Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-02 / 284. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ^ CEGLÉDI JÁR AS ES CEOi. XV. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1971. DECEMBER 2., CSÜTÖRTÖK A harmadik határidő korszerű Épületbe költözik A HÁZIIPARI SZÖVETKEZET Még nyár volt, amikor hírt adtunk arról, hogy a Ceglédi Háziipari Szövetkezet hama­rosan új helyre költözik, a Mészáros Lőrinc utca 1. szám alatt csaknem másíél milliós költséggel épülő egyemeletes, korszerű épületbe. Az eredeti terv szerint június 30 -a lett volna a költözés napja, de — munkaerő- és anyaghiányra hivatkozva — a Nagykőrösi Építőipari Vállalat szeptember 30-ra módosította az átadást. Ezt egy újabb módosítás kö­vette: november 20., majd de­cember 1. lett a végső határ­idő a műszaki átadásra. A Háziipari Szövetkezet el­nöke, Kollár Klára, az átadás napján nyilatkozott lapunk­nak. Már bizakodva tekint a december közepére tervezett „honfoglalás”- elé. — Milyen stádiumban van az építkezés az átadási na­pon? — Sajnos, hátra van még a parkettázás és a festés,, me­lyeknek átvételére egy újabb időpontban állapodtunk meg az építőkkel. Hónapok óta ne­héz, mostoha körülmények között dolgozunk, ugyanis a központi. raktárunk eddig is a Mészáros Lőrinc utcában volt, amelyet az építkezés idejére ki kellett ürítenünk. — Mi kap helyet az új épü­letben? — Az emeleten az irodák lesznek, a földszinten a varró- és kesztyűkötő részleg, me­lyek eddig a Rákóczi úton és a Szép utcában, korszerűtlen körülmények között üzemel­tek. • — Hogyan fűtik a helyisége­ket? — Eredetileg központi fű­tést terveztettünk, azonban fedezet hiányában le kellett róla mondanunk. Olajkályhák­kal melegítünk — mondotta a szövetkezet elnöke. Cs. I. MIKULASBAL Szombaton este 7 órai kez­dettel mikulásbált rendeznek a jászkarajenői művelődési házban. A bálon a WIM zene­kar. lép fel. Kedves meglepe­tésként minden bálozónak ezen az estén egy kis Télapó- figurával kedveskednek a rendezők. Ágnes, as ügyes kezű Országos második lett Fekete szemű, kreol bőrű, tízegynéhány éves kislány Nyári Agnes. Mindennap ta­lálkozunk vele a ceglédi vas­útállomáson: Szolnokra uta­zik, Bogdán Sándor fodrász­mesterhez. Tanulóéveit a szolnoki mester üzletében töltötte, nem haszontalanul. A fodrásztanulóik országos ver­senyén második lett. Reméljük, rövidesen a ceg­lédi utcákon is láthatók majd a Szolnokon tanuló fodrász­kislány pompás frizurakölte­ményei. Cukorrépájuk is lesz KECSKÉSCSÁRDA NEM A RÉGI Új íeludatáikut jó1 ellátják Csoportos szakmai oktatás a Kossuth téri tanboltban Cegléden, a Kossuth téri, „citromház”-beli, tanboltban szívesen vásárolnak a házi­asszonyok: a gazdag válasz­tékú pult mögött udvarias kis­lányok dolgoznak. Hétfőn délután frissen, va­salt, fehér köpenyben sorakoz­tak a lányok, ezúttal nem a pult mögött, hanem a feldíszí­tett raktárban, ahol a vállalat vezetői, a városi*KISZ-bizoit- ság titkára és a szakmunkás- képző intézet igazgatója kö­szöntötte őket, abból az alka­lomból, hogy a városban és a járásban elsőként most, ebben a boltban kezdték meg a ta­nulóik csoportos szakmai ok­tatását. Az Élelmiszer , Kiskereske­delmi Vállalat 1963-ba,n ne­vezte ki a Kossuth téri önki- szolgáló boltot tanbolttá, az­óta nem egy kiváló képzett­ségű kereskedő, boltvezető és ellenőr került Iá innen. Jelen­leg 16 tanulót képeznek;, ,a nagy forgalmú, havi -500—á(j0. ezer - forintot forgalmazó üz­letben. A „tanbrigád’’ máris bizo­nyított: a fiatalok nemrég nyerték el a szocialista brigád címet. A Tyereskova nevet vi­selő brigád most a „kulturált kereskedelemért” indított ver­senyben vesz részt. Ez is jót ígér: az ünnepség alkalmával négy tanulót pénzjutalomban részesítettek. Hinták, padok Nem sok élvezője akad a játszóterek hintáinak, ame­lyeknek illőkéin már csak a havat hintáztatja a téli szél... A padoknak sem használ a zord időjárás, Vagy „nyáridé­zőnek” hagyták őket kint az illetékesek? Három éve tartozik a Ceg­lédi Állami Tangazdasághoz a volt Kecskéscsárdai Állami Gazdaság. A tapasztalatok azt mutatják, nem járt rosszul, amikor beépült ebbe a „me­zőgazdasági mammut-cégbe”. Kecskéscsárda a kertimag-ter- mesztésről volt híres. Azelőtt négyszáz holdnyi területen nevelte a magnak valót, most mindössze tíz holdon. A nagy gazdaságnak, ^melyhez tarto­zik, más a terve, az elképze­lése. Az állami gazdaság dol­gozói a kerti vetőmag ter­mesztése helyett most a ka­lászos vetőmagokkal foglal­koznak. Kalászosuk ezer hold­nyi, hibridkukoricájuk 500 holdnyi termett, megfelelő mennyiségben, kivánt minőségben. Ezzel látják el új feladatukat: a hibridüzemnek vetőmagot termesztenek, a készülő ha­talmas sertéstelep ellátásához árukukoricát és a gazdaság szükségleteinek megfelelően, kalászos vetőmagot. A tangazdaság évente 45— 50 ezer sertést kibocsátó m ser­téstelepe a Cifrakertben és Csemőben épül. A jószágok ellátásáról gondoskodni kell, ez az egyik meghatározó té­nyező a kecskéscsárdaiak munkájával kapcsolatban is. A sertéstelep jövendő állo­mányát már nevelik Tápiósze- lén. Abonyí parasztkróníkák A XRÖNIKAÍRÁS mélyről fakadó, tiszta forrása buzog. Abonyban. As. a felismerés táplálja, Hogy amit ma nem örökítenek meg az utókor szá­mára, legyen bármekkora szellemi kincs, holnapra köny- nyen elvész, kikopik az emlé­kezetből. Az elmúlt idők néhány kutatója nemes el­szántsággal igyekszik menteni a még menthetőt. Szándékuk és szorgalmuk legyen köve­tendő példa. Balogh Sándor abonyi hely- történész időről időre, újabb és újabb vaskos kötetbe ren­dezett kutatási anyagot tesz a bíráló szakemberek aszta­lára. Hosszú lenne Itt felso­rolni, mély témaköröket tárta fed eddig kimerítő alaposság­gal. Most csak legutóbbi mun­kájáról essék szó. Az évenként ^smétlődő hon­ismereti pályázatra az idén az Abonyi parasztkrónikák cí­mű munka második kötete készült el. Ezt a megyei bírá­ló bizottság felemelt első díj­jal jutalmazta. MIRŐL SZÓL ez a króni­ka? öreg Cseri István emlé­kezéseit öleli föl. A törekvő abonyi ember a múlt század­ban született, á kiegyezés kö­rüli időben, és az ötvenes évek második felében halt meg. Nyolcvanéves elmúlt, amikor, íráshoz nem szokott kezével, elkezdte papírra vet­ni visszaemlékezéseit. 1877- től 1918-ig terjed históriája, akkor hullt ki a toll a nyolc­vankilenc éves ember kezé­ből. Régi irkák üresen marádt lapjaira, sűrűn rótt sorokkal, összesen 223 oldalnyi emlé­kezést írt Ez került Balogh Sándor kezébe. A munka, amelynek nekivágott, nem volt könnyű. A megjelentetés érdekében kissé stilizálva kellett lemásolnia a kuszáit so­rokat, 150 géppel írt kézirat- oldalt. Ha csak ennyire futot­ta volna idejéből és erejéből, már pusztán ez is dicséretes volna, de az avatott tollú helytörténész nem érhette be ennyivél. A PARASZTKRÓNIKA eredeti szövegét elemző és ki­bővítő rész követi, Balogh kutatásai alapján, és itt kez­dődik az igazi análízis. Az ol­vasó, a család történetén túl. pontos képet kap a korabeli paraszti gazdálkodásról, a hentes mesterséget megelőző inaskodás nehéz éveiről, a se- gédi és az önálló iparosi évek­ről. Ez a tanulmánykötet töb­bet ad, mint amennyit a címe ígér. Néprajzi gyűjtéssel egé­szül ki a munka, amely három területet ölel fel': itt esiik szó a paraszt barlcácsépítők vilá­gáról, akik mesterlevél nél­kül építettek tanyaépülete­ket, falusi házaikat. Behatóan ismerteti a kóser mészáros szakmát, végül kitér a fiata­lok korabeli játékaira is. At. itt felsoroltaltat a króníkaíró parasztember családján belől kutatta fel Balogh Sándor. A CSAKNEM HÁROM­SZÁZ OLDALAS MÜ VET számos fénykép, rajz illuszt­rálja. öreg Cseri István em­lékezése érdekes olvasmány, okulásul, a helytörténész igé­nyes kiegészítője kulcs a krő- kához. Elmélyült búvárkodá­sa a laikus olvasó számára is megkönnyíti a megértést. Az Abonyi parasztkrónikák második kötete — azon túl, hogy részt vesz az országos pályázaton — már bebocsá­tást nyert az Országos Szé­chényi Könyvtárba, de hozzá­férhető az á'-onyi Falumú­zeumban és a ceglédi Kos­suth Múzeum könyvtárában is. Tamasi Tamás A kecskéscsárdai kerület­nek zárt rendszerű, fejőistál­lóval ellátott, kötetlen tartású tehenészeti telepe van. 360 vérvizsgált, tbc-mentes jó­szágot tartanak, és rátértek az önkiszolgáló, gazdaságos tö­megtakarmányozásra. Eredményeket ígér ez az útkeresés. * Kecskéscsárdán a három­ezer holdnyi területen mint­egy kétszáz ember dolgozik. Az időszerű őszi munkákkal végeztek a földeken, s de­cember 5-ig befejezik az őszi mélyszántást is, hozzáláttak az évzárás előkészületeihez, a leltározáshoz, a mérlegkészí­téshez. A géppark hibafelvé­teli jegyzőkönyve jó előre el­készült és a munka közben adódó, kisebb-nagyobb javí­tásokkal egyidőben, hozzálát­nak a téli pihenőre vonuló munkagépek ésszerű javitásá- hoz. Űj gépeket, az ányagi le­hetőségekhez mérten, kellő mennyiségben vesznek. A cu­korrépatermesztéshez teljes, új gépsort vásároltak, mert jövőre 125 holdon cukorrépát l is termesztenek. A gabona, a kukorica és a silótakarmány termesztése amúgy is teljesen gépesített már a gazdaság­ban. A lassan húszéves múlttal rendelkező Kecskéscsárda megtalálta a helyét az új kö­vetelmények, tervek teljesíté­sében. Kis területen, mindösz- sze tíz holdon továbbra is foglalkoznak a kertimag-ter- mesztéssel. Hazai és külföldi ellátásra egyaránt termeszte­nek egynyári virágmagokat és paradicsommagot. K—3-as he- terózis paradicsomukból, me­lyet 4 holdon termesztettek, 550 ezer forintos bevételt ho­zott a paradicsommag. Holland rendelésre 30 kilónyi holland heterózis paradicsomot is termesztettek, kísérletképpen. 30 kilónyi ve­tőmagot szállítottak, 90 ezer forint értékben a hollandok­nak. Martonvásári TC—651-es hibridkukoricából 330 hold termését szánták vetőmagnak. Pompás eredményt sikerült elérniük: holdanként 32 má- l zsa, májusi morzsoltban szá- " mított vetőkukoricát kaptak. E. K. ABOJTn KRÓMKA Ágazati rendszerek a tsz-ben A belső mechanizmusról tárgyaltak A napokban a nagyközség termelőszövetkezeteinek belső mechanizmusáról tárgyalt a községi pártbizottság. Az el­hangzott jelentésből, kitűnt, hogy a termelőszövetkezetek-' ben igyekeztek önállóan, vál­lalatszerűén gazdálkodni, a X. pártkongresszus útmuta­tása nyomán. Mivel több és jobb termékeket akartak ol­csóbban termelni, fejleszte­niük kellett a gazdálkodás módját, reformálniuk kellett belső mechanizmusukat. A vezetés érdekeltsége, a közgazdasági szemlélet ala­kulása kedvező az abonyi termelőszövetkezetekben. Az emberek állásfoglalása szin­tén jó: magukénak érzik a szövetkezetei, igyekeznek ele­get tenni kötelességeiknek. Va­lamennyi abonyi tsz-nek biztosított a helyzete a további fejlődéshez, előre­haladáshoz. A jövőben a tsz. felépítése az ágazati rendszereken ala­pul. AZ ágazatok irányítása, a tsz termelésének alakítása a főmezőgazdász és az állatte­nyésztő feladata. Ésszerűen, a helyi viszonyokat és a lehe­tőségeket figyelembe véve' kell gazdálkodni. A tsz-ekben a melléküzem- ági tevékenység folyamatos pénzbevételt, jövedelmet je­lentett, ami segítette a mező- gazdasági termelést. Ám ezt a tevékenységet nem szüksé­ges tovább növelni. Célszerűbb a mezőgaz­dasági termékek feldol­gozásával foglalkozni, a lakosság jobb ellátásával többet kell törődni, és fejlesz­teni kell a szolgáltatásokat. Valamennyi termelőszövetke­zetben igen nagy szükség van a pontos könyvelésre, előze­tes számításokra, naprakész számvitelre. Mint megállapították, a gaz­dasági vezetők gazdasági és politikai képzettsége megfe­lel a követelményeknek, ahol pedig az ismeretek bővítése, a tudás gyarapítása szüksé­ges, igyekeznek erre lehető­séget biztosítani. Gondot for­dítanak a tagság szakmai és politikai képzésére is, mivel a növekvő gépesítés jól felké­szült szakembereket igényel. A munkafegyelem javult az abonyi tsz-ekben, a munkaerő vándorlása szinte megszűnt. Nagy szükség van épp ezért a kialakult törzsgárda megbe­csülésére, munkájának er­kölcsi és anyagi elismerésé­re. Még kulturáltabb munka­körülményeket kell kialakí­tani a jövőben az eredmé­nyesebb gazdálkodás érde­kében. A felszólalások figyelemre méltóak voltak, és a termelő- szövetkezetek belső mecha­nizmusának, továbbfejlesztés sét sürgették. Gy. F. Elégedettéi: lehetnek Igen büszkék a napraforgó, cukorrépa és kukorica teljesen géppel végzett betakarítására az abonyi József Attila Tsz- ben. Traktorosaik, gépkezelő­ik, bár még nem volt nagy gyakorlatuk az új gépek üze­meltetésében, állták a próbát, sikeresen dolgoztak. Miközben igyekeznek minden terményü­ket maradéktalanul össze­gyűjteni, nagy gonddal ké­szülődnek a zárszámadásra és a jövő évi tennivalókat is elő­készítik időben. A borjú nevelőben A Ságvári Endre Termelőszövetkezet állattenyésztése évek óta jelentős jövedelemhez juttatta a közös gazdaságot. Kor­szerű körülmények között, nagy gonddal nevelik állatállomá­nyukat. A kép a borjúnevelőben készült, ahol „csészéből” fo­gyasztják a kis jószágok a tápdús, finom tejet. (Foto: Gyuráki) Palástot kap a hűtőszekrény Két újabb munkacsarnokot helyeztek üzembe a Ceglédi Vasipari Ktsz abonyi rész­Á tadják a járás legszebb óvodáját A ceglédi járás legkorszerűbb és legnagyobb óvodáját de­cember 6-án, hétfőn adják át rendeltetésének, Abonyban. Az óvodában hetvenöt apró gyermeknek jut hely. Az új óvoda építéséhez, külső és belső formájának, rendjének kialakításá­hoz sok segítség járult. A szülői munkaközösség a parkosítás­ban vett részt, a PEVDI helyi kirendeltségétől hat faliszőnyeg érkezett. Segített a KISZ-szörvezet, számos helyi vállalat, üzem és vállalati kirendeltség, de még a szolnoki Tiszai Vegyimű­vek is hozzájárult ahhoz, hogy a nagyközség .új óvodáját de­cember elejére átadhassák rendeltetésének. legében: a tágas munkahe­lyek száma így háromra sza­porodott. Két csarnokban készárut termelnek, egyben pedig szolgáltató tevékenysé­get folytatnak, autót, motor­kerékpárt javítanak. Az abonyi üzemrészben jö­vőre négy Biofert készíte­nek, melyeket Vietnamba szállítanak. Szovjet megren­delésre hűtőszekrények. pa­lástját készítik az abonyi te­lepen. Hazai megrendelésre a lenti fűrészüzemnek füst­gázszállító berendezést gyár­tanak. i k

Next

/
Oldalképek
Tartalom