Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-05 / 261. szám
Monorí-erdő fürdőtelep lesz? ELKEZDŐDÖTT A KÚT FÚRÁSA A geológusok egybehangzó szakvéleménye szerint meleg vizet rejt a föld mélye Moho- ri-erdőn. A mérések azt mutatják, hogy'mintegy 700 méter mélységben körülbelül 40 fokos meleg víz van, s ha ez igaz, akkor talán nem is sokkal lejebb még melegebb. Ha mindez beigazolódik, akkor Monori-erdő soha nem látott, soha nem képzelt fejlődés előtt áll Már az eddigi adottságai is alkalmassá teszik arra, hogy hét végi, nyári pihenőhely, üdülőtelep legyen, erdős-ligetes, csendes szép vidék, félórás autó-, egy óra vonatjárásnyira a fővárostól. A fürdőtelephez azonban meleg víz kell. Meleg víz, amely feltehetően egyúttal /gyógyvíz is. S amelyet feltehetően gazdagon ont majd a föld. Az állami gazdaság, a termelőszövetkezetek nagyon tudnák hasznosítani a fölösleget Közel a főváros; és az öntözéses kertészkedés kedvező feltételek ' mellett jó üzlet. Mindezeket számba véve a járási pártbizottság akkor, amikor azt javasolta — a múlt év végén — a járási és a monori községi tanács vezetőinek, hogy „vágjanak bele a dologba”! Jelentős többletbevétele volt a .járási tanácsnak 1970- ben, Monor adott hozzá a fejlesztési alapból, és megkötötték a szerződést a Vízkutató és Fúró Vállalattal. És a vállalat ceglédi üzeme az elmúlt hetekben felvonult Monori-erdőre hatalmas gépekkel, hatalmas toronnyal. A fúróberendezés alkalmas arra, hogy akár 1500 méter mélyre is lefúrjon. A fúrás megkezdése előtti napokban a járási párt- bizottság, a járási hivatal, a községi pártbizottság és , a községi tanács vezetői megtekintették az előkészületeket. Vas István, a munkálatok veA járás és Monor község vezetői megtekintették az előkészületeket. Pétcrffy felvételei ÉJSZAKA A HATARBAN A sárga hasú hold is fázósan bújik, húzódik a felhők mögé, mert csíp, mar az ellustult szél, különössn így este, amikor az első éjféli vonat is már ott .Hosszúberek felé csörömpöl. .. A zöld ruhás mezőőr mellett ott ballag az önkéntes rendőr is, mert ilyenkor már nem tanácsos a határ kátyúkkal telivert dűlőútjain egyedül sétafikáink .. Még akkor sem, ha ez egyben munkaköri kötelesség is. Igaz, a hátát húzza, nyúzza a tóikba bújt súlyos fegyver, de hát amíg az kibújik a „bőréből”, addig messzi jár a motoros tolvaj. Mert bizony a sandán, sunyin óvakodó tolvajok is „modernizálódtak”, autóval, motorkerékpárral járnak... HUSZONHAT ESETBEN Szeptember végén két ceglédi fiatalember a pirosán mosolygó paradicsompaprikát dézsmálta, szedte zsákba. Észrevették, amint a mezőőr a rendszámot jegyezte, írta, s bizony veszélyessé vált a helyzet. De éppen akkor jött a tsz tehergépkocsija, markos rakodókkal __A tilosba járó fi atalemberek neve, lakcíme a gyűrött noteszba került. Sorban huszonhatodikok, mert eddig ennyi tetteriért személyt adott át a szabálysértési hatóságnak Benkó György, az üllői Kossuth Tsz fáradhatatlan mezőőre. — Mérges füstöt eregető mozdonyokat vezettem hosz- szú éveken keresztül, aztán dízeleken jártam, dehát az ember egészsége drágább, mint az arany.. ! Most a dű- lőutakat járom, vigyázom a tsz szorgalommal termelt értékeit. Mert az aztán van bőven. ^ — Hat-nyolc kilós, fehérre tisztított káposztahalmok sorakoznak az út mentén, köny- nyen kísértésbe esnek a „gyenge jellemek”, egy-két fej mag sem látszik, aztán előkerülne a zsák is... Jó a termés, nem győzik vinni, hordani, pedig várják ám a Budapesti Konzervgyár Gém utcai telepén. I Finom, szálas savanyúké pasztaként látjuk viszont a ZÖL- DÉRT-boltok árusító pultjain — halljuk a mezőőr éjféli tájékoztatóját. ÜLLŐ ARANYA Nem kisebb a kisértés a zöld lombú petrezselyemtábla miellett sem. Fehér a húsa, mint a frissen esett hó. Kihúz egyet a földből, s mutatja a tömzsi gyökeret. Meg is kérik az árát a piacon. Hat-hét forint kilója, s egy hátizsákba tíz kiló is belefér... Percek munkája, napszámnak sem megvetendő Sok is a tilosfoa- járó kísérlet, de a mezőőr résen van mindig. A sárgarépa sem olcsóbb portéka! Szereti a nyúl, a baromfi, fényesedik a szőre, a tojás meg olyan sárga, mint a kiikirics virága. Meg a konyhán is sok fogy évente. Vinnék is kosárszám. Tisztes bérért szedik a tagolt, bedolgozók, szedik a gépek is, s rakják vagonokba,' viszik az ország minden részébe Üllő aranyát — a sárgarépát. A termés bő, a területét pedig száz holdakban mérik ebben a tsz-ben. Tisztítja, koptatja a tsz is, érkezett már hat vagon édes ízű paszternák Szeged környékéről, azzal „házasítja” a tsz, s keresi, veszi, viszi a konzervgyár bármilyen mennyiségben. Nem is áll meg a tisztítóüzem késő tavaszig... A hold is lassan pihenni készül, amikor véget ér az éjszakai körút, s fáradtan kívánunk egymásnak jó éjszakát. . ! K. S. MAI MŰ SOK MOZIK Monor: Küldetés Bahcsiszeráj- ba. Nyáregyháza: Eper és vér. Vecsés: A préri. kiállítás Gyömrő, Ságvári Endre Űttörö- ház: Rákóezi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig, gyermekrajz-kiállítás az OTP rendezésében, nyitva 8-tól 17 óráig, Mende, művelődési otthon, fotókiállítás, nyitva 16-tól 20 óráig. Égbenyűló fúrótorony zetóje vezette végig a vendége két az „építkezésen”. Elmondotta, hogy 460 milliméteres csövekkel indulnak neki a földnek, és a 700 méteres mélységet normális körülmények között december végére, január elejére érik el. Tíz-ti- zenkét fúrómunkás gondoskodik arról, hogy a munka folyamatosan haladjon, a . hét néhány napján éjjel is dolgoznak. A hatalmas Diesel-motor felveri majd iegy kicsit a környék csendjét, de — s ez volt a munkások, látogatók véleménye egyaránt— ez olyan zaj lesz, amit nagyon érdemes könnyű szívvel elviselni... Az égbe nyúló fúrótorony tövében valaki tréfásan megjegyezte: „De aztán jól nézünk ki, ha Monori-erdő is úgy jár, mint Tápé! Hogy a meleg víznek indulnak és olaj jön fel helyette!” „Valóban, mit is kezdenénk annyi olajjal, mint amennyi például a szegedi me-, dencében van...” Nevetett mindenki. Érthető, egy ilyen hatalmas, közel másfél milliós eredménnyel kecsegtető vállalkozás nem szokott rossz hatással lenni az emberre. De Vas István komolyan válaszolt: „Kérem, sosem lehet tudni... Ez, pontosan ez a fúróberendezés volt az, amelyik Tápén meleg vízért kutatott és olajra lelt.” Pillanatnyi csend követte a szavait. Mit lehet erre mondaná? Kabalának nem rossz. A kút fúrását szerdán megkezdték. Deregán Gábor XIII. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1971. NOVEMBER 5., PÉNTEK A legutóbbi sülysápi tanácsülés a kát iskola ez évi oktatónevelő munkájáról, valamint a tanács működési szabályzatáról tárgyalt. Molnár Istvánná, az 1. számú általános iskola igazgatója elmondotta, hogy türelmetlenül várják az új központi iskola felépülését. A munkálatok már megkezdődtek —, addig azonban — s ez egy-két év, a jelenlegi rendkívül rossz körülmények között kell tanítaniuk. Hogy a tanulmányi munka mégis jó, az a pedagógusok sokszoros erőfeszítésének köszönhető. A sülyi gyerekek több, eredetileg nem iskola céljára épült épületben tanulnak, amelyek egymástól több száz méter távolságra vannak. A közeli környéken nincs egyetlen jó ivóvízű kút, nagyon ^rosszak a kapuk, a kerítések, az ajtók, a tetők. Az elmúlt hónapokban a Virágzó Tsz és a helyi ÁFÉSZ ajándékaként két televíziókészülékkel gazdagodtak a gyerekek, hasznát veszik ezeknek naponta. A sülyi gyerekek részt vettek, s jó eredményeket értek el a különböző járási tanulmányi versenyeken, a versmondók, az éneklő gyerekek ott vannak a községi ünnepségeken, a társadalmi eseményeken. Komolyan veszik a takarékossági versenyt — tavaly 28 ezer forintot gyűjtöttek. Élénk az úttörőélet is az iskolában, pedig csak egy kis szoba áll az úttörők rendelkezésére és felszerelés úgyszólván semmi. Néhány bútordarabbal, függönnyel, terítővei persze ezt a helyiséget is otthonosabbá lehetne tenni, néhány érdekesebb játék is elférne és elkelne. Érdemes lenne talán erre már most költeni — a számítások szerint 10 ezer forint sokat segítene —, s mindezt át lehetne vinni majd annak idején az új iskolába. Az I. számú általános iskola elmúlt hónapjainalr történetéhez tartozik, hogy az igazgatóság szorgalmazására megalakult a sülysápi Röpülj páva kör. Halmágyi Rolland, a 2. számú általános iskefla igazgatója beszámolóját egy évek óta visszatérő gonddal kezdte. Az óvodában a tanács által előirányzott összegből vett tüzelő évente pontosan a naptári év végére elfogy, s utána jönnek a gondok. A tapasztalatok szerint 150 mázsával több tüzelőre lenne szükség ahhoz, hogy az idény végéig fennakadás nélkül fűteni tudjanak. , A szülők és a nevelők régi kívánságát sikerült teljesí-) teni az idén, tanulószoba nyílt a sápi iskolában 35 tanulóval. Itt a hátrányosabb körülmények között élő gyerekek nevelői segítséggel készülhetnek a másnapi órákra, felügyelet alatt vannak, megfelelő körülmények között. Az állami gondozottakat térítés nélkül vették fel. Az iskolában viszonylag sok a cigány tanuló, és helyzetük nem megnyugtató. A felső tagozatból rendre kimaradnak, a 8. osztályt például az utóbbi négy évben egy sem végezte el. Az isi?óla mulasztási átlaga kétszerese a járási átlagnak, s ez is a fentiekkel magyarázható. Az iskolaigazgató hangoztatta: a cigány tanulók helyzetét társadalmi ügynek kell tekinteni, annál is inkább, mert jó néhány tehetséges gyerek akad közöttük. őket különösen érdemes fölkarolni. A legcélravezetőbb — első lépésként — egy összevont osztály és egy napközi létesítése lenne. A továbbiakban Zima Ká- rolyné tanácstitkár ismertette a tanács működési szabályzat tervezetét. A 211 oldalas szabályzat a legapróbb részletekig rögzíti a tanácsapparátus feladatait, munkáját. A tanácsülés az iskolaigazgatók beszámolóját és a működési szabályzatot elfogadta. Krátky László Ismerjük meg Európát A kulturális élet fejlesztése érdekében a vecsési szakmaközi bizottság és a művelődési ház közös szervezésben előadássorozatot hirdet, amelynek keretében az érdeklődők megismerhetik Európát. A novemberben kezdődő és havon- tá egy alkalommal megtartandó, filmvetítéssel színezett előadás tájékoztatót ad Ausztria, Jugoszlávia, Románia, Anglia, a Szovjetunió, Csehszolvákia és Belgium életéről, gazdaságáról és embereiről. Az utolsó, befejező előadás a tervek szerint a jövő év májusában lesz. A cél, hogy ezzel az ismeretterjesztő sorozattal bővítsék az iskolások és felnőttek ismereteit. (pesti) Bronzkori ház A csongrádi múzeum vezetője, Szénászky Júlia lelet-\ mentés közben bronzkori lakótelepre bukkant a város határában. Az ásatások eredményeként a kor viszonyaihoz mérten szokatlanul nagy méretű lakóház maradványait tárták fel. A 35 méter hosz- szú és 10 méter széles épület valószínűleg több helyiségből állt. A közepén megtalált cölöpsor nyomai arra utalnak, hogy a házat nyeregtetővel fedték. A ház környékén 40 földbe vájt üreget is találtak, ezeket valószínűleg gabona tárolására használták. Áz ásatásoknál felszínre került több nagy méretű cserépedény és néhány más használati tárgy. Maguk szőtték, fonták Corra tűnnek el a régi há^ zak, s velük együtt tűnnek el a múltat idéző emlékek. Pilis utcáit járom, s amit keresek, nem lelem. Egy régi- régi rokikát, egy régi szövőszéket. Nem él már a gazdája sem. — Marysa néni szövőszékét, rokkáját összevágták, eltüzelték. Nincs már arra szüksége senkinek... Sajnálom. Visszaemlékszem az apróablakos házra és gazdájára, kedves öreg arcára, ahogy fejkendője alól rámtekintve mesélt, és örült, hogy valaki meghallgatja... — Ha lánygyermeke született valakinek, s még csak alig tudott járni, hát úgy, az első tavaszon már több lett a kisliba a kertek alatt... Tyúkanyó mellett ott üldögélt lúd'anyó is a libatojásokon. A lány olyan, hogy ha az ágy alá dugják, akkor is megnő, eladó lesz 16 esztendős korára. Allékor aztán, ha jön a kérő — és a lánynak is szíve. szerint való — oda kell adni. Kellett hát iparkodni, hogy gyűljön a kelengye, két dunyhápyi, hat párnányi toll- pehely. Derékaljat, két kispárnát is kapott a lány. De ez még a könnyebb fele volt. A földet is, úgy osztotta be — azt már persze az apa —, hogy jusson hely a lennek, a kendernek. Jártuk a kender- áztatót, készítettük télire a szőni, fonni valót. Mire jött a kérő, tele volt a láda magunk szőtte vásznakkal. Elég volt az egy életre, nem lehetett elnyűni. Az ügyeSebbje kockákat, csíkokat szőtt a vászonba, az én anyám még csillagot és virágot is tudott... Én is megtanultam, de már nem látok jól. A szövőszéket azért, azt csak itt hagyom, a hátsó szobában... Nincs már meg a kis pilisi ház, nincs már Marysa néni, hová lett a régi szövőszék... Sok háznál van ez így, lom ez mér. A Bocskai utcában, Sedró Mihály feleségének van egy régi szövőszéke. Rajta, belevésve az évszám: 1867. — Ügy örököltük mi öregmamától, ő meg az övétől — mondja Zsuzsa néni. — Ügy tanultunk meg szőni, fonni, hogy az öregek ha dolgoztak, odavették a kis unucskát, aztán az magától megtanulta a mes térségét. Mert szőni, fonni minden valamirevaló menyecskének illett tudni. Nemcsak a leányt, de a kelengyéjét is megnézték ám, a nászasszony, a komaasszony. Aztán aszerint sorolták, amilyen jKzép volt a szőttese. A lepedők, a törülközők, meg az ob- russok. Most már csak imitt- amott szövögetek ajándéknak. Damasztot vesznek már a fiatalok. Ki is járna ma már a kenderáztatóba! C ép, színes szőnyeg van a ^ szövőszéken. Piros, fekete, fehér, kék, sárga csíkok váltják egymást. Nagyon szép. Zsuzsa néni rongyból szövi. — Jön a karácsony, kell az ajándék, a pesti rokonok örülnek neki. A mieink itt Pilisen már inkább gyárit, bükiét, ha több a pénz, perzsát vesznek. Fekete Gizella NINCS KORLÁT A HÍDON Az üllői Rákóczi-telep tanácstagjai közösen számoltak be választóiknak eddig végzett munkájukról. A megjelentek közül többen szóvá tették, hogy mivel nap mint nap több a községben a személygépkocsi, nagyobb gondot kell fordítani az utak karbantartására. A választók kérték tanácstagjaikat, hogy járjanak közbe: a vízszabályozó társulás árkába betorkolló csonka árkot rendezzék, mert míg ez nem történik meg, nem lehet a kertek végeit bekeríteni, s a csatangoló kutyák kárt okoznak. Többen szóvá tették, hogy a Maglódi úti hídon nincs korlát, nagy a balesetveszély. Ismét elhangzott — mint már any- nyiszor —, hogy az útépítő vállalat teherautói tönk- reteszik a Rákóczi-telep földútjait. Kérték, a tanács hasson oda, hogy a teherautók a kiépített úton közlekedjenek, még ha arra valamivel nagyobb is a távolság. EM Nyúlátvétel: délután A házinyulakat az üllői, a vecsési és a monori tenyésztőktől a kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat veszi át.. Az átvételi nap minden páratlan hét hétfője. Ez a nap eddig is ismert volt a tenyésztők előtt, de a közelebbi időpont nem, s így előfordult olyan, hogy az átvételi helyre kora reggel elvitt nyúl a délutáni átadásig veszített a súlyából. Ilyenkor a tenyésztő károsodott. A Baromfifeldolgozó Vállalat most közölte az illetékesekkel, hogy az átvételt lebonyolító személyzet a gépkocsival délután 3 órától jelentkezik a felvásárló helyeken. Legközelebbi átvétel 15-én lesz. (em) i 1 Napirenden: az iskolai nevelés Tanulószoba nyílt a sápi iskolában Meddig elég az óvoda tüzelőié ? — Több segiiséget a cigány tanulókndc
