Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-09 / 264. szám

Pódium 71 tehetségkutató műsor ' Ismét új kezdeményezéssel 'jelentkezik a városi és járási könyvtár, amikor „Pódium 71” néven irodalmi színpadot hoz létre a vers- és prózamondó fiatalok részére. A könyvtár a versek, álta­lában az irodalom népszerű­sítését, az előadóművészet megalapozását és fejlesztését, a pódiumművészet lehetőséged­nek megismertetését és az elő­adói tehetségek kibontakozá­sának elősegítését tűzte cél­jául. PEST NEGYEI HIBLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 263. SZÄM 1971. NOVEMBER 9.. KEDD Néma telefonok A ceglédiek kérdése Azt tervezik, hogy a jövőben rendszeres csoportos összejöve­teleken foglalkoznak versek elemzésével és az irodalmi mű­sorokra készülnek fel. A „Pódium ’71’’ első össze­jövetelét november 25-én este hart órai kezdettel tartja. Ek­kor vers- és prózamondó estet rendeznek a jelentkező fiata­lok részvéteiével. Értékes könyveket kapnak a legsikere­sebben szereplők, az est célja mégsem valamiféle vetélkedő, inkább tehetségkutatás. — Virágos lett ismét a város főutcája. A városi kertészet a napokban piros, fehér és sár­ga színű őszi virágokkal ül­tette be a virágtartókat. — Kérem, lenne szíves meg­mondani, honnan lehetne tele­fonálni? — állít meg egy já­rókelő a Rákóczi úton. —■ A Délibáb cukrászda mel­lett van a nyilvános telefon- fülkénk! — igazítom útba nagy büszkén a kérdezőt. Büszkeségem abban a perc­ben elmúlt: ugyanis a modern utcai készüléken csak a kagy­lótól megfosztott zsinórvég himbálódzott szemérmesen. Az se jár jobban, aki a vas­útállomás várócsarnokából aikar telefonálni: itt is néma­sápra ítéltetett a berendezés. Szűk torkán nem ment le a kabátgomb és más oda nem il­lő tárgy, melyeket tantusz he­lyett gyömöszöltek a készülék­be. A posta ígérete: hamarosan megjavítják mind a két készü­léket — az idén már nem elő­ször... Cs. I. Lesz-e több, és főbb kenyér? JÁSZKARAJENŐN MÁR VAN — Vlan mit a tejbe apríta­ni a jászkarajenőieknek — mondogatják egy kis irigyke- déssel a ceglédiek. Van ám, mert olyan kenyérboltot kap­tak, hogy megállná az a he­lyét a városban is. A kenyér­bolthoz sütőüzem készült. Rá­adásul olyan jól megépítet­ték, hogy ha háromszorosára növekedne az igény, hát azit is kielégítenék kenyérből. De még milyen jó kenyérből. a jaszKMrajenői sütöde és szakbolt a Ceglédi Sütőipari A Ceglédi Állami Tangazdaság sertéstenyésztése igen jelentős. Telepükről hazai és külföldi piacokra egyaránt szállítanak. « Foto: Apáti-Tóth Sándor Vállalat büszkesége. Elöterve- zéssel készült, hosszú évtize­dekre biztosítja az ellátás zökkenőmentességét. Igazán szép dolog, hogy a járási szék­helytől távol ilyen pompás intézmény segít a lakosság el­látásában. De mi lesz az, ami a ceglédiek kenyérgondját enyhíti? Ne tagadjuk, ilyen előfordul. Főleg a kettős ün­nepek előtt és a hétvégeken. A kenyérgyár korszerűsíté­séről, bővítéséről már több íz­ben beszámoltunk. Most Ke­resztes Bálint, a ceglédi vál­lalat műszaki vezetője újabb eseményről adott tájékozta­tást Cegléden közismert és ked­velt bolt a Kossuth Ferenc utcai, ahol saját süitésű ke­nyeret is árusítanak. A házi­kenyér jellegű kisüzemnek nagy becsülete és népes vevő­tábora van. A negyedik öt­éves terv időszakában a száz­éves Kossuth Ferenc utcai üzem és bolt helyébe korsze­rű kisüzemet, szakboltot és irodaépületeit létesítenek. Az új létesítmény költségterve mintegy 5 millió forint, ennek felét a megyei tanács adja az üzem kialakításához és a vá­rosi tanács is jelentős segítsé­get nyújt. Az új sütőüzem gázfűtésű lesz — hiszen a gázvezeték már elkészült. Kapacitása na­pi 2,5 tonna kenyér lesz, az előrelátó tervezés jóvoltából. A Pest megyei Sütőipari Vál­lalat, melyhez a ceglédi is tar­tozik, mintegy 50 millió fo­rintot fordít tervei szerint a negyedik ötéves terv idősza­kában. üzemeinek korszerű­sítésére, a termelékenységnö­velésére, a minőség javításá­ra és a szakemberképzésre. E. K. „Itt van az ősz, itt van újracc A HŰVÖS NOVEMBERI ALKONYON erélyesein kopogtattak Könczei Nagy Ádám ceglédi evangélikus kántortanító szúette, öreg ajtaján. Egy kis, vékonyka, varkocsos szolgálólány nyitotta meg a zárat. — Kit tetszik keresni? — kérdezte meglepődötten a cselédke azt a lengő köpönyeges, bajuszos és gyér ajaksza­kállas fiatalembert, akit a szélfújta kü­szöbön talált. — Könczei Nagy Ádám rektor ura­mat! — hangzott a válasz. — Itthon va­gy on-é? — Igenis, instálam, a tekintetes úr éppen idehaza vagyon! — No, lelkem, jelentsd meg néki, hogy egy régi barátja szeretné színről színre látni! A leány eltűnt az öreg hajlék belse­jében. A malaclopót viselő idegen nem lépett be, hanem %gő szemmel, türel­metlenül várakozott. Egy gondolatnyi idő múlva már jött is a sudármagas rektor. A két ifjú egymásra bámult. — Nos, iskolamester uram, rám is- mersz-é? Pillanatnyi csend, csak a novemberi szél dudorászása hallatszott. — Az áldóját neki...! Te vagy az, Sándor? — Testestül, lelkestül, amice! — Honnét s merről jöttél, szerelmetes b&rátom? — kérdezte a rektor, miköz­ben szinte a karjaiban vitte befelé a vendéget. — Sárkány Samutól jöttem, Pilisről. Három álló napig ott tartózkodtam ná­la, a papiakban. így is alig akart őtisz- telendősége elbocsátani! Csakhogy ami­kor megtudtam tőle, hogy te itt vagy kántor meg iskolamester Cegléden, nem türtőztethettem magam tovább, s útra kerekedtem hozzád. — Boldoggá tettél, Sándor, hogy föl­kerestél! Még jó, hogy selmeci közös iskolatársunk, Samu, szóba hozott en­gem előtted. Hiszen már tíz esztendeje is vagyon annak, hogy láttalak ... — De hallani tán csak hallottál ró- lom néha napján? — Ne tréfálkozzék kend, domine Pe­tőfi! — nevetett a rektor. — Alig hi­szem, hogy akad valaki széles e hazá­ban, aki nagy poétánkról, a pesti már­ciusi fiatalok vezéréről ne hallana szin­te naponta! VENDÉG ÉS HÁZIGAZDA rövidesen terített asztalnál ültek a pipafüstös, mestergerendás szobában. Vidáman pattogott a tűz a kályhában, és fogyott a szalonna meg a kolbász, amit Erzsók, a kis szolgáló mázas cseréptányérban tett a férfiak elé. Már a bornál tartot­tak, s talán éppen a harmadik pohár­nál, amikor a rektor így szólt: — Kérlek, barátom, tiszteld meg e hajlékot azzal, hogy felolvasod egy köl­teményedet! Biztosan akad a tarsolyod­ban. — No hallod?! — nevetett a költő, és előrántott sebtiben egy sűrűn teleírt pa­pírlapot kis kézipoggyászából. — Hallgasd hát, amice! A rektor áhítatoson Sándort nézte, aki ültében máris szavalni kezdett a lobo­gó gyertyák fényében: „Itt van az ősz, itt van újra, S szép mint mindig énnekem. Tudja Isten, hogy mi okból szeretem? De szeretem. Kiülök a dombtetőre. Innét nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló levelének lágy neszét...” Könnybelábadt a gyönyörűségtől a házigazda szeme. — Hol írtad ezt a fenséges költe­ményt, Sándorom? — hangzott a kíván­csi kérdés. — Néhány hete Erdődön, odafent Szatmárban... De egy kicsit átsimítot­tam a minap Sárkányéknál, Pilisen. A VERSET követően a hazai állapo­tokról esett szó, a szabadságharcról. — Innét majd hová-merre tart poéta- ságod, miután jól kipihented nálam magad? — Rövidesen talán a csatamezőn le­szek! — hangzott elgondolkozottan. — Hiszen katona volnék. Ilyen formában is szüksége vagyon ma rám a hazának! — Ez igaz, de a te életed, drága, édes barátom! A csatamezőn olcsó az ember­élet. Petőfi nem kockáztathat. Te in­kább írj, buzdíts, lelkesíts tehetséged által. Ez légyen feladatod! — Nem úgy a’, cimbora! — nevetett szilajul a költő. — Dehogy ülök én a babérjaimon! Hiszen így is sokan azt híresztelik felőlem, no, persze, az el­lenségeim s az irigyeim, hogy nagyszájú vagyok, aki csak szóbeszéddel és ver­sekkel küzdők a honért, de karddal nem. Vagyis hogy vész idején megbú­jok gyáván a kuckóban, s onnét rikol­tok a hősiességről, a haza oltalmazásá­ról! No, hát nékem ebből elegendő, paj­tás, elhiheted! KÉSŐ ÉJFÉLIG beszélgettek, vitat­koztak. Petőfi másnap már hét határon is túl volt. S a jó barátok néhány hó­nappal később mint katonák találkoz­tak. Könczei Nagy Ádám iskolamester is vitéz szabadságharcos módján vereke­dett Kossuth zászlai alatt a császár el­len, s 1849. április X9-én mint Görgey hadnagya esett el Nagysallónál huszon­hét esztendős korában. Rakovszky József Síi ti ba vártak / T axigondok Ea is saalufiíiatás ! Két idős hölgy topongott tü­relmetlenül a Szabadság téren, a taxiállomást hirdető tábla alatt. Türelmetlenül, mert fél­órái ácsorgás után sem futott be a kockás kocsi. — Ne itt várjanak — szólt egy járókelő. — Jó helyen állunk — vá­laszoltak a hölgyek —, más­hol is ilyen a taxiállomás táb­lája. — Az igaz, de azért menje­nek csak be a MÁVAUT-iro- dába, ha nem akarnak itt ácsorogni estig! — hangzott az újabb jótanács. Velük tartottam éni is. — Ma nem lesz taxi — kö­zölte az érdeklődőkkel a szol­gálatban lévő forgalmista —, egész nap Budapesten van. A két asszony távozása után megtudtam, hogy nem ők vol­tak az egyedüliek, akiknek ha­sonló választ kellett adni, Ugyanis egyetlen taxija van a városnak, amellyel legrit­kábban a városiban lehet ta­lálkozni. Hol Budapestre, hol Jászberénybe vállal fuvart, a múlt hetekben napokig az or­szág különböző városaiban járt: a 4-es számú főútvonal Megnyílt az Régen várt esemény színhe­lye volt pénteken a ceglédi vasútállomás: az utazók előtt megnyitották a nagy előcsar­nok melletti tágas várótermet, melyben helyet kapott az építésének vezetőit szállította hivatalos útjukra. — Nem lenne jobb egy má­sik táblán jelezni, hogy itt is lehet érdeklődni taxi után? — Mi csak szívességből tá­jékoztatjuk a kocsira váró­kat. Közben megszólalt a telefon. A kórházból kellett volna egy gyógyult beteget hazaszállíta­ni. — Ma sokan kértek volna taxit, máskor napokig nem keresik. A gépkocsivezető in­kább vállal biztos fuvart a városon kívül, mint hogy itt várakozzon a bizonytalanra. Azért jó lenne valamilyen megoldást találni, ha már ta­xiállomással rendelkezünk, hogy a lakosság is igénybe • vehesse ezt a szolgáltatást. ★ A taxiállomástól pár mé­terre egy magánrendszámú, piros Moszkvics parkírozott, több mint egy órája. Vezető­je jó vastag könyvet olva­sott. Időnként ki-kinézett az ablakon — a taxiállomás fe­lé. Sürgős útjára — valószínű — szívesen elvitte volna a ta­xira hiába várakozókat. Cs. I. új váróterem Utasellátó büféje is. Az épület másik szárnyában most lezárt kultúrváróhelyiséget, tataro­zás, alakítás után, jövő év ele­jén bocsátják az utazóközönség rendelkezésére. BIRKÓZÁS Kelet-férüleii bajnokság — ceglédi sikerrel Szolnokon rendezték meg a Kelet-területi serdülő bir- kózóbajnokságot kötött és szabadfogásban. Pest, Szolnok, Hajdú és Szabolcs megye több mint 100 versenyzője indult, közöttük 14-en a Ceglédi VSE színeiben. A bajnokság első három helyezettje bekerült a ma­gyar serdülő döntőbe, amely­re Budapesten kerül sor. A ceglédiek a várakozásnak megfelelően, kitűnően szere­peltek, mindössze két fiatal, Surmann András és Tokaji Béla nem tudta kiharcolni a továbbjutást. Eredmények: kötöttfogás­ban: 42 kg-ban: 1. Vasas Fe­renc, 45 kg-ban: 1. Korpácsi János, 49 kg-ban: 2. Madaras Péter, 62 kg-ban: 3. Reznák István, 72 kg-ban: 1. Zimba Tibor, 2. Pálinkás Miklós, 78 kg-ban: 2. Sárközi Imre. Szabadfogás!an: 42 kg-ban: 1. Halmi György, 42 kg-ban: 1. Esze István, 3. Csáti Pál, 57 kg-ban: 3. Jurászik Béla, 67 kg-ban: 3. Kosa Miklós. összetett csapatversenyben: 1. Ceglédi VSE, 2. Debreceni Sportiskola, 3. Szolnoki MÁV. U. L. KOSÁRLABDA Nagy harc a ceglédi rangadón A legutóbbi fordulóban a két ceglédi csapat mérkőzött a me­gyei bajnokság keretében. Kossuth Gimnázium—Mező- gazdasági Technikum 59:53. Kossuth Gimnázium: Kárte­szi, Czéma, Hörömpő, Zsen- gell-ér, Győré, Jónás, Czinege, Végh, Reggel, Ecseri, Füle. Technikum: Báldos, Ördög, Csepregi, Gyenesei, Kovács, Betz. A technikum 41:32, majd 48:38-ra vezetett. Ezután a gimnázium egymás után , 13 pontot ért el, s át is vette a ve­zetést. A hajrában már fel­váltva estek a kosarait. Szoros, 1 nagy küzdelmet hozó mérkő­zésen a gimnázium a vártnál kisebb arányban szerezte meg a győzelmet. A nőknél a Kossuth Gim­názium mérkőzés nélkül 2:0 arányban győzött, a technikum nem állt ki. U. L. Köszönetét mondunk rokonaink­nak, ismerőseinknek és jó szom­szédainknak, akik szeretett jó férjem, édesapánk, nagyapánk és testvérünk: id. Farkas Zsigmondi temetésén megjelentek, részvétük­kel nagy bánatunkban osztoztak* sírjára koszorút, virágot helyez­tek. özv. id. Farkas Zsigmondné , és a gyászoló család. CEGLÉDI APROHIRDETESEK A ceglédi Török János Mezőgazdasági Tech­nikum és Szakközép- iskola (Széchenyi út 16.) fűtőt felvesz. Eladó Ugyer I. dűlő­ben 800 n.-öl szőlő, jó lakóépülettej. Ér­deklődni lehet: Szép utca 62. alatt. Ceglédi Utasellátó azonnali belépésre ke­res kézileányt. MÁV, Resti. MÁV-nyugdíjasok fi­gyelmébe ! MÁV­nyugdíjasok sürgő­sen vigyék ki a MÁV arcképes igazolvá­nyukat, úgy a saját, mint' családtagjaikét is Szabó Istvánné elvtársnőhöz. Reggel 8-tól 12 óráig. Rekord kályha eladó. Fecske utca 3. szám. Eladó GŐZ dűlőben 900 n.-öl szántó, 500 n.-öl szőlő, épület, kút van. Érdeklődni: Bé­li-0 11*00 d. S7íSrfl. Isim»«.» Ui.Cci U. ői-údl alatt 110 n.-öl porta eladó. Értekezni le­het szombat és vasár­nap __________________ Im port mély gyer- gyermekkocsi eladó. Vak B'-'ttván u. 15. sz. Ponarész szabad kéz­ből eladó. Lövész ut­ca 1. 2/7-es része. Ugyanitt 2/7 ház ré­szére árverést hirde­tünk november 12-én, Járásbíróság végre­hajtó irodájában, 11 órakor.________________ Pi nce 5x10 méteres,, kiadó. Kazinczy u. 13. Ház eladó, összkom­fortos, garázsos, be­költözhető. Ságváry Endre utca 6. (volt Kút utca). Külön bejáratú kis méretű bútorozott szoba kiadó. Cegléd, IV., Dobó utca 10/a. Zöld halom ban 972 n.-öl szőlő eladó. Is­kola dűlő 57. Érdek­lődni : Cegléd, XIV., Kenderföld 5.- Vig Pál. Bútorozott szoba igé­nyes férfi részére ki­adó. Cím a Ceglédi Nyomdában. Pianínó áron alul el­adó. Cegléd, Dózsa György utca 3. Azonnal beköltözhető ház eladó. Cegléd^ Mária utca 20, i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom