Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-30 / 282. szám

MOHOMIDföl XIII. ÉVFOLYAM, 281. SZÄM am 1971. NOVEMBER 30., KEDD Milyen Monoton m áruellátás? Ami van és ami nincs — Válaszainak a boltvezetők Mit lehet kapni a monori élelmiszerboltokban? Van-e elég olcsó áru? Mi hiányzik? Ezekre a kérdésekre keres­tem választ. Bódis Pál, a já­rási hivatal kereskedelmi lel ügyelő je: — Az alapvető élelmiszerek mindig kaphatók. Amiből nincs folyamatos ellátás, az a hentesáru, a kolbász, a sza­lámi.' Esetenként kifogy a bol­tokból a citrom. Kevés a ba­nán. A zöldség-gyümölcs el­látás annak ellenére, hogy az idei nyár nem kecsegtetett a legjobb kilátásokkal, nem rossz. Minőségben a boltokban kapható karfiol igaz, nem ver­senyezhet a piacon, vagy a maszeknál kaphatóval. Vonat­kozik ez az almára is, bár mem minden esetben ... Kossuth Lajos utcai MÉK- bolt, Kerekes Árpád boltve­zető: — Kel-, karfiol, fejes ká­poszta mindig van. Burgonya háromféle is: 3.50-es gül, 2.70- es ella és az 1.80-as takar- mányburgonya. Tojás az utób­bi időben nem volt, most kap­tunk eleget, kétféle is van: jércetojás 1.40-ért, rendes to­jás 1.80-ért. Az almánk első­osztályú, 6 forint, a rosszabb minőségűt nemigen vásárolják. Van citromunk, kevés a ba­nán. Hetente egyszer kapunk egy kartonnal, vagyis 12 kilót, de ezt is csak úgy, ha kikö- nyörgöm. Savanyúkáposztát is- tartunk, az idén magam is drágának tartom kissé: 8 fo­rint, az előző években 6 fo­rintért adtuk. — Amiből több kellene? Étolajból például. Ritkán ka­punk, állandóan keresik. A csomagolt zsír minősége köz­ismerten rossz. A mi boltunk a Pest megyei MÉK-hez tar­tozik, a központnak van saját feldolgozó üzeme, így tartha­tunk házizsírt. Csakhogy na­gyon keveset kapunk: hetente negyven kilót. Három hete ki­fogyott a dióbél, azóta se tud­tunk se a MÉK-tpl, se a FÜ- SZÉRT-től beszerezni. Tölte­lék- és füstölt áru? Sokféle kapható nálunk, de mind­egyikből kevés. Ha valame­lyikből 20 kilót rendelek, négyet kapok. Most éppen azt mondhatom, egészen jó a vá­laszték. Házi kolbász, sonka­szalámi, füstölt comb, tarja, soproni májas, bácskai hurka, véres- és májashurka, zsírsza­lonna, háj, disznósajt, vérsajt. A hurkák, sajtok olcsóbbak, de a házikolbász? Hatvannégy forint kilója! — Tejtermék van elég, de a tejszínre sok a panasz. Nem lehet felverni, mi is megpró­báltuk már otthon. A körze­tünkben sehol nem árulnak tejet, ezért engedélyt kértünk mi, ha megkapjuk, december elsejétől árusítunk ezt is. Nagy a raktárunk, a monori üzletek közül talán a legna­gyobb, s ehhez képest nincs eléggé kihasználva. Tejpul­tunk is van, az üzlet elárusí­tótere két részre oszlik, külön van a zöldség-gyümölcs rész, miért ne tarthatnánk hát te­jet? Főtéri önkiszolgáló élel­miszerbolt. Csordás Jánosné boltvezető-helyettes éppen egy vevőnek válaszol: — Nincs. Nem kaptunk a héten mirelit szalontüdőt. A bővebb magyarázat: — Minden héten szállít a Mirelit-gyár. Legutóbb alig hoztak valamit. Pedig a borsó és a tök nagyon keresett, a Vásárlók azonnal elkapkod­ták. A héten jött volna má- todszor a gyár új készítmé­nye, a túrógombóc. Az első nagyon tetszett a vevőknek. Ugyanígy vagyunk a félkész bélszínnel. Csak ki kell sütni, nagyszerű főzelék feltét. Alig kóstolhatták meg a vevők, nem kapunk belőle. Nincs dió­belünk. — A töltelékáru? Pillanat­nyilag elég, de a választék! Többféle szalonna is kellene, töpörtyű, olcsóbb kolbász. Most kaptunk például sült szalonnát, már el is fogyott. Citrom? Második hete kapjuk az előrecsomagolt, „tálcás cit­romot’’. A vevőknek tetszik, nem kell várakozniuk a lemé- résnél, nincs köztük zöld, gon­dosan válogatva került a cso­magba. Bár kapnánk továbbra is! Hiánycikk a magyar sör, egy hónapja csak jugoszláv sört árusítunk. — A fóliástejet megszeret­ték a vevők. De a csomagolás? Van, amikor már szállítás köz­ben folyik. Nem szólhatunk érte, mert a kifolyt zacskó­kat visszaküldhetj ük a tsz- nek, megtérítik a kárt. Az üz­letnek. De a vevőknek!? Akik sokszor kénytelenek elvinni, mert kell a tej otthon, pedig már kifolyt valamennyi belő­le. Van olyan is, hogy vala­melyik zacskó nem folyik, de a többitől nedves lesz. Töröl- getni nem érünk rá állandóan a zacskókat. Azért elkel a fó­liástej, sőt, félliteresben is ke­resik. — Csúnya az almánk, saj­nos. A legutóbbit a monori MÉK-től kaptuk, az is törő­dött volt. Pedig a vevők in­kább fizetnének valamivel többet, csak szép legyen az áru. Ceglédről előtte kaptunk nagyon szép almát, azt a mi vállalatunk kereskedelmi osz­tálya szerezte be. Olyan kel­lene mindig. Tojásunk van kétféle, 1,80 a rendes, 2 forint a dobozos. Ez utóbbi szebb, de ezt csak otthon látja a ve­vő, amikor kibontja. Ezért ele­inte idegenkedtek tőle ... F. O. (Folytatjuk) Beáll a duruzsoló gépbe és kész A sok évi gyakorlat gépie­sen pontossá tette az eszten­dőről esztendőre ismétlődő szűrővizsgálatokat. A várako­zóban az asztalokon sorakoz­nak a kartonokat ÁBC-sor- rendben tartalmazó dobozok. Aki belép, csak egy pillantást vet a zsinóron függő táblák­ra, tudja, melyik asztalhoz kell mennie, leadja az idézést, megkapja a szűrőlapját, a füg­gönyök mögött levetkőzik, be­áll a duruzsoló gépbe, felöltö­zik — kész. A társadalmi ak­tívák, nőbizottsági tagok gyorsan állítják ki a lapo­kat. Ök minden évben vál­lalják ezt a munkát, ismerik a tennivalókat. A vizsgálat pontosan és gyorsan zajlik, bár az a jelző, hogy „gépies", tulajdonképpen nem illik ide. A tüdöszűrést végző egészségügyiek ugyanis csaknem megéljene­zik a 80 éves nénit, aki für­gén áll a gépbe és jó magas­ra tartja az állát, hogy sike­rüljön a „fénykép". Es nevet­ve igazítják útba azt a bá­csit, aki mindenáron a nők öltözőfülkéjébe szeretne beté­vedni. — Jönnek pontosan? Füri Józsefné az első naptól a monori községi tanácste­reimben, a szűrővizsgálat idei színhelyén dolgozik. (Tavaly a sportszékháziban, azelőtt a nyugdíjasklubban volt a szű­rés, a tanácsterem a legmeg­felelőbb, ez tény.) — Nagyon lelkiismeretesek az emberek. Sokan nem kap­tak értesítést, mégis eljöttek, s ez így helyes. Sokan nem kaptak értesítést. Nevüket külön füzetben veze­tik, hogy a jövő évi névsor pontos legyen. Mert a tavalyi nem volt pontos és az azelőtti sem. S az idei sem. S. Károly például nem ka­pott semmilyen papírt, évek­kel ezelőtt elhunyt felesége — igen. Z. Jánosné átvette a kartonlapot — mert az idén már nem stencilezett írógép­papír volt az idézés —, a férje nevére néha küldtek. A lányának sem. Ennek ellenére a szűrésre elmentek mind a hárman. Talán azért, mert a lapon ott áll, hogy aki nem jelenik meg, 3000 forintra büntethető, talán azért, mert tudják, hogy az évente ismét­lődő szűrővizsgálat nem azért van, hogy legyen hol összejön- niök a község lakóinak. Ko­moly dolog ez, hatalmas mun­ka. Az értesítéseket általános iskolások állítják ki. A ta­nácsi ügyintéző lelkesen di­cséri a gyerekeket, hogy mennyit dolgoznak. És hogy mennyit dolgoznak a tanácsi URH-telepítés . 'v> a^v'-Tv >.wmj ......z.'.v.v.v.y.v.z-A^‘ Az országos gáz-körvezetékhálózat építői a befejező, vecsési szakaszhoz értek. A 28 colos csöveket ezekben a napokban hegesztik össze, és nemsokára következik a nyomáspróba. A nyomáspróbához és az ellenőrzéshez szükséges az állandó kapcsolat a siófoki központtal. Ké­pünkön az VRH-adóvevő antennáját szerelik. Péterffy felv. kézbesítők, akik a papírokkal végigjárják Monort. Az értesítéseket az idén a választási névjegyzék alapján küldték szét. Ez egy teljes, pontos monori névsor. Illetve, csak volt, a tavasszal. Ma már nincs rajta mindenki neve. — Persze azok, akik azóta ide költöztek, vagy elköltöz­tek ... Azokról nem tudha­tunk még (?). Egyébként a kézbesítő minden házban szólt, hogy aki nincs rajta a listán, az is feltétlenül jöjjön el. A füzet, amibe most veze­tik azok nevét, akik nem kap­tak értesítést, lassan betelik. A tüdőszűrés mindenki szá­mára fontos. Kiknek a legfontosabb? Ta­lán éppen azoknak, akik va­lahonnan idevándoroltak, ré­gebben vagy mostanában, s akik közül sokan egészségte­len lakásokban éltek, vagy élnek éppen itt. Egy tudományos vizsgálat megállapítása szerint a leg­több új tbc-s azok közül ke­rül ki, akik évről évre kima­radnak a szűrésből, más vagy a maguk hibájából. K. Zs. SIKERÜLT A KEDVEZMENYES VÁSÁR Egymilliós forgalom A sülysápi ÁFÉSZ egy ru­házati üzletében és három iparcikkboltjában — mint azt már előzetesként megírtuk — hatnapos húszszázalékos rend­kívüli engedményes vásárt rendezett tagjai részére. A vá­sárnak igen nagy sikere volt, mind a négy üzletet az első naptól az utolsóig ellepték a vásárlók. Olyannyira, hogy az üzletvezetők, eladók jóformán még ebédelni sem értek rá. A ruházati boltban a sok szép ágynemű és a kötöttáru iránt érdeklődtek a legtöbben. Az iparcikkboltokból csaknem az összes televí­ziót és rádiót felvásárol­ták, s nagyon sok edény fogyott. Gazdára talált ezenkívül még 6 motorkerékpár, 25 kerékpár és 30 hűtőgép. A legnagyobb forgalmat a 3-as számú iparcikkbolt érte el, közel félmillió fo­rint értékű árut adtak itt el. A négy bolt forgalma a hat nap alatt — az ÁFÉSZ keres­kedelmi osztálya kimutatása szerint — meghaladta az 1 millió 160 ezer forintot. Itt térünk ki egy — a tag­ság által vitatott — körül­ményre. Mint ismeretes, a húszszázalékos kedvezmény összegét mind a négy boltDan bejegyezték a tagsági köny­vecskékbe is. Sokan ebből azt a következtetést vonták le, hogy ez az év végi vásárlási visszatérítés rovására megy. A szövetkezet vezetőségének tá­jékoztatása szerint téves ez a felfogás, a bejegyzés nem csor­bítja a visszatérítés összegét. K. L. Kongresszusi rejtvénypályázat indul holnapi számunkban A járási KlSZ-bizottság kongresszusi rejtvénypályáza­tot indít lapunk holnapi szá­mában az ifjúsági szervezet közeljövőben összeülő Vili. kongresszusa tiszteletére. A rejtvénypályázat keretében december 1-től 5-ig öt napon keresztül három-három kér­dést közlünk. A kérdések az ifjúsági szervezet, az ifjúsági Könnyeit kötényével törli le A busz végállomásán jól megtermett, piros arcú ka­lauz terelgeti a fölszállókat. Előzékenyen és udvariasan. Egy idős nénit karon fogva se­gít fel a csúszós lépcsőn. Még helyet is kér. — Így ni, nénikém, ide a jó melegre, a fűtőhöz! Valahol a 4-es műút men­tén, egy teljesen újonnan épült, szép nagy összkomfor­tos épület egyik szobájában egy másik néni didereg. A szoba sarkában díszes fal kö­zé épített cserépkályha.' Csak be kellene gyújtani a szom­széd szobából. Ha lenne, aki begyújtana. De az ajtók le vannak zárva, a néninek oda belépni életveszélyes. Meg­mondták, tanú is van rá. A busz lassít, Az utasok fel­ütik a fejüket, csak nincs va­lami baj? — No, jöjjön, nénikém, szóltam a vezérnek, innén kö­zelebb magának, mint a meg­állótól. — Azzal karon ragad­ja az idős asszonyt, és lesegíti a lépcsőn. A néni megdicsőült arccal rebegi: — Köszönöm, édesem, az isten áldja meg az édesany­ját! De mondanom sem kell, akinek ilyen fia van, azt meg is áldotta ... Eleinte abban a szobában laktak, ahonnét fűteni lehet. Az anyós és az édesanya, az egyik 72, a másik 66 éves. A fiatalok a másikban. És mind a két szoba meleg volt. Aztán az egyik napon szó nélkül át- lakoltatták mind a kettőjüket. Az anyósnak tűrnie kellett, mert másik lánya nincs. És didereg... A fiatalok a másik szobából engednek meleget éj­jelre a cserépkályhás szobá­ba maguknak, és még a rést is eltömik, hogy azon se men­jen át a meleg az „öregasz- szonyhoz.” ö azon gonaolko- dik, hogy a szép kályha mellé egy másikat állít. Egy csú­nyábbat, amit száz forintért adnak. Annyi telik a tsz-jára- dékból... A kalauz mosolyogva járja a kocsit, mindenkihez van egy jó szava, még viccelődik is az ismerősökkel, az állandó utasokkal. — Állandóan szid. Olyan szavakat kiált rám, hogy szé­gyenlem még kimondani is. Tessék nézni, ha nem hiszi el, itt a látlelet, még fojtogatott is. Tanú nincs, mert az udva­ron csinálták, ő meg a lá­nyom. (A látlelet mindent ki­záróan bizonyítja a karon az erős szorítást, a nyakon a foj- togatás nyomait.) — Végállomás, tessék ki­szállni! Parancsoljon, höl­gyem. Hadd segítsek, tudom, nehéz az a bőrönd. Hja, így van az, aki a mamához megy látogatóba. Odafelé üres, visz- szafelé teli a bőrönd. Azok az aranyos jó mamák... — És segít ennek is, annak is. Az utasok dicsérik. — Igazi, „békebeli” ka­lauz. — Dehogy akartam én ide jönni. Tisztelt bíróasszony! Az igaz, hogy panaszkodtam a tanácsnál, de amikor az idé­zés kiment a vejemnek, szól­tam, csinálják vissza. De nem bírom tovább. Mindenemet elcsaltak. Volt Kókán szép házam, disznóm, libám, nem is egy, nem is kettő. És az a rengeteg baromfi. Kukoricát 50 zsákkal hoztam, krumplit 15-tel. Mind odaadtam, a ház árával együtt. Tessék meg­hallgatni a tanúkat... Amíg az új ház épült, volt is be­csem. De, ahogy kész lett, ki­adták az utamat. Egy szál zöldséghez sem nyúlhatok... Mindenütt lakat; a pincén, a sufnin, a konyhán. Még a vi­zet is elzárják előlem, .ia el­mennek otthonról... Ha az unokám meleget hoz a szom­szédból, kizavarja ... Ha az úton találkozik velem, csúnya szavakat kiált rám, és még köp is ... — És csak mondja az évek alatt összegyűlt panaszát. Könnyeit kötényével törli le. És a kalauz, a jól megter­mett, piros arcú, az udvarias, még a fejét is elfordítja... Acs György mozgalom történetével foglal­koznak. A válaszokat a járási KlSZ-bizoltság címére kell beküldeni (Monor, Kossuth Lajos utca 88.). A válaszok beküldhetők külön-külön és összegyűjtve is, a beérkezés határideje december 8., szerda déli 12 óra. A helyes vagy a legtöbb helyes megfejtést be­küldők között értékes könyv- jutalmakat sorsokiak ki nyil­vános sorsolás keretében. A sorsolást december 10-én dél­előtt 10 órakor rendezik meg a járási pártbizottság nagyter­mében. Figyelem tehát, a rejtvény­pályázat holnap indul! Zimankós MNK-premier Mende—Gyömrő 2:2 Nem kényeztette el a játé­kosokat vasárnap Mendén az időjárás, mínusz 4 fokos hi­degben játszották le a mérkő­zést. A gyömrőiek tartaléko­sán álltak ki, a mendeiek ha­tártalan lelkesedéssel küzdöt­tek. Megérdemelten harcolták ki a döntetlent, és ezzel a to­vábbjutást. MAI MfSOR MOZIK Gyömrő: A könnyűlovasság tá­madása. Maglód: Spartacus I—II. Mende: A koronatanú. Monor: A csendőr nősül. Üllő: Hagyaboly. Verses: Baleset a tengerparton. Nyáregyháza: Az utolsó Leó. kiállítások Gyömrő, Ságvári Endre Úttörő­ház: Rákóczl-emlékkiállítás, nyitva 9—14 óráig, Monor, Járási művelő­dési ház: fotoktállitás, nyitva IB­IS óráig és 15—IS óráig. 1 4 l

Next

/
Oldalképek
Tartalom