedés formájában az alapítóknak, mint a 1,5 millió-' forintos alaptőke volt. Eredményes működése nemcsak abban mutatkozik, hogy telephelyén — Gyálon — több száz dolgozónak teremtett helybeli munkalehetőséget, hogy fontos népgazdasági igényeket elégít ki, hanem exporttevékenységében is: az itt gyártott grillsütőket külföldön is szívesen vásárolják. A részlegek szétszórtsága, indokolatlanul széles körű Nemrég adtunk hírt az életveszélyessége ellenére rendkívül népszerű „vadstrand”, a Pilisvörösvár környékén Slötyi néven ismert bányató megszüntetéséről. — Nálunk annak a fogalomnak, hogy víz, mindenképpen nagy értéke van. Ezzel a mondattal kezdődik a vörösvári tanácson folytatott beszélgetés. Kovárik János vb-titkár kérésére Varga Gyula csoportvezető behoz egy kis zöld dossziét. Tártalma 50 ezer forintba került: a Víziterv által elkészített — s már elfogadott — tanulmánytervet Pilisvörösvár vízhálózatáról. — A környék víznyerési lehetőségei rendkívül rosszak, a község belterülete nem jöhet számításba, ezért Pilisszent- ivánról kapjuk a karsztvizet, de még ez a nagy pluszköltséggel járó víznyerés is bizonytalan, különösképpen, amióta megszűnt a bányaművelés. Addig még úgy-ahogy biztosítottuk ebből a forrásból a község egyharmadának víz- szükségletét, de a szükséges, speciális, nagy teljesítményű búvárszivattyút belföldön nem gyártják — ennek nem az ára sok, hanem az a baj, hogy nehéz hozzájutni. Január—februárban érkezik három darab az NDK-ból; alig várjuk. Ezekkel (legalábbis átmenetileg) megoldjuk a volt Bécsi úttól délnyugatra eső környék ellátását. — A végleges megoldás? impozáns és körültekintő tanulmánytervet. A község vízellátása a dunakanyari régió Szentendre térségi regionális tervének része, azaz a terv messzemenően számol a földrajzi és időbeni távlatokkal, az összehangolással. Mit jelent ez? Számításba veszi a lakosság létszámának és összetételének várható alakulását, a nagyobb jelentőségű létesítmények, útrendezések, nyomvonaláthelyezések, kábelek s általában a településfejlesztés szempontjait — nagy vonalakban egészen a kétezredik esztendőig. Vörösvár vonatkozásában például a 30 évre előretekintő koncepció számol az akkor már városi színvonalú és jellegű vízfogyasztással. Rendszeresen tartanak munka- értekezleteket hol az egyik, hol a másik, érdekelt községben — legutóbb éppen Pilis- vörösváron. Ha jön a korcsolyaszezon Szmes'tv-képernyőt gyárt az óriás gépsor Mintegy 300 mérnök, technikus és szakmunkás egyévi munkájával elkészült az Egyesült Izzó vákuumtechnikai gépgyárában az első színes tv-képernyőgyártó gépsor. Az Egyesült Izz' eddigi legnagyobb feladatának megoldásában a vállalat másik két gyára: a Gyöngyösi Gépgyár és a Konverta is segített. Szovjet megrendelésre két berendezést szereltek egyszerre, az e célra épített hatalmas csarnokban. A 40 millió forint . értékű berendezést most próbálják ki a szovjet átvevők, akik az eddigi kísérletek eredményével nagyon elégedettek. Az óriás gépsort — amely Kö- zép-Európában az első színes képcsőgyártó berendezés — a próbák után, darabokra szedve, vagonokba rakják — előreláthatólag csaknem 40 vasúti kocsiba —, s december közepén útnak indítják a Szovjetunióba. A gépsor „ifjabb” testvére ugyancsak elkészül az idén, s jövőre mindkettő megkezdheti a munkát. Termékeikből a magyar—szovjet kooperáció alapján, a magyar tv-gyártás is részesül. A ráeső hányadot — Addig még — stílusosan szólva — sok víz lefolyik a Dunán. A tervek értelmében a községi vízmű 1973—78-ig készül el. A község vízellátásához hetvenkét kilométeres belső vezeték szükséges. Sokan kérdik: ki fizeti ezt meg? Hát ezt a hetvenkét kilométert a szokásos módon a közvetlenül érdekeltek fizetik (természetesen kisébb részletekben) —, de amíg a falu határáig ér a víz, Szentendre—Pomáz—Cso- bánkán áf: az állami beruházás. Tavasszal-nyáron ez a lakosság mindig szenvedett a vízhiánytól, s ettől csak úgy szabadulhatunk, ha a tizenegyezer lakosú község vállalja az anyagi áldozat reáeső hányadát. Kiteregetik elém a valóban-— Mikor ér a község határáig a „Regionális víz”? — A terv szerint 1973-ban. Hozzáfűzik: a vízművesítás költségeit előreláthatóan nagymértékben csökkenti, hogy a PEMÜ gyártotta nagy teherbírású, sav- és lúgálló vízvezetékcsövek a hagyományosnak csupán egyharmadá- ba kerülnek. Áttérve a nem kevésbé szorongató másik „vizes ügyre”, a Slötyi szerepét felváltó új strandról érdeklődöm. — A mintegy négyezer négyzetméteres strand medrének kiemelése megtörtént, a környező terepet is rehdez- ték, s ha az idei hó nem hull le olyan korán, tán még a füvet is elvetették volna. Hátra van a partfalvédelem, a szakipari munka. Még a télen hozzáfognak a strand bekerítéséhez; a bejárati építményt, a kabinsort, ruha- megőrzőket, mellékhelyiségeket lealapozták. Az élet kényszerít rá, hogy mindent megtegyünk a nyári üzemeltetéshez: a vadvíz majd minden évben szedi az áldozatokat, a medermélység kiszámíthatatlan, itt egyméternyi, ott huszonnégy. Szerencsére az idei nyáron nem történt haláleset — de még a korcsolyaszezon hátra van. — Semmit sem tudnak tenni? — Egy nyári vasárnapon magam számoltam meg száztizennyolc gépkocsit. Több ezren fürdenek a Slötyi egykori bányatavaiban, haláltmegvető könnyelműséggel. Ha pénteken kitesszük a Fürdeni tilos táblát — szombatra nyoma- vész. Külön téma, hogy a mindenünnen idezarándokló vadstrandolók micsoda szemétdombot hagynak maguk után. Vagyis: minden erőnkkel azt szorgalmazzuk, hogy nyáron már nyithasson' az új strand. Azt is elhatároztuk, hogy a tilosban fürdésért kegyetlenül bírságolunk ezután. — Ha nem is nyomban, de ezek a gondok tehát megoldódnak. Milyen gondokkal küzd még a község? Minden évben beázott — Elkelne a csatornázás is, de erre jó darabig csak előretervezés formájában gondolhatunk. Sürgetőbb gond az 1969-ben elkezdett, Pilisszántó felé vezető összekötő út. Állami támogatással kezdtük — elkészítettük a kőszegélyt, segített ebben a társadalmi ösz- szefogás is. Nem tudjuk folytatni. Az összesen 6—7 milliós beruházás hátralevő költségeit csak 1973-ra ütemezték be — s addig a már megkezdett útszakasz teljesen tönkremegy. Hasonló természetű, de sokkal súlyosabb problémánk, hogy az égjük általános iskolánk életveszélyessé vált, s az oda beíratott, hatszáznál tölb gyereket képtelenségből szétosztottuk, mondhatni albérletbe járnak tanulni: a felsőtagozatosok a gimnáziumba, az alsósok a 2 számú általános iskolába. A helyzet tarthatatlan — de ezekkel a gondokkal egyedül nem tudunk megbirkózni. — Nem régen hoztuk rendbe a tanácsházát is. A 230 esztendős épület minden évben beázott, kifűthetetlen volt, ajtajai-ablakai rosszul zártak — lehetetlenség egy nagy létszámú község ügyeit ilyen munkakörülmények között intézni. Ezt is a megyei tanács segítségével oldottuk meg. P. G. egyik legelső teendő a felvonulási épületeik felállítása. A hagyományos bódék lakhatóvá tétele sok munkát igényel, sőt a kész házikó sem felel meg a korszerű építkezések követelményeinek. A szentendrei Erdészeti, Fa- és Vegyesipari Vállalat (népszerűbben: Kocsigyár) már régóta készít modem felvonulási épületeket. Ezek a négyszemélyes lakó- és kétszemélyes irodaházikók különleges szendvicsszerkezetű oldalfalakból állnak össze. A hő- és légszigetelő oldalait kívül-belül vízhatlanok, maga a házikó pedig fűthető, s bevezethető a víz és a villany. A felvonulási épületeknek eddig csak egy nagy hibájuk volt: Magyarországon nem lehetett kapni... — Több száz darabot szállítottunk eddig Franciaországba — mondja Gál László igazgató —, idén azonban nem úgy sikerült, az üzlet, ahogy elképzeltük, ezért felkerestük a hazai piacot is. Most újabb külföldi tárgyalások kezdődtek, a jelek szerint sikeresek lesznek, ez viszont nem jelenti azt, hogy itthonra többet nem gyártunk. Az alapműveleteket mi magunk végezzük el, az összeszerelést valamelyik termelőszövetkezetre bízzuk, most éppen az „Óbudára.” A bárhol felállítható „munkásszállásokat” egyébként már most, a hazai gyártás elején nagyon sokan keresik: a megrendelők között van a Volán, a különböző út- és csatornaépítő vállalatok. A szentendrei Kocsigj'ár- ban ezen kívül még egy új — szintén nagyon keresett —termák készül, s mutatkozik be a közeljövőben. — A héttonnás, egytengelyes mezőgazdasági kocsink valóban új, de már bemutatkozott egy esztendeje a BNV-n. Különböző nehézségek miatt a gyártás nem kezdődhetett meg, ezért az idei vásáron ezt a kocsit már nem is állítottuk ki... A három irányba billenthető traktorvontatású kocsi gyártású nemrég, végre, megkezdődött. Egyelőre az első százas széria előmunkálatainál tartanak, az „igazi” munka decemberben kezdődik, s januárban fejeződik be. A tervek szerint jövőre közel félszázat készítenek ezekből a kocsikból, amelyek előnyei közé tartozik még az is hogy szinte egy helyben fordul, s a próbaterhelés tanúsága szerint az eddig használatos járműveknél nagyobb terheléssel is jobban bírja a nehéz, sáros talajt. > M. sI I i
