Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-22 / 301. szám

HOHOB A P F S,T M E C Y E I HÍRLAP KÜIÖ N K I A DA S A Xin. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM 1971. DECEMBER 22., SZERDA alakul Költségvetési üzem Monoron Építőipari munkák — Kommunális feladatok Kiegészítő tevékenység A napokban megtartott mo­non tanácsülésen a többi kö­zött tárgyaltak az 1972. ja­nuárjában meginduló költség- vetési üzemről is. Nagy szükség van egy ilyen üzemre a Monori Nagyközségi Tanács­nál. Miért? A IV. ötéves tervben a Mo­noron felépítendő lakások egy részét a költségvetési üzem dolgozói építhetik fel. Ezzel az építkezésnél felmerülő esetle­ges többi etköltségeket megta­karíthatják, ezek a lakások valószínű, hogy határidő elto­lódás kiiktatásával épülhetnek. A költségvetési üzem épí­tőipari tevékenysége egyébként elsősorban a ta­nács és a hozzája tartozó intézmények épületeinek bővítéseit, átalakításait, karbantartásait, javításait szolgálja. Továbbá: a tanács kezelésében levő utak, hidak, járdák, ku­tak fenntartását, javítását, csa­tornák, hidak, átereszek építé­sét végzik. Lakásbérlőt terhe­lő munkát végeznek — térítés ellenében. A költségvetési üzem kom­munális feladatokat is ellát majd. Ilyenek lesznek: hóelta­karítás (természetesen nem a járdákról, az továbbra is a la­kók feladata. lesz, szemétszál- j íítás, közületek tisztántartása, parkok létesítése és fenntar­tása, 6trandok üzemeltetése. j Kiegészítő tevékenységük az előző feladatok ellátásá­hoz kapcsolódik. Ezért be­tonelemeket, járdalapokat gyártanak saját szükségle­tükre. agyag- és homokbá­nya feltárását tervezik. 'A gépjavítást is maguk vég­zik, a parkok fenntartásá­hoz megfelelő virágkerté­szetet létesítenek. szükséges forgóalap összegét. Az üzem vezetésével Mocsári Károlyt, a Monori Nagyköz­ségi Tanács jelenlegi építési-, közlekedési és vízügyi csoport­jának vezetőjét bízták meg, gazdasági vezetőnek özvegy Szalma Sándomét nevezték ki, aki jelenleg a nagyközségi tanács gazdálkodási csoport- vezetője. F. O. .KISVASADON KÉT UTÓN KELL BEMENNI' A väsädi öregek szép délutánja A meghívón aranybetűkkel nyomtatott idézet: „Ne csak éveket adjunk az életnek, ha­nem életet is az éveknek.” A szíves invitálás megtette a ma­gáét: a megadott időpontra be­népesült a vasadi új művelő­dési otthon nagyterme. Igaz, szigorúan külön asztalhoz ül­tek az idős asszonyok, külön a férfiak. A Kossuth Szakszövetkezet párt- és gazdasági vezetősége, valamint a nőbizottság ren­dezte meg az első öregek nap­ját idős, 65 évét betöltött tag­jai számára. Magda Gyula fő­mezőgazdász üdvözlő szavai után Kovács Gyuláné, a szak- szövetkezet elnökasszonya nagy szeretettel köszöntötte a munkában és becsületben megöregedett asszonyokat, fér­fiakat. A szakszövetkezet 323 tagja közül 132-en vannak, akik már betöltötték 65. évű­A tor zamata Monon- nagyközségi tanácsá­nak költségvetési üzeme nem­csak helyben, de Gomba, Bé- nye, Káva tanácsának, a péteri tanácsnak, valamint Vasad, Csévharaszt közös tanácsának is végezhet munkát. Ezt azon­ban csak akkor, ha Monoron már nem akad a felsoroltak közül semmi elvégzandőjük. A tanácsülés meghatározta a költségvetés és az induláshoz — ... Jön-e még valami a bográcsba? — Már semmi, minden bent van! — Akkor készíthetjük a rizst, fűszereket a hurkához. Ismerős szavak, a disznóto­rok idejét éljük... Nagy a sürgés-forgás Horvüthéknál is Sápon. Reggel kilenc óra. Jól halad a munka. — Muszáj is, mert még a zsírszalannát is ki kéne ma sütni — mondja a környék népszerű böllére, Pálinkás Ist­ván. — Nem fárasztó a gyakori böllérkedés? — Hát bizony, ha azt néz­zük, hogy „fő” állásban Pesten dolgozom, akkor nem könnyű. — Mikor kezdődött a mai nap? — Alig pirkadt, már por­zsoltuk a kocát, talán fél öt le­i hetett... Beszélgetésünk itt megsza­kad. A kétmázsányi hús fel­dolgozásra vár. A teknőben hús- és szalonnaoldalak vas­tagon sózva, amott zsírszalon­na, sajtba való abált húsók, bőrök. — Megfőtt a belsőség, jöj­jenek reggelizni — kéri. tes­sékeli asztalhoz a jelenlevőket a ház asszonya. És az asztalon egy nagy edényben húsos szalonna, bel­sőségek s egyéb ínyencfalatok tömege gőzölög. Egy másik edényben vagy négyféle sava­nyúság és a kimondottan tor­ra készített cékla. S míg esz- szük a jó falatokat, a gyerek szalad a szomszédokhoz a friss kóstolóval... Kezdődik a hurkakészités, azt mondják ezen a vidéken, ez külön művészet. — Mi a titka a jó hurká­nak? — A fűszerek, hús és belső­ség helyes aránya meg a jól előkészített rizs. Fontos: a rizs gőzben följön, és a feldolgo­záskor megfelelő hőmérsékle­tű legyen — mondja a böllér mintegy parancsként... — Persze, ez még nem min­den, ha nincs jó böllér, aki eltalálja a helyes arányokat — magyarázza a házigazda —, márpedig Pista nagyon jó hurkát csinál... — Mindig kértem a házia­kat, kóstolják meg ők is a töl­teléket. Mert ugye, ízlések kö­zött különbség van. Meg aztán nekik készül — jegyzi meg Pálinkás István. Gyorsan telik a hurka meg a nap is. S amíg készül a finom májas, véres meg a kolbász, előkerül a boroskancső... Közben készülődnek a zsírsza­lonna sütésére, s már a vacso­ránál vagyunk. Horváth néni sorolja: — Előételnek húsleves me­télttel, főtt hús tormával, utá­na töltött káposzta, majd sült húsok, hurka, kolbász, sava­nyúság, hájaspogácsa. És mi tagadás, a fárasztó nap után jólesik a vacsora s a zsíros falatok után egy-egy pohár ital meg egy kis beszél­getés ... Jandó István Járhatatlan út Pilisen A pilisi leányotthonban volt dolgom a múlt héten. Bosz- szankodva tapasztaltam, hogy az épületet igen nehezen lehet megközelíteni. Az egyetlen oda vezető út szinte járhatat­lan. Gondolom, ez nemcsak az alkalmi vendégeknek okoz gondot, hanem az ottlakóknak, s talán a község vezetőinek is. Jó lenne pormentesíteni az utat, de ha erre nincs pénz, akkor legalább a kátyúk fel­töltésével kellene járhatóvá tenni a jelenlegit. két. A tagság több mint egy- harmada tehát elérte már a nyugdíj-, illetve járadékos korhatárt. Ezentúl minden év­ben megrendezik Vasadon ezt az ünnepséget. Amikor Kovács Gyuláné jó egészséget, nyugodt, békés öregséget kívánt az ünnepei­teknek, megjöttek az unokák, a dédunokák, piros nyakken- dősen, izgatottan, csillogó sze­mekkel. Énekeltek, szavaltak, táncoltak, tréfás jeleneteket adtak elő. S amikor a kis Ba­logh Ida régi vasadi népdalo­kat énekelt, nem kérették ma­gukat az ünnepeltek, együtt énekelték: „Kisvasadon két úton kell bemenni.. A szép műsor után teával, süteménnyel vendégelték meg a rendezők az öregeket. Fél hatkor azonban, mintegy va­rázsszóra, szedelődzködni kezdtek a nénik, s a férfiak sem tartották illendőnek, hogy csak úgy magukban tereferél­jenek még. Hiába volt a szí­ves marasztalás: „Sötét van már, mikorra érünk haza?” — érveltek az öregek. De azért nagy esemény volt ez, hiszen legtöbbjükre érvényes az, amit Nánai néni mondott: „Alig megyek én valahova egy évben, most eljöttem, s nem bántam meg.” F. O. Foto: Mutnéfalvi A gyömrői egészségházban Túlzsúfolt várók A civilizáció igényei Hosszú évek óta tartja ren­deléseit a gyömrői egészségház jelenlegi helyén. A helyi la­kosságon kívül a szomszédos községekből is ide járnak a betegek és bosszankodnak. Nem elég, hogy az embernek ilyen betegen is fel kell kel­nie a járművek miatt, de itt kell töltenie a fél napját néha A térdepelő ember Napok óta figyelem. Térdel, térdel. így büntetik a rossz gyereket. így bünteti a házi­munka a háziasszonyt sokszor. Térdelni, ha csak rövid ideig is, hát bizony, nem kellemeg. Megállók mellette, észrevesz, fölnéz, nem áll fel, csak tér­deplő helyzetben a sarkára ül. Kedves jó napot köszön. Az én kérdésem pedig elhangzik: — Szereti ön a szakmáját? — Nagyon! — megsimogat- ja a tükörsima parkettát, ol­dalt billenti a fejét, és úgy néz végig a csiszolt felületen. — Ott még csiszolni kell. A A monori maggyárban A Monori Maggyárban két és fél vagon lis ztított lucernamag vár a magvizsgálókra. Az arankamentes vetőmag most a hazai kereskede lemhez kerül. Péterffy felvétele gép nem jut el minden sarok­ba, a falszélre, és néha még másutt is van „simítani való”. Azt sem lehet így hagyni. A gép az nagy segítség. Azelőtt sokkal nehezebb volt... Egy éve éppen, hogy van csiszoló­gépem. — Az is szép büntetés! — Hát, nem mondom, mi­kor a szakmába kerültem, és este fel akartam állni, hát ele­gem volt. Ügy az elején... Mikor volt az eleje? Az már nagyon régen, 1957 óta vagyok parkettás. Vállalatnál dolgoz­tam, ott is maradtam volna talán örökre, de szóba jött, hogy szolgáltató kisiparosra lenne szükség. így történt, hogy 1968-ban a parkettázó és épületburkoló iparengedélyt kaptam — mondja a kávai Burján István parkettázó mes­ter. — És van sok munkája? — Csak győzzem. Ez szol­gáltató ipar. Ma már a lakos­ság is igényesen építkezik. Padló? Az már nem cikk! A legegyszerűbb családi házat is parkettázzák. Dehát ott van­nak a közületek, iskolák, óvo­dák, üzemek. Rengeteg a dol­gom — mondja még mindig térdelve, s közben a parkettán végigsimít. — Nagyon szép szakma ez, mikor készen van, és látja az ember, hogy örülnek a mun­kájának, ezt a szakmát csak szeretni lehet... — Van-e utánpótlás? — Nemigen, pedig nagyon kellene, hogy minél több fia­tal tanulja meg ezt a szak­mát. — De ők, ha meglátnák most így,, büntetésnek hinnék ezt. — Nem is igen biztatják őket erre a mesterségre. Pedig én szót értenék a fiatalokkal. Nem hagynák aztán ott semmi pénzért, ha már megéreznék, milyen szép, mikor leraknak egy mozaiksort, aztán a töb­bit... S mikor készen van, és adja sima, mint az üveg! Ez a munka örömét. — De az a sok térdenállás? Olyan, akár egy önként vál­lalt büntetés. — Én is elfáradok estére na­gyon, úgy, mint más munkás. És a gépmunka mellett is leg­alább napi négy órát eltérdel- getek. Azelőtt meg egész nap. De ez nem büntetés, dehogy is az! — kacag jókedvűen. Aztán ahogy elköszönünk Burján István kávai parkettá­zó mestertől, isimét munkához lát. Halkan nótát dúdol, szé­pen fütyörész. Fekete Gizella állva is. A kisméretű várók­ban fullasztó a levegő, „idilli” a félhomály, és csak a meg­megnyíló rendelőkből kiáram­ló fény, s az asszisztensnő sza­va ad reményt a „szabadulás­ra”. Ügy mondják, hogy az ember mások baja láttán még betegebb lesz, mint volt, hát ha még a szardíniás dobozok­hoz tesszük hasonlóvá az egészségházakat, illetve a vá­rókat. (Mert, ugye, nem egye­dülálló ezen a környéken a gyömrői!) Persze, tudjuk, nem elég a jó szándék, anyagi előfeltéte­lek nélkül. Csakhogy, elnézi az ember az egészség házát és összeszorul a szíve... Még egy kérdés: miért nincs Gyomron egy, a monorihoz ha­sonló presszó? Van ugyan egy kis cukrászda, de igen kicsi. Egy 12 ezres lélekszámú köz­ségnek aztán még kisebb... Persze vendéglő, talponálló, kocsma, az van. Ezeket a két kezemen nem tudnám megszá­molni. Tudjuk, hogy egy presz- szó kevésbé jövedelmező, de az illetékeseknek esetenként nemcsak a fogyasztásból szár­mazó hasznot, hanem a civi­lizált igényeket is szem előtt kellene tartani. Hamar Mária IDÉNY VÉGI SPORTJEGYZET Monor: megnyerik-e a bajnokságot? A címben feltett kérdés sok monori labdarúgó-rajongó jo­gos kérdése. A területi baj­nokság B csoportjában megle­petésre Péteri végzett az első helyen az őszi fordulóban, megelőzve a sokkal esélyesebb monori csapatot. Pedig Mono­ron minden adva volt a jó sze­repléshez. Elkészült az új sportkombinát több milliós költséggel, a csapat jelentősen megerősödött. Elég, ha csak Bajkai és László visszatérését említjük. Még sem sikerült az őszi el­sőséget kiharcolni. Ennek több összetevője is van. Az első és talán legfontosabb: a játéko­sok egy része egy-egy mérkő­zésen nem nyújtotta azt, amit jogosan elvártak volna tőlük. Egy példa: Tápiósápra vérmes reményekkel utaztak; az ered­mény: 4:2-es vereség. Ezenkí­vül kikaptak Gyomron is Bű­re. A hazai eredmények közül a legmeglepőbb a Sülysáp el­leni 1:1. Szeptember 1-től Berendi Pál vette át a monori csapat edzéseinek vezetését. A mester érthetően elégedetlen, s ez jó jel! A csapatban ugyanis jó­val több érték van, mint amit eddig adtak belőle. Reális esé­lyük lehet a tavaszi második felvonás során, hogy a bajno­ki címet megszerezzék. A játékosok egyéni teljesít­ményét értékelve ki kell emelni Bajkai Gábort. A leg­egyenletesebb teljesítményt nyújtotta, sok mérkőzésen volt a csapat legjobbja. Rajta kí­vül dicséretet érdemel még László, Szegedi, Déry, Ka- csándi és Zöldi. A többiek vál­takozó teljesítményt nyújtot­tak. (gér) MAI MfSOR MOZIK Maglód: Vihar délen. Nyáregyhá­za: Fogd a pénzt és fuss. Tápió- süly: Medveember. Őri: Préri. Ve- csés: Pygmalion XII. kiállítás Gyömrö, Ságvári Endre Üttörö- ház: Rákóczi-kiállitás, nyitva 9-től 14 óráig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom