Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-18 / 298. szám
rttn «terei 1971. DECEMBER 18., SZOMBAT 3 Ülést tartott a Pest megyei Tanács Számottevően fejlődött a közművelődés A Pest megyei Tanács tegnapi ülésén első napirendként a megye közművelődési helyzetéről és feladatairól tanácskoztak. Az utóbbi években magnóit a közművelődési munka szerepe, hatékonysága. Ebben nem kis része van az MSZMP Pest megyei Bizottsága 1969 májusi határozatának, amely értékelte a megye iskolán kívüli művelődési helyzetét, és vázolta a távlati fejlesztési tervet. A megye közművelődése az elmúlt időszakban az országos és megyei irányelveknek megfelelően, egyes területeken kiemelkedően fejlődött. Erről és a meglevő gondokról számolt be a tanácsülés elé terjesztett írásos jelentés, valamint dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettesének szóbeli kiegészítése. A Teátrum sikere — A különböző földrajzi, településfejlesztési és gazdasági adottságok, valamint a népmű" vészeti és művészed hagyományok hatására kialakultak Pest megyében az úgynevezett tájcentrumok — mondotta az előadó —, Szentendrén, Vácott, Gödöllőn, a megye déli részén, Nagykőrösön s Cegléden. Meghatározták és a jövőben még inkább meg fogják határozni környékük népművelésének sajátos arculatát. Szentendréről szólva: a magyar drámairodalom méltatlanul elfeledett alkotásai, népi játékai felelevenítésével indította el előadásait három évvel ezelőtt a Szentendrei Teátrum. A bemutatók művészi színvonala és sikere bizonyítja, helyes kezdeményezés volt. Fejlődött — az előadások számát tekintve —- az ismeret- terjesztés, a látogatóké azonban valamelyest csökkent. Valamennyi településen működik könyvtár, a külterületeken, a tanyavilágban is. A könyvállomány öt év alatt közel kétszeresére emelkedett, az országos fejlődéstől azonban némileg elmaradt. A megye 16 múzeumában a vendégek száma tíz év alatt 60—70 százalékkal nőtt. Űj szakaszába lépett a műkedvelő-mozgalom, sikeresek voltak a Szóljatok szép szavak bemutatód, és jól sikerültek az idén immár harmadszor megrendezett visegrádi színjátszó napok. A megye hang versenyéletét reprezentálták a vácrátótd szabadtéri koncertek. A képzőművészeti élet kiemelkedő eseménye volt a Nemzeti Galériában idén első ízben megrendezett Pest megyei tárlat. Hosszan sorolhatnánk még a megye sikeres kulturális rendezvényeit — hangoztatta dr. Csicsay Iván —, s ezeket a rendezvényeket, sorozatokat a jövőben — ha lehet, még gazdagabb tartalommal — folytatni kell. Keresni kell viszont az utakat, módokat, módszereket a meglevő gondok megszüntetésére. Megoldandó feladatok Gond mindenekelőtt a 170 ezer bejáró dolgozó művelődési, szórakozási igényeinek kielégítése. Ezt a feladatot a munkahely nem vállalja, a lakóhely pedig — a megfelelően koncentrált anyagi erők hiányában — nem tudja biztosítani. A főváros környéki községeket — itt lakik a bejárók »bbsége — kulturális, kom- nunális és szociális szempontról a fejletlenség jellemzi, j-yálon például nincs művelődési ház, Vecsésen és Budakeszin zsúfolt a könyvtár, Gyöm- •őn, Öcsán korszerűtlen a mólt A másik gond: o tanyavilág. Több tízezer a tanyán élők izáma, csupán a ceglédi járásban 16 ezer. Műveltségi igé- íyük a közlekedés javulásával, i mezőgazdaság korszerűsödé- •ével párhuzamosan, örvende- esen növekedett. Az igények úelégítésében nagy segítséget elentett például a népműve- ési autók munkája. Most to- rább kell keresni a módját a meglevő igények fokozottabb kielégítésének. A továbbiakban az elnökhelyettes elmondta, hogy a megyében 193 művelődési otthon jellegű intézményt tarw.on számon. Nehézséget jelent, hogy 116 kedvezőtlen körülmények között működik. Ke- | resni és koncentrálni kell azokat a helyi erőforrásokat, amelyek segítségével az arra megfelelő épületek helyrehozhatók. És keresni kell a módját annak is, hogy kluboknak, szakköröknek való kisebb, meghittebb helyiségeket hozzanak létre minél több településen. * Centrum Szentendrén A negyedik ötéves tervben továbbfejlődnek a tájcentrumok. Megyei művelődési központ épül Szentendrén és ezzel egyidejűleg a Pest megyei Népművelési Tanácsadó is ide teszi át székhelyét — ‘ jelentette be dr. Csicsay Iván. — Az elkövetkező években Szentendrére települ át a megyei könyvtár. Itt megfelelőbb . körülmények között, feladatát az eddiginél is jobban elláthatja. Űj járási könyvtár épül Cegléden, a megyei levéltár fióklevéltárat létesít Nagykőrösön. Gödöllőn, valamint a dabasi és a ráckevei járásban is megszervezik az állami zeneoktatást. A tervek között szerepel, hogy a zebegényi Sző- nyi István Képzőművészeti Szabadiskola nyaranta bentlakásos képzőművészeti tanfolyamot szervezzen a tehetséges iskolások számára. Tárgyalások folynak a verőcei Gorka-hagyaték megvásárlásáról. Az épületben, amelyben a művész alkotott, a tervek szerint kerámiatörténeti múzeum létesül. Megépül a szentendrei szabadtéri néprajzi múzeum. Továbbfejlesztik a Pest megyei művészeti hetek rendezvénysorozatát A jövőben nagyobb időközönként, 3—5 évenként rendeznek bemutatókat, a megye különböző helyiségeiben. A cél: a bemutatók közönsége elsősorban Pest megye lakossága legyen! Gazdag Pest megye népművészeti kultúrája. A jövőben az eddigieknél jobban kívánják ösztönözni a hagyományok felkutatását bemutatását, szélesebb körű megismertetését. A feladatok között szerepel a népművelési munka korszerű módszereinek felkutatása, alkalmazása. A bejáró dolgozók művelődési igényeinek kielégítése érdekében helyes lenne, ha a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa felvenné a kapcsolatot és kialakítaná együttműködését a Szakszervezetek Budapesti Tanácsával. A j megoldásra váró feladatok kö- I zé tartozik, hogy a gödöllői I Agrártudományi Egyetem ' hallgatóit vonják be a me- ■ gye közművelődési életébe. A 1 Hazafias Népfront Pest me- | gyei Bizottsága forduljon fel- j hívással a falusi értelmiség- ! hez, hogy kihasználva a sze- j mélyüket övező megbecsülést | és tiszteletet — minél aktí- I vab'ban vegyenek részt a helyi közművelődési munkában. Nagy hhstóségek j A szóbeli beszámolót vita í követte, amelyek során fél- j szolalt Gararnvölgyi József j művelődésügyi miniszterhe- I lyettes. Elismeréssel czólt | Pest megye közművelődési j munkájáról, a beszámolóról. i Figyelemre méltó javaslat az egyetemisták és a fiatal értelmiség bevonása a népművelésbe — mondotta —, országosan sincs kiaknázva ez a lehetőség. Ha ők szívvel- lélekkel segítenének, meghatványozódnának az eredmények. Pest megye népművelési helyzetére az a kettősség jellemző: míg az eredmények, s ezek közül néhány országos hírű rendezvény, a megyék között a legjobbak közé emeli, az intézményhálózat szempontjából a legrosszabbak között van. Természetesen, egyetlen ötéves terv alatt nem lehet mindent gyökeresen megváltoztatni, de fokozatosan feltétlenül előbbre kell lépni ebben is. Az intézmények közös fenntartásáról szólva elmondotta, eredményes, jó megoldás ez, de ugyanilyen kulcskérdés lehet a közös alapítás is! A kisebb községek tanácsai egyedül sohasem tudnak nagyobb művelődési intézményt létrehozni, összefogással, tanácsok és vállalatok, intézmények együtt ugyanezt könnyebben megvalósíthatják. Ismert, hogy a megyében nagyon sok az elhanyagolt, eredetileg nem művelődési ! otthonnak épült létesítmény. I Ismert az is, hogy az anyagi lehetőségek végesek. Az országban azonban — mondotta a miniszterhelyettes — sok példa bizonyítja, ha a fiatalok megkapnak egy-egy ilyen épületet, nagy lelkesedéssel látnak a rendbehozásához. Maguk meszelik, maguk készítik el a polcokat, a berendezést, úgy kezelik, hogy az valóban az övék, mert ők csinálták. Pest megyében is ki lehetne aknázni ezt a lehetőséget. A miniszterhelyettes befejezésül javasolta; a jövőben illetékes szervek bizonyos időközönként tekintsék át a köz- művelődés egy-egy részterületét, mert a tapasztalatok azt bizonyítják, minden ilyen áttekintés után fellendülés következik. 5 év, 86 mi Hó A vita során többen foglalkoztak a bejáró dolgozók és a tanyán élők gondjaival. Solymári Béláné, miután ismertetett néhány eredményt a dabasi járás közművelődési életéből, elmondotta, a bejáró dolgozóidiai kapcsolatos népművelési gond náluk fokozottabban jelentkezik, hiszen szinte az egész járás az agglomerációhoz tartozik. A men- deiek tanácstagja, Fazekas Ernő hangsúlyozta, nagyon sok lehetőség még kiaknázatlan ezen a téren. A különböző intézmények összefogása gyorsabb fejlődést eredményezhetne. Az összefogásról mondott jó, követendő példát Ká- tai Szilveszter nagykátai tanácstag. A járási művelődési központ közös programokat szervez a Duna Cipőgyárral, s ez a kapcsolat évekre nyúlik vissza. Ezeken a lakóhelyen és munkahelyen lebonyolított programokon rendszeresen sok száz bejáró dolgozó vesz részt. Szalay László, a tanyákon élők gondjaival kapcsolatban hangoztatta: a monori járásiban a tanyaiak örömmel fogadnák, ha időnként egy népművelési autó felkeresné őket. A járásban, elsősorban Nyáregyháza, Vasad és Csévha- haraszt környékén mintegy hatezren élnek tanyákon. A ceglédi járásban van ugyan, egy népművelési autó, kapcsolódott az elhangzottakhoz Jakus Béla jászkarajenői ta- nácstc^g, de, ha az elromlik, várhatjuk hetekig a tanyákon. A monori járásiba legalább egy, a ceglédibe pedig még egy népművelési autó kellene. Bíró Béla, a megyei művelődési és egészségügyi bizottság tagja, néhány számadattal jellemezte Pest megye köz- művelődésének fejlődését. A harmadik ötéves terv során a megyében a közművelődés fejlesztésére 25 millió forintot fordítottak, s ez az összeg a IV. ötéves tervben előreláthatólag meghaladja a 86 milliót. A továbbiakban a felszólalók néhány aktuális kérdést érintettek. Gebora László sződligeti tanácstag felhívta a figyelmet arra, hogy a népművelésiben dolgozók közül sokan nem rendelkeznek népművelési felsőfokú képzettséggel, így például a pedagógusok többsége sem, s sokan szeretnék ezt megszerezni. Ko- hut Pál (Szigetszentmiklós), a filmszínházak néha bírálható műsorpolitikájáról, Csáki Illés (Dunaharaszti), a ráckevei járásban rendszeresen megjelenő Helytörténeti Füzetek sikeréről beszélt. Cgymilliárda kereskedelem fejlesztésére A tanácsülés második napirendi pontként a negyedik ötéves terv megyei kereskedelmi hálózatfejlesztési tervét tárgyalta meg. Az erről szóló írásos jelentést dr. Pénzes János, a megyei tanács általános elnök- helyettese egészítette ki szóbeli beszámolójával. Bevezetőként röviden összefoglalta a harmadik ötéves terv eredményeit. Elmondotta, hogy nagymértékben emelkedett a boltok, a vendéglátó helyek forgalma, 1970-ben közel 65 százalékkal több árut hoztak forgalomba, mint 1965-ben. A községekben élő lakosság élet- körülményeinek változását tükrözi, hogy az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek az átlagot lényegesen meghaladó mértékben, 5 év alatt 75 százalékkal növelték forgalmukat. Növekvő igények Az egy lakosra jutó évi vásárlás összege öt év alatt »megyei átlagban közel 60 százalékkal nőtt, 1970-ben megközelítette a tízezer forintot — mondatta dr. Pénzes János. — A harmadik ötéves terv hálózatfejlesztési feladatként a kereskedelmi egységek alapterületének mintegy 78 ezer négyzetméterrel való növelését jelölte meg. Ezt hatezer négyzetméterrel túlteljesítették, s ennek nyomán a boltok, vendéglátó helyek össz-alapterüle- te 1970-ben 34 százalékkal haladta meg az öt évvel előbbit. Különösen örvendetes az élelmiszert árusító egységek számának növekedése. Az eredmények ellenére, míg tavaly országosan ezer lakosra 497 négyzetméter kereskedelmi alapterület jutott, addig Pest megyében csak 382 négyzetméter — közölte az elnökhelyettes. Az előterjesztés és a szóbeli kiegészítés a hálózatfejlesztés céljainak és ütemének meghatározásánál néhány sajátos Pest megyei tényezőre hívta fel a figyelmet. A megye népessége várhatóan tovább nő, a növekedés 1975-ig meghaladja az 5 százalékot és egyben az országos mértéket. Az ország távolabbi vidékeiről a fővárosba orientálódók továbbra is elsősorban a főváros környéki községekben telepednek le. A fővárosi munkahely, a fővárossal való napi kapcsolat a budapesti ellátási színvonalhoz igazítja a lakóhelyi igényeket. Jelentősen nő az elkövetkező öt évben a lakosság pénzbevétele és ezzel párhuzamosan áruigénye is. A zavartalan ellátás érdekében — Mindezeket figyelembe véve a negyedik ötéves terv megyei fejlesztéspolitikai célja — jelentette ki az előadó — az alapvető napi cikkek árusítását minden településen, illetve településrészen biztosítani kell. Arra kell törekedni, hogy a nagyobb települések központjában ABC áruházak épüljenek, a városokban, a járási székhelyeken, a városiasodó nagyközségekben a vegyes iparcikkeket és a ruhaféléket áruházak, illetve szakosított boltok kínálják a vásárlóknak, korszerű körülmények között. A népszerű üdülő- és kirándulóhelyeken, elsősorban a Dunakanyarban és a Ráckevei Duna mentén új és olyan kereskedelmi egységeket kell létesíteni, amelyek a helyi lakosság igényein túl kielégítik az üdülők és kirándulók igényét is. Különösen az idényjellegű ellátásra kell az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítani. A továbbiakban elismeréssel nyugtázta az elnökhelyettes, hogy az elmúlt évek során a korábbi két várossal szemben 42-re nőtt azon települések száma, amelyekben egészséges verseny alakult ki a különböző kereskedelmi vállalatok között. A verseny a lakosság jobb ellátását szolgálja a jövőben is. A jobb ellátottság eléréséhez az 1971—1975. években legalább 80 ezer négyzetméter összalapterületű kiskereskedelmi egység megépítése szükséges. Ebből 55 ezer négyzet- métert tesznek ki az üzletek. 250 új üzlet A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek ezt a fejlesztést betervezték. Ezek szerint 1975 végéig Pest megyében mintegy 350 új kereskedelmi egység, ezen belül 250 üzlet épül. A tervek között 120 élelmiszerbolt, 6 áruház, 38 ÁBC- kisáruház, 17 iparcikk szaküzlet, 15 ruházati szakbolt, 6 TÜZÉP-telep megépítése szerepel. Az üzletek, vendéglátó helyek több mint egyharmad része úgynevezett közepes és nagy alapterületű létesítmény lesz és elsősorban a városok és járási székhelyek ellátását javítja. Az agglomerációs övezetre jut a fejlesztések egyharmada, abból az elvből kiindulva — mondotta Piros János —, hogy a bolthálózat a népsűrűség arányát kell hogy kövesse. A kereskedelmi hálózat fejlesztésében a negyedik ötéves tervben azonos elvek érvényesülnek, mint általában a termelő berüházásoknál. A vállalati és szövetkezeti fejlesztési alapok, valamint az országos és megy.eL támogatásjelentős. A megyét és a megyén kívüli forrásokat együtt tekintve: több mint egymilli- árd forintot lehet a kereskedelem területén különböző célokra felhasználni. Ebből az összegből természetesen nemcsak új üzleteket, vendéglátó helyeket építenek, hanem fejlesztik a meglevőket is, javítják a kereskedelem technikai színvonalát és ami talán a legfontosabb, gazdag árukínálatról gondoskodnak. Éppen ezért a tervben szereplő új üzletekre és vendéglátó helyekre mintegy 680 millió forint áll a negyedik ötéves terv során rendelkezésre. Az országosnál gyorsabban Az előterjesztéshez és a szóbeli kiegészítésihez elsőként dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes szólt hozzá. Elismeréssel nyugtázta, hogy Pest megye kereskedelmi fejlődése a III. ötéves terviben meggyorsult. A hálózat jobb ütemben bővült, mint a. többi megyében, igaz, Pest megyében jóval nagyoob volt az elmaradás is. Fejlődött a vendéglátás, a visegrádi szállodát a vadászati világkiállításra átadták, ez már a IV. ötéves terv eredménye volt, s jövőre átadják Dobogókőn a visegrádihoz hasonló Nimródot. Felhívta a figyelmet arra — s erről szól az előterjesztés is —, hogy a fejlettség mai szintjén nem elég csupán több és jobb árut eladni, lényeges az is, hogy ez milyen körülmények között történik! Mint mondotta, a közvélemény hajlamos a fejlesztést úgy felfogni, hogy milyen új bolt, vendéglátóhely épül, holott legalább ilyen fontos a meglevők korszerűsítése, akár csak egy hűtőpulttal, -géppel való felszerelése. De legalább ilyen fontos az új kiszolgálási formák bevezetése is. Az új boltoknál, vendéglátóegységeknél a körülmények — természetszerűleg — jók. Különösen örvendetes, hogy megfelelően tágas, korszerű boltok épülnek a nagyobb településeken, járási székhelyeken, s egyre szaporodnak a kis boltok a fehér foltokon. A Belkereskedelmi Minisztérium Pest megye ke[ resikedelmi hálózatának fejlesztésére a IV. ötéves tervben I 55 millió forintot ad. Körültekintően tervezve Forgács György újhartyáni tanácstag elmondotta, a tervezett 80 ezer négyzetméter kiskereskedelmi alapterület-fej- lesztés nagyon sok, és mégis — érthetően — kevés. Éppen ezért nagyon figyelni kell arra, hogy hol mit építünk, hogyan használjuk fel a meglevő kereteket. lpacs László érdi tanácstag hangsúlyozta, nagyszabású a terv, minden erőt összpontosítani kell a megvalósítására. A tervet Pest megye a III. ötéves tervben túlteljesítette, feltehetően az elkövetkező években is túlteljesíti. Felvetette a kereskedelmi berkekben is nemritkán elhangzó kérdést, hogy a KÖJÁL feltételei nem maximalisták-e, nem drágítja-e ezek teljesítése indokolatlanul az építkezéseket. Dr. Madár János, a végrehajtó bizottság tagja, a Pest megyei KÖJÁL igazgatója azonnal válaszolt: az igények semmiképpen sem maximálisak, sőt azon a szinten vannak, amelyről azokat lejjebb már nem lehet szállítani. A tanácsülés a továbbiakban elfogadta a Pest megyed Tanács és szervei 1972. évi munkatervét, a megyei népi ellenőrzési bizottság munkatervét, majd személyi ügyek megvitatása után dr. Mondok Pál berekesztette a tanácskozást • f
