Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-14 / 294. szám

feli az erde! ksorra Gondoskodnak szárnyasról, bundásról X Nyolcvan őzsuta lövésére kötött szerződést a MAVAD- dal a csemői Rákóczi Tsz— KÖZGÉP vadásztársasága. A szezonkezdet óta húsz sutát már elszállítottak. A jövőre gondolva, az életerős, tenyész­tésre tovább alkalmas példá­nyoknak megkegyelmeznek, gondoskodnak táplálékuk pót­lásáról, teleltetésükről. A vad­etetőkhöz szánt takarmány nagy részét maguk termesztet­ték, a kiegészítést beszerezték, így 1 vagonnyi szemestakar­mány és 200 mázsányi szálas jut a tél folyamán a prémes, tollas védencek etetésére. Képzőművészeti szabadegyetem December 20-án, hétfőn es­te 13 órai kezdettel Cegléden, a Kossuth Művelődési Köz­pontban, képzőművészeti sza­badegyetemi előadást tart dr. Telepy Katalin művészettör­ténész. PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM 1071. DECEMBER 14., KEDD Ünnep előtti vasárnapok Csendes „ezüst“ - mozgalmas „arany“ Pótjátékosztály nyílt, nyugdíjasok segítenek Tíz nap múlva itt a kará­csony. Hangulata már érződik Cegléden. Díszes, mindent kí­náló, szinte túlzsúfolt kiraka­tok keltenek figyelmet, s ad­nak ezeregy ötletet a vásárlók­nak, a nézelődőknek. Estén­ként nagyvárosi hangulatot árasztanak a színes fénycső feliratokat kiegészítő alkalmi lámpafüzérek, melyek teljes épülethosszban ott díszlenek a kirakatok fölött. Pattog a kukorica A törzsvendégek kedvéért Este hét óra. A Rákóczi úti üzletsorok fölött kihúzott ka­rácsonyi transzparens hunyo­rogva himbálódzik a szélben. Az emberek nyakba húzott fejjel igyekeznek, meleg me-' nedéket keresve. A mozi sarkán sem nagy most a tolongás a pattogatott kukoricás meleget ontó kály­hája körül. A „kukoricás” né­ni is bújócskát játszik a szél­lel, egy vastag törzsű fa mö­gül bukkan elő, amint meg­csörgetem a két egyforintost.----Egy lítprt kérek —mon­dom, de csak, ha friss a cse­mege. — Friss ez, kérem, csak ép­pen nem meleg. Ez a csúnya szél nemcsak a vevőket, ha­nem a kukorica melegét is el­fújja. Inkább lenne tízfokos hideg, mint ez a szél. — Talán a sült gesztenye hamarább idecsalogatná a ve­vőket ... — Igen ám — mondja —, sütném is, ha kifizetődő len­ne. Sok baj van a kukoricá­val is, míg a zsacskóba kerül. A gesztenyével még több len­ne. Csináltam én valamikor. Nagymarosról hoztuk a gesz­tenyét. Minden darabot föl kell vágni, mert különben „ki­pattogna” az utca közepére. Aztán azt tényleg csak forrón vennék. Ha meg nem ke} el, dobhatom a szemétre. — Mikor van a legnagyobb forgalma? — Este, hat óra körül. Ak­kor a legnagyobb. Valamikor többet adtam el a „szotyolá- ból”, de valahogy kezd ki­menni a divatból. Így hát ma­rad a kukorica. — Van-e törzsvásárlója? — Többen is. Csúnya idő­ben majdnemcsak az ő kedvükért jövök ki. Hogy el ne maradja­nak Az izzó faszénparázs erő­sen szikrázik a süvítő szél simogatása alatt. A néni visz- szahúzóddk a fa mögé, és a mozitól odavetődött neonfény mellett elkezdi számolni a bevételt; csörög a sok apró. Nem volt jó a mai nap. Az utcán már alig van for­galom ... Cs. I. A szokásos ezüstvasárnap az eddigieknél sokkal csendesebben zajlott a városban. Meglepetéssel ta­pasztalták, akik vidékről ide utaztak, hogy vásárolhassa­nak: zárva az áruház ajtaja, zárt ajtó mögött sorakozik az Élelmiszer ' Kiskereskedelmi Vállalat valamennyi boltjá­ban, a nemes italok, pezsgők, fenyőfára kellő édességek garmadája. Igaz, az újság idő­ben jelezte a boltok nyitva tartási idejét, mégis sokan fi­gyelmen kívül hagyták, és bosszankodtak az üzletek zárt ajtajai miatt. Az „ezüst” tehát vásártala- nul elmúlt. Annál nagyobb forgalomra készülnek fel va­lamennyi boltban a következő, az aranyvasárnapra. Az áruházban 30 millió forintos árukészlet vár el­adásra. A forgalomból következtetve, nem kell félniük, hogy hosszú lesz az év végi leltár. Máris érezni az ajándékozó ünnep közeledtét. A cipő- és a kon­fekcióosztályon nagy a for­galom. Legkelendőbb a mű­szőrme lánykabunda, a ka­masz „eszkimókabát”. A cipők közül az olasz, francia és hol­land kiscsizmák találnák gaz­dára. Valószínű, örömmel fo­gadják a vevők az olcsó, hazai gyártmányú kisipari csizmá­kat is, melyeket már besze­reztek az üzletkötők, és vár­ják a szállítmány érkezését. Az emeleten, a bútorosztály he­lyén, pót-játékosztály nyílt. Sikere van a mechanikus já­tékoknak. miniatűr járművek­nek. elsősorban azoknak a holmiknak, melyek nemcsak szórakoztatnak, hanem hasz­nos ismeretszerzésre is megfe­lelőek. A csúcsforgalom idejére, szombatra és vasárnapra, meg­erősített eladógárda igyekszik a vevőknek segíteni a vásár­lásban. Az áruház visszahívta se­gítségül a nyugdíjasait, akik szíves örömest jöttek, és más kisegítő munkaerőről is gondoskodtak. Szombaton nyújtott műszakban, délután négyig árusítanak, vasárnap pedig aranyvasárnapi rend szerint lesz nyitva az áruház. A ruházati és iparcikk bol­tokban, a ' könyvesboltban szintén nagy forgalmat vár­nak. A rádió-villamossági bolt­ban 4 millió forintos árukész­letből választhatnak. Az ün­nep sztárjai a Vénusz televí­zió, a villanyborotvák és a sztereó-hanglemezek. Háztar­tási kisgépeket is sokan vásá­rolnak. Az élelmiszer- és az édes­ségboltok a hét végén már a szokásosnál 20—25 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítot­tak le Cegléden. Hol vannak a kincset érő fák? A jövő gyümölcstermése érdekében FOGYNAK A GYÜMÖLCS­FÁK, ezt állapíthatjuk meg a határban járva. Az Úgy er szórványterületein, a zöldhal­mi és csemői részeken száz­holdakra menő homokból for­gatták ki az elöregedett sző­lő- és gyümölcskultúrát. A kisparcellás egyéni területek, volt háztájik útjában állanak a nagyüzemi művelésnek. Ré­gi tulajdonosaik maguk is ki­öregedtek, tanyáikat lebont­va a városba költöztek.- Leg­többször családjuk várta már itt őket. A fiatalabbak a vá­rosi életben alapozták meg a jövőjüket. Láttunk még deréknyi vas­tagságú gyümölcsfákat a Tör- teli út mentén. Lánctalpas traktorok szaggatták ki őket a földből. — Megteremték már magu­kat — igyekeztek megnyug­tatni az odavalósiak. — Ezt is meg lehet érteni, de van-e helyettük? — fogad­tuk kétkedőn a magyarázatot NEM VOLT KIVÁLÓ az idei gyümölcstermés. Ez az oka, hogy a ceglédi piacon, no meg a környékbelieken is emelkedtek a gyümölcsárak. A fővárosi elárusítóhelyeken mindenkor olcsóbban mérték a gyümölcsöt, mint nálunk, ahol megterem. Mi van hát akkor a mi hí­res-nevezetes gyümölcster­mesztésünkkel? Mi van a nagyüzemekével, ahol két év­vel ezelőtt még tél elején is lehetett kapni két-három fo­rintos almát? Nem beszélve a meggyről, amit „nem volt érdemes leszedni”, mert ára nem fedezte a ráfordítandó munkadíjat? Hullottak is ki­felé tövestül meggyfáink. A szilva még tartotta magát, de már nem viszi sokáig: ezt a gyümölcsöt nem tartják sok­ra. Lombjára rászokott az amerikai szövőlepke és in­kább kivágják a fát, minthogy permetezzék. NÉHÁNY ÉVE szinte orszá­gos ügy keletkezett városi díszfáink pusztulásából. Több évtizedes fasorok estek ál­dozatul a városrendezésnek. Fakadnak-e azonban új gyü­mölcsösök a régiek pótlásá­ra? Jó volna hinni, hogy igen. De Csemőben például lucer­nakombinát épült. A lucerna kell az állattenyésztés fejlesz­téséhez. Másutt nyárfát ül­tetnek nagy táblákon. A nyár­fából idővel papír lesz. Csu­pán egy a baj: hogy ettől nem lesz szebb, több és olcsóbb gyümölcs a ceglédi piacon. SOK REMÉNYT FŰZNEK a zártkerti területek és hét­végi telkek gyümölcsfáihoz. Ezek tulajdonosai minden kü­lönösebb ösztönzés nélkül már eddig is sokat tettek. Jó ta­nácsokat kell adni nekik, mit és hogy csináljanak, hogy kertjükben virágzó növény- kultúra alakuljon és hozzá­értő kézzel gondozzák . kin­cset érlelő fáikat. J. Z. Mikor lesz rendelés a csernél fogászati rendelőben? TORNA Nm volt szerencséjük A Ceglédi Építők női torná­szait nem kísérte szerencse az év végi hajrában. Koráb­ban a hóvihar miatt nem tudtak eljutni autóbusszal Debrecenbe, s így a felnőtt III. osztályú csapat nem ve­hetett részt a vidéki orszá­SZAMITANI LEHET RAJUK Munkára mindig készen Bíznak a KISZ-titkárban állnak Szerény, halk szavú kislány Bálint Sarolta, a ceglédi hús­üzem KISZ-alapszervezetének titkára. A húszéves kislány, aki nemrég végzett a Nagykő­rösi Élelmiszeripari Szakkö­zépiskola élelmiszer- és hűtő­szakán, alig három hónapja került az 53-as taglétszámú alapszervezet élére. A mozgal­mi élet nem volt ismeretlen előtte, nevét „bevéste” a körö­si iskola KISZ-életébe, ahol szervezés, rendezés, társadal­mi munka nem múlhatott el „Saci” nélkül. Mit is kérdezhetnék egy „há­romhónapos” KISZ-titkártól? — törtem a fejem, miközben a Eehér köpenyes kislány ki­szusszantotta magát. Jó nagyot szaladt az irodáig, azt hitte, KISZ-feladat várja, azért ke­resik. Megválasztásáról, munkájá­ról faggatom. — Az első pillanatban na­gyon örültem a bizalomnak, de Inikor fölocsúdtam az elcsen­desülő taps után, nagyon meg­ijedtem. Negyvenegy fiú és ti­zenkét lány! Vajon mit várnak majd tőlem és mennyire leszek ér­demes a bizalmukra? Ez volt az első gondolatom. Bizony, az első hetekben nem nagyon tudtam mit kezdeni magam­mal. Mindent akartam, olyan „megváltom a világot” gondo­lataim voltak. Aztán a gon­dok, az üzemi problémák kö­tötték le a figyelmem. — Jött az első feladat: a városi KISZ-bizottság társa­dalmi munkára kért bennün­ket. Ez lesz a „bemutatkozás — gondoltam, amikor össze­hívtam a fiatalokat. Persze, a telefonban — izgalmamban, feszültségemben, megígértem, „ott leszünk!”. Nem ígértem hiába, mindannyian kivonul­tunk. Aztán az üzem tiszavár- konyi üdülőjében várt ben­nünket a munka. Az egész gárda ment megint. Ereztem, ezután is számítha­tok rájuk. Hát, ezek voltak az első lépések... — Ügy hallottam, hasonló sikerrel zajlott le a KISZ- kongresszus tiszteletére szerve­zett kommunista szombat is... — Ha azt mondom, lelke­sedéssel, örömmel tettek eleget a felhívásnak a fiatalok, elcsé­pelt mondásnak hinnék. Pedig 53 kéz lendült a magasba egyszerre! — Most bizonyára azt gon­dolja: mi az nekünk, fiatalok vagyunk. Ez igaz. De az is, hogy ezek a . fiatalok legna­gyobb részt nehéz fizikai mun­kát végeznek. Nem egy közü­lük több kilométerre lakik a gyártól, rossz időben bizony gyalog teszik meg az utat. Le­het, hogy én ezért is értéke­lem kétszeresen munkájukat. — Milyen problémákkal for­dulnak a titkárhoz leggyak­rabban a fiatalok? — Elsősorban azt hiányol­ják, hogy nincs megfelelő he­lyiségünk, ahol találkozhat­nánk. Ideiglenesen megkap­tuk az üzemi étkezdét, de saját, „igazi otthon” nagyon jő lenne. Talán a negyedik ötéves terv időszakában felépülő új létesítmények egyikében ka­punk helyet itt a gyárban. A húsüzem igazgatójának ígérete szerint: azt a bizonyos klubhelyiséget nem „talán”, hanem egészen biztosan meg­kapják a fiatalok! Csatári Ilona gos döntőn, ahol legalább a bronzéremre esélyesek voltak. Legutóbb az ifjúsági II. osztályú országos egyéni baj­nokságra került sor Buda­pesten. A négy ceglédi ver­senyző közül éppen a két leg­jobb, Kernács és Szendrey, a betegágyból kelt fel, hogy versenyezhessen. Szombaton, az előírt gyakorlatokban, jól szerepeltek, Kernács jó he­lyezésre is esélyes volt. Vasár­napra azonban már elfogyott az ereje, minden szeren ron­tott. A felnőtt II. osztályú orszá­gos csapatbajnokságon ta­valy az Építők az 5. helyet szerezte meg, most az 5. hely elérése már nehezebb lesz, az ország legjobb 18 csapata vesz részt a döntőn, s ekkora me­zőny eddig még soha nem volt. A ceglédiek várható össze­állítása: Kerekes, Tóth, Vin- cze, Kernács, Szendrey, Etédi. U. L. Ajándékot KARÁCSONYRA, ajándékot ajándékot SZÜLETÉSNAPRA, NÉVNAPRA, ajándékot MINDEN ALKALOMRA: A NÍVÓ KTSZ női- és férfidivat- szakiizletéből Széchenyi tér 9. — A csemőiek több tanács­ülésen interpelláltak a fogor­vosi rendelő ügyében, s bár az épület már 1969-ben elkészült, fogászati rendelés mind a mai napig nincs. Mi ennek az oka? — tettük fel _a kérdést Huszár- Sándor községi vb-titkárnak. Válaszábáá felmondotta, hogy a kis pénzű tanács saját községfejlesztési alapját és a járási tanács támogatását fel­használva építette fel a kor­szerű egészségházat és fogor­vosi rendelőt. Az előbbi azóta is üzemel. A múlt évben el­készült az épület mellett két szolgálati lakás, ezekben a védőnők laknak. (Egyikük át­menetileg a rendelőben ka­pott szállást.) Tavaly ősszel ki­költözött a rendelő lakója, fel­szabadultak a helyiségek, s ek­kor meghozták a szükséges felszerelést. A műszerek, berendezések nem kerültek elő a ládákból, nem szerelték össze őket. Ta­vasszal mindent elszállítottak a járás egy megnyíló, új rén- delőjébe. A nyáron megjött az újabb garnitúra, október végé­re felszerelték, s ekkor derült ki, hogy hiányos a berendezés. Az illetékesek tárgyalnak a fogorvosi állás betöltéséről. Valószínű, hogy a nyáron vég­ző fiatal orvossal kötnek meg­állapodást, akinek a községi ta­nács a letelepedését támogat­ja. Ha a fogorvosi rendelő fel­szerelése teljes lenne, Meti két alkalommal addig is“megol­dódna a rendelés, kijárna egy szakorvos. A ceglédi kórház, amely a rendelő üzembe • helyezését irányítja, ígéri, hogy a hiányzó köpőcsészét mielőbb beszerzi, és körülbelül január végére használható állapotba kerül a rendelő. Ugyanitt kaptuk a felvilágosítást, hogy a heten­kénti kétszeri rendelés meg­kezdésére is van remény, amíg önálló fogszakorvost neveznek ki Csemőbe. Ezúton mbnäünlc hálás köszöne­tét rokonainknak. Ismerőseinknek és jó szomszédainknak, akik sze­retett jó édesanyánk, nagyanyánk és dédanyánk: özv. id. Buják! Ist­vánná szül. Détári Borbála teme­tésén megjelentek, részvétüket •nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló csa­lád. Mindazoknak a rokonainknak, Is­merőseinknek és jó szomszédaink­nak, akik felejthetetlen jó férjem, édesapánk, nagyapánk, dédapánk és testvérem: id. Cseh János te­metésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek, fogadják érte hálás köszönetünket. Özv. Cseh Jánosné és a gyászoló család. Rokonainknak, Ismerőseinknek és jó szomszédainknak ezúton mon­dunk hálás köszönetét, akik szere­tett férjem, édesapánk és testvé­lünk: Kiss Lajos temetésén meg­jelentek. részvétüket ' nyilvánítot­ták, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. özv. Kiss Lajosné és csa­ládja. Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, a Vörös Csillag Tsz vezetőségének és tagságának, is­merőseinknek és jó szomszédaink­nak. akik szeretett férjem, édes­apám. nagyapánk, dédapánk és testvérem: Pataki János temetésén megjelentek, részvétüket nyilvání­tották, sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv. Pataki Jánosné és családja. Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, a csemői Rákóczi Tsz vezetőségének és tagságának, ismerőseinknek, szomszédaink­nak, akik szeretett jó férjem, édesapánk, nagyapánk és testvé­rünk: id. Harsányi László temeté­sén megjelentek, részvétükkel bá­natunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, özv. Harsányi Lászlóné és családja. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Szénnel tüzelhető für­dőszobakályha és zo­máncozott kályha el­adó. Bem utca 2. C- ép. A. Tph. földszint 2. Eladó II.. Nyárfa utca 14. számú ház, beköl­tözhetően. Érdeklő­dés: Pesti út 56. Po- lónyiéknál. Benzin- kúttal szemben. Szüret utca 2. számú ház eladó egészben és fele részben is. 60 ezerért. ________________ Or osz nyelv korrepe­tálását vállalom. .Nyelvvizsga” jeligére a Ceglédi Nyomdába. Egy Munkácsy tv, két éjjeliszekrény áron alul eladó. Cegléd, Vili., Csutak Kálmán 25. Egyéves fehér, H60 kilós hízó Üjvárosszél 2. 150 — eladó. Hízó eladó Madár utca 11. szám alatt. Érdek­lődni: 4 után. _______ Hí zók eladók. Besnyő utca 14/a.__________ Ha t db 130 kilós hí­zó eladó. Árok u. 6. szám. __________________ 20 0 kilós fehér hízó eladó. IX. kér. Sáska u. 9. Kenyérgyár mel­let^____________________ 80 0 n.-öl szőlő, azon­nal beköltözhető két szoba, konyha, kamra, pincés lakással, gaz­dasági felszerelések­kel eladó. Érdeklődni: özv. Halmi Mihályné, VII., Újvárosszél 1*1 /a. Salgótarjáni Perpé- tuum és kis vaskály­ha eladó. Cegléd, Gó­lya utca 2/A. _______ MN B 1000-es Skoda személygépkocsi el- adó. Hollós u. 10. Cegléd, Fűzfa u. 4. számú ház eladó. Hízott sertés eladó. Cegléd, Szolnoki út 31. alatt. Eladó 800 n.-öl szőlő, lakóépülettel Csernő^ ben. Érdeklődni A helyszínen. Csemő II.i kardos dűlő 16. Mózeá Ferencnél. ___________ Hú ssertés, 1?0 kilós, mosógép, gramofonos rádió, ingaóra, 30 zsák, mind jó állapotban, olcsón eladó. Molnár utca 27, 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom