Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-17 / 297. szám
6 ^KfCiriap 1971. DECEMBER 17., PÉNTEK Szükséges és fölszámolható Dotációk az ésszerűség mérlegén Az állami támogatásokról Elakadást jelző háromszögek A növekvő gépkocsiforgalom szükségessé teszi, hogy az országúton műszaki hiba miatt veszteglő Járművet jól láthatóan jelezzek. Ezért 1972. április 1-től az elakadást jelző háromszögek használatát kötelezővé teszik. Az európai szabványnak megfelelően fényt visszaverő — nappali és esti világításnál jól látható — háromszögek gyártását megkezdték az Óbudai Gépipari Szövetkezet marcali telepén. Háromszáz méteres csarnok Cölöpalapokra épül az ózdi rúddrófhengermű Csecsemőkért Gyógyító kék fény A csecsemőkori sárgaság igen súlyos betegség, néha élet- veszélyes is lehet. Az Egyesült Izzóban nemrég kikísérleteztek egy olyan kék színű fénycsövet, amely hozzájárulhat a betegség megelőzéséhez vagy 3 gyorsabb gyógyításához. Angliában több kórházban észrevették, hogy az ablak melletti ágyakban fekvő újszülöttek kevésbé hajlamosak a sárgaságra, mint társaik, s megállapították, hogy ez az ablakon áthatoló természetes fénynek köszönhető. E tapasztalatok alapján az Egyesült Izzó szhkemberei olyan lámpát szerkesztettek, amely tartalmazza a természetes fényben előforduló gyógyhatású színeket. A hideg kék fény áthatol az újszülött vékony bőrén, s meggyengíti a sárga színű kémiai vegyületét, amely a betegséget okozza. A baby blue-nak nevezett fénycsöveket máris több kórház csecsemőosztályán eredményesen alkalmazzák. A „gyógyító fény” iránt számos országból is érdeklődnek. köztük a dotációkról a köznapi beszélgetésekben már-már természetes elítélően szólni; jobbára tévedésnek, hibának minősíteni. Ahhoz, hogy az állami támogatásokat megítélhessük, mindenekelőtt arra kell utalnunk, hogy a modern gazdaságirányítás világszerte — társadalmi rendszerektől függetlenül — eszköztárába illesztett bizonyos tevékenységek pénzügyi preferálását. Közelítsük gondolatsorunkat a mi sajátos körülményeinkhez, amelyek a nemzetközi összefüggésrendszerbe ágyazva nem is annyira egyediek, mint gondolnánk. Az iparilag gyorsan fejlődő, s a korszerű gazdasági szerkezetet most kialakító kis országok — ahol a fejlesztési tőke is, a belső piac is mérsékelt —, áltáléiban erőteljes központi támogatásokkal ösztönzik az exportot, ez ugyanis a fizetési mérleg jellegzetesen krónikus hiányából, más szóval: a fejlődés szakadatlan importigényéből logikusan következik. Ez a tendencia — a nemzetközi elemzések tényei szerint —, Dániában, Norvégiában^ Görögországban, Magyarországon egyaránt általánosan kimutathatók. Például a fogyasztási i Mindez voltaképpen csak annyit bizonyít — érvelésünk sem célzott egyebet —, mint, hogy érzékeltessük: a támogatáspolitika nem ítélhető meg egyszerűsített logikai kerekítésekkel, „jó” és „rossz” jelzőkkel. Közelebbről vizsgálódva most már, hazad központi támogatásaink voltaképpen három csoportra oszthatók: a termelési, a fogyasztási és az exporttámogatásokra. összegezve, egyetemleges érvénnyel nem is lehet megbízhatóan értékelni ezeket az egymástól annyira különböző gazdasági, támogatási folyamatokat, hiszen van köztük olyan, amely egyértelműen kedvezőnek, sőt nélkülözhetetlennek minősíthető, s van olyan is, amely hangsúlyozottan ideiglenes jellegű, mert tartósan hátrányos a népgazdaság számára. Érdemes — szemléltetésül — kiemelnünk az állami támogatások szövevényes rendszeréből a fogyasztási dotációkat, az úgynevezett fogyasztási árkiegészítést. Nos, bár ebben is egész sor különböző indítékú folyamat keveredik, a végeredmény úgy foglalható össze, hogy a tervszerű, folyamatos életszínvonal-emelés pillanatnyilag nélkülözhetetlen pénzügyi feltétel rendszeréről van szó, Ahhoz, hogy 1 a tőkés világpiac évről évre gyorsuló inflációja ne gyűrűzzék át hozzánk a viszonylagos árstabilitást áttörő, erőteljes árfelhajtó hatásaival, jelentős dotációkra, költségvetési támogatásokra van szükség. Nézzük mindezt a tények tükrében: a fogyasztási árstabilizálás költségvetési hatása (az importárgyűrűzést és a belföldi tényezőket együttesen számítva), 19'68-ben 780 millió forint volt, 1970-ben elérte az 1400 millió forintot, az idei terv pedig már 1995 millió forinttal számolt. Talán nem árt mindezt a fogyasztók, a vásárlók nézőpontjából kézzelfoghatóbb adatokkal is illusztrálni: a fogyasztói ár- kiegészítés arányait jellemzi, hogy a sertéshús 44, a marhahús 64, a tej 65, a vaj 71 százalékos dotációt kap. Csupán az idén mintegy 500 millió forinttal terhelte a költségvetést a városi közlekedés támogatása. (Jellemző, hogy a budapesti metró sem műiköhetne csupán az árbevételeiből, amely hozzávetőleg évi 20 millió; ehhez még évenként 200 milliós támogatás járul.) Ami a támogatáspolitika termelési oldalát illeti, erről sem lehet egyértelmű, mindenre azonosan érvényes megállapításokat tenni; itt is jócskán akad nélkülözhetetlennek minősíthető dotáció, mégis: ez az a gazdálkodási terület, ahol a központi támogatások fokozatos, de határozott átértékelésre szorulnak. Idő, tűr. Imi szakasz Ami a jelenleg érvényes termelési-támogatási rendszert illeti, létezését-működését kialakulásának körülményei indokolják. A mai gazdaságirányítás bevezetésekor ugyanis — elsősorban társadalompolitikai okokból — központi tá- , mogatásokkal, úgynevezett pénzügyi hidakkal szükségképpen ellensúlyozni kellett a vállalatok korábbról felhalmozódó különbségeinek következményeit, magyarán azt, ne- ! hogy a jobb, illetve a rosszabb eszközellátottságú vállalatok jövedelmi arányai elviselhetetlen mértékben elszakadjanak egymástól. Egyszerűbben: arról volt szó akkor, hogy a gyengébb, hátrányosabb körülmények között gazdálkodó s akár objektív okokból, akár ’ hibák következményeként nem nyereségesen működő vállalatok számára időt, türelmi szakaszt adjanak. Ne folytassuk elvont általánosságban eszmefuttatásunkat, nem árt bemutatnunk mindezt a tények tükrében is. Nos, 1968 és 1970 között a központi támogatások növekedési üteme rendkívül gyors — 124 százalékos — volt, s arányait az szemlélteti, hogy a termelési támogatásoknak a vállalati össznyereséghez viszonyított hányada átlagosán mintegy 60 százalékos. Magyarán ez az arány azt jelenti, hogy a nyereség a munkával előállított érték hozzávetőleg 60 százalékát a központi forrásokból visszainjeikciózzák támogatások formájában a termelésbe, ez pedig nagymértékben elmossa a jók és a gyengék, a törekvők és a gondolatnélküliek, az eredményesen és rosz- szul gazdálkodók különbségeit. Sőt mi több — s ezzel nem art kiegészíteni ez iménti sort —, a támogatások aránya elmossa a különbséget a szerencsés és a nem szerencsés adottságok közepette gazdálkodók között is, márpedig a gazdaságban aligha szabad szávazni ilyen fogalmakról csupán morális alapon; itt a pénz, a közösség által előállított érték dominál, ennek kell meghatároznia, mit érdemes támogatni és mit nem, mi az, amire indokoltan fordítunk dotációt, mi az, amire — átmenetileg bár — de célszerűtlenül, feleslegesen. Következetesebbé Voltaképpen ez a háttere annak a világosan, egyértelműen fogalmazott mondatnak, amely Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének referátumában olvasható a gazdasági vezetők aktívaüléséről szóló sajtótudósításokban: „Következetesebbé tesszük támogatási rendszerünket atekintetben, hogy egyes vállalatokat ne részesítsünk előnyben csak azért, hogy elkerüljék vagy elodázzák a termelés struktúrájának átalakítását, illetve az üzem esetleges megszüntetését.” A Borsod megyei Center község térségében több mint' négyszázezer köbméter földet mozgattak meg, és új medert építettek a Hangony-pataknak, hogy felépíthessék az ózdi kohászati üzemek korszerű rúd- dróthengerművét. A kétszer harminc méter széles és háromszáznegyvennyolc méter hosszú acélszerkezetű üzemcsarnokban — a folyamatos acélöntő műből érkező bugák felmelegítésére — éránként nyolcvanüt tonna teljesítményű tolókemencét és a termékek fel- ' dolgozására automatizált zárt hengersorokat alaki- \ tanak ki. A hengermű üzembe helyezésével az ország hengerelt- áru-importja 1975-ben 7,1 millió dollárral, 1980-ban pedig 19,5 millió dollárral csökken. Az új rúddróthengermű és az alapanyagot biztosító folyamatos acélöntő mű felépítésére több mint húsz hazai és külföldi vállalattal kötettek szerződést. Az új hengermű üzemcsarnokát — figyelembe véve a talajadottságókat — cölöpalapokra építik. Ez a munka már megindult Jövőre kezdik meg az acélszerkezetek összeszerelését. ' A * Uj sertésvágóhíd A Zala megyei Állaforgalmi és Húsipari Vállalat zalaegerszegi telephelyén tízmillió forintos költséggel fejlesztik a vágó- és feldolgozókapacitást. Többek között új sertésvágó- hidat építenék, amely napi 1300—1500 sertés vágására lesz alkalmas. Bővítik a kiegészítő üzemeket is: új zsírolvasztót és -csomagolót helyeznek üzembe. A tető alá került új sertésvágóhídon a jövő tavasz- szal kezdik meg n munkát. AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK kőműves, épületbádogos, vízvezeték-szerelő, lakatos, asztalos, festő, hidegburkoló, villanyszerelő, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő, üveges, gépkocsiszerelő, karosszérialakatos, könnyűgépkezelő, útkővező szakmunkásokat, toronydarukezelőt (EDILMAC típusú toronydarura), „Bjeloruss” rakodógépre gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező kezelőt, gépkocsivezetőket, segéd- és betanított munkásokat (16 évet betöltött fiúkat is), raktári segédmunkásokat, rakodókat. €> Jelentkezni lehet: a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán, Bp. IX., Viola u. 45. sz. alatt. ENGEDMÉNYES VÁSÁR detember 15-től 31-ig RÁDIÓK (több típus) 20 %-os árengedménnyel, HŰTŐSZEKRÉNYEK (több típus) 10 %-os árengedménnyel beszerezhetők szaküzlete!nkben és vegyesiparcikk-boltjainkban. PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT T. A. ^H™alán még sohasem volt olyan népes a 'Ú Pókhálóművek igazgatói értekezlete, ■ mint a minap. Érthető, hiszen a mű- * vsk életében sorsdöntő tanácskozásra, a gazdaságirányítás korszerűsítésének értékelésére jöttek össze a fő- és alosztályvezetők. A minisztérium fejlesztési osztályának vezetője, Rendicsek szaktárs hosszan, alaposan, reggel nyolctól tizenkét óráig ismertette azokat a már bevált és beválandó módszereket, amelyeket a gazdaságirányítás reformja alapján mindenütt érdemes alkalmazni. — Üj módon irányítunk. A minisztériumból évek óta már csak általános elvi útmutatásokat adunk. Az önállóság — a Pókhálóművekben is — szinte mindenre kiterjed. A szaktársaknak joga annak meghatározása, hogy az általános érdekeket szolgálva mit, hogyan termeljenek. — Nagyon fontos — hangsúlyozta Rendicsek —, hogy a népgazdasági és a lakossági érdeket szolgálva most már az értékesítéssel is behatóan foglalkozzanak. — A jó munka növeli, a minőségben és választékosságban hiányos termelés pedig csökkenti a vállalat eredményességét. Aki igyekszik, annak az egyéni jövedelme is növekszik. A hanyagoké csökken. Miután a bérezés, a felújítás, a karbantartás, a létszámalakulás metodikájának tapasztalatait is ismertette a minisztériumi osztály- vezető, átadta a szót a Pókhálóművek vezetőinek. — Én — szólalt meg elsőnek az ebédszünet után Forintos igazgató — úgy vélem, a legfontosabb a következő láncszem megragadása. — Nagyszerű az igazgató szaktárs javaslata! — folytatta a vitát Filléres szaktárs, a pénzügyi osztály vezetője. — De — vette át a szót az adminisztrációs osztály vezetője, Garasos szaktárs —, mi legyen a következő legfontosabb láncszem? — Igen, én is amondó vagyok — kapcsolódott az értekezleti témába Polcos szaktárs, a raktár osztályvezetője —, a következő, alapvető láncszem nagyon lényeges, jól meg kell ragadnunk, — Nem végezne értekezletünk jó munkát — hallatta a szavát Kontroll szaktárs, az ellenőrzési osztály vezetője —, ha nem kellő A láncszem hozzáállással fognánk hozzá a teendőkhöz, azért feltétlenül meg kell találnunk azt a bizonyos, legfontosabb következő láncszemet. Már rég letelt a munkaidő, de senki sem mozdult. Nem sajnálták az időt. Kitartottak amellett, hogy érdemes társadalmi munkában is keresni a döntő, a legfontosabb, megragadandó következő láncszemet. Este hat óra lehetett, amikor Protokoll szaktárs, a művek propagandaosztályának vezetője szólalt fel: ’ akarjuk eldönteni, hogy a népgazdaságirányítás reformjának megvalósítását hol, hogyan folytassuk. Ez valóban nagyon fontos. Lélegzetet vett, majd így folytatta: Rendicsek szaktárs hangsúlyozta, hogy a Pókhálóműveknek a korszerűség szellemében öntevékenyen az értékesítéssel is sokágúan szükséges foglalkoznia. Ez valóban nagyon helyes. Tökéletesen egyetértek vele. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire igaza van Rendicsek szaktársnak. Érdemes volna tehát a kereskedelmi kapcsolatok ápolása céljából meghívni hozzánk az értékesítő vállalatokat. Rendszeres találkozásokra gondolok, mert itt a gyárban lehet legjobb sikerrel, feketézés, konyakozás közben, még nagyobb kedvet adni a vásárláshoz. Am, hogy ezt sikerrel tegyük, véleményem szerint a reprezentációs költséget érdemes és szükséges felemelni. Ez szerintem a legfontosabb következő, alapvető láncszem. Az arcok a javaslat hallatára felragyogtak. Végre van konkrét, megfogható javaslat a következő, alapvető láncszem megragadására. Csak a minisztériumi osztályvezető jelezte, hogy szeretne még valamit mondani. Forintos igazgató azonban „nem vette észre”. A vitát lezárta. — Csak elismeréssel beszélhetek Protokoll szaktársról, aki a gazdaságirányítás korszerűsítésének csomópontját a lényegében ragadta meg. Mégiscsak megtaláltuk a következő, legfontosabb alapvető láncszemet. Meg is fogjuk ragadni! Lónyai Sándor i 1
