Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-01 / 283. szám

«ST HEGYE I ’zKirlsm 1971. DECEMBER 1., SZERDA JKUSZ Olaj — és szigetek MEG OKTOBER KÖZEPÉN jelentette a bejrúti, iraki irányzatú lap, az A1 Kifah, hogy Irán csapatokat vont össze Irak délkeleti határán, a Satt-el Arab folyó mentén, hogy elejét vegye szomszédja katonai közbelépésének, ha megszállja a Perzsa-öböl be­járatát ellenőrző három kis szigetet. Ezzel egy időben az iráni sah bejelentette, hogy Irán történelmi jogai alap­ján kész fegyveres erővel is megszállni' a szigeteket, mi­helyt Nagy-Britannia kivo­nul. Irak pedig azt közölte, hogy „elszámoltatja Teheránt minden egyes négyzetmilli­méter arab földért”. Az A1 Kifah még azt is írta, hogy az októberi persepolisi ün­nepségek is csupán „elterelő hadműveletek” voltak: a ki­vételes vendéglátás rendel­tetése az volt, hogy „diplo- máciailag előkészítse a kato­nai inváziót, amelyet azután a lehető legkisebb felháboro­dással venne a világ tudo­másul”. AZ INVÁZIÓ tegnap meg­történt. Hoveida iráni mi­niszterelnök közölte a parla­menttel, hogy a Horsum-szo- ros kis szigetein véget ért a nyolcvanéves brit gyarmati uralom. Irán szerint a szó- banforgó területeket 78 év­vel ezelőtt adták kölcsönbe Nagy-Britanniának a kaló­zok elleni harc céljaira. A britek később átadták a szi­geteket a Perzsa-öböl sejksé­geinek, de megtartották fö­löttük a teljes ellenőrzést. Katonai jelenlétét ez év végén felszámolni készülő Nagy-Britannia — egybehang­zó vélemények szerint — az elmúlt napokban háromolda­lú megállapodást kötött Irán­nál "és ' Ras*H úihajmah .sejk­séggel, amelynek értelmében Irán tulajdonképpen szabad­kezet nyert a katonai akció végrehajtásához. Irán tehát az angol kivonulást követő vácuumot „töltötte be” — elő­re. A HÍRÜGYNÖKSÉGEK bő háttéranyagot szolgáltatnak a Perzsa-öböl térségében leját­szódó eseményekhez. Vala­mennyi jelentés kiemeli, hogy noha az Irán által megszállt szigeteken csekély számú la­kosság él, gazdasági súlyuk je­lentős, a kőolajlelőhelyek szempontjából. Ez alól csu­pán a Tömb—II sziget kivé­tel, amely viszont stratégiai szempontból fontos. Nyilvánvaló tehát, hogy a harc az olajért folyik s bár az iráni miniszterelnök azt kö­zölte: az akció erőszakmen­tesen zajlott le, a hírügynök­ségek jelentése szerint a meg­szállást az iráni haditengeré­szet ágyúi „vezették be” s a Tömb-szigetek egyikén tartóz­kodó hat rendőr közül kettő az ágyútűzben lelte halálát. A. B. T. Az Arab Liga Védelmi Tanácsa folytatta munkáját Felkelők Daceában Kelet-Pakisztán fővárosá­nak katonai körei szerint ked­den délelőtt is súlyos harcok folytak a határvidéken. A pa­kisztáni egységek állítólag több indiai hadifoglyot ej­tettek. A daccai pakisztáni katonai egységek főparancs­noka elismerte, hogy a fővá­ros környékén, sőt, magában a városban is több ezer, a Bangla Desh-hez tartozó fel­kelő hajt végre harci cselek­ményeket. A HÁBORÜT KŐVETŐ ÉVEK legnagyobb tömegtün­tetésére került sor a hollandiai Üt recht városban. Mintegy 20 fczer tanár, egyetemista és diák, a társadalmi, szakszer­vezeti és politikai szervezetek képviselői gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a népművelés céljait szolgáló előirányzatok tervezett csökkentése ellen. Hétfő estétől kedd hajnalig megszakítás nél­kül, kilenc órán át ülésezett Kairó­ban az Arab Liga Védelmi Tanácsa. Számos határo­zatot fogadtak el az Izrael ellen ví­vandó közös harc­cal kapcsolatban, ezeket azonban nem hozták nyil­vánosságra. A tagországok külügy- és had­ügyminisztereit, valamint vezérka­ri főnökeit egyesí­tő védelmi tanács szombaton kezdte meg munkáját. A tanácskozásokat Teli jordániai mi­niszterelnök meg­gyilkolása miatt rövid időre félbe­szakították. Be­várták az új ösz- szetételű jordániai küldöttség érkezé­sét s azután láttak ismét — hétfőn este — kához. A jordániai delegációt — mint már jelentettük — Ahmad Luzi, az új miniszter- elnök hadügyminisztert minő­ségében vezeti. Luzi, akinek személyes biztonságát különle­ges intézkedésekkel garantál­ják, elhozta magával Husz- szein király Szadat elnökhöz intézett üzenetét. A király méltatta az egyiptomi állam­fő magatartását a Teli elleni merénylet ügyében. A keddi varsói Zycie War- sawy „Vaszfi Teli meggyilko­lása” című kommentárjában a többi között ezeket írja: „A palesztlnai ellenállási mozgalom széthullóbah van. Elvesztette bázisát, fegyver­zetének nagy részét, pénzügyi eszközeit. Ezért nincs mit cso­mun­Ahmad Luzi, Jordánia új miniszterel­nöke megérkezett Kairóba, az arab vé­delmi tanács ülésére. dálkozni azon, hogy tagjai el­keseredésük hatása alatt cse­lekszenek. Teli meggyilkolása a kétségbeesés bizonyítéka. Nem javít a palesztinaiak helyzetén, s nem hoz számuk­ra semmi hasznot. Csupán ar­ról tanúskodik, hogy a gerilla mozgalom, bár illegalitásba kényszerült, mégis tovább lé tezik, és tagjai sorában min­denre elszánt emberek van­nak. Nem szabad elfelejteni, hogy a palesztinai gerillák érzékeny vereséget szenvedtek ugyan de az ügy, amelyért harcolnak, megoldatlan. A 2,5 vagy 3 mii lió palesztinai problémája to­vábbra is fennáll. Teli nem tu­dott megszabadulni ettől a problémától. Nem is tudnak tőle megszabadulni utódai sem” — fejezi be a lap. A Der Tagesspiegel jóslata... Kedden az NDK fővárosá­ban szakértői csoport készíti elő dr. Günter Kohrtnak, az NDK külügyminisztériumi ál­lamtitkárának és Ulrich Mül­ler szenátusi igazgatónak szer­dán esedékes újabb megbeszé­lését. Nyugat-Berlinből kiszivár­gott hírek szerint a szakértők az úgynevezett enklávék (az NDK területébe beékelt nyu­gat-berlini telepek) kérdésé­nek területcsere útján való megoldásáról tanácskoznak. A megoldás valószínűleg az lesz, hogy Steinstecken — a legnagyobb enklávé — széle­sebb összekötő utat kap Nyu­gat-Berlinhez, míg a többi, egyébként is nagyrészt hasz­nálhatatlan terület az NDK birtokába kerül. Még mindig megoldatlan vi­szont az állandó nyugat-berli­ni lakosok NDIC-beli látogatá­sának dolga. Itt még a két fél­nek meg kell egyeznie a láto­gatások számában és a kon- tingentálás módjában. A Der Tagesspiegel azt jó­solja, hogy az NDK és az NSZK kormányának közleke­dési egyezményét és a szep­tember 3-i négyhatalmi egyez­ményből fakadó feladatokról szóló tárgyalási jegyzőkönyvet esetleg már e héten csütörtö­kön parafálni fogják. Mariner—9 Phobos-fato A Mars körül keringő Ma­riner—9 amerikai űrhajó ka­merái hétfőn felvételt készí­tettek a bolygó kisebbik holdjáról, a Phobosról is. A Földre továbbított felvételen több sötét folt látható. Mint ismeretes, a Mariner—9 a Mars másik holdját, a Deimost pénteken fényképezte le. Emlékezés Zojára A Szovjetunióban november 29-én tüzérségi dísz- sortűzzel emlékeztek meg azokról a hőstettekről, ame­lyeket 30 esztendővel ezelőtt Moszkva védelmének ide­jén hajtott végre Zoja Koszmogyemjanszkaja, a hős partizánlány. A minszki műúton, a 18 éves partizán­lány emlékművénél felsorakozott a díszőrség, a fiata­lok élő virágkoszorúkat helyeztek el az emlékműnél. Zoja Koszmogyemjanszkaja a honvédő háború első hónapjaiban önként ment a frontra. A falvakban röp- iratokat terjesztett, résztvett a fasiszta raktárak meg­semmisítésében. Amikor elfogták a hitleristák, hősiesen szenvedte el a kínzásokat, még a nevét sem árulta el. Halála után kitüntették a Szovjetunió Hőse címmel. November 29-én megkoszorúzták azt az obeliszket is, amelyet Petriscsevo faluban, Zoja meggyilkolásá­nak színhelyén állítottak fel. ZÖLD FORRADALOM Indira Gandhi indiai kor­mányfő, kedden felavatta azt a 30 millió rúpia (négy millió dollár) beruházással épült nukleáris kutató laboratóriu­mot, amelynek feladata lesz az úgynevezett zöld forradalom, az indiai mezőgazdaság gyors­ütemű fejlesztésének elősegíté­se. A kutató intézet, amely a maga nemében az első Ázsiá­ban, öt éven át épült a Nem­zetközi Atomerő Ügynökség közreműködésével. Három űr-javaslat Az ENSZ-kögyűlés Politikai Bizottsága hétfőn a világűr békés felhasználásával foglal­kozó három határozati javas­latot fogadott el. Az első ki­mondja, hogy az űrkutatást csakis békés célokból szabad folytatni, a második munka- csoport felállításáról intézke­dik azzal a céllal, hogy a mes­terséges holdakon felszerelt elektronikus berendezések földfelszíni megfigyeléseivel foglalkozzék, míg a harmadik Hatok és négyek — a halakról A Közös Piac miniszteri ta­nácsa 15 órás, maratoni hosz­szúságú tanácskozás után sem tudott dűlőre jutni a kibőví­tett közösség halászati politi­káját illetően. Az álmatlanságtól kivörösö­dött szemű miniszterek ked­den hajnalban, valamivel hat óra előtt álltak fel a tárgyaló- asztaltól — anélkül,- hogy a Hatok és a Közös Piachoz csatlakozni kívánó Négyek ál­láspontja valamit is közele­dett- volna egymáshoz. Bele kellett azonban menniük ab­ba, amit Nagy-Britannia ma­kacs közös piaci minisztere, Geoffrey Rippon követelt: hogy ugyanis a következő tár­gyalássorozatot ne december 11-én kezdjék, hanem kedden délelőtt próbálkozzanak is­mét meg az egyezmények ala­kításával. Rippon előzetes javaslata szerint: A halászati megállapodás­nak tartalmaznia kell egy olyan kitételt, amely a 10 éves átmeneti időszak elteltével is kivételezett helyzetet biztosít Angliának. A Hatok Rippon javaslatait elutasították és megtették a maguk kompromisszumos el­lenindítványát. Eszerint 10 év elmúltával teljesen szabaddá válik a halászat, ha csak a Tizek nem hoznak ezzel ellen­tétes, egyhangú döntést. A Hatok ellenindítványát először Írország utasította el, majd Nagy-Britannia követ­kezett. Pillanatnyilag — mint a Szovjet-NSZK közlemény Moszkvában közleményt adtak ki azzal kapcsolatban, hogy Walter Scheel, a Nemet Szövetségi Köztársaság alkancellárja és kül­ügyminiszterié a szovjet kormány meghívásá­ra november 25-től 30-ig hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban. Mint a közlemény hangsúlyozza: Walter Scheel moszkvai meg­beszélései és tárgyalásai „gyakorlatias légkör­ben folytak le, a kölcsönös megértés és a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok további megjavítására irányuló törekvés jellemezte” a megbeszéléseket. A két fél „hangsúlyozta a Szovjetunió és az NSZK vezetői között kialakult véleménycsere és konzultációk gyakorlatának hasznos voltát a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdé­sekben. Megállapították, hogy Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtit­kára és Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellárja krími találkozójának nagy politi­kai jelentősége volt a két ország együttmű­ködésének fejlesztése szempontjából.” A telek egyetértettek abban, hogy az 1970. augusztus 12-ón aláírt szovjet—nyugatnémet szerződés csakúgy, mint a lengyel—nyugat­német szerződés, már most pozitív befolyást gyakorol kölcsönös kapcsolataik fejlődésére és a politikai helyzetre. A közlemény ugyancsak aláhúzza az 1971. szeptember 3-án megkötött négyhatalmi egyezmény jelentőségét. A tárgyaló felek véleménye szerint „az európai helyzet megjavulása érdekében fon­tos jelentőségű lenne a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság közötti kapcsolatok megteremtése a tel­jes egyenjogúság alapján, diszkriminációktól mentesen, olyan alapon, hogy teljes mérték­ben tartsák tiszteletben mindkét állam füg­getlenségét és önállóságát a belső illetékessé­gükhöz tartozó ügyekben.” Mint közük, a két fél ismét kijelentette, minden befolyását latba veti, hogy biztosítsa a biztonsági és együttműködési értekezlet si­kerét az európai államok, valamint az Egye­sült Államok és Kanada részvételével. Ai európai fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésének problémáit illetően a felek egyetértenek abban, hogy „egy ilyen, a rész­vevő államokat meg nem károsító szerződés lényegesen hozzájárulna az európai biztonság megszilárdításához, és ezzel a feszültség tar­tós enyhüléséhez.” A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a Szovjetunió és az NSZK kétoldalú kapcsolatai kedvezően fejlődnek. Hangot adott annak a véleményüknek, hogy Leningrádban és Hamburgban mielőbb meg kell nyitni a fő­konzulátusokat. Walter Scheel meghívta Andrej Gromiko külügyminisztert hivatalos látogatásra az NSZK-ba. A meghívást köszönettel elfogad­ták. hírügynökségek írják — áthi­dalhatatlannak látszik a brit delegáció és a Hatok közötti nézetellentét. Kedden délben Brüsszelben eredménytelenül ért véget a Közös Piac miniszteri taná­csa, miután a Hatok, valamint a csatlakozni kívánó Négyek — tehát Nagy-Britannia, Íror­szág, Dánia és Norvégia kép­viselői a délelőtti újabb ülé­sen sem tudtak megegyezésre jutni a part menti halászati jogokkal kapcsolatos kérdé­sekben. Az újabb megbeszéléssorozat december 11-én kezdődik, a Hatok és a Négyek között. az űrobjektumok okozta károk megtérítésével foglalkozó nem­zetközi konvenciót hagyta jó­vá. Az első két határozatot egyhangúlag fogadták el a küldöttek, míg a harmadikat 93 szavazattal, 4 (Kanada, Irán, Japán és Svédország) tartózkodása mellett. Kilencven ázsiai, afrikai és latin-amerikai fejlődő ország a világkereskedelemmel foglal­kozó határozati javaslatot ter­jesztett be az ENSZ közgyűlé­sében. A javaslat a nemzetközi valutarendszer gyökeres meg­reformálását követeli ugyan, hogy az megteremtse a keres­kedelem állandó bővülésének lehetőségeit, különös tekintet­tel a fejlődő országok szükség­leteire. A határozat követeli a valu­taválság során hozott összes korlátozó intézkedések (egye­bek között az Egyesült Álla­mok által bevezetett 10 szá­zalékos pót importvám) meg­szüntetését. A javaslat beter­jesztői rámutatnak, hogy az Egyesült Államok gazdasági nehézségeit, a fizetési mérleg hiányából adódó problémákat a nemzetközi kereskedelem ro­vásába próbálja megoldani, s a fejlett országok között kirob­bant „kereskedelmi háború” katasztrofális hatást gyakorol a fejlődő országokra. Valutaválság Rómában Rómában gyűl­tek össze a Kö­zös Piac tagál­lamainak pénzügyminiszterei, hogy megpróbálják megtalálni a kivezető utat a nyugati világ pénzügyi válságából. Villanyszerelő, épületbádogos, vízvezetékszerelő, lakatos, asztalos, festő, parkettás, hidegburkoló, kőműves, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő, üveges, esztergályos, gépkocsiszerelő, karosszéria- lakatos, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, vizsgázott toronydaru- kezelőt, segéd- és betanított munkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), gépkocsivezetőket, raktári segédmunkásokat, rakodókat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. Jelentkezni lehet: Budapesten, a IX. kér. Viola u. 45. sz. alatt, a „Prosperitás” Ktsz munkaügyi osztályán. KOZMOSZ—459 A Szovjetunióban hétfőn föld körüli pályára bocsátot­ták a Kozmosz—459 jelzésű mesterséges holdat. A mester­séges holdnak a Földtől való legnagyobb távolsága 277, a Földtől való legkisebb távol­sága 226 kilométer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom