Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-25 / 304. szám

1971. DECEMBER 25.. SZOMBAT

7

Társadalmi munkában: negyvenmillió

Szebb falvakért

elég jóra vágyni;

A jót akarni kell!

És nem elég akarni;

De tenni, tenni kell!”

Vád Mihály „Nem elég” című versének a négy sora a mottója a Hazafias Népfront társadalmi munkavállalási lapjainak, melyekkel 19C9-től a népfront — tömegszerv ezeii aktívák, tanácstagok kopognak be a községek lakóihoz.'

Szép hagyományai vannak járásunkban a társadalmi munkának. Ezt mindenekelőtt megalapozza a lakosság jó politikai közérzete, fokozódó tett- rekészsége, egyre aktívabb részvétele a társadalmi életben. Községi szerveink megkülönböztetett figyelemmel és a lakossággal együtt igyekeznek a fejlesztés céljait úgy meghatározni, hogy azok mindenekelőtt a község legégetőbb gondjait oldják meg. Előnyös, hogy a pártszervek, az állami és tömegszervezetek egységes felvilágosító és mozgósító munkát fejtenek ki a kialakított tervek alapján. Az utóbbi években új hajtóerőt jelentett a társadalmi munkában a községekben működő vállalatok, intézmények fokozott bekapcsolódása a leözös problémák együttes megoldásába.

Pancsoló az óvodában

A tanács és a termelöszöveí- . kezetek összefogására jó példa Csornád. Itt a község vízellátási központjának parkosítását a termelőszövetkezet tagsága saját földmunkagépeivel készítette el. Kisnémedin, Vá- mosmikolán, Kemencén, Lelkesen és Püspökhatiianban a termelőszövetkezet egész évben térítésmentesen biztosította a társadalmi munka egyik alapfeltételét jelentő fúr aromást, A rádi termelőszövetkezet vállalta, hogy amennyiben a Műemlékvédelmi Felügyelőség engedélyezi, akkor a művelődési otthont teljes egészében rendbe hozatja, s az átalakítás után átadja a község lakosságának.

A területünkön levő üzemek és vállalatok az utóbbi időben egyre tevékenyebben veszik ki részüket a kózsegfej- lesztés társadalmi munkájából. így például a szobi gimnázium evezősszakosztálya ma már országos tekintélynek örvend, 1971-ben megnyerték áz Ifjúsági Kupát, de több aranyéremnek és helyezésnek is tulajdonosai. Az első Sikerek nagyobb sportkörök hatszázezer forint értékű hajót adtak a fiatal szakosztálynak. Ekkor támadt a gond: hol tárolják az értékes hajókat. A nagyközségi tanács elnöke ösz- szehívta a helyi üzemek gazdasági vezetőit, és segítségüket kérte csónakház felépítéséhez. Az üzemek, többek között a szobi betonüzem, a ktsz, a gazdasági vasút, a MÁV szocialista brigád ás a gyümölcs- feldolgozó szívesen tettek elegét a kérésnek, s még az idén tető alá hozzák a negyedmil- liós értékű csónakházat. A közelmúltban fürdőmedencét is építettek az óvoda udvarán, ahol a következő nyáron már pancsolhatnak a legkisebb szobiak.

A szellemi munka is

A vállalati összefogást dicséri a háromszázezer forint értékű dunakeszi Ifjúsági Park, a kétszázötvenezer forint értékű társadalmi munkával létrehozott gödi úttörőtábor, amelyet a járás KISZ-fiataljai, valamint az üzemi kollektívák teremtettek meg. Hasonló módon épült meg a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum melletti nyári művészeti telep. Itt az üzemi segítségen kívül társadalmi munkában vállvetve dolgoztak művészek, ifjúmunkások, egyetemisták, magyar és szovjet katonafiatalok, k fóti MÜFA Ktsz társadalmi munkában készítette el a fóti nagyközségi könyvtár teljes berendezését. Meg kell említeni Kemencén a ktsz parkosítási, Verőcén a fűrésztelep és a MÁV közságfejlesztést segítő munkáit. Vámosmikolán az ivóvízellátás a távlati tervben szerepelt, de a lakosság igényelte előbbre hozását. A közeljövőben megvalósítható is lesz, s ez nagyban köszönhető "a váci Kötöttárugyár 1,3 millió forintos hozzájárulásának, a LAVATERN-nek, mely vállalta a hatszázezer forintos nidroglóbus felállítását — nem beszélve a törpevízmű tervezéséről — társadalmi munkában.

Az utóbbi időben a fizikai munka mellett fokozatosan jelentkezik a szellemi munka, ami a beruházások kivitelezésének összegét nagymértékben' csökkenti. Példaként említhetjük meg a Mélyépítő Tervező Vállalat szocialista brigádját, mely a gödi vízmű terveit társadalmi felajánlásban készítette el, és" ez a községnek háromszázezer - forintos megtakarítást jelentett. Köszönet illeti a Műszaki Egyetemet, mely ugyancsak társadalmi munkában készítette el a zebegényi iskola tanulmánytervét. Kismaroson az ott élő műszakiak már évek óta készítik a különféle létesítmények dokumentációját. A járási hivatal tervcsoportja és műszaki dolgozói állandó jelleggel a kisebb beruházások (egészségügyi ház, tűzoltószertár stb.) terveit készítik.

Nemcsak látványos...

Külön elismerő szavakat érdemel a kizárólag a lakosság által végzett társadalmi munka.

Az egészséges lokálpatriotizmus: az én falum, az én utcám gondolata ott él minden emberben. A lakosság akkor veszi ki részét teljes mértékben a társadalmi munkából, ha a község vezetői az előter- veket, az elképzeléseket is a közösség elé tárják. Ahol azt megvitatják, ,s a lakosság véleménye találkozik a község vezetőinek véleményével, ahol a népfrontaktívák és tanácstagok előfelmáréseket végeznek a lakosság között — mint például Kismaroson, Szódon — ott születnek jó eredmények. Járásunkban ez most kezd gyakorlattá válni. A februárban sorrakerülő falugyűléseken a lakosság nyílt plénu- mon vitatja majd meg a fel-, adatokat.

A kismaros! új iskola ünnepélyes alapkőletétele tavaly, felszabadulásunk 25. évfordulóján. zajlott le. Meglepő volt akkor az a magabiztosság, mikor a tanácselnök kijelentette, hogy itt 1971-ben megindul -a tanítás. Igaz, hogy Kismaroson ez a magabiztosság,nem alaptalan. A népfront aktíváinak és a tanácstagoknak a község lakosságával megkötött társadalmi szerződése nemcsak látványos gesztus volt, mert a felajánlott 459 ezer forint értékű munkát teljesítették. Ma már a kismarosi gyerekek az új, modern iskolába járnak.

Már hagyomány Dunakeszin, hogy a vízhálózat bővítésénél az árkokat a lakosság maga ássa ki, és a vízcsövek árát is önkénteseb fizeti be. Kóspalla- gon ebben az évben másfél kilométer járdát és 63 köbméter támfalat építettek, de nemcsak a társadalmi munkát vállalták, hanem a szükséges anyagok megvásárlását is. Ipolytölgge- sen a járdaépítéshez a tanács, akárcsak Örbottyánban, csupán az anyagot biztosította. Kiemelkedő volt a szodi, négy kilométer hosszúságú járda éoítése, amellyel 335 ezer forintot. Márianosztrán pedig 127 ezer forintot takarítottak meg a társadalmi munkások. Példaképül állíthatók a csörögi KISZ-szervezet fiataljai, akik minden társadalmi munkából testületileg kivették részüket.

A község szépítése, virágo- sítása és parkosítása terén kitűnik Szód és Őrbottyán. A két község szinte egymással versengve telepíti a gyümölcsfát, gömbakácot és ápolja az előkertekben a lénkül önbö- -•őbb virágokat. Püsoökha‘van- ban, Csornádon és Püspökszilágyon az Erdészeti Vállalat vállalta a község- fásítását és parkosítását. Szép eredményeket értünk el a vöröskeresztes aktíváink bevonásával a Tiszta udvar, rendes ház mozgalomban is.

Az egész járásban

Az eredmények mellett gqpdjaink is vannak a társadalmi munka szervezésében. Községeink részéről sokszor felmerül, hogy a vállalatok nem szívesen számolják el a lakosság által felajánlott társadalmi munkát, sőt igyekeznek mellőzni azzal, hogy a tanács a kívánt időben nem tudja biztosítani rendszeresen . a szükséges segédmunkát. Ez csak részben fogadható el, mivel a munkák első fázisában a tereprendezési, alapozási, valamint a kőműves melletti segédmunkákat tanácsaink minden nehézség nélkül meg tudnák oldani. Ez az érvelés csak ott fogadható el, ahol például a modern technológia nem teszi lehetővé a társadalmi munkát (Például Dunakeszin a szennyvízlevezető csatorna fővezetékének az építésénél.) A társadalmi munkát — különösen a járdaépítést — sokszor akadályozta az idén is, hogy az előre- gyártott járdalapokat csak késedelmesen szállították le.

A két járás egyesítése előtt a szobi járás területén a társadalmi munka mennyisége lényegesen alacsonyabb volt, mint a váci járásban. Ez átlagos helyzet, mert akkor is voltak a szobi járásban kiemelkedő' eredményeket elérő községek. Az utóbbi másfél évben nagy gondot fordítottunk arra, hogy a községek fejlesztéséért, szépítéséért folyó tevékenység megközelítőleg azonos szinten, ütemben és aktivitással folyjon az egész egyesített járásban. Ez a kiegyenlítődés a szervezőmunka javításának eredményeképpen lényegében már a múlt év második felében megkezdődött. Rendezni és egységesíteni kellett a társadalmi munka számbavételét és nyilvántartását is. mert ez sem volt azonos korábban. Mindezek eredményeképpen a járás északi községeiben a társadalmi munka értéke az eltelt rövid időszak a'att mintegy ötszörösére emelkedett.

Mit mutat egy évtized?

Az év végén minden családban, minden nagy közösségben, ígv járásunkban is összegezzük az elmúlt év eredményeit. Természetesen egy esztendőt nemcsak önmagában vizsgálunk, hanem hosszabb távú folyamatba illesztjük bele.' Ebből a szempontból érdekes lehet az elmúlt évtized fejlődésének vizsgálata. 1989-ban 434 ezer forint volt a társadalmi munka, az egy lakosra jutó átlag 10,59 forint, de már öt évvej később, 1985-ben 2 millió 921 ezer forint, az egy főre eső, átlag pedig 71,20 forint volt. A volt szobi és váci járás egyesítése első évében 3,5 millió forint értékű társadalmi munkát végeztünk, az egy főre eső átlag pedig 143 forint volt. 1971 végén az előzetes felmérések szerint a társadalmi munka értéke meghaladja a tízmillió forintot.

A negyedik ötéves terv időszakában, 1971—1975-ben, figyelembe véve a korábbi évek eredményeit, községeink 40 millió forint társadalmi munkát terveztek. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ezt túl is fogják teljesíteni. Ezúttal a Pest megyei Hírlap révén is köszönetét mondunk a sok ezer társadalmi munkásnak, akik szabad idejük feláldozásával a kö-»össé',ért. k"’"A',,"k és ezáltal járásunk fejlődéséért, szépítéséért munkálkodtak.

BALOGH LÁSZLÓ,

az MSZMP vác.i járási

bizottságának első titkára

Tanácselnöki

elismerés

Harminckét évig dolgozott az egészségügy szolgálatában, ebből tizenhat esztendőn keresztül a Pest megyei KÖJÁL Járványügyi osztályán Detre Júlia közegészségügyi ellenőr. Fáradságot nem ismerő lelkiismeretességgel végezte a járványelhárítás nehéz munkáját. Ez év végével nyugalomba vonul. Ebből az alkalomból dr. Mondok Pál, Pest megye tanácselnöke írásbeli elismerésben részesítette.

0/szágjáro diákok

Másodszor rendezik meg az országjáró diákok téli területi találkozóját január 6—8 között Dobogókőn. A háromnapos táborozáson Komárom megyei és budapesti fiatalok is részt vesznek — a Pest megyeiek mellett. A megyét nagykőrösi, monori, szentendrei - és aszódi fiatalok képviselik, összesen tizenöten. A téli táborban azon iskolák diákjai vehetnek részt, amelyekben téli sportokat űznek, és kimagasló KISZ-mun- kát végeznek.

71 december

Dől a fa a dabasi határban.,

A rácsoskapun túlra is

Ludvig Andor nevét leg-! először hát évvel ezelőtt az ! ürömi községi tanácstitkámő- I tői hallottam, amikor arról beszélt, hogy hozzálátnak a vízmű építéséhez.

— Van odaát Borosjenőm egy mérnök, Ludvig Andor. Felajánlotta, ha odakerül a sor, szóljunk, szívesen segít a tervezésben, miután a vízmű közös lesz velük.

Másodjára akkor hallottam róla, amikor a filmesek a pilisborosjenői „várban" forgatták az Egri csillagokat. Törökök helyett kiskatonák hada szállta meg a falut, tábori konyhák, filmesek, kiváncsiak, szóval sok ember. Bájban voltak, honnan adjanak nekik vizet?

— Nem kell megijedni — csitította a vezetőket az egyik tanácstag. — Itt van Ludvig, ismer mindenkit, majd elintézi.

Harmadszor a budai járási tanácselnök-helyettes említette a nevét. 4

— Van nekünk néhány emberünk a járásban, akik nem ismernek lehetetlent. Ott van például Borosj-enőn Ludvig Andor. Dolgozik a Hazafias Népfrontban. A tanácsban az ügyrendi bizottság elnöke, a vízügyi társulás intéző bizottsági elnöke. Munkahelyén; a Vízügyi Tervező Intézetben irányító mérnök. Ennek az embernek mindig van ideje, ha a falujáról van szó, pedig azt is tudom, hogy párbmunkában jelentős kutatások kidolgozásában vesz részt. Megtervezte, kivere- kedte az üröm—pilisborosjenői közös vízmüvet. Elejétől végig szervezett, irányított, kooperált. Amikor ott voltak a filmesek, elment tfese Vilmoshoz, a Kőolai Tröszt vezérigazgatójához. Ügy is akarták — mondta — most itt az alkalom, csináljanak próbafúrást a faluban, maid abból lesz a második mélyfúrású kút. El is készült, minden probléma meaold<sdott. A tábor sem panaszkodhatott, s a fa’unak'háromszázezer fo- -intot megtakarított.

Must itt ülünk az EMKE akváriumszerű presszójában, kávé és cola társaságában. Az asztalon tervrajzok, s Ludvig Andor társadalmi munkáról, gravitációról, házi tervezésről beszél.

Aztán a szerelemről.

— Bizony, azzal kezdődött minden, a szerelemmel — bizonygatja. — A munkahelyemen ismerkedtem meg a feleségemmel, húsz évvel ezelőtt. Egyszer aztán azt

mondta, most már ideje megismer .ieunem a csaladja »-ai, szombat délután együtt megyünk majd ki Pnisborosje- nőre, mert ő odavalósi. Amikor megláttam a falut, máris tudtam, hogy maradok. Közösen fogott az asszony és a vidék. Van egy kis családi házunk, nem adnám balatoni luxusvilláért.

— lviegszoiuam hamar, megszeretem az emoere.eei. Városi leiemre eiuazor minden teuszet, Q2 azurn rájó.tam, nem üanyeimes itt éiru. Néztem azt a so.í mamuszos, totyogód öregasszonyt, cipeltek a vízzel teli vödröket. Es micsoda rossz vízzel! Fiiisbo- rosjenonek az volt a „nevezetessége", hogy itt minden második csecsemő bálhurutos iett, és igen nagy volt köztük a halandóság. Okát sem tudták, míg a felszabadulás útán rá nőm jöttek: a keserű, nit- rátos víz okozta a szomorú elsőbbséget.

— Nekem a víz a munkám és a hobbym. Majd szó tvetett a türelmetlenség, mit lehetne tenni, amikor hírét vettem : a tanács már valamire készül. Gondoltam, bár engem nem hívtak, de megyek magamtól segíteni.

— Hatvanötben megkezdtük a munkálatokat. Az eszmei irányítást én végeztem, viszont a közgyűlés által megválasztott öt intéző bizottsági tag nélkül nem sokra mentem volna. Az elnökséget a régi latin elv alapján én látom el: az egyenlők között az első. Havi ezer forint ezért a tiszteletdíj.

— Látom, furcsálkodva néz rám, hiszen én végig társadalmi munkáról beszéltem. Nem tudom, újságíró létére, menynyire tart lépést a községfejlesztéssel. Régen úgy volt, hogy a népfrontbizottsági tag beszólt a szomszédjához, hogy komám, egyengessük el az utat társadalmi munkában. Akkor aztán vagy ment a koma, vagy nem. Ma már az ilyen kisebb feladatokon túl, amihez ez a módszer még jó — a falvak nagyobb jelentőségű munkát végeznek, milliókat fektetnek be, amit nem lehet csak az önkéntességre, az esetlegességre bízni. A mi vízmüvünk 13 kilométeren keresztül húzódik át a két falun, s ezt már üzemszerűen kellett megépíteni. A munkám mégis társadalmi munka, mert ha vállalatnak adják a rendelést, a teljes munkálatok öt és fél millióba kerülnek. így másfél milliót fizettek az emberek, a megyei tanács hátszázhatvan- ezer forintot adott, a két helyi és a járási tanács együtter

sen egy milliót. A megyei tanács megfúratta az egyes számú kutat, a kettesről pedig már hallóit, hogyan született. Egy-egy tagra két és félezernyi forint jutott, amit az OTP hitelezett meg a számukra. Csakhogy itt panaszkodni is szeretnék. Amikor arról volt szó, lesz víz, kilencvenkét százalékos volt az önkéntes jelentkezés. Most meg nem fizetik a havi huszonöt forintos részletet

— De visszatérve a társadalmi munkára, embereket fogadóink fel, üzemszerűen dolgoztunk. A régi értelemben vett társadalmi* munka ar\y- nyi volt, hogy a csövek fektetése után mindenki maga temette be az árkot. Ha csak ezt a részt számítom hozzá, a betonozást és a többit, ez majdnem két millióba került volna, s mi egyből is kihoztuk. A hatvan darab terv negyvenháromezer forint volt, vállalattal kétszázötvenezer lett volna.

Az első hat kilométeres szakasz 1968-ban a választásokra készült el. Erről az időfői azt mondja Ludvig Andor, hogy kérdezzem meg a feleségét, mit szólt hozzá. Volt idő, amikor két héten át jóformán nem aludt, csak számolt, tárgyalt és vitázott. Nehéz volt a további munka is, a második ütem, mert a falu egy része hegyes, oda fel kell nyomni a vizet, átemelőt-vízmedencét kellett építeni. A harmadik szakaszban a Bécsi út menti terület vízellátását oldják meg.

A táAulat — miután munkáját befejezi — adósságait kifizeti — 1973-ben megszűnik és az üzemeltetést átveszi a már megalakult Dunakanyar Vízmű Vállalat. ,

— Nekem már nincs megállásom. Ha valami kell, csak szólnak, jöjjön mérnök úr, segítsen. Akkor megyek. így vettem részt az orvosi rendelő és a lakás építésében, a járdaprogram megvalósításában, de hogy közben se unatkozzam, rávettek — miután jól ismerem a helyi dolgokat —, vegyek részt az Üröm—Pilisbo- rosjenő távlati rendezési terv kidolgozásában.■■Az ötödik ötéves tervben megvalósítják a két község csatornázását.* A beruházási programot a járási hivatal támogatásával szintén elkészítettem.

Már kérdezték mások is. miért csinálom. Ha egyszer ebbe a közösségbe tartozom, tenni kell érte. Itt lakom, itt a családom, a jövőnk. Ahogy az ember a saját lakását szépíti, ezt az érzést ki kell terjeszteni a rácsoskapun túlra is. Akkor már nem is nehéz. •

Komáromi Magda

Jöjjön, mérnök úr, segítsen...