Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

I*.Ü MEG (Hup 1971. DECEMBER 38., KEDD Körösi tanulók Pékek, konzervesek lesznek TV 1968-ban kiemelkedő beru­házás indult Nagykőrösön; a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet új otthoná­nak építése. A létesítményt sürgette az iskola fejlődése. A nagykőrösi élelmiszeripari- tanuló-iskola 1953-ban kezdte meg működését, konzervipari szakmunkások képzésével. 1956-tól megindult a sütőipari szakmunkásképzés, 1963-ban pedig konzerv-, és hűtőipari szakon a szakközépiskolai ok­tatás is. Mindez, valamint az országos és helyi élelmiszer- ipari szakemberigény indokol­ta a Nagykőrösön most 600, de a jövőben sokkal több tanulót oktató iskola, s a jelenleg 400, a távlatokban 800 fiatalt befo­gadó kollégium felépítését, az összesen kilencvenmillió forin­tos beruházást. Keresik a kenyerüket Az iskolában az elmúlt tan­év elején kezdődött az oktatás, a kollégiumba az ősszel köl­töztek be. Az egész komple­xum átadására azonban csak az elmúlt napokban került sor a diákok és szüleik részvételé­vel. Akik élethivatásuknak az élelmiszeripart választották, vagy akik még nem döntöttek továbbtanulásukról — azok­nak körében toboroz az iskola évről évre. Célja: szakembert nevelni egy kitűnő adottsá­gainkra épülő nagyüzemi, mi­nőségi élelmiszeriparnak. A gépipari szerelő tanmű­helyben — itt szétszedik, ösz- szerakják, megismerik a szak­mai gépeket —, a konzervipa­riban, a sütőipariban — mi­niatűr, modern gyárak — élén­kül a fiatalok fantáziája, fel­fedezik a mesterség szépségét. Országszerte kevés a pék,, a de az iskolai pékség kenye­rét, mint Varga András köz­gazdásztól, gazdasági igazgató­juktól megtudom, keresik a városban. Mert a kenyerüket kedvvel sütik. Űjabb bizony­ság, hogy az ifjúság sok szak­mához, még a „népszerűtle­nekhez” is, szeretettel közele­dik, csak később se hűtse le j lelkesedésüket előítélet, rossz értékrend, a környezet egyol­dalú anyagi szemlélete, kedve­zőtlen munkahelyi szellem... Szertárak sokasága _ Az általános iskolákból az úgynevezett közepes vagy gyengébb tanulók érkeznek ide. Ami nem jelenti, hogy „közepes” fiatalok ők. Inkább csak azt, hogy képességeik más módon, más területekre nö­veszthetek. A „közepes” tanu­lóból jó esetben kiváló pék, konzervipari szakmunkás, ki­tűnő ember fejlődik... Az el- méleti felkészültség azonban megkívántatik, hiszen a terme­lésben mind gyorsabban vált­ják egymást a már ma is bo­nyolult, szerteágazó technoló­giák — az üzemek csak tudás­sal felfegyverzett munkásokra építhetnek. S ebben az oktatá­si intézményben is bebizonyo­sodik, hogy az elméleti érdek­lődés kibontható. Nagyon elő­nyös, ha a tanulók a gyakorlat felől közelíthetik az elméletet. Ezt itt laboratóriumok, szertá­rak sokasága, s négy szakter­mi előadó segíti. Csak a fizi­kai kabinet felszerelése mint­egy nyolcszázezer forint érté­ket képvisel. Szűcs István fizi­katanár szerint ezzel vala­mennyi tanuló részvétele, akti­vitása, érdeklődése megnyer­hető. Négy íróasztal Az intézmény egyéb részei a sportoláshoz és az egyéni szakma nem éppen divatos — Fővárosi színházi esték Özönvíz érdeklődésnek megfelelő mű­velődéshez” bő lehetőséget ad­nak. Valóban sokáig sorolhat­nánk az új nagykőrösi iskolá­nak a látogató szemét, szívét derítő egyéb előnyeit, tartozé­kait. Hogy három — függöny­nyel egybenyitható — nagy tornaterem épült, de sportpá­lyát* is terveznek. Hogy a kol­légiumban egy szobában négy diák lakik — ugyanott mind­nek van külön íróasztala. Hogy az iskolai konyhán, éttermen kívül szobáik szomszédságában teakonyhákat találunk — a bentlakók rendelkezésére. Be­szélhetnénk az épületek jelen­tős esztétikai értékéről, annak nevelő szerepéről. Arról, hogy a kollégium 'egészségügyi része nagyobb némely rendelőinté­zetnél. Szólhatnánk az iskolai könyvtárról... Mindez a szakmai-elméleti képzésen túl, a személyiség ál­talános fejlődését segíti. Mind­ez egy életre igényessé tesz — s majdan az igények szülte el­képzeléseknek megvalósítására serkent. Padányi Anna Színház, A Thibault család színpadi Változata Roger Martin du Gard klasz­szikussá vált regényének akár vázlatos tömörítését sem adja. Az előadás elsősorban annak az illúziónak veszedelmes vol­tára figyelmeztet, mely remé­li: a színházi órák pótolhat­ják az epikus mű megismeré­sét. Ezek az állóképek még az olvasásra serkentés funk­cióját is alig tölthetik be. Akár csak a francia művet, Móra Ferenc regényét (Rab ember fiai) is Benedek And­rás alkalmazta színpadra — lényegesen jobban megfe­lelve a vállalt feladatnak. A Bartók Színpad produkciója méltán került képernyőre, ka­rácsonyi örömet szerezve a gyerekeknek. Tv-játék formájában, mégis az eredeti drámához híven ra­gaszkodva mutatták be a sok­oldalú erdélyi író, Kós Ká­roly jeles történelmi darab­ját, a Budai Nagy Antalt. Nem csupán az idős mester előtti tisztelgésről volt szó: A gödöllői járás amatőr képzőművészeinek alkotásait be­mutató kiállítás nyílt Veresegyházon a művelődési házban. Ti­zenkét festő 36 alkotását tekinthetik meg az érdeklődők az egy hónapig nyitva tartó kiállításon. Foto: Gábor FIGYELŐ a több évtizedes mű haladó történetszemlélete, szép ma­gyar nyelve is parancsolóan indokolja a legszélesebb kö­zönség elé juttatását. Ádám Ottó rendezése élt a színes, felvételek dramaturgiai le­hetőségeivel, egyebekben pe­dig a dráma méltóságos rit­musát, erőteljesen felvázolt egyéni és osztálymozgásait helyezte előtérbe, bensősé­ges ábrázolásra törekedve. Juhász Jácint kitűnően meg­választott főszereplő; az 1437-i felkelés vezérét alkatilag tel­jesen azonosulva, illúziókel- tően állította elénk. Film. A mennyiségi bőség minőségi ingadozással páro­sult az ünnep műsorában. Moravia Rómája — illet­ve amit képernyőn láttupk be­lőle — a múltba tűnt már, s a neorealisita stílusban össze­szőtt novellák nem voltak mentesek a hosszadalmas­ságtól ; ezzel a premierrel ala­posan elkéstünk. A legbárgyúbb forgatókönyv sem gátolhatta meg Fred As- taire-t abban, hogy briliáns tánctudását szabadjára en­gedhesse — mozgásának áradó életöröme a nézőt is magával ragadja. Ha a film története nem is, de a tehetséges tán­cos jól szórakoztatott. Szórakoztató tv-filmet ké­szített Rényi Tamás egy bűn­ügyi történetet feldolgozó Jó- kai-regényből. A vasrács nem nyúlt hosszabbra önmagánál, könnyed vázlatát adta roman­tikus karaktereknek. Lát­ványként is kellemes volt a dekoratív Tordai Teri, a pon­tosan alakító Garas Dezső és Huszti Péter s a kor leve­gőjének mesterségbelileg ki­fogástalan felidézése. Karácsonyi krimiknek nevez hetnénk O’Henry angyali naivságú magazin-történetkéit, melyeket Horváth' Tibor já­tékos humorral vitt képer­nyőre. Becsületes kasszafúrók és nagylelkű detektívek e so­semvolt, idilli világát nem szabad komolyan vennünk — hasonlóan a színészekhez, akik érezték az enyhén paro- disztikus stílust, s ezért jói mulattak és jól mulattattak. Dokumentum. Vándorló élet a kubikosoké; ezzel a címmel vallott róla az idős B. Nagy Mihály, immár lete­lepült en, viszonylagos jólét­ben. Zsigmondi Boris filmje igazi „beszélőfilm”: hősére szegezett kamerával szól a korról és érzékelteti a válto­zást, mely megérdemelt nyu­galomhoz juttatta elmúlt idők egyszerű, de annál hite­lesebb tanúját. Sipos Varga Éva rendezése is a huszonnégy gyereket föl­nevelt Szlávik nénit helyezte középpontba, csendes hősköl­teményét adva elő az emberi közösség megtartó erejének. „Én a gyerekeknek éltem.. érzelmes cím ez, de tartalom van mögötte — olyan asszony élete, aki jobb volt fogadott gyermekeihez jó néhány vér­szerinti anyánál. Szomorú volt Macskássy Gyula emléke előtt tiszteleg­ni, de a felidézett filmrész­letek is elegendő bizonyíté­kai művészi törekvései mara­dandó-cápának. Ma dé’uíán az Ólombetűs vallomások sorozatban Ha­lasi Mária szól újságírói ta­pasztalatairól, majd a Falusi vasárnap című dokumentum­film kerül képernyőre. Este a Nemzeti Színházból Dosz­tojevszkij regényének, A fél­kegyelműnek Tovsztonogov feldolgozta színpadi változa­tát láthatjuk, felvételről. Szer­dán Angyal kalandjait újabb Bernstein-program követi, majd riportfilmet láthatunk egy Szajna-parti látogatásról. A 2. műsorban Strindberg- dráma (Húsvét) NSZK-film­változat a érdemel figyelmet. A csütörtök esti műsorban Jöv&béli históriák címmel, há­rom fantasztikus novella, ké­sőbb Az első vonalban című riportfilm szerepel a prog­ramban — ez utóbbiban ér­dekes életsorsokat mutat be az író-riDorter. XJrbán Ernő. Lehotay-Horváth György Ugo Betti darabja a József Attila Színházban Evekkel EZELŐTT a Ka­tona József Színház ismertette meg színpadról is a magyar közönséggel a neves olasz írót: Ugo Betti: A játékos című darabja akkor érdekesség- számba ment, nem is annyira a mű magas értékei, mint in­kább Kálmán György kiváló alakítása révén. Mert a szer­zőről már az a drámája is el­árulta: világa, amelyet szín­padra visz, nem túlságosan eredeti, alakjainak kidolgozá­sa nem mindig gondos és kö­vetkezetes, tragikomikumba hajló megoldásai pedig néha megmaradnak a komikum, sőt a bohózat szintjén, anélkül, hogy valóban beléjük keve­redne a komorabb, tragikus szín. BETTI NEM AZ a huszadik századi drámaíró, akinek hiá­nya égető lenne a magyar színpadokon. Ha mégis előad­ják, inkább egyes szerepekben, mintsem az egész darabban gondolkoznak a színházak. Akárcsak a jelen esetben a József Attila Színház, amely az Özönvíz előadásához a fő­szerepre vendégül hívta a Ma­dách Színház kitűnőségét, Már­kus Lászlót. Valóban, a darab kulcsfigurája, a szánalmasan félszeg, élhetetlen, esetlen, az élet realitásait hírből sem is­merő, naivitásában sajnálatra- méltó , matematikatanár, Archibaldo Mattia szerepe olyasféle színészi alkattal ’rí­mel, mint Márkusé. Bohócos felhangokkal teli komédiázó kedve, slemilsége, bumfordi kétbalkezessége jó alap volt ehhez a figurához is. Mert Archibaldóban valóban mind­az benne van: a dédelgetett, lm irreális álmok, a tanári iobotot enyhítő titkos írói Ambíciók, az elviselhetetlenül kicsinyes, nyomasztó családi környezet amolyan olasz mód­ra harsány és bornirt világa, a hirtelen rájuk törő nagy al­kalom eufóriája: a találkozás a milliomossal, aki végül is Archibaldo feleségét szereti el az unokahúg helyett, s a mind­ezzel járó kiélezett komikus szituációk tálcán kínálják egy nagyívű komédiázás lehetősé­gét a színésznek. Márkus az előadás ezen részeiben helyt is áll. Ám azzal a groteszkbe hajló tragikummal, amely ezt a szerencsétlen emberkét első pillanattól fogva körüllengi, alig-alig találkozunk alakítá­sában. E2 talán alkati hiá­nyosság is, ám elsősorban mégis a rendező, Szirtes Ta­más pontatlan darabértelme­zésének és rendezői megoldá­sainak következménye. Szirtes ugyanis, különösképpen az el­ső felvonásban, teljesen egy­értelmű bohózatot játszhat, ez folytatódik a második felvo­násban is, és mire a harma­dikban át kellene váltani ko­molyabb hangnemre, már nem sikerül sem neki, sem színé­szeinek, mert túlságosan mesz- szire mentek a komédiázásban ahhoz, hogy visszafordulhas­sanak, s hihető és hitető erő­vel mondják el a darab vé­konyka tanulságát: a világ go­nosz, az emberek rosszak, a jókra balsiker vár, a gátlás-, talanok üdvözülnek. A FELEMÁS előadás­ban Márkuson kívül számos jó színész játszik. Alakításaik nem egyenletesek, s nem is azonos stílusban tartottak, ami megint csak rendezői hi­ba. A népes gárdából mégis megemlítendő Tóth Judit, Té­rj/ Árpád, Báró Anna; ők azt játszották, ami ebben az elég koros (1943-ban írott) darab­ban játszható. Kitűnőek vol­tak a Wegenast Róbert tervez­te, zsúfolt, idegesítően ízléste­len, szegényszagú díszletek, és Witz Éva csúfolódóan jellem­ző ruhái. Takács István éve született Kepler Négyszáz AZ UNESCO JAVASLATA­RA az egész művelt világ meg­emlékezik Johannes Kepler, minden idők egyik legnagyobb elméleti csillagásza, ahogy az asztronómia néhány történet­írója nevezi, az ég forradalmi „törvényhozója” születésének négyszázadik évfordulójáról. Kepler — tegnap volt 400 éve — 1571. december 27-én született a württenbergi Weil városában. Nem volt boldog gyermekkora. Apja, Kepler Henrik falusi kocsmáros, nyughatatlan természetű, dur­va lelkű, írástudatlan ember volt. Faképnél is hagyta csa­ládját és beállt zsoldoskatoná­nak. A véznatestű, beteges Jo­hannes még nem volt négy­éves, amikor anyja felkereke­dett és elindult Németalföldre, hogy megkeresse ott harcoló férjét. A gyermeket nagy­szülei nevelték. A kis Kepler himlőt kapott, a betegség kö­vetkeztében látása egész életé­re meggyengült. Ez a körül­mény arra indította családját, hogy a mezei munkára vagy kézművességre alkalmatlan fiút iskoláztassák. Tizenöt éves korában beíratták a maulbron- ni papi iskolába, ahonnan a tübingeni szemináriumba ke­rült. Itt 1591-ben tanítói okle­velet szerzett és a protestáns teológusokat nevelő akadé­mián tanult tovább. Michael Mästlin, a csillagászat tanára, észrevette a fiatal Kepler te­hetségét, szorgalmát és pártfo- goltja lett. Megismertette Ko­pernikusz elméletével. Ennek lényege, hogy a Nap mozdu­latlan és a Föld kering körü­lötte. Ellentétben a ■ kétezer éves ptolemaio6zi hagyomány­nyal, miszerint a Föld a jnin- denség mozdulatlan közép­pontja. Johannes Kepler rész­letesen tanulmányozta Koper­nikusz új világképét és a nagy tudós lelkes híve lett. MINDEN VIZSGÁJÁT ki­tűnően tette le, mégis alkal­matlannak találták a papi pá­lyára, mert nem volt elég fa­natikus. így Mästlin közbenjá­rására matematika tanári ál­lást kapott Grazban. 1594-ben kitűnő naptárt állított össze a XIII. Gergely pápa által 1582- ben bevezetett új időszámítás szerint. Protestáns hittestvérei ezt zokon vették, mert szerin­tük az evangélikus tanárnak nem illett elfogadnia azt, amit egy pápa talált ki. Azzal vá­dolták, hogy titokban katoli­kus, míg azok szemében vi­szont eretnek volt. Az ellenreformáció erősödé­sével II. Ferdinand elrendelte, hogy a protestánsok térjenek át, vagy halálbüntetés terhe mellett 24 órán belül hagyják el az osztrák városokat. így Keplernek is menekülnie kel­lett családjával. Csaknem egy évig Magyarországon húzódtak meg, valószínűleg a Nádasdyak Vas megyei birtokain. A JEZSUITÁK FÖLISMER­TÉK a magyar tudósban a szellemóriást, és kieszközölték visszatérését, hogy megnyer­jék maguknak. De Kepler ki­tartott vallási felfogása mel­lett, s így 1600-ban újból tá­voznia kellett a városból. Ek­kor érte az a szerencse, hogy Tycho Brahe dán csillagász, Rudolf császár kegyeltje meg­hívta Prágába. Nagyra becsül­te Kepler matematikai képes­ségét, és észlelései alapján ve­le akarta elkészíteni az új csil­lagászati táblázatokat. A két tudós együttműködése azon­ban nem volt zavartalan, mert Brahe még a régi felfogást képviselte, míg Kepler Koper­nikusz híve volt. Tycho Brahe rövidesen bekövetkezett halá­la után a császár Johannes Keplert nevezte ki udvari ma­tematikussá. Egymást követ­ték korszakalkotó munkái: 1604-ben a fénynek színekre való felbonthatóságáról írt, 1607-ben az üstökösökről je­lentek meg fontos értekezései, 1609-ben pedig papírra vetette egyik fő művét, az Astrono- mia novát, vagyis az Üj csilla­gászatot. Mégis keserves volt Prágában az élete. 1611-ben meghalt felesége, és három gyermeke áldozatul esett a himlőnek. Ráadásul a háborúk miatt üres kincstártól sem kapta meg rendesen a fizeté­sét, s így állandó gondokkal küzdött. A császár védelme ugyan megkímélte a fanatiku­sok üldözésétől, hogy megél­hessen, horoszkópok készítésé­vel kellett foglalkoznia. Nehéz sors volt ez egy lángelme szá­mára. Nem is bírta soká, és tanári állást vállalt Linzben, 1613-ban újra megnősült. Ké­sőbb a katolikusok itt is ki­kezdték a protestáns csilla­gászt. Ehhez járult még, hogy 1620-ban „bűbájossággal” vá­dolták öreg édesanyját, és bör­tönbe vetették. Kepler min­dent megtett, hogy kiszabadít­sa. Egy év múlva az egyházi bíróság fel is mentette, de a tudóson maradt, hogy „boszor­kány fia”. így el kellett hagy­nia Linzet és a családját. Több éven át bolyongott Németor­szág városaiban, ahol javában dúlt a 30 éves háború, és al­kalmi munkákból tengődött. 1628-ban Wallenstein szolgá­latába lépett mint csillagjós, de a hadvezér szeszélyei és durvaságai miatt visszatért Linzbe családjához minden kereset nélkül. Hatvanéves volt, amikor tüdőgyulladásban 1630. november 15-én meg­halt. Regensburg falain kívül temették el a Szent Péter te­metőben. Sírfeliratát maga fo­galmazta : „Mértem dz egeket, most a földi árnyékot mérem. Szelle­mem az égen volt, testem ár­nya a földben nyugszik,” AZ ÉG „TÖRVÉNYHOZÓ­JA” nemcsak a matematikai csillagászat megalapítója. Az integrálszámítás módszeré­nek kidolgozásához is alapve­tő kutatásokat végzett. Fonto­sak ezenkívül még a fizikai optika területén elért eredmé­nyei és a modern asztrológia számára ' nélkülözhetetlen Kepler-féle távcső megszer­kesztése. Legnagyobb érdeme azonban, hogy igazolta és to­vább fejlesztette Kopernikusz világképét, megállapítva a bolygók mozgásának ma is ér­vényes fő jellemvonásait. Johannes Kepler tudatában volt annak, hogy kortársai nem egykönnyen fogják meg­érteni mondanivalóit, de vi­gasztalta, hogy nemcsak a je­lennek, hanem a jövő számára is dolgozik. „A libát mindenki ismeri”, írja, „ezért dicsérik sokan a pecsenyéjét. A fácánt az ínyencek dicsérik csak, mert csupán ők ismerik. Tárgyam értéke annál nagyobb lesz, mi­nél kevesebben dicsérik, felté­ve, hogy ez utóbbiak hozzáér­tőit. A nagy tömegek nem hoz­záértők, ezért nem .ugyanaz való nekik, mint a fejedel­meknek. A csillagászat nem nyújtja mindenkinek ugyan­azt a szellemi táplálékot, ha­nem csak a nagyra törő szelle­meknek, ami nem az én hi­bám, mert én azt kívánnám, hogy a tudomány legyen min­denkié.” ABBAN A REGENSBURGI házban, ahol a tudós meghalt, Kepler-múzeumot rendeztek be, hogy hirdesse az emberi szellem egyik nagy géniuszá­nak örök emlékét. Boldog Balázs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom