Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-10 / 265. szám

1971. NOVEMBER 10.. SZERDA «JT HEGYEI kJCírtap FEGYELEM ÉS MUNKAERKÖLCS A fsz-tagság politika: arculata Tapasztalatok a ceglédi járásban A téma, amit nemrégiben tűzött napirendre az MSZMP Ceglédi Járási Bizottsága, sok ezer embert érint: a járás 19 termelőszövetkezete tagságá­nak eszmei-politikai fejlődé­sét, a munkához és a közös tulajdonhoz való viszonyát, általában azt a — lassúnak tűnő, mégis letagadhatatlan — szemléleti változást, ami az utóbbi öt esztendőben vég­bement. Mozgalmas évek Az 1966-tól 1970-ig tartó Időszak nem szűkölködött fon­tos gazdasági-politikai ese­ményekben: elekor ült össze az MSZMP IX. kongresszusa, megjelent az új termelőszö­vetkezeti és a földtörvény, be­vezették az új gazdaságirá­nyítási rendszert, és megtar­tották a párt X. kongresszu­sát. Az említett események kivétel nélkül kedvezően ha­tottak a termelőszövetkezetek fejlődésére, meggyorsították anyagi gyarapodásukat, elő­nyösen befolyásolták a tsz- ÍBgság munkamorálját. Kevesebben — többet A ceglédi járás tsz-einek a 01. ötéves tervben elért di­namikus fejlődését ilyen szá­mok tanúsítják: az 1966-ban agy tagra jutó bruttó terme- ijési érték 1970 végére több mint kétszeresére, 101 810 fo- üintra növekedett, miközben a dolgozó tagok száma öt év alatt 7416-ról 6548 főre csök­kent. A termelőszövetkezetek iránti bizalom megszilárdu­lásának, a munkahelyi köz­érzet javulásánalc jeleként, az agy főre jutó, évente ledolgo­zott munkanapok száma 180,6- ről a múlt év végéig 226-ra, járási szinten 1,34 millióról 1,48 millió munkanapra emel­kedett. A fegyelmezettebb, jobb munkának nem maradt el az eredménye: 13 406 forintról üt év alatt 19 365 forintra nö­vekedett az egy dolgozó tagra jutó évi részesedés járási át­laga Valamennyi közös gaz­daságban rendszeressé vált a részesedés és a munkabér ha­vonkénti kifizetése, s ennek összege mindinkább megkö­zelíti az ipari munkások havi bérét. Az anyági ösztönzés, a javuló kereseti lehetőségek hatására nemcsak megállt a fiatalok átáramlása az ipar­ija. de több tsz-ben — így a «semői Üj Életben, az albert- irsai Szabadságban, a törteli Aranykalászban, a dánszent- miklósi Micsurin tsz-ben — a visszaáramlás is megindult. Fiatalok a mezőgazdaságban Ez a visszaáramlás, a tsz- tagság „fiatalodása” a pozi­tív hatások mellett figyelmez­tető problémákat is hozott magával. Ilyen például a fia­talok idegenkedése a növény- termesztéstől, az úgynevezett »gyalogmunkától”. Amilyen szívesen sajátítják el a külön­böző erő- és munkagépek, ön­tözőberendezések kezelését, annyira húzódoznak a szántó­földi munkától. Ez a helyzet is sürgeti a növénytermesztés teljes gépesítését. A másik probléma a traktorosoknál fellépő foglalkozási ártalom, munkaköri betegség, ami fel­tétlenül megérdemli az egész­ségügyi szakemberek külön­leges figyelmét. „bocsánatos bűn"! A munkamorál erősödésé­vel együtt járt a munkafegye­lem javulása a szövetkezetek­ben. Az anyagi ösztönzés mel­lett ebben nagy szerepe volt a tsz-pártszervezetek nevelő­felvilágosító munkájának és a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom emberfor­máló hatásának. Persze, akad még fegyelme­zetlenség, késés, hiányzás, s ennek oka legtöbbször az it­tasság. Csakhogy, amíg ré­gen ez „bocsánatos bűnnek” számított, ma már egyáltalán nem az: anyagi, erkölcsi szankciókat von maga után! örvendetes, hogy mind több helyen tekintik az anyagi meg­torlással egyenértékűnek a közvélemény elítélő állásfog­lalását, a brigád erkölcsi íté­letét. Nem ilyen megnyugtató a helyzet viszont a fegyelme­zetlenségek, a hibák feltárásá­nál; a legtöbb szövetkezetben úgy vélik, hogy ez kizárólag a vezetőség, illetve az ellen­őrző bizottság dolga ... A munkaerkölcs, a munka­morál erősödése megmutatko­zik a közös vagyon védelmé­ben is. Mindinkább kivész a ..vigyük, hiszen úgyis minden a miénk!” szemlélete, s ha mégis megdézsmálja valaki a közöst, a kollektíva egységes ítéletével kell szembenéznie. A munkaverseny, a szocia­lista brigádmozgalom ebben az utóbbi öt évben nőtte ki a „gyerekcipőt”, kezdte mind­jobban betölteni hivatását. Kézzelfogható haszna mellett — hozzávetőleg 6—8 százalé­kos termelési értéknövekedést eredményez évente a járásban — felmérhetetlen az az ered­mény, amit a kollektívák meg­szilárdításában, a tudatformá­lásban jelent. A szocialista bri- gádmozgalom különösen érté­kes, példamutató eredménye­ket hozott a dánszentmiklósi Micsurin és az abonyi Ságvári Endre termelőszövetkezetben. Példájuk nyomán a többi tsz- vezetőség és pártszervezet is igyekszik emelni a mércét, megszigorítani a feltételeket a megtisztelő cím odaítélésénél. Ilyen, fokozott követelmények mellett is 101 termelőszövet­kezeti brigád nyerte el a szo­cialista címet 1970-ben a ceg­lédi járás termelőszövetkeze­teiben. Megbecsülik a tudást A tudományos-technikai for­radalom hatása a mezőgazda­ságot sem kerülte el. Közvet­lenül is jelentkezilc, a terme­lésben, a javuló gazdálkodási eredményben és közvetve is, az emberek gondolkodásmód­jában. A szakmai ismeretek gyarapodása — amelyet a gaz­dasági és pártvezetés tudato­san igyekszik elősegíteni — idővel felkelti az igényt a világ jobb megismerésére, az általá­nos műveltség és a politikai tájékozottság fokozására. A tsz-pártszervezetek szám­beli erősödése, növekvő aktivi­tása, világos eszmei-politikai állásfoglalása az időszerű kér­désekben, pozitív irányban be­folyásolja az egész tsz-tagság közvéleményét. A kommunis­ták agitációs-propaganda mun­kája nagymértékben hozzájá­rult a párt és a kormány poli­tikájának megértetéséhez, mozgósított a párthatározatok, kormányrendeletek végrehaj­tására. Megnöveikedett a szel­lemi tőke rangja., becsülete a termelőszövetkezetekben. He­lyenként még tapasztalható ugyan némi elfogultság a gaz­dasági vezetők körében a szak­mai képzés javára, de egyre több azoknak a száma, akik felismerik az ideológiai kép­zettség fontosságát: évről évre többen tanulnak a marxista— leninista esti középiskolákban, illetve egyetemeken. A tulajdonviszonyokban be­következett, mélyreható válto­zások a tudatban is mindin­kább tükröződnek. Realizáló­dik végre az az alapigazság, hogy a szocialista termelési vi­szonyok — szocialista munka­morált követelnek. E morál alapjai már mindenütt meg­vannak. Erősítésük, szélesíté­sük az elkövetkező évek fel­adata. Nyíri Éva Jól halad a zártkertek rendezése A MÉM miniszteri értekezlete A zártkertek rendezésével foglalkozott kedden a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszteri érte­kezlete, amely megállapította, hogy a munka a megyei taná­csok végrehajtó bizottságai által megállapított tervek sze­rint jól halad. A legtöbb me­gyében 1972 végéig, néhány megyében pedig legkésőbb 1973-ban befejeződik a zárt- kertrendezés, amely — mint ismeretes — lényeges feltéte­le az 1968-ban hatályba lé­pett földtörvény végrehajtá­sának. Ez a törvény foko­zott védelemben részesíti az állampolgárok személyi zárt­kerti földtulajdonát, amely­nek tulajdoni és használati vi­szonyait a végrehajtás feltéte­leként több mint 186 ezer hektáros területen (323 ezer holdon) rendezik. TELJESÍTETTÉK Magony András és Vejmot Antal, a tököli Petőfi Tsz lánctalpas traktorainak ve­zetői a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordu­lója tiszteletére vállalták, hogy november 7-re befeje­zik mintegy ezer holdon a mélyszántást. ígéretüket tel­jesítették, 50 cm mélyen for­gatták meg a talajt a jövő évi kukoricavetés alá. A tsz veze­tői is elégedettek a munká­val. Mikor lesz fluoros fogpaszta? Ankét a fogászati hónap alkalmából Az Egészségügyi Miniszté­rium Egészségügyi Felvilágosí­tó Központja a fogászati hó­nap alkalmából ankétot rende­zett a sajtó számára. Ez alka­lommal több érdekes előadás hangzott el. Dr. Schrantz Dé­nes egyetemi tanár a foghiány egészségügyi ártalmairól be­szélt. — Rövid időn belül pótolni kell a kihúzott fogat, mert az üres helyek mellett le­vők helyzete megváltozik és ennek következtében a rágás sem lesz megfelelő. Ennek pedig komoly emészté­si zavarok, sőt betegség lehet a következménye. Dr. Kovács Zoltán, a fővá­rosi gyermekfogászati központ igazgatója, a budapesti fog­beteg gyermekek statisztikai adatait ismertette, megjegyez­ve, hogy vidéken, ahol ilyen statisztika nincs, a helyzet aligha lehet jobb. Budapesten a 3—4 éves gyermekek 44 százaléká­nak, a 4—5 évesek 76, és az 5—6 évesek 83 százalé­kának szuvas a foga. — A tej fogra is szükség van az emésztésnél, ha szuvasak, azokat is kezelni kell — álla­pította meg. Dr. Czukor József, a a Központi Stomatológiai In­tézet főorvosa sürgette, hogy vidéken is szervezzenek a fő­városihoz hasonló gyermekfo­gászatokat. A Kozmetikai és Háztartási Vegyipart Vállalat jelenlevő képviselője arról adott tájé­koztatást, hogy a fogpaszta használata örvendetesen egyre jobban terjed. Tavaly a vállalat 100 va­gon pasztát gyártott, idén már 120-at, mert ennyire növekedett a szükséglet. Közölte továbbá, hogy a válla­lat elkészítette a fogorvosok által a fogínysorvadás meg­előzésére sürgetett fluoros fogpasztát, amit azonban egye­lőre nem hozhat forgalomba. Hosszabb ideje tárgyalnak ugyanis a Belkereskedelmi Mi­nisztériummal az új fogpaszta árának meghatározásáról. FEJLESZTÉSRE 115 MILLIÓ A közúti járműgyártásban fontos feladatokat ellátó Cse­pel Autógyár a negyedik öt­éves tervben nemcsak a szi­gethalmi törzsgyárat bővíti, korszerűsíti jelentős mérték­ben, hanem a szeghalmi gyár­egységet is, amely az 1971— 1975 közötti években közép­üzemmé fejlődik. A már ma is termelő szeghalmi gyáregység a tervidőszakban 115 millió forint beruházással Békés me­gye egyik új ipari bázisává válik. A fejlesztésre fordítan­dó összegből 95 milliót a Cse­pel Autógyár, 20 milliót pedig a Békés megyei Tanács fedez. E jelentős pénz lehetővé teszi, hogy a ma 330 főt foglalkozta­tó gyáregység 1975-ben már 1100 embernek adjon kenyeret, s termelési értéke meghaladja a 300 millió forintot. Uszályok és jégiöíők A Magyar Hajó- és Daru­gyár balatonfüredi gyáregysé­gében a napokban átadtak egy 500 tonnás kavicsuszályt a Folyamszabályozó és Ka­vicskotró Vállalat megrende­lésére. Ezt két hét múlva egy újabb és ez év végéig még két hasonló nagyságú uszály átadása követi. Ezek az uszá­lyok a Dunán teljesítenek majd szolgálatot. Befejezés előtt áll két, egyenként 300 lóerős jégtörőhajó építése is, amelyet az Országos Vízügyi Hivatal megrendelésére ké­szítenek. SZÓVIVŐK v: K ezdjük kétkedéssel: szükség van-e egyál­talán szóvivőkre, hi­szen a hatalmat birtokló és gyakorló osztály képviselői ott vannak minden fóru­mon, s minden lényeges kérdésben érvényesítik, ol­talmazzák az osztály — s vele a társadalom — érde­keit Valóban. Ám a sokat emlegetett mindennapi élet, a hétköznapok nemcsak lé­nyeges, azaz az osztály egé­szére kiterjedő kérdésekből állnak. Sőt! Napról napra ezernyi apró ügy adódik, s ezek helyben, a szűkebb kollektíva körében nagy dolgokká nőnek, bár orszá­gos jelentőségük nincsen. Szükség van-e ilyen ese­tekben szóvivőkre, a mun­kások véleményének, állás­pontjának tolmácsolóira? Kétkedés nélkül felelhe­tünk igennel. S a szóvivői szerepet legjobban azok tölthetik be, akik társaik bizalmából kapott tisztsé­gük ellátása közben nem­csak értesülnek mindarról, ami a munkahelyen törté­nik, hanem — ahogy azt mondani szokták — saját bőrükön is tapasztalják. Tisztségük szerény, szere­pük nagy. Sokan vannak. Több, mint nyolcezren a megyében. Szakszervezeti bizalmiak. A számokba foglalható valóság megnyugtató. Évről évre nőtt a megyében a szervezett dolgozók serege, s túlhaladta a 160 ezret. Az év elején lezajlott válasz­tások során nagy volt az aktivitás, s míg 8018 bizal­mi társai szavazata alapján elnyerte tisztségét, 22 ezer felszólaló fejtette ki véle­ményét a szakszervezeti munkáról, a termelési problémákról. A számok azonban nemcsak megmu­tathatnak, hanem el is rejt­hetnek lényeges tényeket, így például azt, amit a Szakszervezetek Országos Tanácsának jelentése a szakszervezetek XXII. kongresszusára így fogal­mazott meg: „ .. .viszonylag lassabban fejlődtek a tag­ság közvetlen részvételét biztosító demokratikus fó­rumok”. Ahogy a lehetsé­gesnél szerényebb a hala­dás a munkások szóvivői­nek, a bizalmiaknak a meg­becsülésében, meghallgatá­sában is. Igaz, többségük már nem „bélyegárus”. Ára még nem is igazi szóvivő. Ennek sok oka van. L étrejött és erősödik a partneri viszony a gazdasági vezetés és a szakszervezeti bizottsá­gok között — állapították meg a Szakszervezetek Pest megyei Tanács vezetői, az újságíróval beszélgetve —, de ugyanez még hiányzik az alsóbb szinteken, az osz­tályok, műhelyek esetében. S mintha mondandójukra rímelne, a kérdésre, mi a szakszervezeti munka erő­sítésének legfontosabb teen­dője, azt válaszolta az Egyesült Izzó TV Képcső és Alkatrészgyára szakszerve­zeti bizottságának titkára, hogy az osztály- és mű­helybizottságok, s a bizal­miak tevékenységének tar­talmasabbá tétele. Amihez persze nem elég az egyik ol­dal hajlandósága. Az is kell, hogy az osztály- és üzemvezetők, a részleg- és művezetők megértsék és igényeljék a szakszervezet tisztségviselőinek közremű­ködését, hogy ne kizárólag a hatalom útján, hanem a demokratizmus és a hata­lom összhangjának megte­remtésével létrehozott kö­zös úton járjanak. Nem lehet mindig és mindenben demokratikus módon előkészíteni a dön­tést, s nem is szükséges. Ám ennek a fordítottja is igaz: egy sor dologban csak akkor lesz helyes a döntés, ha meghozatal előtt a véle­mények sokaságát hallgat­ták meg, elemezték, ha a döntést ugyan egy ember, vagy egy testület mondja ki, de sok ember, több tes­tület érzi a magáénak, hi­szen részese volt formálá­sának. Az üzemi demokra­tizmus leglényegesebb té­nyezője ez, mert hiába a forma, ha hiányzik a tarta­lom. Fölösleges összehívni a bizalmiakat, ha csak kész tényeket, tennivalókat kö­zölnek velük. Kárba veszett idő a vállalati szakszerve­zeti tanács ülése, ha ott ugyanígy zajlanak a dol­gok. Márpedig sok helyen ez történik, főként a nagy- vállalatok — a több gyár­egységgel működő ipari egységek — esetében. A bizalmiakat akkor „mozgó­sítják”, amikor szorult helyzetbe került a gyár, túlórázni kell, vasárnapi műszakot tartani, s így to­vább. Nosza, egyszerre „kedves szaktársam” lesz a bizalmi még a vezérigazga­tó számára is, csakhogy csatasorba álljon, s győzze meg társait. Igaz ez is a bi­zalmiak feladatai közé tar­tozhat, de miért csak ilyen­kor jut eszébe a vezetőknek a bizalmiak testületé? Miért néni kérték akkor is a véleményüket, amikor se­regnyi jele volt a szerve­zetlenségnek, a kapkodás­nak? Miért nem hallgatták meg véleményüket az új technológia bevezetése előtt, az anyaghiány miatti szervezés melléfogásairól? U gyanabból a szájból hol hideget, hol me­leget fújni, nemcsak erkölcstelen, de a tartós eredmények föladása is. Ahol csak „tűzoltásra” kel­lenek a bizalmiak, ott fo­kozatosan lelohad a kezde­ményezőkedv, elsorvad a munkát segítő bírálat, csu­pán öltözői beszélgetések témája lesz a jó észrevé­tel, javaslat. Igaz, küzdeni lehet és kell is ez ellen, de nehéz, nagyon nehéz ott szóvivőnek lenni, ahol a fül hallani, a szem látni nem akar. Az tehát, hogy a szakszervezeti bizalmiak valóban betölthessék szere­püket, nemcsak rajtuk, s elsősorban nem rajtuk mú­lik. Hanem valamennyi tár­sadalmi szervezet tevé­kenységén, igényességén, a gazdasági vezetők szemlé­letén és magatartásán, a közösség egész légkörén. Akik vállalták a szóvi­vői szerepet, azok túlnyo­mó többsége a lehető leg­becsületesebb módon igyek­szik ellátni feladatát. A párbeszédhez azonban ket­ten kellenek! Nos, az egyik oldalon ott sorakozik több mint nyolcezer partner, vé­lemények, észrevételek, bí­rálatok és javaslatok regi­mentjével, közös dolgaink javát, bajaink orvoslását szolgálva. Szóvivői rangjuk, szerepük fontossága arra kötelez mindenkit, aki csak illetékes benne, hogy meg­hallgassa és megértse, mit tolmácsol társai nevében a munkások szóvivője, s hogy a megértést kövessék, bizo­nyítsák a cselekedetek. Mészáros Ottó Tanácskoztak a belkereskedelem fiatal szakemberei Kedden rendezte meg első széles körű eszmecseréjét, a Technika Házában, a belke­reskedelmi fiatal szakemberek bizottsága. A fórumot a Ha­tékonyság a belkereskedelmi vállalatoknál címmel tartot­ták meg, összesen 104 üzem és vállalat képviselőinek rész­vételével. Tíz előadásban is­mertették a legaktuálisabb problémákat, beszéltek az elő­adók többek között a belke­reskedelmi munka hatékony­ságának mérési módszereiről, az ehhez szükséges mutatók kiválasztásáról, a bérszabályo­zás rendszeréről és a reklám­tevékenységről. A tanácskozá­son részt vevő fiatal közgaz­dászok a témával kapcsolato­san elmondották tapasztala­taikat, észrevételeiket, s a kezdő szakember „friss” sze­mével elemezték a felvetett problémákat. 4 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom