Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-07 / 263. szám
MST MtíCY 1971. NOVEMBER 7., VASÁRNAP Háromévi kutatás és előkészítő munka után Angliában létrehozták Európa legmodernebb, számítógéppel is felszerelt egészségügyi szűrőállomását. Az orvosi vizsgálatok eredményét a komputer dolgozza fel és értékeli, az ily módon gyorsan és pontosan kapott eredmények nagy segítséget adnak a betegségek gyógyításában, illetve megelőzésében. A vizsgálatra beutalt betegek először is egy azonossági számot kapnak; a továbbiakban ez kíséri őket végig a különböző osztályokon, vizsgálati helyeken, és ezt adják meg a számítógépek is. A 11 fő és kb. 30 mellékvizsgálatból álló sorozat — melyhez a többi között EKG, mellkasröntgen, bőr-, szem- és fülvizsgálat is tartozik — mindössze két órát vesz igénybe, a beteg várakozás nélkül, bizonyos program szerint halad helyiségről helyiségre. Az egyes leleteket rávezetik a beteg személyi kartonjára, s természetesen a számítógépbe is betáplálják. Ezek után a komputer közli az Összesített vizsgálati eredményt. A képen a fülvizsgálat, pontosabban a hallásvizsgálat folyamata látható, amit audiométerrcl végeznek. A vizsgált személyt tökéletesen hangszigetelt fülkébe ültetik a vizsgálat tar- tamár?, Rövid néhány év alatt elérhető áruvá lett az a készülék — az úri. képmagnó —, amely lehetővé teszi, hogy bárki, bármikor, tetszése szerinti műsort nézhessen saját tv-készülékének képernyőjén. A készüléket joggal tekinthetjük a magnetofon „testvérének”, hiszen azzal csaknem azonos módon működik, de a hanggá átalakítható jelek mellett elektromágneses képjelek is vannak a szalagon. Megfelelő tv-kamera birtokában bárki maga is készíthet később visszajátszható felvételeket a képszalagra, ugyanakkor kész műsorokat tartalmazó kazétták is kaphatók a külföldi üzletekben. Adás közben a kép bármikor megállítható, így egyes képek tetszés szerinti ideig nézlietők, illetve meg is ismételhetők. Egy lejátszóról több tv-készülékre is vezérelhető a műsor, aminek a képmagnóval való oktatásban van különös jelentősége. 1 A holnap autója Vannak, akik úgy vélik, hogy korunk autójának a modern légi járművek stílusát kell követnie. A General Motors szakemberei e szellemben építették meg az „Astro III” nevű modell prototípusát, mely csakugyan repülőgépre emlékeztet. Előrenyúló, csúcsos orra beborítja a háromkerekű jármű első futóművét. Két hátsó kerekét hajtja a motor, egy GM—Allison- 250-c 18 típusú gázturbina. Pilótafülkeszerű utastere két személy számára nyújt kényelmes helyet. Felfelé nyíló tetőajtajával meg keli alkudni az aerodinamikailag kedvező alacsony karosszéria érdekében. A „torpedó” tervezője a vezetőfülkében tv-képernyőt helyezett el, a vezető ezen látja, mi történik a járműve mögött. Kormánykerék helyett botkormánnyal irányítható a kocsi első kereke. Parkolási szempontból az „Astro III” aligha előnyösebb „hagyományos” társainál, annál inkább gyorsulás és sebesség tekintetében. E „szárazföldi repülőgép” még nem tekinthető sorozatgyártásra érettnek, de eljön az idő, amikor tökéletesített kivitelben megjelenik majd az utakon mondják a konstruktőrök. E C «NIKA Nagy óra - nagy múlttal A hagyománytisztelő angolok — annak ellenére, hogy 1968. február 18-án letértek a greenwichi középidő-számításról, igazodván a közeli európai fővárosok, időszámításához — helyén hagyták a Nemzeti Tengerészeti Múzeum kapuoszlopán levő órát, mely a középidőt mutatja. Korábban a múzeum épülete volt az otthona, az 1676-ban alapított híres Greenwichi Csillagvizsgálónak. Az órát — az első ilyen nagy méretű elektromos időmérő szerkezetet — 1852-ben szerelték fel mai helyére. Érdekessége, hogy számlapja 24 órás beosztású, tehát a kis mutató napjában csak egyszer jár körbe. A greenwichi középidő még ma is támpillére a hajózásnak, az asztronómiának, a meteorológiának. Nemzetközi megegyezés szerint mindezen tudományok számításaiban a Greenwichen áthaladó 6° délkört (és az ehhez kapcsolódó időt) veszik kiinduló pontul. Az „egyetemes időszámítás” alapjául szolgáló elméleti 0° délkör az órától néhány láb- nyira keletre húzódik. FIZIKAI NOBEL-DIJ '71 A hologram A sors különös iróniája, hogy az 1971. évi fizikai No- bel-díj kitüntetettjét, Dennis Gábort, vagyis Gábor Dénes magyar származású és világhírű fizikust sem az Üj Magyar Lexikon, de a hatkötetes Természettudományi Lexikon sem ismeri, pedig igen-igen ritka, még így áttételesen is, hogy a megtisztelő elismerés egy-egy hazánkfiát övezi. Ráadásul Gábor Dénesről még azt sem mondhatjuk, hogy teljesen elszakadt Magyarországtól, hiszen tiszteletbeli tagja a Magyar Tudományos Akadémiának; sőt, szigorú természettudományos tevékenységén túl; Gábor Dénes az egész emberiségért felelősséget érző tudósok közül való, ami szintén nem ismeretlen nálunk, hogy mást ne említsünk, a Valóság 1968-ban közölte gondolatait egynéhány aggasztó jelenségről: „Álom vagy li- dércálom? (A nyugati civilizáció jövője és- a természettudósok felelőssége)” címmel. A ráncbaszedett fényhullámok Gábor Dénes a holográfia alapelvét, amelyért a Nobel- díjat kapta, 1948-ban fedezte fel az elektronmikroszkóp tökéletesítését célzó kísérletei közben. A holográfia azonban nem terjedhetett el mindaddig, amíg a szükséges és igen speciális fényforrás nem született meg, illetőleg nem vált gyakorlatilag is alkalmazhatóvá. Ez a fényforrás a lézer volt, amelynek felfedezése után, 1964-ben E. N. Leith és J. Upatnieks a világos elsőnek egy térbeli tárgy hologramjából sikeresen rekonstruálta a tárgy háromdimenziós képét. Hagyományos fényforrásaink zöme fehér fényt sugároz. A prizma azonban alkotórészeire bontja ezt, és tudjuk, hogy a különböző színű összetevők különböző hullámhosz- szúságú fényhullámoknak felelnek meg. Ennek a fénynek a matematikai leírása ennélfogva igen bonyolult, és aligha képzelhető el, hogy maga a fény e „tarkaságon” kívül még bármilyen további információt (pl. egy tárgy képét) önmagában hordozza, illetőleg, hogy belőle ez a többlet egyszerű módon „kiemelhető”. A lézerben azonban az atomok rendezett állapota miatt Szűrőállomás — számítógéppel egyetlen hullámhosszon, egymással szinkronban sugározzák ki fényüket. Ez a rendezettség hozza létre azokat a különleges tulajdonságokat, amelyek alkalmassá teszik a holográfiában való fölhasználásra. A lézer fényforrások ugyanis a szinkronitás miatt síkhullámokat sugároznak ki, vagyis a fény terjedési irányára merőleges síkban a hullám nagysága (amplitúdója) és az ún. huliámfrontok egymástól való távolsága (fázisa) állandó. Éppen ezért az ilyen lézerfény egy térbeli tárgyról visszaverődve információt tartalmaz a tárgyról. Egy vizsgált síkban ugyanis eredetileg azonos a hullámamplitúdó, a visszaverődés után pontról pontra változik a tárgy alakjának megfelelően, de változik a fázis is a tárgy mélysége, térbelisége következtében. Ha ezt az információt, vagyis a torzított (modulált) lézerfényt rögzítik, akkor ebből később a tárgy térbeli képe is visszaállítható. Fényképezés lencse nélkül A rögzítés tulajdonképpen nem túl bonyolult. A fényhullám amplitúdójának rögzítése különösen nem: a fényképezőlemezek feketedése az amplitúdó négyzetével arányos. A hullám fázisváltozásait már egy kiegészítő fénnyel, az ún. referenciahullámmal lehet csak rögzíteni. Ez egy érintetlen (modulálatlan) lézersugár, amely a fényképezőlemez síkjában találkozik a tárgyról visszaverődő modulálttal. A találkozás következtében a hullámok egyes helyeken összeadódnak, vagyis amplitúdójuk növekszik, más helyeken kivonódnak a modulált hullám fázisának megfelelően. (Ez az ún. interferencia jelensége.) Ennek következtében világosabb meg sötétebb körkörös képet kapunk a fényképezőlemezen, amely a megszokott fényképhez egyáltalán nem hasonlít: ez a hologram, amely a görög „holasz” szóból származik, és egészet jelent azzal összefüggésben, hogy a hologram a tárgy teljes képét rögzíti. És mi van a kép mögött? A hologramból rekonstruált térbeli kép egyébként sokszorosán felülmúlja a közönséges sztereofényképet. (Maga a rekonstruálás igen egyszerű: a hologramot át kell világítani az ún. referenciafónnyel, amelynek következtében a hologram másik oldalán megjelenik a tárgy térbeli képe.) Ha például a hologramot néző megfigyelő változtatja a megfigyelés irányát, a tárgyat más irányból, más perspektívából nézheti. A valóságban meglevő ún. parallaxis jelenségek itt,is érvényesek: ha két tárgy elölről nézve eltakarja egymást, fejünket oldalra vive beláthatunk a takaró tárgy mögé, és á hátul levő tárgyat is megláthatjuk. Ugyanakkor a hologram bármilyen kis részéből az egész tárgy képe rekonstruálható. Ennek az a magyarázata. hogy a hologram elkészítésekor a tárgy bármelyik pontjából az egész hologramra szóródik a fény, így a hologram egyetlen pontja a tárgy minden pontjáról kap fényt, vagyis az egész -tárgyra vonatkozó információt tartalmazza. Ezért a hologramot darabokra törve, mindegyik darab az egész képet adja vissza, természetesen rosszabb minőségben, hiszen a kisebb darab kevesebb összin- formációt tartalmaz, mint a teljes hologram. I Végül említsük meg, hogy a közönséges fényképezési technikához hasonlóan, színes ho- loigram is előállítható úgy, hogy a három alapszín keverésével ralijuk össze a kép egyes színeit. A három alapszínt pedig három különböző színű lézer szolgáltatja. Horányi özséb Hidraulikus „miniprés" A képen egy hordozható hidraulikus prés látható, mely 5,5 tonna erőkifejtésre képes. A hidraulikus olajszivattj út könnyű kézmozdulatokkal lehet működtetni, miközben a prés vágóéle akár 10—15 mm vastag acéllemezbe is lyukat vág. E rendkívül hasznos és sokoldalú „miniprésnek” minden fémfeldolgozó üzemben helye lenne, de különösen jó hasznát veszik ott, ahol nincs mód a hegesztésre BÚTOROK , — üvegszál erősítésű műanyagból Tetszés szerinti tv-műsor k
