Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-27 / 280. szám

} ■# 4 resi hecyki 1971. NOVEMBER 27., SZOMBAT T V-FIGYE Háború és béke. „Ameny­nyit vesztünk a vámon — nyerünk-e annyit a réven?” — tehető fel joggal, s nem népieskedő hajlamból, a kér­dés a nagyszabású panoráma­film „tévé-változatának” lát­tán. A jószándék vitathatat­lan: eljuttatni a páratlan tö­megjeleneteket, velőnkig ha­sító írói gondolatokat, egy le­tűnt világ hű és képzeletmoz­dító látomását azokhoz a mil­liókhoz, akik ilyen-amolyan okokból moziban nem látták. Ám a képkivágás szükségsze­rű megcsonkulása, a hangsza­lag rejtvénnyé torzuló döcce- női, a csataképek eltörpülése kétségessé teszi: érdemes-e dacolni a művészi minőséget rontó technikai különbözőség­gel? Hullottak ugyan morzsák a tolsztoji mű asztaláról, né­mi sejtelmünk lehetett Bon- darcsuk film-építkezésének arányairól, az ő, Szaveljeva, Tyihonov és a többiek ember­ábrázolásának finomságairól, egészében véve azonban a ré­ven is, a vámon is vesztettünk. Araiiyalma. Kétes dicséret­nek tetszik, mégis ez jut elő­ször eszünkbe: Végh Antalban az írói-szociográfusi becsületet és bátorságot tartjuk a leg- példásabb erénynek. A „sze­gények ügye” (maga tette idé­zőjelbe) melletti konok kitar­tás teszi megnemalkuvóvá, az irodalmi Veres Péter-i mór dón, szolgálatként gyakorló íróvá, vállalva a viszolygott ellenszenvet, sőt némelykor a botrányt. Novelláskötetéből három karcolatnyi írást dra­matizáltak képernyőre; közü­lük az első mondott a legtöb­bet egy társadalmunk terem­tette feszengő helyzet felskic- celésével (sajnos, a városias színészi játék láttán mi is fe­szengtünk). A rendező Gaál Albert már korábban bebizo­nyította alkalmazkodóképes­ségét; ezúttal a vállalt anyag vázlatossága is közrejátszha­tott a mérsékelt eredményben. Röviden. Elbúcsúzott az Üj arcok rivaldafényben. A sab­lontól irtózó Abody Béla ta­pintatosan vezette a műsort, hiszen nem rutinos nyilatko­zókkal volt dolga. A két, utol­jára maradt jeles fiatal te­hetség, Marton Éva és Kovács Kolos is kedves-esetlenül mozgott az interjú talaján, de tüstént szárnyra kelt, mikor énekhanggal kellett bizonyíta­ni. Átgondolt népművelési po­Pénteken a Technika Házá­ban rendszerszervezési és szá- mítógép-szimpoziont tartott a dán Scanpis cég közösen a Neumann János Számítógép­tudományi Társasággal. Az öt műszaki előadásból és vitából álló tanácskozás része a ma­gyar számítástechnikai prog­ram információt szolgáltató és szerző törekvéseinek. A dán cég a hazánkban gyártott és alkalmazott kis számítógépek­től eltérő tulajdonságú szá­mítógépeket mutatott be mű­szaki leírások és beszámolók segítségével. Köztük legna­forgalorn korszerűsítése so­rán eddig Ausztriával, Cseh­szlovákiával, Franciaország­gal, Jugoszláviával, Lengyel- 1 országgal, az NDK-val, az NSZK-val. Svájccal, Romá­niával, a Szovjetunióval és, Venezuelával létesített úgy­nevezett félautomatikus te­lefonkapcsolatot a magyar posta. A közelmúltban üzembehe- lyezett új budapesti nemzet­közi félautomatikus távbeszé­lőközpont lehetővé tette, hogy újabb országokkal teremtsék meg a közvetlen telefonhívás lehetőségét. Ennek megfelelő­en az év végéiig folyamatosan litika része az a törekvés, mely nyilvánosságot biztosít a valóban rászolgáló ifjú művé­szeknek, némiképp ellensú­lyozva másfajta, kevésbé meg­érdemelt népszerűséget. Fontos sorozatnak ígérkezik a tízrészes Számítógépek Ma­gyarországon. Szerkesztő­riportere, Csató István közért­hetőségre törekedett, bár több konkrét példa megkönnyítette volna az elméleti megállapítá­sok visszacsatolását. Az influenza „elragadta” dr. Petrik Ferencet, a korábbi műsorvezetőt, ez azonban nem zavarta meg a Jogi esetek nyugodt tempóját. Helyesen összpontosítanak a jogi fel­világosításra — jelen esetben a fogalmi tisztázásra és a sza­vatosság, jótállás és egyéb mágikus szavak mögött meg­húzódó vásárlói jogokra. Nem ártana azonban a műsorfelépí­tésben némi játékosság. Zsu­gorított tárgyalóterem helyett inkább a társasági vita (hu­mort, kedélyt sem nélkülöző) légkörét érezzük célraveze­tőbbnek. Tartalmasnak ígérkezik az év utolsó hónapjának filmter­mése a televízióban. Mintegy 30 produkciót vetítemeik majd a nézők „házi mozijában”. Kü­lönösen érdekesnek ígérkezik Hemingway „A Kilimandzsáró hava” című ismert novellájá­nak filmváltoiziaita Gregory Peckkel, Ava Gardnerrel és Susan Haywarddal a főszerep­ben. A két világsztár, Miche­liné Presle és Francois Périer játssza André Rossin „Kettős szerepben” című darabjának hőseit. Karácsonyi ajándék lesz az „Egri csillagok” című kétrészes • magyar produkció. A táncos, zenés szórakoztatófilmék ked­velőinek szerez majd örömet a „Táncolj a Broadway-n” cí­mű amerikai alkotás a műfaj olyan klasszikusaival a fősze­repekben, mint Fred Astaire és Ginger Rogers. Az Angyalt, azaz Roger Moore-t legköze­lebb az „Intermezzo Velencé­ben” című epizódban láthat­juk., A kísérleti (második) csator­nán vetítik a „Don Quijote fiai” című magyarul beszélő gyobb érdeklődésre tart szá­mot RC—700 jelzésű, amely az úgynevezett hibrid számí­tógépek családjához tartozik. Ez a gép képes a digitális, vagyis számjegyes és az ana­lóg, azaz összehasonlító mű­veletek elvégzésére egyaránt. Memóriaegységeiben több mint 27 000 információt és utasítást tud tárolni. Felhasz­nálása is kettős, alkalmazha­tó önálló számítógépként is, de képes adatátvitelre, az in­formációk gyors továbbításá­ra is. bevezetik a kezelői távtárcsá­zást Svédországgal, Norvégiá­val, Dániával, Hollandiával, Belgiummal, Olaszországgal, Nagy-Britanniával és Líbiá­val. Ez azt jelenti, hogy a külföldi központok kezelői köz­vetlenül tárcsázhatják a buda­pesti előfizetők számait, köz­vetlenül tárgyalhatnak velük a telefonkapcsolás létesítése ér­dekében. A félautomatikus for­galomban a külföldi kezelők általában francia angol, eset­leg német nyelvet használnak. Amennyiben a külföldi köz­pont kezelője és a hívott ma­gyar fél nem érti meg egy­mást, kérésükre a budapesti központ kezelője tolmácsként közreműködik. ff LO Ma délután megragadó kö­zépkori emléket, a bártfaí Szent Egyed templomot mu­tatja be egy csehszlovák kis- film. Üjból jelentkezik a Nyi­tott boríték, mely közérdekű és közérdeklődést kiváltott kérdéseket tűz napirendre. Az esti főműsorban a klasszikus román vígjátékíró, Caragiale Zűrzavaros éjszaka című da­rabjának hazai tévéváltoza­tát, majd a nemzetközi gyer­mekvédelmi szervezet, az UNICEF gálaestjét közvetítik, utóbbit világsztárok közremű­ködésével. Vasárnap ismét láthatunk kora délutáni szín­házi közvetítést. Ezúttal főis­kolai vizsgaelőadás (Bródy Sándor: A medikus című há- romfelvonásos életképe) kerül képernyőre néhány olyan sze­replővel, akik azóta már meg­kezdték színészi pályájukat. A hős városok közül Leningrad kerül sorra, s lesz Flintstone, Maigret, Interfórum és Ki­csoda-micsoda?, tehát bő a választék. Lehotay-Horváth György dühös ember” Sidney Lumet rendezte változatában Henri Fonda a főhős. Az „Egy va­gány balladája” című francia alkotás „sztorija”: egy bűnszö­vetkezet fontos csomagot pró­bált meghatározott címre el­juttatni, és az erre vállailkozó Vagányt küldetése végén meg akarják ölni. Cooper „Az utol­só mohikán” című regényéből a román filmstúdiókban ké­szült film, amelyet december 26-án tűznek műsorra. Űj részt láthatunk a „Különleges ügy­osztály” sorozatból. „Az em­ber, akinek új arca van” cím­mel, és isimét „izgulhatunk” az Angyalért „A beijedt fogadós” című folytatásban. W^äBai) ipIoinMT Havazik, s ilyenkor csakis 1 az igazi természetbarátok haj­landók kirándulni, az „ama­tőrök” inkább zárthelyi prog­ramot keresnek. Elöljáróban maradjunk a természetbarát­szakosztályok vasárnapi tú­ráinál. Túrák A BTSZ Nagykovácsi—Soly­már környékére látogat, a ta­lálkozás 9 órakor lesz, a 63- as autóbusz végállomásán. Ugyanezt a környéket tekinti • meg az, aki a BESE túráján vesz részt, a találkozás szin­tén 9 árakor lesz, de az 56- os villamos hűvösvölgyi vég­állomásán. A Budapesti SE tagjai Pilisborosjenőre, a Pe­dagógus SK tagjai Csikóvár­aljára, a Közalkalmazottak SK tagjai Csillebércre és a Spartacus TE tagjai Soly­márra kirándulnak. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat budapesti szervezete ezen a héten há­rom disznótoros túrát szer­vez. A Vác—Rétság kör­nyéki út, valamint a szent- mártonkátai szombaton lesz, a Gödöllő—Gyöngyös környé­ki vasárnap. Kiállítások, tárlatvezetés A Magyar Nemzeti Galé­riában vasárnap délelőtt 10 órától P. Molnár Zsuzsa mű­vészettörténész a XIX. szá­zadi tájképfestészetet mutatja be, Theisler György művé­szettörténész pedig ugyan­akkor a nagybányai festé­szetet. A Szépművészeti Mú­zeumban az ifjúsági tárlat- vezetés sorozat keretében a korai olasz festészetet is- 1 merteti Mrávik László és Tát­Az RC—7S0, a gépsztár Telefonközpontos tolmácsok TÁRCSÁZÁS KÜLFÖLDDEL A nemzetközi • távbeszélő­December filmjei a képernyőn szovjet filmet. A „Tizenkét Arany-ünnep Nagykőrösön A nagykőrösi Arany János Társaság vasárnap délután 5 órai kezdettel irodalmi ünne­pet rendez a városi művelődé­si központ színháztermében. Megnyitót dr. Tőrös László, a társaság elnöke mond. Keresz- túry Dezső tiszteletbeli tag székfoglaló beszédében Arany, Nagykőrös, Madách címmel tart előadást. A műsorban Sinkovits Imre . és Gombos Ka­talin Arany, Madách, valamint Keresztúry Dezső műveiből ad elő. ' Megkezdődött az araatörfiSm-fesztivái Másodszor adott otthont az amatőr filmesek seregszemlé­jének Székesfehérvár: pénte­ken az ősi város újjáépített mozijában, a Petőfi Filmszín­házban megkezdődött a 19. országos amatőrfilm-fesztivál. A háromnapos program meg­nyitóval kezdődött, majd a kilenc tagú zsűri, s a külföldi — lengyel, csehszlovák, NDK- beli és szovjet — vendégek, valamint az érdeklődő székes- fehérváriak előtt megkezdték a versenyfilmek vetítését. A 97 beküldött filmből az elő- zsürizés után 40 fekete-fehér és 9 színes alkotást választott ki a bíráló bizottság a székes- fehérvári fesztiválon való ve­títésre. Pénteken 13 filmet vetítet­tek. A háromnapos program­ban szerepel még az amatőr filmesek országos tanácsának ülése is. A fesztivál díjait vasárnap adják át a Petőfi Filmszínház­ban. — Nemzetiségi estet ren­deznek szombaton Ipolyda- másdon, a művelődési ház­ban. A műsorban vendég­szerepel a tórtikomílási nemze­tiségi együttes. / , , A héten már mindenhol előke­I íiniÍTlS 11ÍT3 n rültek a szánkók és a sílécek. J. tU.lXLO.C5 ULtUA Dunakcszin is, tanítás után, a gyártelepi iskola előtti dombon vidáman ródliznak, csúszkál­nak a gyerekek — ők azok, akiknek öröm a vastag hótakaró. Donhoffer Szilárd kapta a Semmelweis-emlékérmet A Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem tanácsa az idei Semmelweis Ignác-em- lékéremmel dr. Donhoffer Szi­lárd Kossuth-díjas akadémi­kust, egyetemi tanárt, a pé­csi Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetének ve­zetőjét tüntette ki. A magas tudományos elis­merést jelentő kitüntetést az egyetem pénteken a II. szá­mú belklinikán tartott tu­dományos ülésén dr. Zoltán Imre rektor adta át a neves tudósnak, aki Semmelweis Ignác emlékelőadásában a termoregulációs hőtermelés­szabályozó mechanizmusai címmel számolt be kutatásai eredményeirőL PécsI kutató találta meg Ismeretlen Turgenyev-ievél Lajos — a pécsi tanárképző főiskola orosz tanszékének tanára a Fünf kirchen Zeitung című régi pécsi újság egyik 1873-as számában ráakadt Jánosi Engel József karls- badi tudósítására, amelyben, beszámolt az olvasóknak Tur­A XIX. századi orosz iro­dalom nagy alakjának, Ivan Szergejevics Turgenyevnek eddig ismeretlen levelére, il­letve a levél szövegére buk­kantak Pécsett. Dr. Hajzer UTAZÁS CSILLEBÉRCRE VÉGE A CEGLÉDI ŐSZNEK EZ TÖRTÉNT EGY ÉJSZAKA / ray Vilmos művészettörté­nész. Aki Budapesten jár, s va­lamilyen múzeumba kíván menni, annak ezen a héten a hadtörténeti és a magyar me­zőgazdasági múzeumot ajánl­juk. A Hadtörténeti Múzeum­ban Magyarország hadtörté­netét lehet megismerni, a hon­foglalástól napjainkig. A be­mutató külön, részletesen tá­jékoztatja az érdeklődőket a Rákóczi-szabadságharcról, a 48-as szabadságharcról, a Ta­nácsköztársaság eseményei­ről, valamint a II. világhá­borúról. A Mezőgazdasági Múzeumban megtekinthető az állattenyésztési, a vadászati, az erdészeti és a halászati ki­állítás. Ceglédi ősz ’71 Igaz, hogy az időjárás in­kább a telet juttatja eszünk­be, mint az őszt, s talán ezért is, vasárnap este a ceglédi Kdssuth Művelődési Központ­ban befejeződik a Ceglédi ősz ’71 rendezvénysorozata. Ez al­kalommal a művelődési köz­pont műsort rendez, amely­nek szereplői között talál­hatjuk Baranyi Ferencet, Pat­kós Irmát, Varsányi Lászlót, a szegedi Bartók Béla Művelő­dési Központ vegyeskarát és a Tanárképző Főiskola női ka­rát. Megyei érdekességek A dunakeszi József Attila Művelődési Központban szom­baton délután 4 órakor TIT- előadás lesz a magyar iro­dalomban szereplő szabadság­hősökről. Ugyanitt vasárnap Schalk Gyula, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa az Apolló—14 című film bemu­tatása után az űrkutatás leg­újabb eredményeit ismerteti." Szombaton este 7 órakor Szir­mai János karmester vezény­letével fúvószenekari estet tart a művelődési központ fúvószenekara. A Csepel Autógyár műve­lődési központjában a Sziget- szentimiklósi Sportkör szom­baton este 8 órától másnap hajnalig spprtbált rendez. Va­sárnap az ifjúsági klub ren­dezésében Mobil őszikék cím­mel Herczenik Gyula KISZ- titkár tart előadást. Szentendrén, a Móricz Zsigmond Művelődési Köz­pontban szombaton este 9 órakor tartja harmadik össze­jövetelét a filmklub. A be­mutatandó film címe: Ez tör­tént egy éjszaka, a rendező Frank Capra, a főszereplő: Claudette Colbert és Clark Gable. Vasárnap délelőtt 10 órakor, ugyanitt az ifjú zene­barátok találkoznak. Valamennyi olvasónknak jó pihenést és kellemes szórako­zást kívánunk. Mayr Gyula, egykori híres órásmester három évig tartó munkával olyan órát szerkesz­tett, amely a világ 65 nagy­városának csillagászati pon­tos idejét, egy időben mutatja az évvel, hónappal, héttel és a holdjárattal együtt. Az 1927-ben elhunyt idős mester egyedülálló készít­ménye a Sopronban iáim leánya, Mayr Erzsébet bir­tokába került. A többszörös szállítás, az idő azonban any- nyira kikezdte a 60 éves szer­kezetet, hogy az alapos javí­genyevvel történt találkozá­sáról és említést tett egy levélről, amelyet a világhírű írótól kapott. Engel pécsi gyáros volt, amellett irodaimar ember és nagy tisztelője Túr geny év­nek. 1873-ban éppen akkor tartózkodott Karlsbadban, amikor az író odaérkezett. Le­velet írt Turgenyevnek és ebben találkozót kért tőle, amire 1873. július 21-i kelte­zéssel kapott választ. Dr. Haj­zer Lajos további kutatása során a Pécsi Napló egyik 1926-os számában megtalálta a német nyelvű Turgenyév- levél szövegét, amelyet Engel bocsátott az újság rendelke­zésére. A levélben nincs semmi rendkívüli, de a ben­ne említett találkozás ténye, Turgenyev és Engel kapcso­lata érdekes irodalomtörté­neti momentumnak számít. Turgenyev karlsbadi leve­le ismeretlen volt a szov­jet kutatók előtt is. A levél­ről, Turgenyev és Engel ta­lálkozásáról nem tudott a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának orosz iro­dalmi intézete sem. Ennél fogva a levél nem szerepel a Leningrádban kiadott 28 kö­tetes Turgenyev-sorozatban, holott az felöleli az író ösz- szes ismert művét és teljes levelezését. i tásra szorult. A javítást Mayr Erzsébet Ackermann István­ra, Győr legidősebb órásmes­terére bizta, aki 60 évvel ez­előtt, mint apja órásinasa, részt vett a csillagászati óra több mint 700 fogaskerekének kézi megmunkálásában, az óra összeállításában. Ackermann István több mint három hónapi munkával üzemképes állapotba hozta az órát, s az újra hajszálpon­tosan mutatja a világ 65 nagyvárosának tényleges csil­lagászati idejét. M. S. ismét jár a hatvanöt fele idol muta tó óra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom