Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

Örömhír a süly sápiaknak és az úriaknak Két műszakban süt a sülysápi péküzem Múlt szombaton, délelőtt 10 óra tájban meglátogattam a sütőüzem sülysápi mintabolt­ját. Nem akartán; hinni a sze­memnek, a polcok körös-kö­rül tele voltak kenyérrel. Más­kor ilyen időtájban kenyeret már nemigen lehetett kapni. Csupán öt percig tartózkodtam az üzletben, de e rövid idő alatt is több mint harminc vevő tért be. Kenyeret azon­ban egyik sem vitt magával. A betegesen sápadt, elfor­mátlanodott veknikről azon­nal látták, hogy azokat nem a sülysápi, hanem a gyömröi péküzemben sütötték — kö­szönték, nem kellett. Mint később megtudtam, azon a napon a boltból 132 kiló kenyeret küldtek vissza Gyömrőre, s még így is ma­radt hétfőre két hatalmas ko­sárral. Örömmel közölhetjük, a fent vázolt állapot már nem fog soká tartani. A sülysápi péküzem négy kemencéjét ugyanis átalakítják olajtüze­I lésűre, s ezzel áttérhet az üzem a két műszakra. Szük- j ség szerint naponta akár 35— i 40 mázsa kenyeret is tudnak sütni és Sülysápot, valamint Űrit teljes egészében ellátják friss kenyérrel. Vastag József, a péküzem vezetője még elmondotta: ezentúl nemcsak kenyeret, ha­nem zsemlét és kiflit is süt­nek, amit a gyermekek már reggel, iskolába menet meg­vásárolhatnak az üzletekben. Gazdagodik hamarosan a mintabolt áruválasztéka is. A közeljövőben túróstáskákat, buktákat, mazsolás kuglófokat, mintegy tízféle finom süte­ményt árusítanak. K. L. Bekapcsolódott a vietnámi takaróakcióba dr. Pauchly Gé- záné kezdeményezésére a ve- csési, Halmy-telepi vöröske- resztcs alapszervezet. Eddig három takarót készítettek. Kié lett a szőlő? Megkerült a mezsgyekaró A tulajdonos, telkeknek al­kalmas régi szőlőjét eladta. öten vették meg. Lelépték a telkek hosszát, aztán ki így, ki úgy használta. A tulajdo­nosok — köztük budapestiek — nyugodt hét végét kerestek és találjak itt, ástak, ültettek, pihentek. S hogy mindez még zavartalanabb legyen, elhatá­rozták, hogy bekeríttetik tel­keiket. Most már hivatalosan is felmérették a területet, s a járási földhivatal mérnöke 1969-ben leverette a mezsgye­karókat annak rendje és mód­ja szerint, pontosan a kimért helyeken. Igenám, de a szőlő­sor —. az egyetlen egy szőlő­sor — átkerült az egyik tulaj­donos telkéről á másikéra. „A szőlő az én telkemen volt ed­dig, s itt marad ezután is!’’, mondta amaz, és alkalmas időben, amikor a pesti szom­széd nem volt kinn, fogta a karót, és átdobta annak a tel­kére. „Hogy lehet keríteni — kér­dezte az odarendelt iparos —, ha nincs itt a mezsgyekaró?’’ Keresték, s megtalálták — a fű között. Nagy vita, nagy ha­rag lett ebből. Mert mégsem lehet, hogy kinn a bárány, benn a farkast, játsszon a szomszéd, s úgy vélje, .sze­mesnek áll a világ. A pesti tulajdonos a bírósághoz for­dult igazáért. A tásgyaláson a szomszéd tagadta, hogy a mezsgyekarót elmozdította volna a helyéről. Hogy hogyan került ki a föld­ből, azt ő ugyan nem tudja, de az biztos, hogy ahová szúrták, az nem a helye, mert a szőlősor őt illeti! A Mohori Járásbíróság helyszíni szem­lét rendelt eL A szemlén az egyik tulajdo­nosnak — az öt közül — eszé­be jutott, hogy a földhivatal által végzett mérésnél ő ma­ga is segédkezett és a méré­sek pontos helyén, a karók vo­nalában, a betonjárda szélét kissé leütötte. Emlékezete nem csalt, állítása beigazoló­dott. A mérés is igazolta, hogy a mérnök annak idején jó helyre verette le a karót. A szőlősorról a szomszédnak bi­zony le kell mondania, eddig is jogtalanul volt a birtoká­ban. Az ítélet mindezt hivatalo­san is megfogalmazta, hozzá­téve, a birtokháborítást bizo­lehet per­nyítékok híján nem megállapítani. Ezért a költségeket mindkét fél közö­sen viseli. F. G. MOHOMÍDÉKE VIDÁM EST GOMBÁN XIII. ÉVFOLYAM, 257. SZÄM 1871. NOVEMBER 2., KEDD TANÁCSÜLÉS VECSESEN Húszezer ember lakóhelyéért Tanácstagok klubja alakult — Elfogadták a működési szabályzatot A József Attila Művelődési Ház nagytermében rendkívüli tanácsülésein tárgyaltak meg a vecsési nagyközségi tanács működési szabályzattervezetét. A már előzetesen közreadott tervezet alapos ismeretében, illetve ennek kapcsán szóba került Vecsés szinte minden problémája. Szentpéteri László, Klotz Mihály, Várna Gergely, Fürsztenceller József, Jancsin Imre és mások szóvá tették, hogy tapasztalataik sze­rint a község életében végbe­menő változásokról nem eléggé tájékozott a lakos­ság. Szükséges lenne — mondották — jobban meg­ismertetni a tanácstagokat jogaikkal, kötelességeikkel. Ez utóbbi észrevételre Aczél Ferenc, a Hazafias Népfront helyi _ szervezetének titkára nyomban válaszolt. Valóban, a jogokat, kötelességeket nem Tarmlni soha nem késő Kékborítású tankönyvek, fü­zetek, ez napjainkban minden­napos látvány. Ha föléjük hajló diákot látunk, magától- értetődőnek találjuk. — Az Irányi utcai élelmi- szeripari iskolában tanultam. Néhány tized híján majdnem mindig ötös lettem. Ha akkor is úgy látom, point ma, jobban hajtottam volna, kitűnő is le­hettem volna. Érettségizni sze­retnék, érettségi után pedig tovább. Az idén a különbö­zetire készülök. El se tudom képzelni, hogy ,ne sikerüljön. A vállalat biztosan hozzájárul — mondja Kövesdi Irén, a vecsési, Bajcsy-Zsilinszky ut­cai vegyesbolt dolgozója. A boltvezetőt keresem. — A raktárban tessék meg­nézni, ott van. A tanulásról, a továbbtanu­lásról, a szakmai továbbkép­zésiről szeretnék vele beszél­getni, de szinte választ sem kell várnom, az elémtáruló kép mindent megmagyaráz. Egy felfordított ládán ül Guti Éva, „Évi néni”, mint egy tanár, fehér köpenyben, kezé­ben tankönyv, vele szemben valami alacsonyabb ülő alkal­matosságon két kékköpenyes kislány. — Iskolába készülnek, Pest­re, az Irányi utcába járnak. j Kikérdezem a leckét, azt aka- , rom elérni, hogy készüljenek. A két kékköpenyes kislány, Molnár Margit és Beitembeck Erzsébet, a közelmúltban kö­tött szerződést a ceglédi keres­kedelmi vállalattal. Az általá­nos iskola elvégzése után je­lentkeztek bolti tanulónak. Már túl vannak a próbaidőn, már ők is az Április 4. szo­cialista brigád tagjai, ök hív­ták ki jótanulási versenyre a vállalat ipari tanulóit. — Szeretném, ha nemcsak .4 Monori Járási Szolgáltató Ktsz kéri mindazokat, akik a vecsési tv-javitó részlegükben valamilyen készüléküket javíttatták, de még nem vitték el, hőgy november 15-ig - jogvesztés terhe mellett — írásban jelentkezzenek a gyömrői központban. a gyakorlatban, de az iskolai munkában is megállnák a he­lyüket., Ezért segítem őket. A vállalat minden eddigi tovább­tanulót támogatott, az után­pótlást maga neveli ki már évek óta. Én magam is tanu­lok. Ma már az élelmiszer­szakmában sincs megállás, hisz például az anyagismeret sem jelenti már csupán a sót, a paprikát. Én esti techni­kumba járok. A .mi műsza­kunkból mindenki tanul. minden tanácstag ismeri — mondotta —, nem mindegyi­kük ismeri a tanácstörvényt. Kilencvenöt tanácstag van Ve- csésen, részükre hozta létre a népfront a tanácstagok klubját. Állandó kapcsoieitotr tartanait itt egymással, a népfront prog­ramokat készít elő számukra, előadássorozatot hallgatnak gazdasági, politikai és jogi kér­désekről. Nagy István, a községi párt- bizottság titkára a tanácsi ön­állóság adta lehetőségekről és az ezzel járó felelősségről be­szélt. Szükséges, hogy minden­ki a maga munkaterületén érezze a felelősséget. „Az önállóság a tanács ke­zében van, s ezt erősíti meg a működési szabály­zat is. Mi, és csak mi va­gyunk felelősek Vecsésért, húszezer ember lakóhelyé­nek fejlődéséért. Hiányos a propagandánk? A leg­jobb propaganda a saját munkánk!” Boros András, a Pest me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága nevében köszöntötte a tanácsülést. Elmondotta, az el­hangzott felszólalások, s azok komoly, felelősségteljes hang­ja biztosítók arra, hogy a ta­nács eredményes munkája nyomán a tanács tekintélye tovább fog növekedni. Tulaj­donképpen a X. kongresszus határozatának valóraváltásá- ról van szó. Sima István, a járási hivatal titkárságának vezetője hang­súlyozta: a tanács a község parlamentje, rajta múlik, ho­SZOVA TETTÜK, VÁLASZOLTAK Meghosszabbítják-e a monori helyi járatot? Lapunk október 2-i számá­ban foglalkoztunk a monori helyi autóbuszjárat meghosz- szabbításának lehetőségeivel. Cikkünkre válaszolt a 20. szá­mú Autóközlekedési Válla­lat. „A cikkben ismertettek minden tekintetben megfelel­nek a valóságnak, hozzá kí­vánjuk azonban fűzni: a Fel­szeg bekapcsolása a jelenlegi helyi járat útvonalába nem oldható meg, több óikból. Egy­részt nem áll rendelkezésre .olyan megfordulást lehető­ség, ahol az autóbusz az uta-> sokkal együtt tolatás nélkül megfordulhatna. Ha volna is ilyen üzembiztos megforduló­hely, az eddigi utasokat hát­rányosan érintené, ha utazási idejük a felszegi kitérés miatt meghosszabbodna. A harmadik ok: a rövid fordulóidők miatt sok esetben nem volna lehető­ség a kitérőútvonal megtéte­lére. Hasonló a helyzet a ser­téshizlalda felé történő meg­hosszabbítással kapcsolatban is. Meg kell azonban jegyez­nünk, hogy a> helyi járat út­vonalába időközben a MEZŐ­GÉP Vállalatot bekapcsoltuk. Tekintettel arra, hogy 1972- re forgalomfejlesztésre válla­latunk egyetlen egy újabb autóbuszt sem ikap, a meglé­vőkre pedig feltétlenül szük­ség van a működő vonalak forgalmának ellátásához, a monori helyi forgalom bőví­tésére legkorábban 1973-ban kerül sor. A közlekedéshez szükséges előfeltételeket — megfelelő út, fordulóhely —, azonban a tanácsnak biztosí­tania kell, 1973. évi forgalom­fejlesztési tervünk készítése­kor, a jövő év folyamán a fen­tiekkel kapcsolatban érintke­zésbe fogunk lépni a nagyköz­ségi tanáccsal.” Két asszony piaci beszélgetéséből: — Látom, te bevá­sároltál már... — Megvettem, amit kellett. Te mit ve­szel? — Szilvát kere­sek. — Eltenni akarsz? — A, nem! Lek­várt akarok főzni — nevetve folytatja. — Az unokák valakinél megkóstolták, ízlett nekik. Most követe­lik, hogy én is főz­zek ... — Bizony, bi­zony ... Hogy ki­ment a divatból ez a régi szokás — így a UTÓN ÚTFÉLÉN másik. — Azelőtt olyan ház nem is volt, ahol ne főztek volna legalább egy üsttel... Egymás szavaiba vágva mesélnek ar­ról, hogy milyen nagy esemény is volt annak idején a lek­várfőzés. Bizony, reggeltől estig /cet- lett keverni a rézüst­ben rotyogó, kimago­zott szilvát. A meg­főtt lekvárt pedig tejesköcsögökbe, cse­répfazékba rakták. Evekig is elállt így. ★ Fiatal házaspár a buszmegállóban. — Te apu... — szól nyájasan a fele­ség —, láttam Pesten egy szép nadrág­kosztümöt ... Az asszony többet nem mond. (Minek is.) A férj ebből is megérti a ki nem mondott kérést, ha­sonló módon vála­szol. — Ha nyerünk a totón, akkor semmi akadálya... — Totón... totón! Ha arra várok, ak­kor nekem kell ját­szani — az asszony idegesen legyint. — Vagy nem emlékszel arra, amikor én is kitöltöttem egy szel­vényt?! A férj nagyonis jól emlékezhet, ép­pen ezért nem vála­szol. — No, nem emlék­szel? — megint az asszony. — Nekem nyolcasom volt, ne­ked csak hatosod ... Szótlanul szállnak fel a buszra. Jandó István gyan fejlődik a község. A ve­csési tanács eddigi működésé­vel már rangot vívott ki ma­gának, s ehhez a ranghoz mél­tóan kellett elkészítenie a mű­ködési szabályzatot i{. Ez si­került, elfogadását javaslom, mondotta. A működési szabályzatot a tanácsülés egyhangúlag elfo­gadta. Fekete Gizella ÍJ llői kórus a rádióban A zenei általános iskolák énekkarainak Szarvason ren­dezett országos bemutatóján nagy sikerrel szerepelt az ül­lői zenei általános iskola 40 tagú énekkara, Árvái Ilona karnagy vezetésével. Műsoru­kat a rádió hangszalagra rög­zítette. Költözik a gyermekrajz- kiállítás. Az OTP által rende­zett járási gyermekrajz-kiállí- tás Monorról Gyömrőre köl­tözik. A gyömrői úttörőházban november 2-től 7-ig áll a nagy- közönség rendelkezésére, na­ponta 8-tól 16 óráig. A szombat estét a gombaiak többsége nem a tv-készülék előtt töltötte, zsúfolásig meg­telt a művelődési otthon szín­házterme. Nem túlzunk, ha azt mondjük. óriási sikert arattak a vendég fővárosi művéizek. Hogyis ne lett volna siker, hi­szen megjelent élőben is a rá­dió népszerű Szabó-család so­rozatának Irénkéje, Balogh Er­zsi, a filmekből ismert Med- gyesi Mária; no és Kazal László. Éjjel fél 12-kor ért vé­get a műsor, s a vastaps még sokáig zúgott. (trőcsányi) MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: A keselyű vére. Mag­lód: Fekete angyalok I—II. Men- de: Légyfogó. Monor: Szerelmes­film. Nyáregyháza: Diploma előtt. Pilis: Az Abwehr ügynöke, üllő: Eper és vér. Vecsés: A játszma véget ér. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári Endre Üttörő- ház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig, gyermekrajz-kiállítás az OTP rendezésében, nyitva 8-tól -17 óráig, Mende, művelődési otthon: fotókiállítás, nyitva 16-tól 20 óráig. s iffl P I® O ■ R a T Monori győzelem Bagón Bag—Monori SE 1:3 (0:2) Nagy várakozás előzte meg a mérkőzést. A szurkolók és a játékosok számolgatták, ha Bag győz, akkor felzárkózik a 17 pontosok közé, ha Péteri győz (és Monor kikap), akkor Péteri kerül az első helyre. Nos, Monor megtartotta ve­zető helyét. ; Nem jelentett hátrányt az idegen pálya, Monor lépett fel kezdeményezőleg és egy­más után vezette támadásait. A hazai csapat szórványos le­futásokkal kísérletezett, de a monori védelem Kalocsával az élen, jól hárított. A 25. percben szerezte meg Monor a vezetést, Petries jó labdá­ját Déri helyezte a hálóba. To­vábbra is Monor veszélyezte­tett, a csatárok szabbnél- szebb támadásokkal közelítet­ték meg az ellenfél kapuját. A 35. percben egy jó átadás­ból isimét Déri volt eredmé­A gól után feljött a csapat, eredménytele­nyes. hazai nül. A második félidő is mono­ri támadásokkal kezdődött. Az 55. percben Bajkai vezette fel á labdát, magára húzott két védőt, majd leadásából a tisztán levő Zákó lőtt nagy gólt. A bagiak nem adták fel a küzdelmet, a félidő hátra­levő része az övék volt. Soro­zatos támadásaik nyomán a 80. percben szépítettek. Jó iramú, színvonalas mérkőzést láthatott a mintegy 500 főnyi közönség. Jók: Kalocsa, Déri, Simono- vics, Bajkai. Bagi ifi—Monori ifi 0:3. Járási: Monor II—Nyáregy­háza 4:4, 4:l-es monori veze­tés után egyenlített Nyáregy­háza. Bugyi KSE—Péteri 1:1. V. L Több is lehetett volna Gyömrő—Dabas 4:0 (3:0). Gyömrő, 150 néző. Vezette: Vándor. Gyér érdeklődés mellett ke­rült sor a mérkőzésre. Újdon­ság volt: Dohnál ismét já­tékra jelentkezett. A 3. perc­ben Kalász kapott jó labdát Kelétől, majd fordulásból a jobb sarokba lőtt. 1:0. Gyöm­rő támadott állandóan, a ven­dégek csak szórványosan ve­szélyeztettek. A 12. percben Kelé hat méterről hibázott, majd Rádi szöglete alig ment fölé. A 23. percben növelte Gyömrő előnyét. Dohnál ka­pott jó labdát, és kapásból — mintegy -25 méterről — nagy gólt lőtt a jobb felső sarok­ba. Elkedvetlenedtek a da- basiak. A gyömrőiek nagy akarással játszottak, de játé­kukba sok hiba csúszott. Sok volt a hibás átadás. A 30. percben Kalász 16 méterről lőtt és a labda a meglepődött kapus mellett a hálóba pat­tant egy fűcsomóról... 3:0. Szünet után a közönség várta és remélte a további gólokat, de sajnos nem így történt. Feltámadtak a daba- siak és csaknem végigtámad­ják a 45 percet. Gyömrő rit­kán jött fel, igaz, akkor gól­veszély alakult ki Dabas ka­puja előtt. A 63. percben Ka­lász szépen húzott el, de a 16-oson belül a dabaSi jobb­hátvéd buktatta. Tizenegye?! Dohnál nem hibázott. 4:0. Ugyanő került helyzetbe alig öt perc múlva, de közelről fölé lőtt. Alacsony színvonalú, de küzdelmes mérkőzésen a gyömrőiek javuló játékkal rukkoltak ki. A győzelem ará­nya még nagyobb is lehetett volna. Jók: Tóth K., Tóth J., Dohnál, Kalász, Lendvaij Bognár. Gyömrő ifi—Dabas ifi 0:1. Járási: Sülysáp II—Gyömrő II 3:3. (gér) ) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom