Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-23 / 302. szám

BESZÉLŐ SZÁMOK Szakosított sertéstelepet lé­tesít Csemőben a Ceglédi Ál­lami Tangazdaság. A kivitele­zést, amely 192 millió forintba kerül, 1970 októberében kezd­ték el. A teljes üzembe helye­kést a jövő évre tervezik. BŐRBŐL ÉS BŐRHELYET- TESlTŐ anyagokból az év el­ső felében 301 510 pár lábbelit készített a Ceglédi Cipőipari Vállalat. Ez a szám 8,8 szá­zalékkal magasabb, mint a múlt év hasonló időszakának termelési eredményszáma. ★ A Sütőipari Vállalat ceglédi gyáregységének teljesítménye az idén növekedett. Az első félévben 7522 tonna kenye­ret és több mint 12,5 millió darab péksüteményt készítet­tek. A kenyér 3,1 százalékkal, a péksütemény 11,9 százalék­kal volt több, mint az előző év első hat hónapjában. ★ AZ ELSŐ FÉLÉVBEN a járás termelőszövetkezeteinek pénzügyileg teljesített beruhá­zásainak értéke több mint 40 millió forint volt. A legtöbbet gépek vásárlására és építke­zésre költötték. PEST MEGYEI llfalAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6 XV. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 1971. DECEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Új bölcsődék épülnek a negyedik ötéves tervben AZ ÖREGEKNEK NAPKÖZI KELLENE Egy település egészségügyi ellátásának fogalmába nem­csak a rendelőintézeti és a kórházi, körzeti orvosi gyógy­kezelés tartozik, e címszó alatt tartják számon a bölcsődei helyzetet, a szociális otthont, az egészségügyi felvilágosí­tást, de még a szociálpolitikát is. Cegléden összesen nyolc­vannyolc férőhellyel működ­nek területi bölcsődék. A fel­vett kicsinyek száma 18—22­HaI nap — kilenc baleset Tanácsosabb a tompított fény Az elmúlt heti baleseti sta­tisztika, annak ellenére, hogy csökkent a közúti forgalom, alig kedvezőbb, mint a nyári időszakban. A járás közút­jain, december 13-tól 19-ig, kilenc balesethez vonultak ki a rendőrség közlekedésrendé­szeti alosztályának helyszí­nelői. A balesetek okairól az al­osztály ügyeletesétől kértünk tájékoz'tatást. — A kilenc baleset 80 szá­zaléka a csúszóssá vált út­viszonyok miatt történt. Va­lamennyi elkerülhető lett vol­na, ha a gépkocsivezetők óva­tosabban, az útviszonyoknak megfelelően vesznek részt a közúti forgalomban. A ked­vezőtlen útviszonyokon túl, a látási viszonyok is közreját­szottak a baleseteknél, nem egy esetben a nem megfelelő világítás miatt ütköztek össze a gépjárművek. A sűrű köd­ben, az országúton, tanácso­sabb tompított fénnyel köz­lekedni. A tapasztaltabb jár­művezetők tudják, hogy a teljes fónyráadás még átlát- hatatlanabbá teszi a ködsű­rűséget. Természetesen az így közlekedőknek fokozottabb fi­gyelemmel, és elsősorban a megengedett sebességnél is jó­nál lassabban kell haladniuk. — Nagyon fontos a követési távolság túl nem lépése. A csúszós úton nehezebb a meg­állás, fékezés. December 18-án, a Pesti úton egy tehergépko­csi-vezető hagyta ezt figyel­men kívül, és összeütközött egy előtte haladó, fékező sze­mélygépkocsival. Szerencsé­re, könnyebb sérüléssel vég­ződött a karambol. Hasonló, „koccanásos”, anyagi káros baleset fordult elő Cegléden, a Bocskai utcában, a Pesti úton, a Felszegi úton. A járás terü­letén a 311-es úton, a 6-os kilométerkőnél, valamint a Cegléd és Abony közötti út­szakaszon „koccantak” az au­tók. NB l!-es bronzérmesek Kitűnően szerepeltek a tornászlányok Befejeződött az országos II. osztályú felnőtt csapatbaj­nokság. A Ceglédi Építők is­mét bebizonyították, hogy tor­násznői a vidéki élvonalban vannak. A területi selejtezőn 18 csapat vett részt, a ceglé­diek a csoportban elsők let­tek, a SZEOL és a Kiskunfél­egyházi Honvéd előtt. Az or­szágos döntőn 10 együttes vett részt, az Épüők az első fordu­lóban remekelt, a 2. helyen végzett. A második fordulóban már nem ment ilyen jól, három szeren nem volt baj, csak a lóugrás hozott csalódást. Csa­vart cigánykereket kellett a szeren bemutatni, ami meg­haladta a lányok erejét. A gyenge ugrások miatt ebben a fordulóban a 7. helyre szo­rult le a csapat. Az I. forduló ragyogó ered­ménye azonban elegendő volt ahhoz, hogy végül is, Duna­újváros, Pécs és Debrecen mö­gött, az előkelő 4. helyen vé­gezzen. A csapat megkapta a helyezéssel járó bronzérmet. A mezőny a vidéki torna élvo­nalát jelentette, hiszen ma egyetlen vidéki együttes van az I. osztályban (Békéscsaba), de a fővárosból is mindössze 4 szakosztály tud ebben az osztályban versenyezni. A Ceglédi Építők női tornászai így. 1971-ben, az NB II-ben, a 4. helyet szerezték meg. A ceglédi válogatottak, akiknek ez a szép eredmény köszönhető: Szendrey Valé­ria, Etédi Anna, Vincze Tün­de, Kemács Zsuzsa, Tóth Ka­talin, Kerekes Katalin. U. L. vei mindig meghaladja az en­gedélyezett létszámot. Ha fi­gyelembe vesszük, hány dol­gozó édesanya van a város­ban és hányán veszik igény­be a gyermekgondozási se­gélyt, bizony nem sok a maximálisan igénybe vehető száz hely. A MEZŐGÉP ceglédi üze­mének dolgozói önként vál­lalták, hogy a Rákóczi úti 1-es számú bölcsődében, tár­sadalmi munkában, felszerelik a központi fűtést A korsze­rűbb fűtési mód nemcsak na­gyobb tisztaságot tesz lehető­vé, de a kikerülő kályhák he­lyére is újabb kiságyakat állíthatnak fel. A Dózsa György utcában, a Il-es szá­mú bölcsődében, a bútorzat* cseréjével próbálnak megfele­lőbb körülményeket teremte­ni. Eddig a bölcsődei elhe­lyezést igénylő szülők gyer­mekeinek felét el kellett uta­sítani. Ha a negyedik ötéves terv idején felépülnek az újabb bölcsődék, még száz ap­róság találhat megfelelő helyet és gondozást, amíg szülei dolgoznak. A szociális betegotthon név­legesen száz férőhelyes, de je­lenleg is száznégy lakója van. Többet már a legjobb akarat­tal sem tudnak elhelyezni benne, pedig jelenleg is negy­venhárom rászorult öregem­ber vár bebocsátásra. Ha a tanács pénzéből futná, jó lenne az otthon bővítésének gondolatával foglalkozni. Ha­sonló a helyzet az öregek napközi otthonával is, melyre szintén nagy szükség volna, az illetékesek már az alkal­mas épület megvásárlására is gondoltak, azonban, pénz hiányában, eddig nem szüle­tett megoldás. A szociálpolitikai feladatok a tanács egészségügyi osztá­lyára hárulnak. Rendszeres segélyben 128-an részesülnek, s ez azt jelenti, hogy minden indokolt esetben segítséget tudtak nyújtani az idén. A közegészségügyi és járvány­ügyi feladatok ellátása szin­tén az egészségügyi osztály hatáskörébe tartozik. Az utóbbi időben ugrás­szerűen javult a járvány­ügyi helyzet. A rendszeres ellenőrzések és a megelőző védőoltások sokat jelentettek. A város köztisztasági hely­zete az áltál is javult, hogy bevezették a zárt szeméttar­tók, az úgynevezett kukák használatát. A megépült bio­lógiai szennyvízderítő üzemibe helyezésével, a korszerű kö­vetelményeknek megfelelően alakul a csatornahálózat üze­melése. T. T. Asszonyok tanácskozása Családanyák, közéleti emberek és dolgozók A SZAVAKAT OKOS TETTEK KÖVESSÉK Kedd délelőtt a városháza nagytermében tanácskozásra jöttek össze a város, illetve a járás nőfelelősei és nőbizott­ságainak vezetői. Mucsányi Józsefné, a járási pártbizott­ság munkatársa köszöntötte a megjelenteket, majd Nagy J. Tiborné, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának nőreferen­se ismertette az október 29-én és 30-án megtartott országos nőkonferencia anyagát. Az előadó részletesen fog­Decemheri pillanatok A Rákóczi úti üzletsor fölött igazi ünnepi hangulatban vil­lognak a színes villanykörték. Fiatal pár andalog a sietős sokadalomban. A színes fé­nyek alá érve, a kislány meg­torpan. — Most nézd, milyen színű a szemem? — Nagyon szép! — Nem sárga? Nem olyan, mint a lámpa fénye? — Nekem mindig mélykék, mint az esti Balaton. A kislány, a szép, fekete sze­mű, boldogan felkacag. Anda- lognak, lámpától lámpáig. ★ Nem panaszkodhatunk, van fenyőfa bőven. A piaci fenyő­árus bekerített „kiskertjében” sokan válogatnak. Egy fiatal­ember is fenyőt keres, de nem talál megfelelőt. Az árus se­gíteni akar. Vevője a fejét ráz­za. — Nem, nem jó. Mind ki­csi. Nagyon kicsik. — Hisz háromméteres is van! — Nagyobb kell. — Beférne a szobájába? — Be kell férnie! Kará­csonyra hazajön a feleségem a kórházból. Megszületett a kis­lányunk. Igazi kis angyal! Mindennek csupa karácsony­nak, csupa fenyőnek, csupa örömnek kell lennie! Hiszen a kislányom jön haza! Az árus megértőén bólo­gat. ★ Telnek a kalács-előjegyző füzetek a boltban. Kis fonott, nagy fonott, félkilós, kilós. Idős néni szemléli rosszalló­an a kalácsjegyeztetőket. Még- hogy mással süttetni az ünne­pi kalácsot, a foszlósát, illa­tosat, a ragyogó barna há­tút!... És tüntetőén, jó han­gosan kér kétszer öt deka élesztőt, meg vajat. lalkozott Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának beszámolójával. A februári központi bizottsági határozat végrehajtását ele­mezte ez a munka jellegű ta­nácskozás. Külön munkabizottságokat hoztak létre, s így egy-egy té­makörben többen is kifejthet­ték a véleményüket a küldöt­tek • közül. A megyei nőreferens a ta­nácskozáson elhangzónak ösz- szegezéseként elmondotta, hogy a npk helyzetének javí­tása nemcsak szociális és gaz­dasági körülményeik rendezé­sével jár, azt is figyelembe kell venni, hogy családanyák, közéleti emberek és dolgozók. Csak ezeknek az összefüggé­seknek a szem előtt tartásával lehet helyzetükön lényegesen változtatni. Előfordul, hogy az igények néha meghaladják a népgaz­daság jelenlegi lehetőségeit, éppen ez figyelmeztet arra, hogy mindig az ország reális teherbírását kell figyelembe venni. Sok feladatot csak összefogással lehet megoldani, mint például a bölcsődék és óvodák építé­sét. Az a fontos, hogy a sza­vakat sok okos, valós tett kö­vesse. A beszámoló végén az egyes szekciókban elhangzott fel­szólalások tartalmát ismertet­te az előadó. Nagy J. Tiborné előadása után az aktívaérte­kezlet részvevői mondták el tapasztalataikat. ABONYI KRÓNIKA Elkészült a víztorony alapja Tovább építik a csőhálózatot — Az ellenőrök elégedettek voltak Második félévi küldöttérte­kezletét a napokban tartatta az abonyi vízműtársulat. Első­ként Májer Gyula, a társulat elnöke számolt be a megala­kulás óta végzett munkáról. Az építkezések megfelelő ütemben haladnak. Eddig el­készült 15 kilométernyi cső­hálózat, és befejezték a víz­torony alapozását. Egy kutat és több közkifolyót üzembe helyeztek, felszereltek. Ebben az évben elkészült a követ­kező időszaknak, az építkezés második ütemének a terve. Megkötötték a vízműépítés befejező szakaszára is a szer­ződést. A társulat tagjainak a száma az eltelt év alatt több mint 11 százalékkal növeke­dett, így az abonyiak 65 százaléka tagja már a vízműtársu­lásnak. A hozzájárulás összegét szorgalmasan fizették ebben az évben. A munka, ha néha zökkenőkkel, mégis tervsze­rűen haladt. Az építkezés har­madik ütemében eljut az ivó­víz azokba az utcákba is, amelyek a korábbi tervekben nem szerepeltek. A vízműtársulat munká­ját 1971-ben négy alka­lommal ellenőrizték. Vizsgálták a munkamenetet, a pénzügyi gazdálkodást, az ad­minisztrációt, a1 hozzájárulási díjak beszedését, valamint az alapszabály és a törvényesség végrehajtását. Elmarasztaló észrevétel nem volt. A küldöttértekezlet tárgyal­ta a benyújtott újabb kérel­meket, majd határozatot foga­dotti el, amely szerint azok, akik utólag, a megalakulás után léptek be a vízműtársu­lásba, csak a belépést köve­tően kaphatnak kedvezményt. Gy. F. Gyűrűgyártók Télen sem áll meg az élet a Nagykőrösi Konzervgyár abonyi előkészítő telepén. Ilyenkor a konzervgyártás egyik fontos elemét, a zárógyűrűt készítik az üvegekhez. Sok abonyi nő örül ennek a munkalehetőségnek, hiszen így nem szezon- munkásként, néhány hónapig, hanem egész éven át dolgoz­hatnak. Foto: Gyuráki Törzstagok a művelődési házban Szeretik a bábosokat, szavatokat Ebben az évben számtalan vonzó, hasznos programot állí­tott össze az abonyiak számára a nagyközség művelődési ott­hona. Szakköri foglalkozások, rendezvények, kiállítások vál­tották egymást. Igen szervezett, színvonalas munkát folytat a bábszakkör. Nemcsak a játékot tanulják, hanem a bábukat is maguk készítik el. Előfordult, hogy előadásukat hatszázan is meg­nézték egyszerre. A felnőttek épp olyan kíváncsiak voltak a bábelőadásra, mint a gyerekek. A szakkör most azt tervezi, hogy tájolni fog, vagyis vidé­ki szereplésre vállalkozik mű­sorával. Jól, hasznosan töltötték a napokat az irodalmi szakkör tagjai is. A rendszeres össze­jöveteleken harminc vers- és irodalombarát gyűlik össze rendszeresen, s műsorukkal sokakban ébresztik fel az iro­dalom iránti szeretetet. Leg­utóbbi foglalkozásukon Gor­kijjal és munkásságával ismer­kedtek, azelőtt pedig olyan szakköri foglalkozást tartottak, amelyen ki-ki kedvenc versét mondta el. Nemzeti ünnepein­ken a szakkör mindig önálló műsorral szerepel. Építési kedvezmény Három évvel ezelőtt kicsit aggódó szóval tettük fel a kér­dést az újság hasábjain is: va­jon sikerül-e valóban felszá­molni Abonyban a telepi háza­kat, ezeket a lakásnak neve­zett, düledező „villa negrákat”. Most már látható jele van an­nak, hogv sikerül. A telepi la­kások megszüntetése ugyanis folyamatban van, olyannyira, hogy 1975 végére teljesen fel­számolják a nagyközség „érdes részét”. Már több egészségte­len lakást kiürítettek, volt la­kóik térítés nélküli örök hasz­nálatra telket kaptak, építkez­hettek rajta. Építkezésüket ol­csó, bontott anyaggal segítet­ték. A még meglevő lakások fel­számolása érdekében a megyei tanács húsz lakóház építéséhez ad majd kölcsönt, azoknak, akiknek pénzben vagy építő­anyagban 10 százalékos fede­zetük van az építkezéshez, s egyéves, folyamatos munkavi­szonyt tudnak igazolni. A köl­csön folyósítását a tanács ja­vasolja. Természetesen azok elhelyezésére is találnak meg­oldást, akiknél az említett fel­tételek nincsenek meg telje­sen. I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom