Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-30 / 307. szám

1971. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK pur kMírlap Politizáló munkások Kevesebb a lebér tolt Több munkásnőt a pártszervezetekbe ' A pártépítő munka idei Eredményeiről, az új pártta­gok politikai neveléséről, a tagfelvételi korhatár leszállítá­sával kapcsolatos párthatáro­zat végrehajtásáról beszélge­tünk a- Dunakeszi Járműjavító .Vállalat pártbizottságán, Bar­na Márton titkárral és Petrá- sovits István szervezőtitkárral. Barna elvtárs egy kis sta­tisztikával kezdi: — Az üzemi pártbizottság kilenc alapszervezet munkáját irányítja, amelyek közül hét a fizikai munkásokat, egy a mű­szaki és adminisztratív dolgo­zókat, egy pedig a MŰM 201- es Szakmunkásképző Intézeté­nek tanárait, szakoktatóit tö­möríti magába. A párttagság összlétszáma 408, ami az üzem összes dolgozóinak 15 százalé­kát teszi ki. A dolgozóknak mintegy 24—25 százaléka nő, a párttagságon belül a nők aránya azonban csupán 13,4 százalék. Ebből mindjárt le is szűrhetjük a következtetést: az alapszerv özeteknél javítani kell a nők körében végzett politikai nevelőmunkát. Ez a követelmény még inkább in­dokoltnak tűnik, ha az idei tagfelvételeket összegezzük; alapszervezeteink 37 új párt­tagot vettek fel: 33 férfit — és mindössze négy nőt. — Mi az oka, hogy ilyen ke­vés nő kérte felvételét a párt­ba? — Bővítsük ki a kérdést: mi az oka, hogy a nőket általá­ban nemcsak a politikai mun­kába, de a közéletbe és a gaz­dasági vezetésbe sem tudjuk olyan mértékben bevonni, mint számarányuk indokolná? Mindenekelőtt a megfelelő képzettség hiánya, szakmai, politikai és általános művelt­ség tekintetében egyaránt. Egyik legnagyobb gondunk például az, hogy munkásnőink közül nagyon sokan még a nyolc osztályos végzettséggel sem rendelkeznek. A nők poli­tikai-közéleti passzivitásának másik, jelentős oka: a bejárás. Nődolgozóinknak mintegy 60 százaléka más községekből jár Dunakeszire, és az utazás ren­geteg időt rabol el szabad óráikból. Mármost: elítéljük-e a dolgozó nőket, ha munka után sietnek a vonatukhoz, autóbuszokhoz, hogy mielőbb hazaérjenek? Már csak azért sem, mert — és ez a passzivi­tásuk harmadik oka — vidé­ken még nagyobb terhet jelent a dolgozó nőknek a második műszak, mint a nagyvárosok­ban. A szolgáltató hálózat jó­val fejletlenebb, az üzletháló­zat gyérebb, az ellátás kevésbé jó, s emiatt a háztartás veze­tése, a bevásárlás sokkal több idejüket rabolja el, mint a vá­rosi háziasszonyoktól. Végül, megint csak azt kell monda­nom, hogy a pártszervezetek­nek is többet kell foglalkoz­niuk a nődolgozók politikai meggyőzésével, párttaggá ne­velésével, mint korábban. Van fejlődés e téren is, hiszen az idén ötven százalékkal több nő vesz részt üzemünkben a poli­tikai oktatásban, mint az előző évben! — Ami a szociális összetételt illeti, úgy érezzük, megfelel a követelményeknek: az újonnan felvett párttagoknak 67,5 szá­zaléka — huszonöt fő — fizi­kai munkás, a többi a terme­lést közvetlenül vagy közvetve irányító műszaki dolgozó, ad­minisztráló munkaerő vagy al­kalmazott. örvendetesen meg­nőtt a fiatalok számaránya: a 37 új párttag közül húszat KISZ-ajánlással vettek fel az alapszervezetek, köztük négy 21 éven aluli fiatalt. — A párttagok nevelése a tagfelvétellel nem ér véget. Milyen módon vonják be őket a pártmunkába az alapszerve­zetek? — Párttagnak általában azo­kat vesszük fel, akik már elő­zőleg részt vettek valamelyik tömegszervezet munkájában, s többnyire a politikai oktatás­ban is. Üzemünkben a tag­utánpótlás három forrásból táplálkozik: a KISZ- és a szakszervezeti mozgalomból és a munkásőrségből — informál Petrásovits István. — A mun­kásőrségből például évente négy-öt pártonkívüli kéri a tagfelvételét. A pártmegbíza­tásnál arra törekszünk, hogy lehetőleg mindenki abban a tömegszervezetben dolgozzon tovább — a KISZ-ben, a szak- szervezetben, stb. — ahol elő­zőleg. A politikai képzés biz­tosítására — úgy érezzük — jó módszert sikerült talál­nunk: második éve működik nálunk az új párttagok politi­kai szemináriuma, amelynek keretében ismertetjük a kom­munisták jogait, kötelességeit, a párt belső felépítését, szerve­zeti szabályzatát és az idősze­rű párthatározatokat. ny. é. 1300 tanuló A Dunakeszi Járműjavító Vállalatnál körülbelül 3000-en dolgoznak. Egy nemrég ké­szült felmérés alapján a vál­lalatnál 1300-an vesznek részt valamilyen formában — álla­mi, párt-, KISZ- vagy szak- szervezeti — oktatásban. Ügy véljük, ezzel az aránnyal irigylésre méltóak a dunake- sziek. Milyen körülmények között, milyen módszerekkel sikerült az oktatást ily széles körűvé tenni? Miért vállalják például a fiatalok a pihenés, a szórakozás helyett a tanulást? Antal János, a vállalat KISZ-bizottságának titkára: — A KISZ-esek közül 62- en vesznek részt állami okta­tásban, ez a KISZ-tagság meg­közelítően 20 százaléka. Nem mondhatom, hogy különleges helyzetben lennénk. Alig egy éve működik az oktatási bi­zottságunk. Ténykedésének eddigi legnagyobb eredménye az volt, hogy a középiskolában tanuló dolgozóinknak kihar­Mit vizsgál a NEB 1972 első félévében Jóváhagyták a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1972. első félévi munkatervét. A népi ellenőrök először a ta­nácsi költségvetési üzemeket keresik fel, s gazdálkodásuk­ról, anyag- és munkaellátott­ságukról készítenek felmérést. A továbbiakban vizsgálják a szövetkezeti szervek belső el­lenőrzésének helyzetét; jelen­leg ugyanis az ellenőrzés laza­sága visszaélésekre ad alkal­mat. A Pest megyei NEB fog­lalkozik ezenkívül az iskola­egészségüggyel s tájékozódik a közérdekű bejelentések és pa­naszok intézéséről is. A munkatervben szerepel még a mezőgazdasági nagyüze­mek és a feldolgozó élelmi­szeripar kapcsolata; valamint az 1970 őszén alakult, a MÉK Vállalat utódaként működő Pest megyei Szövetkezetek Ér­tékesítő és Feldolgozó Közös Vállalkozásának munkája. Az ellenőrzés arra keres választ, hogy az új vállalat hogyan tel­jesíti az alapító szövetkezetek igényeit és hozzájárul-e a zöldség- és gyümölcstermelés fellendítéséhez. colta az őket egyébként tör­vényesen is megillető tanul­mányi szabadságot. A bizott­ság feladata a többi között az is, hogy a továbbtanulási ké­relmekről, alapos tájékozódás után, döntsön. Azt tapasztal­tuk ugyanis, hogy az elmúlt években több fiatalban tá­madt keserűség, elégedetlen­ség, mert a vállalat nem ja­vasolta őt valamilyen iskolá­ba. Az még csak a távlati ter­veink között szerepel, hogy az oktatási bizottság a tanulók eredményeit figyelemmel kí­sérje, ellenőrizze az iskolában végzett munkájukat. — Tudomásunk szerint a teljes KISZ-tagság — 300 fia­tal — vesz részt a KlSZ-okta- tásban. Mivel tették vonzóvá a politikai képzést? — Korábbi gyakorlatunkon már az elmúlt oktatási évben változtattunk. Azelőtt ugyanis a taggyűlésektől függetlenül tartottuk a szemináriumokat. Ennek az lett a következmé­nye, hogy sem a taggyűlés, sem az oktatás nem volt meg­felelő színvonalú. Most már második éve a KlSZ-taggyű- lés keretében folyik az okta- tás — Mi a feltétele a jó Köz­oktatásnak? — Akkor lehetünk elégedet­tek, ha a foglalkozáson el­hangzott téma visszhangra ta­lál a fiatalok körében. A pro­pagandista személyén múlik a legtöbb. Jelenleg 9 propagan­dista jut a 11 alapszervezetre. Idén elsősorban fiatalokat bíz­tunk meg. Lehet, hogy ők gya­korlatlanabbak, de könnyeb­ben találják meg a hangot, ha korban is közelebb állnak a hallgatósághoz. á. é. Maglódi daruk A Nagykáta felé vezető úton van a maglódi Micsurin Ter­melőszövetkezet autórepasztelepe, ahol 80 ember készíti fel a különböző típusú teherautókat az átadásra. A darus­kocsi kelendő portéka, mert egyre több építőipari vállalat vásárol belőle.- Foto: Urbán Megnyílt az Emkc Szálló Elkészült a főváros legújabb szállodája, az Emke. Szerdán délelőtt ünnepélyesen adták át rendeltetésének. A nyolcemeletes, 160 szemé­lyes szálló Akácfa utcai leg­felső szintjén az energiaellátó hőközpont helyezkedik el, az alatta levő emeleteken nyolc­van fürdőszobás, kétágyas szo­ba, s minden emeleten egy-egy lakosztály áll a vendégek ren­delkezésére. Az Emke Szálló — amely szilveszterre „elővé­telben” megtelt — szerdán már fogadta az első lakókat, a főváros nemzetközi szilveszte­rére érkező francia, olasz, nyu­gatnémet vendégeket. Kiknek csökkentik január elsejétől a lakbértiozzájárulást? Mint ismeretes, keresetnöve­kedés esetén a lakbér-hozzájá­rulás összegét minden év ja­nuár 1-től csökkenteni kell, mégpedig az előző évben elért havi átlagos keresetnövekedés 25 százalékával. Első ízben 1972. január 1-én kerül sor er­re a csökkentésre oly módon, hogy moot kivételesen nem a teljes évi kereseti átlagot hasonlítják össze az előző évivel, hanem a második félévit az első félévivel (a lakbér-hozzájárulást ugyan­SZOB KÖZPONT MARADT Pest megye legkisebb nagyközsége FEJLŐDŐ IPAR - VIKENDTELEP A DUNA-PARTON - VÍZVEZETÉK A BELTERÜLETEN Ahol az Ipoly a Dunába tor­kollik, ott épült fel a község. Földjén ősrégen is éltek em­berek. Minduntalan lelnek nyomokat arra, hogy már a történelem előtti időben, a kőkorszakban is állt emberi lakhely a két folyó szögében. Persze, a talajba vájva. Aztán sokkal, de sokkal később, ami­kor már téglából húzták fel a legtöbb ház falát, apácák emeltettek egyemeletes épüle­tet klastromuknak. A legutób­bi években pedig egyre több emeletes ház épült. A szobi járás beolvadt a váciba. A já­rási tanács táblája helyére má­sik került: Nagyközségi Közös- tanács — Szob. Mintha csak kárpótlásként kapta volna a nagyközség címet, mivel la­kossága még Ipolydamásddal együtt sem számlál 3500 főnél többet. így hát Szob Pest me­gye legkisebb nagyközsége. Bejárókból beköltözők Mindenki tévedett, aki azt hitte, hogy ezután rohamosan visszafejlődik a község. Két­ségtelen, a járási tanács sok volt dolgozója családostul el­ment, közelebb keresett la­kást új munkahelyéhez. Az 1970-es népszámláláskor 2861 embert olvastak össze Szo- bon. most pedig lakossága az elköltözések ellenére valamit nőtt, eléri már a 2900 főt. (Inolydamásd 573 lakost szám­lált 1970. január elsején, az­óta 2—3 emberrel kevesebbéi benne.) Szob tehát nemcsak élni akarásról, életerőről ta­núskodik, hanem arról is, hogy új lakókat vonz. Sokan hur- colkodtak be az elköltözöttek helyére. A nem túl nagy, de nem is csökkenő természetes szaporulatot tekintetbe véve, éppen ez a lakosságnövekedés magyarázata. Mi a titka annak, hogy any- nyian költöznek Szobra? Az egyik: a környező falvak ke­reskedelmi, kulturális és egészségügyi központja. A má­sik: a bejárók többsége a kö- zelebb-távolabb eső falvakból települt le Szobon. Hosszú éveken át állandó volt a szobiak panasza, hogy kevés helyben a munkaalka­lom. Ma is ingázik, leginkább Vácra, vagy eljár esztergomi üzemekbe, és csak hét végén tér haza a község 800 lakója. Számuk azonban még nagyobb lenne, ha időközben nem ala­kult volna helyben néhány ipari üzem, ahol nemcsak a szobiak, de a környékbeliek is találnak munkalehetőséget. A legtöbb munkahelyet — és ez nem új keletű — a vasút biz­tosítja. Legalább négyszázan dolgoznak a helyi állomáson, vagy járnak a vácira. Újabb munkahelyek Másik, már régebben mun­kaalkalmat nyújtó üzem a Pestvidéki Kőbánya Vállalat, jelenleg 207 embert foglalkoz­tat, de 480 milliós fejlesztése újabb munkalehetőségeket te­remt. Hét gyümölcstermelő tsz közös vállalkozása, a gyü­mölcsfeldolgozó szintén nagy fejlődés előtt áll. Most 85 em­bert foglalkoztat, létszámukat 120-ra növeli. Jövőre 6 milliós beruházással fejlesztik a Bu­dapesti Építőanyag-ipari Ktsz szobi üzemét, és létszámbővü­lést terveznek a Nagymarosi Vas- és Műszeripari Ktsz szo­bi üzeménél is. Amikor híre terjedt a szobi járás megszűnésének, nem­csak a többi községben, Szo­bon is sokan attól tartottak, hogy ügyeik intézésére ezen­túl sűrűn kell Vácra, a járási hivatalba utazgatniuk. Nem így történt, mert nőtt a nagy­községi tanács hatásköre, ön­állósága. Természetesen az ügyek gyors és jó elintézésére nem elég a jogkör, megfelelő emberek is kellenek. Űj elnök került a nagyközség élére Ruszti Béla személyében, aki régen dolgozik az államigazga­tásban, Göd tanácselnöke volt. Grósz Sándor vb-titkár pedig a járási tanácsnál dolgozott. Nekik és munkatársaiknak kö­szönhető: a szobiak legtöbb ügyüket otthon, a helyi tanács­nál elintézhetik. A Dunakanyarban van A községfejlesztésre néhány apróbb bevételen kívül mind­össze a lakosság által befize­tett évi 140 ezer forint áll ren­delkezésre. Ebből bizony sok­ra nem telik. De miután Szob szintén a Dunakanyarban van, kézenfekvő, hogy itt is lehetne üdülőtelep: alkalmas terület akad rá a műút és a vasút kö­zött, a zebegényi határ felé, egészen közel a Duna-parthoz. Belterületté nyilvánították már régebben. A napokban vagy legkésőbb a jövő év ele­jén elkészülő vízvezeték csak­nem odáig visz, és a villany- hálózat szintén. A községi Du- na-strand sincs messze innen. A tanács tehát elhatározta, hogy ezt a területet víkendtel- kekre parcellázza. Mintegy 250 százöles telekre biztosan fel­osztható, ami viszont szép summával gyarapítja a községi fejlesztési alapot. A hétvégi telkek értékesítése Szobon sem lesz nehéz. Még csak gondo­latban létezik a víkendtelek terve, és máris legalább anj’- nyi a komoly érdeklődő, ahány telek kihasítható lesz ezen a területen. Sz. E. is 1971. július 1-től, és nem az év elejétől folyósítják.) A kereseti átlagok kiszámí­tásának és összehasonlításá­nak módszeréről a következő­ket mondták a Pénzügyminisz­tériumban: — Az időbéres és havidíjas dolgozóknál az 1971 decemberi és júniusi besorolás szerinti bért veszik alapul. Hozzászá­mítva az egyéb keresetek má­sodik, illetve első félévi havi átlagát. A teljesítménybére­seknél külön kiszámítják az első és a második félév egy­napi kereseti átlagát, mindket­tőt beszorozzák a havi munka­napok számával, s ezt az ösz- szeget hasonlítják össze. — Mind a második, mind az első félévi átlag kiszámításá­nál a bérhez hozzászámítják a prémium, a célprémium, a céljutalom, a nyereségju­talom. a munkáltató által vállalt külső megbízási munkákért kapott díjak, jutalmak, prémiumok, a másodállásból, mellékfog­lalkozásból származó ke­resetek havi átlagát. Nem veszik viszont figyelem­be — az előbb említettek ki­vételével — a nyereségrészese­dést, az egyszeri jutalmakat, a túlóradíjat, az ügyeleti és ké­szenléti díjat, a jubileumi ju­talmat, a bányászatban fize­tett hűségjutalmat és a biz­tonsági őrszolgálatért kapott díjat. Ha tehát a második félévi havi átlagkereset az említett számítások szerint magasabb az első félévinél, akkor a kü­lönbözet egynegyed részével csökken január 1-től a lakbér­hozzájárulás. Ha a "hozzájáru­lás összege ily módon már nem érné el a 20 forintot, il­letve a családtagok között megosztott hozzájárulás esetén a havi 10 forintot, akkor a lakbér-hozzájárulás megszű­nik. A nyugdíjasok számára jú­lius 1-én, illetve nyugdíjba vo­nulásukkor véglegesen szabták meg a lakbér-hozzájárulást^ így annak az összege nem vál­tozik. Akik jövőre vonulnak nyugdíjba, azoknál termé­szetesen ugyanúgy számít­ják ki a lakbér-hozzájáru­lást, mint más, 1972. ja­nuár 1-én munkaviszony­ban levő dolgozóknál. Aki viszont éppen január 1-én megy nyugdíjba és nem ké­sőbb, annak a lakbér-hozzájá­rulása akkor sem csökken, ha 1971 második félévében maga­sabb volt a havi átlagkeresete az első félévinél, mivel a jog­szabályok szerint a mérséklés csak a január 1-én még mun­kaviszonyban levőkre vonat­kozik. 1972. január elseje után leg­közelebb 1973. január elsejével csökken ismét a lakbér-hozzá­járulás, mégpedig azoknál, akik 1972-ben havi átlagban többet keresnek, mint 1971- ben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom