Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-29 / 306. szám

4 1971. DECEMBER 29., SZERDA A falu történetírói Múltat, jelent kutatnak, társadalmi munkában ÚJ ISKOLÁBAN Iskolapadban a jövő kertészei. A Pest megyei Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Intézet új épületében, Halásztelken a közelmúltban kezdődött meg a tanítás. A diákok a Kerté­szeti Egyetem tangazdaságába, valamint a csepeli Duna Ter­melőszövetkezetbe járnak gyakorlatra. (Foto: Gárdos Katalin) Pályázat Kodály Zoltán közoktatási vonatkozású emlékeinek feltárására, feldolgozására 3000 komme ä Ili száladból A hajdani Pannónia provin­cia területén — a baranyai Marok község határában — késő római kori pénzzel telt cserépedényt fordított ki az eke a földből, de a traktor- vezető nem vette észre. Né­hány nappal később az arra haladó Lengyel Sándor mező­őr bukkant rá a leletre, amely­ről azonnal értesítette a pécsi Janus Pannonius Múzeumot. A régészek megállapították, hogy az érméket a 111—ÍV. században verték, s minden bizonnyal az akkoriban egyre gyakoribbá váló hun betörések elöl rejtették el. A most talált másfél ezer éves pénzleletet a múzeum restaurátori műhelyébe szállí­tották tisztítás és megóvás vé­gett. Az előzetes vizsgálat so­rán kiderült, hogy a cserép­edény több mint 3000 tantusz- nagyságú bronzérmet tartal­mazott, a pénz összsúlya meg­haladja a 7 kilót. A lelet tu­dományos feldolgozása során számos érdekes ismeretet sze­rezhetnek majd a régészek a római birodalom pénzforgal­máról, a Pannónia provincia gazdasági életére vonatkozóan. — Helytörténeti kiállítás nyílik január 1-én Ipolyda- másdön. Korcsmáros László általános iskolai tanár gyűj­téséből negyven tablón mu­tatják be a község hétszáz esztendős történetének fon­tosabb eseményeit. Már több mint 1 millió 900 ezer a televízió előfizetőinek száma — mondotta Pécsi Fe­renc, a Magyar Televízió el­nökhelyettese a tv I. negyed­éves programját ismertető sajtótájékoztatóján. Ezek sze­rint: Az aktuális és politikai mű­sorokból kiemelkedik a törté­nelmi események évfordulói­nak megünneplése. Budapest felszabadulásáról szóló meg­emlékezésként készül a „Gyö­nyörűségem, Budapest” című összeállítás, amely a főváros életét mutatja be. Az első negyedév bővelked­ni fog sportműsorokban, kü­lönösen a téli sportok kedve­lőit várja gazdag program. A göteborgi műkorcsolya EB, a Tátra Kupa, a sapporói téli olimpia mellett a grenoblei fedettpályás atlétikai EB ese­ményeit is nyomon követik a tévé kamerái. Több érdekesnek ígérkező koncert is szerepel az első három hónap programjában. Pierre Cochereu zongoraestje, Kodáíy-hangverseny, Schu- bert-műsor fémjelzi többek között az adások színvonalát. A könnyűzenei műsorokból nem fog hiányozni a tánczene sem. A FÓSPED 4. sz. üzemegysége sürgősen FELVESZ tehergépkocsi­vezetőket Jelentkezés: Bp. X., Gyömrői út 105. A budai járás valamennyi, de a többi járás csaknem min­den községében és a városok­ban is vannak krónikaírók: írják a ma krónikáját. Van­nak azonban jóformán min­denütt helytörténészek is, akik községük történetét az őskortól kezdve kutatják és megírják. Akadnak köztük történelemtanárok, más peda­gógusok, de legalább ugyan­annyi különböző foglalkozású és nem egy, aki csak általá­nos iskolát, sőt az öregebbje esetleg még nyolc osztályt sem végzett. Néhol csoportba összeállva végzik ezt a mun­kát, általában azonban egyet­len ember vállalja magára a feladatot. Ugyan, miért? A krónikás Juhász Lászióné válaszol a kérdésre: — Kell valami komoly do­loggal foglalkozni, nehogy el- sekélyesedjen az ember. Fiatal asszony, lakóhelye Tök, kisfia három és fél éves, a férje a tsz-ben dolgozik és egyben tiszteletdíjas igazgató­ja a községi művelődési ott­honnak. ő maga a szomszédos Zsámbékra jár munkába, rak­táros a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem ott működő üzemgazdasági fakultásán. Négy félévet hallgatott a Köz­A szórakoztató jellegű adá­sok eddig bevált formái új tartalommal telítődnek, ha­vonta jelentkezik a „Cirkusz csillagai” adása, amely a cir­kuszművészet világhírű mes­tereit mutatja be. A „Nem is olyan nevetséges” címet viseli az az új műsor, amely a mindennapi élet fo­nákságait jeleníti meg a sza­tíra eszközeivel. A negyedév folyamán nagyszabású magyar filmet láthatunk, és az éjsza­kai adások keretében is ran­gos alkotások kapnak helyet. Bizonyára nagy érdeklődés övezi majd az Andrzej Wajda filmjeit bemutató 9 részes so­rozatot. A krimi és kaland­film sem hiányzik a reperto­árból: 13 részes francia ka- landfilm, a „Parittyás Thierry” adásai a százéves háború Franciaországába vezeti el a nézőket, öt fővárosi és há­rom vidéki színház előadása mellett irodalmi összeállítá­sok, a Világirodalmi Magazin, a Színházi Album és a Nyi­tott könyv is rendszeresen je­lentkezik. A nyolc-tízéves gyerekek számára új műsor is indul. „Az én újságom” címmel bar- kácsolási tanácsok, utazások, játékok tarkítják ezt az adást. Nsgyven nyelvtanfolyam A TIT Pest megyei szerve: zete 18 esztendős múltra tekint vissza. A Tudományos Isme­retterjesztő Társulat 16 szak­osztálya működik a megyében 1300 taggal. Ismeretterjesztő előadás- sorozataikat mindenhol szíve­sen veszik a megyében, terme­lőszövetkezetekben, gyárakban egyaránt. Nyolcvan tsz-ben tartottak előadássorozatot. A Csepel Autógyárban hat kü­lönböző munkásakadémiai elő­adássorozat között válogathat­nak az érdeklődők. Nagy sike­rük van a nyelvtanfolyamok­nak, — főleg angol, orosz, né­met, francia — negyvenet tar­tanak a megyében. Tizenhá­rom ülnökakadémiai előadás- sorozatot indítottak. Nagy a látogatottsága a szabadegyete­meknek. gazdasági Egyetemen. Amikor öt esztendeje férjhez ment, tanulmányait abbahagyta, munkába állt. — Az anyósom, Juhász Gá- borné tanácstag, de máskü­lönben is tevékenyen vesz részt a község közéletében, minden mozgalomban. Vala­hogy úgy éreztem, én sem tétlenkedhetett! mellette. Az­tán Kiss László, a Hazafias Népfront helybeli elnöke is éppen az idő tájt, amikor férjhez mentem, jelentette be, hogy magas kora miatt visz- szavonul,- abbahagyja a kró­nikaírást Is. Mindennapi mun­kája mellett 1965-ben megírta Községem húsz éve címen Tök népe sorsának fordulatait a felszabadulástól kezdve és azon túl is gondosan jegyezte a falukrónikát. Hogy vissza­vonult, krónikaíró nélkül ma­radt a falu. Akkor Király Zol­tán, a budai járás népműve­lési felügyelője felkeresett en­gem és rábeszélt, vállaljam el én. Ahhoz, hogy krónikaíró le­gyen az ember, nem egy, több indíték is kell. Folytassa azon­ban Juhászné: — Kiss Laci bácsi azóta is segít a munkámban, egyebek mellett régi népszokásokról tájékoztat. 1970-ben benyúj­tottam a honismereti pályá­zatra községem huszonöt évé­ről írt dolgozatomat és ne­gyedik helyezést értem el ve­le. Ötszáz forintot kaptam, meg könyvjutalmat. Erkölcsi sikerének minden anyagi jutalomnál jobban örül. Elmondja, hogy a zsám- béki községi közös tanácsnak és minden községbeli intéz­ménynek írásba foglalt kér­déseket tesz fel, a válaszokért időnként elmegy, és feldolgoz­za az adatokat. Ez krónikaírói munkamódszere. — Kis község a mienk, nem mindennap történik benne va­lami. Megkapom a tanács jegyzőkönyveit is, azokból az­tán gyakran van mit felje­gyezni. Most a községi krónika mel­lett a termelőszövetkezeti mozgalom 25. évfordulója al­kalmából, a toki tsz króniká­jának megírására készül. — Ügy érzem, a magyar falvak történelmében talán a legfontosabb a termelőszövet­kezeti mozgalom, mert telje­sen átalakította, és ma már az is kétségtelenül megállapít­ható, megjavította az életkö­rülményeket. A helytörténész Lakatos Gyula tanár Nagy- kátán, igazgatóhelyettes a gim­náziumban. 1959-ben került a községbe. Megismerte, meg­szerette és mert történelem a szakmája, érdeklődni kezdett Nagykáta múltja iránt. — Tudományos feladatnak tekintem — tűnődik —, noha talán mégis csak hobby. De ha az, akkor nagyon költséges, sok rá a kiadás. Elkezdjük együtt számolgat­ni. — Hetenként egyszer kuta­tónapom van, ezt engedélyez­te számomra az igazgatóm, méltányolja munkámat, egyéb támogatást is adna, de nincs rá mód. A kutatónap reggel hatkor utazással kezdődik, és este fél 9, amire hazaérek. Nyolc-kilenc órán át bújom a régi okmányokat a Pest me­gyei, vagy az Országos Levél­tárban, esetleg a Széchényi Könyvtár régi és ritka kézirat­tárában. A vasúti jegy oda- vissza, villamos, az ebéd, meg nehogy elfeledjem, legalább két dupla — 50 forint. Aztán gyakran kell Ceglédre men­nem az ottani levéltárba, ak­kor csupán autóbuszra 32 fo­rintot költők. S hát még, ha Vácott a püspöki levéltárban kell keresgélnem adatokat! Hetenként 50—60 forint csak a kutatónap költsége, ennyi kiadás is elég a hobbyra, de van egyéb is. — Hogyne, például a kéz­irat legépeltetése. — Azt társadalmi munká­ban elvégzi a feleségem. Vi­szont a papír pénzembe ke­rül, nem is kevésbe, mert igé­nyes vagyok, finomat veszek — Több helyen a községi tanács fedezi a helytörténész, a krónikaíró készkiadásait. — Nagykáta tanácsánál megígérték, hogy az 1972-es költségvetésben anyagi kere­tet teremtenek rá, A tanács messzemenő erkölcsi • támoga­tását élvezem. Igénylik a munkámat, hivatalos megbí­zólevelet adtak, úgyhogy ku­tatásaimnak nincs sehol aka­dálya. A község egy-egy történel­mi kérdését dolgozza fel. 1968- ban például az úrbéri ren­dezést tárgyaló művével vett részt megyei honismereti pá­lyázaton. — Második díjat kaptam érte, lehet, azért, mert nem krónika. Félreértés ne essék, a krónikaírást is nagyon fon­tosnak tartom, de két külön­böző műfajról van szó, kár, hogy közös pályázaton bírál­ják el a helytörténettel. Krónikaírással nem foglal­kozik, azt mondja, megosztot­ták a munkát egymás közt Kátai Szilveszterrel, a kollé­gium igazgatójával, aki szin­tén történelemtanár. — És most, hogy a tsz-kró- nika megírása a kitűzött fel­adat? — Izgalmas, érdekes mun­ka, de előbb meg kell beszél­nem Kátai kollégával, be­vesz-e társnak. — Vagyis egy időre felfüg­gesztené a helytörténeti bú­várkodást? — Szó sincs róla! Legfel­jebb még több órát fordítok hobbymra. Meg a vasárnapot is persze. Heti öt napon át tanít, se­gédkezik a gimnázium igaz­gatásában. A hatodik napon kutat. Valóban csak az éj­szaka marad a történelemírás­ra. A többi helytörténész és krónikaíró szintén munka mel­lett végzi önként vállalt fel­adatát. Különös emberek, a múlt és a jelen forrásanyagát gyűjtik össze a történelemtu­dománynak ünnepnapi kedv­telésből. Hétköznapjaikon pe­dig munkahelyükön, ki-ki a maga módján és szakmájában munkálja a ma történelmét, aminek valamennyien eleven részesei vagyunk. Több szerda nem lévén 1971- ben, a Kedvenc lemezem ro­vat számára december 29-én van szilveszter. ígéretünkhöz híven ezúttal színes összeállí­tást nyújtunk át olvasóink­nak. De még mielőtt erről esne szó, röviden összefoglaljuk Az év pályázatunk eddigi ered­ményeit, a beérkezett szavaza­tok alapján. Végleges rangsort egyelőre még nem adhatunk, a hét vé­gén számoljuk össze a beérke­zett szavazatokat. (Azokat ve­hetjük csak figyelembe, ame­lyeket legkésőbb 28-án adtak postára.) Pillanatnyilag... Az év legjobb táncdaléne- kesnője címért rendkívül szo­ros verseny alakult ki Koncz Zsuzsa és Z alatnay Sarolta között. Pillanatnyilag alig né­hány szavazattal Koncz Zsuzsa vezet. A harmadik — jóval ke­vesebb szavazattal — eddig Kovács Kati. A táncdaléneke- sek között jelenleg Szécsi Pál a listavezető, Korda György és az idén feltűnt Délhúsa Gjon előtt. A zenekarok ver­senyében eddig az Omega együttes áll az élen, lllésék és Bergendyék követik őket. Az 1971-es esztendő legsikeresebb dala minden bizonnyal a Fák. virágok, fény lesz, amely a táncdalfesztivál győztes szá­ma volt, s Zalatnay Sarolta adta elő. Bea tsz törik •*v Színek, sztorik a beat-világ ból. A Művelődésügyi Minisztérium Közoktatási Főosztálya és az Or­szágos Pedagógiai Intézet — Ko­dály Zoltán születésének 90. év­fordulójára — pályázatot hirdet a mester közoktatásügyi vonatkozá­sú, eddig nem publikált emlékei­nek feltárására és feldolgozására. Az erre vállalkozók kötetlen ter­jedelemben — közgyűjtemények­ben (könyvtárakban, múzeumok­ban, kutató intézetekben) nem szereplő eredeti munkával, emlé­kek, dokumentumok feltárásával, azok feldolgozásával pályázhatnak. A pályamunkák készítői Kodály Zoltán tanuló korára, iskolaláto­gatásaira, műveinek bemutató hangversenyeire, bizonyíthatóan hiteles írásos és szóbeli tanács­adásaira stb. térjenek ki. A pályázaton részt vehetnek1'Pe­dagógusok, Vagy a témával fog­lalkozó, más területen dolgozó ku­tatók is. Egy szerző csak egy mű­vel pályázhat. Csak olyan pálya­munka küldhető be, amely még nem díjazott és nyomtatásban nem jelent meg. A pályamunkákat 1972. október 1-ig — jeligés levél kíséretében — három azonos gépelt példányban kell beküldeni a Művelődésügyi Minisztérium Közoktatási Főosz­Kóbor Jánosnak, az Omega együttes énekesének népszerű­ségéhez aligha férhet kétség. Az egyik leggyakoribb zenész­vendégünk ő, ha Pest megyé­ben játszik az együttes,' min­dig idejében jelzi. Az utcán gyakran megbámulják, az idő­sebbek közül is sokan ismerik — a televízióból. Igaz, vannak kivételek. Egyik legutóbbi lá­togatása alkalmával a portá­ról telefonáltak: — Kérem, magukat keresi egy hosszú hajú huligán, va­lami Kóbor nevű. ’ Tessék mondani, fölengedhetem kísé­ret nélkül? Kovács Ivánnal egy véletlen találkozás alkalmával ismer­kedtünk meg. Amikor meg­tudta, hogy mi írjuk a „Ked­venc lemezem” rovatot, fel­csillant a szeme: — Fiúk, én vagyok a ti em­beretek! — mondta diadalit­tasan, majd elmesélte, hogy ő menedzseli a Ferm együttest, amelynél jobb zenekart aligha talál a hozzáértő széles e ha­zában. Elmentünk a Danuvia Művelődési Házba, meghall­gattuk a Fermet, s mivel tényleg tetszett a muzsika, ír­tunk róluk. Kovács Ivánból ezután már „Ferm” Iván lett, egészen addig, míg ismét nem jelentkezett: — Fiúk! EÍ sem hiszitek, milyen együttest találtam! .Kiderült, megvált a Ferm- től, átpártolt a Volánhoz, amely zenekar szerinte ' leg­jobb széles e hazában. Elmen­tünk a Kőbányai Ifjúsági Parkba, meghallgattuk a ze­nét, s mivel tetszett, írtunk a tályának, Budapest V. kerület, Szalay utca 10—14. Eredményhirde­tésre 1972. december 16-án kerül sor. A pályadíjak: 1. díj 5000, 2. díj 3000, 3. díj 2000 forint. Ecseri lakodalmak Tizenhat esküvő volt eddig az idén Ecseren, tavaly hu­szonkettő. Valójában mégsem csökkent a házasságkötések száma, ugyanis többen Buda­pesten, a központi házasságkö­tő, teremben- mondták ki a boldogító igent. Az egyik ok: a fővárosban jócskán akad ét­terem, ahol el lehet költeni az ünnepi ebédet, Ecseren egy sincs. Az ecseri lakodalmak közül hatot rendeztek meg az idén többé-kevésbé nagyomá- nyos formák, régi szokások I szerint. Volánról. Ferm Ivánból egy­szeriben Volán Iván lett, egé­szen eddig, amíg néhány hét­tel ezelőtt ismét telefonált: — Vége a Fermnek, vége a Volánnak, viszont... Igen, újabb együttest me­nedzsel, amely szerinte egye­dülálló, s a neve nem más, mint Woods. így hát új zene­karral ismertet meg minket Kovács, azaz bocsánat, Woods Iván... Mikrofon nélkül Emlékezetes marad az idei esztendőből az Országos Ren­dező Iroda Slágerhullám című műsora, amelyet több napon át a Budai Parkszínpadon lát­hattak a könnyűzene, barátai. A Bergendy együttes és Kor­da György műsora estéről es­tére nagy sikert aratott. Egy forró augusztusi napon a prog­ram második részében Korda György éppen a Lady Carne- vált énekelte. Ám a technika közbeszólt: a mikrofon elrom­lott. Korda György egy má­sodperc törtrésze alatt felmér­te a helyzetet: látta, hogy a zenekari árokban ülő techni­kus hiába csavargatja az erő­sítő berendezés gombjait. Le­tette a mikrofont, s anélkül énekelte végig a zeneileg meg­lehetősen nehezen előadható dalt. Korda remek hangja így is érvényesült, s a szám vé­gén felcsattant a vastaps... Ezúttal szeretnénk megra­gadni az alkalmat, s a sláger­lista minden kedves olvasójá­nak boldog új esztendőt kívá­nunk. Sunyó—Falus Rangos éjszakai adások, koncertek, kalandfilmek a televízió első negyedévi műsorán Szokoly Endre Szoros verseny Koncz és Zalatnay között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom