Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
Földgömbös” A dánszentmiklósi Micsurin ’Termelőszövetkezet faiskolájában igen sok díszcserjét, bokrot, fát nevelnek. A kis termetű fenyőfákat gyökerestül, földlabdával szedik ki és árusítják. €om1)9 Hosszú idő után ismét megjelent a sampinyongomba több ceglédi zöldségboltban és élelmiszert árusító önkiszolgáló boltban. Az étkezést változatosabbá tevő, nem hizlaló étel tápértéke vetekszik a húséval. A gombát sok ceglédi szívesen vásárolja. Zalatnayék Törteién PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM 1971. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK Fogászat két műszakban Jé a fogorvosi ellátás Sok bajt okoznak az öngyógyítók Holnap este fél nyolc órai kezdettel Törteién vendégszerepei Zalatnay Sarolta tánc- dalénekes és a Tolcsva y- együttes. A tánczenei estre a környékbeli települések fiataljait is szívesen látják a törteliek. Verseny indul decemberben Húszéves fennállása alkalmából versenyt indít boltjai közt a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, december 1-től 1972. február 28-ig. A verseny célja a vásárlói forgalom növelése, új értékesítési forma szerint. A boltokban a törzsvevőkkel üzletet köthetnek az elárusítók és a megrendelt, tartós fogyasztási cikkeket — a megrendelés alapján — házhoz szállítják. A legjobb boltoknak pénzjutalmat adnak. Színházban jártak Nyársapátról huszonhárom általános iskolai tanuló és tíz felnőtt látogatott el Budapestre. Napi programjukban városnézés és színházlátogatás szerepelt: felkeresték a Déryné Színházat és megnézték A cigány című zenés vígjátékot. Cukorrépából - KISZ klub Ahányban, a Ságvári Endre Termelőszövetkezet egyiik KISZ-alapszervezete cukor- répaműwelést vállalt erre az évre. Répájuk szépen termelt, meghálálta a gondoskodást. A termést betakarították, el is szállították a feldolgozó helyre. A cukorrépáért kapott pénzt az új KISZ-klub berendezésére fordítják. A kőművesmunkák a klubban már befejeződtek. A fiatalok szeretnék mielőbb birtokba venni i új otthonukat. ' Rádióműsor és plakát, újságcikk és televíziós riport hívja fel a figyelmet mostanában a fogápolásra. Fogászati hónap van. Ilyenkor a szokásosnál több szó esik a fogak romlásáról, a szuvasodás megelőzéséről. A társadalmi fejlődésből eredő népbetegségnek lehetne nevezni a fogromlást. Olyan betegségnek, amiről elsősorban mi tehetünk, tehát volna lehetőség leküzdésére. Volna, ha még többen élnének a védekezés lehetőségével. Üj statisztika nem készült mostanában arról, hogy Cegléd és a járás lakói közül hányán szorulnak vagy szorulnának fogászati kezelésre, ha vennének annyi fáradságot, hogy elmenjenek a szakrendelésekre. Sajnos, legtöbben csak akkor keresik fel a szakorvosokat, amikor már késő, s „otthagyják a fogukat”. Nem lehet elég gyakran figyelmeztetni az embereket, hogy ne akkor menjenek orvoshoz, ha már panaszuk van. hanem akkor és addig, amíg nem éreznek fájdalmat. A fogszakorvosok véleménye szerint mindenkinek szüksége lenne legalább 7—8 hónaponként egy-egy szakorvosi vizsgálatra. így könnyebb lenne a megelőzés és több fogat tudnának megmenteni a gyors pusztulástól. Cegléd és a ceglédi járás fogszakorvosi ellátottsága megközelíti az ideális állapotot: Cegléden hat szakorvos és két vizsgázott fogász dolgozik, a járásban pedig 19 fogorvos tevékenykedik. Van olyan falu, ahol két fogorvos is él. Az iskolásokkal Cegléden nem külön iskolaorvos törődik, hanem a szakorvosok között osztották el az iskolákot. Így az ő munkájuk is könnyebb, s egész fiatal korban megismerik későbbi pácienseiket. Kettős haszna van tehát ennek a megosztott iskolafogászatnak. A rendelő épületében, ahol két műszakban folyik a munka, gyakran szinte zsúfolt a váróhelyiség. A zsúfoltságot csak tetézi, hogy az épületben két körzeti orvosi rendelő is helyet kapott, s az ide járó betegek — most például az A tárcatolvaj a törtei! Tulipánba hajtatott influenzások, a megfázottak — könnyen megfertőzhetik azokat is, akik fogászati kezelésre jöttek. Igaz, a vírusos járvány miatt a fogászaton most csak sürgős esetben adnak „foghúzásos elsősegélyt”, és csak a hosszadalmas kezelésre szorultakat látják, mégis nagyon sokan jönnek mindennap. Cegléden igen sok embernek rossz a fogsora. Van, aki csak akkor kéri a szakorvos segítségét, amikor már szinte szájsebészeti beavatkozásra van szükség. Az utóbbi években sokan hálásak a ceglédi fogszakorvosoknak, akik gyakran népnevelő és ismeretterjesztő munkát is folytatnak a rendelőben. Nem egyszer előfordul, hogy ittas pácienst kell kezelniük, akiből azért árad a tömény szesz szaga, mert jó ismerőseitől úgy hallotta, hogy a fogfájásra a rum, a pálinka a legjobb orvosság. Az öngyógyítók körében újabban hátborzongató szokás terjed: a lyukas fogat szalicillal betömik otthon, hogy ne fájjon... A rendelőben az orvos alig tud mit kezdeni a szétmart ínyű, sziszegő, póruljárt pácienssel. Nem győzik mondani elégszer: a fogromlás ellen a legjobb védőszer a rendszeres fogmosás, a célszerű étkezés, a megelőzés. Az, ha minél gyakrabban felkeresik a szakorvosi rendelőt. E. K. Ma este lesz a filmelőadás A Kossuth Művelődési Ház értesíti mozilatogatóit, hogy — a szokástól eltérően — nem pénteken, hanem ma este lesz a fümelőadás. A bostoni fojtogató című amerikai lélektani filmdrámát tűzték műsorra. ★ Pénteken, november 26-án este fél nyolc órai kezdettel a Kossuth Művelődési Ház színháztermében szovjet népi együttes vendégszerepei. Ceglédi népsport Sok éves hagyomány, hogy az első hó lehullta után megkezdődnek Cegléden a nyilvános művészi „jégtorna bajnokságok’’. A versenyzők a névtelenség homályából és a kora reggeli szürkületből bukkannak elő, sietősen igyekeznek valahová, valamerre. Egy-egy ház előtt megtorpannak, csusszannak, kitárt karral egyensúlyoznak, esetleg perdülnek is egy környit, azután még jobban igyekeznek tovább. Eltűnnek a szem elől, helyet adva másoknak, akik szintén piruetteznek, siklanak a természet adta városi ügyességi pályán. A csúszós járda tisztításia, sós homokkal felszórása, söprése a háztulajdonosok, illetve a lakók dolga lenne. Lenne, ha valamennyien tudomást vennének róla. De nem vesznek, ezért sokszor még délidőben is elta- karítatlan a ház előtti gyalogjáró. Az úttesten átjutni egy fokkal könnyebb, mivel ott csak a megolvasztott, kevéssé síkos, sós latyakban kell megtenni néhány métert. De az legalább nem kíván külön artista képesítést. Olvasom szinte minden tél kezdetén, hogy illetékes hivatal ellenőrei járnak esetenként — például ilyen téli időben — az utcákon, felmérést készítenek és bírságot fizettetnek a gondatlan házlakókkal, akik megfeledkeznek arról, hogy az utcai járda is a házhoz tartozik, azt is rendben kell tartani. De még arról nem hallottam, hogy valakit azért büntettek volna meg, mert az őszi esős idők beálltára vagy a tavaszi olvadások kezdetére nem szedte rendbe a ház előtti árkot, kifolyót, vagy nem takarította el a havat, nem tüntette el járdája jégkérgét. Talán ez is oka annak, hogy mostanában olyan gyakori látvány a „jégtor- na”. Igen, az emberek kora reggel dolgozni járnak, buszhoz, vonathoz sietnek, de egy-egy ház előtt meg- csusszan a talpuk, kitárt karral egyensúlyoznak, perdülnek, és eltűnnek a szem elől, helyet adva a következőnek. E. K. BIRKÓZÁS Hat ceglédi jutott tovább Tóth Tibor 31 éves alkalmi munkást visszaesőként elkövetett lopás miatt vonta felelősségre a Ceglédi Járásbíróság. Korábban lopás és sikkasztás miatt ítélték el. Rendőri felügyelet alá helyezték, de a felügyelet szabályait megsértette, ezért pénzbüntetéssel, majd 30 napi elzárással sújtották. Egy alkalommal Tóth kiment a helybeli TÜZÉP-telep irodája elé, hogy alkalmi munkát vállaljon. S. I. fuvaros is ott tartózkodott, egy kődarabon ült. Tóth Tibor észrevette, hogy a fuvaros nadrágzsebéből kicsúszott a levéltárca. Mikor az illető felállt, a helyébe ült, s egy észrevétlen pillanatban zsebrevágta az elveszített tárcát, majd nyomban eltávozott. A tárcában kettőezer forint készpénz, 1247 forint értékű kifizetett, de még ki nem váltott szénutalvány volt és iratok. Csak a pénzt vette ki, a tárcát az £chim András utcában egy fán elrejtette. Több ismerőssel találkozott. Taxit fogadtak, s elmentek Törteire a Tulipán Étterembe italozni. A fuvaros, tárcája elvesztését észrevéve, nyomban a vádlottra gyanakodott. Miikor meghallotta, hogy Törteién szórja a pénzt, feljelentést tett ellene. A rendőrség kiszállt Törteire, s Tóth Tibort elfogta. Ekkorra a pénzből már 470 forintot elköltött. Tóth a bűncselekmény elkövetését beismerte. Ígéretet tett, hogy a fuvaros teljes kárát megtéríti. Az ítélet, nyolc hónapi börtön, még nem jogerős. Dabason került sor Pest megye úttörő birkózó-olimpiájára. Minden súlycsoport első három helyezettje jutott tovább, a területi döntőbe, amelyet majd Cegléden rendesnek meg. Nyolc ceglédi fiatal indult a versenyen, és bár hatan helyezést szereztek, teljesítményük várt alatt maradt. Edzőjük, Fábián Pál többet várt tőlük. A bajnokságban most első ízben vettek részt a cegléd- berceliek. Két hónapja, heti két edzésen gyakorolták a birkózást, s közülük egy versenyző már helyezést is szerzett. Eredmények: 35 kg-ban: 1. Kovács Béla (Földvári isk.), 3. Sipos Győző (Mészáros isk.), 38 kg-ban: 1. Halasi Sándor (Földvári isk.), 45 kg-ban: 2. Rajai János (Táncsics isk.), 49 kg-ban: 2. Forgó János (Hámán isk.), 53 kg-ban: 3. Magyar István (Földvári isk.). Nehézsúlyban: 2. Tábori János (Ceglédberceli ált. isk.). ____________ U. L. Sp ortbál a klubban A Bem SE fennállásának 20. évfordulója alkalmából sportbált rendez december 4-én. A bálon fővárosi művészek szórakoztatják a közönséget. 1 ABONYI KRÓNIKA ARANY, EZÜST, BRONZ Kitüntették a legjobb véradókat Csaknem másfél száz abonyi I véradó találkozott a minap a nagyközségi tanácson. Az ösz- S2ejövetelt a járási és a községi Vöröskereszt szervezte, hogy a többszörös életmentők kitüntetését átadják. Az ünnepségen képviseltette magát a járási pártbizottság, és megjelent a járási véradó állomás főorvosa is. Az úttörők dalos köszöntője után Győré Pál vb-titkár méltatta a Vöröskereszt jelentőségét és munkáját. Elmondta, hogy a Vöröskereszt társadalmi mozgalommá tett4 Abony- ban a véradást. E szervezet közreműködésével bonyolították le a tüdő- és rákszűrést, a Vöröskereszt irányította és irányítja a Tiszta udvar, rendes ház-mozgalmat. A tanács nevében köszönetét fejezte ki a helybeli Vöröskereszt-szervezetnek és a véradóknak az eddig nyújtott önzetlen segítségért. A köszöntő szavak után Csordás Mária, a Vöröskereszt járási tlt- ] kára kiosztotta a kitüntetéseket. A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége által adományozott „Kiváló véradó’’ kitüntetés arany fokozatát kapta: Lázár József. Ezüst fokozatot kapott Magyar György, bronzot Falusi Sándor, Fehér Béla, Záborszki Sándor és Simon István. Az ünnepség után a Vöröskereszt vezetői baráti beszélgetést folytattak a meghívott abonyi véradókkal Gy. Télen-nyáron üzemel majd Vújuk az új téglagyár felépítését Kiégett a tégla; a 50—60 fokos hőséget árasztó kemencékből most kezdik kihordani Ha az illetékesek ebben az évben jóváhagyják az abonyi új téglagyár építési tervét, jövőre megkezdődhet az építkezés. Az évi 30 millió téglát kibocsátó gyár, a legmodernebb technológiával, télen-nyáron üzemel majd, egy órára eső termelési értéke háromszorosa lesz a jelenleginek. — Nagyon kell az új gyár, mert a régi a megnövekedett igényeket már nem tudja maradéktalanul kielégíteni. Kicsi a kapacitása — mondja Nagy András üzemvezető. — Bár az éves felemelt tervünket is sikerült teljesítenünk, a tégla mégsem elég. — Hogyan tesznek eleget a hely! igényeknek? — Azokkal általában boldogulunk, de mi nemcsak Ahányért vagyunk. Az ország számos helyére szállítunk, például Halimbára, Tatabányára, Szolnokra, Debrecenbe, és mi látjuk el a Jászságot is. — Milyen a minőség? — Sajnos, a mennyiségi termelés sokszor a minőség rovására megy. Erősen befolyásolja a tégla minőségét az is, hogy kevés az általánosan képzett, univerzális dolgozónk. A hiány elsősorban az osztályozásnál érezteti hatását. — Javult-e a dolgozók élet- és munkakörülménye? — Jelentősen javult a bérezésük. Ebben az évben 16,6 százalékos . darabbéremelést hajtottunk végre. Negyvennégy órás munkahetünk van, a kemencék mellett 42 órát dolgoznak. Valamelyest javult a szociális ellátottság is. Sikerült korszerűsíteni üzemi konyhánkat. Tervünk, hogy fürdőt, járdákat építünk. A munkahelyeket úgy igyekszünk kialakítani, hogy zártabbak, melegebbek legyenek. Mind az új gyárra, mind a jelenlegi korszerűsítésére, a szociális körülmények javítására nagy szükség van. Napjaink egyik gondja az építőanyag-ellátás. Kép, szöveg: Gyuráki Ferenc 96 mázsa méz Az abonyi ÁFÉSZ nemcsak kereskedelmi tevékenységét fejlesztette, számottevően segítette a háztáji gazdaságok termelését is. Ebben az évben 21 ezer darab naposcsibét hoztak forgalomba. Továbbra is kötnek szerződést baromfinevelésre. Ehhez — szükség szerint — termelési előleget folyósítanak. A háztáji állatok takarmányozásának segítésére 2400 mázsa tápot és takarmányt hoztak forgalomba. Jól dolgozott az év során a méhész szakcsoport. A szövetkezet a téli időszakra cukrot biztosított a méhészeknek, a gyűjtés idején pedig kedvezményesen szállította a melleket. Az eredmény: a szakcsoport 96 mázsa mézet pergel tett a nyáron. Egy tsz, két hír Az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet legutóbb 600 süldőt adott át a Szolnoki Állami Gazdaságnak. Ezzel idei szerződését teljesítette. ★ A Ságvári Tsz Lenin és Kossuth üzemegységének KISZ-esei ebben az oktatási évbán ismét megszervezik a politikai vitakör mezőgazdasági tagozatát. Előadókról mindkét üzemegységben a pártszervezet gondoskodik.
