Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-23 / 276. szám

6 ‘“^JCiriap 1971. NOVEMBER 23., KEDD Lakások, vízmű Nyolc tantermes iskola épül Kistarcsán re: az új iskola és a község Nyolcvan szövetkezeti sütőüzem A fogyasztási szövetkeze­tek decemberi kongresszu­sára készülődve a SZOVOSZ- nál felmérték az ÁFÉSZ-ek ipari és szolgáltató tevé­kenységének négyesztendős fejlődését. Megállapították, hogy 1967 és 1971 között ez volt a szövetkezeti tevékeny­ség legdinamikusabban fej­lődő ágazata. Míg 1967-ben 700 millió forint, idén már mintegy 3 milliárd forint az ÁFÉSZ-ek ipari termelésének értéke. Különösen lendületes fejlő­désnek indult a szövetkezeti sütőipar. Jelenleg mintegy 80 szövetkezeti sütőüzem mű­ködik, tevékenységük egyes területeken alapvető változást hozott a vidéki lakosság el­látásában, s versenyt támasz­tott az állami sütőiparnak. A vidéki húsellátás javítása érde­kében az ÁFÉSZ-ek — rész­ben tsz-ekkel közös vállal­kozás formájában — 25 hús- feldolgozó üzemet hoztak létre. — Idén kezdődött el az épít­kezés, s e hónapban les« a műszaki átadása is az új nyolc tantermes iskolának — mond­ja a kistarcsai tanács elnöke, Németh Ferenc. — Az új lé­tesítmény költsége kilencmil­lió forint, ehhez a község majdnem másfél millió forint­tal járult hozzá. Az év másik nagy beruházása az új fogor­vosi rendelő. Eredetileg októ­berben szerettük volna átad­ni, de a jelek szerint csak jö­vőre lesz rendelés a 280 ezer forintos épületben. Üj lakások is épülnek Kis- tarcsán. Ebben az esztendőben kezdődött el a kétszintes, 12 lakásos „Cs”-ház építkezése, az átadás két év múlva, 1973- ban lesz. — Tudomásunk szerint a la­kosság vízellátásában is tör­ténnek változások... — Megkezdődött a Pest me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat segítségével az új községi vízmű építésének második szakasza. A csatornázási mun­kálatok a Kistarcsa—Nagy tár­csa—Kerepes vízműnél idén befejeződnek, sajnos, egyelőre, nincs víztornyuk, ideiglenesen a VILLÉRT sietett segítségük­A korai tél kiadós havazás­sal köszöntött a gemenci er­dőre. A havazás elálltával, va­egy részé mar ebben az evban is kaphat vizet. A vízmű be­ruházását megyei költségveté­si alapból, valamint a lakos­ság hozzájárulásából fedezzük. Kistarcsa fejlődéséről még annyit, hogy épül az új sport­pálya, amelyet jövőre adnak át rendeltetésének. m. sármap reggel csengős szánok tucatjai indultak kukoricával és lucernával megrakodva az erdei etetőhelyeikre. A vadgaz­daságban több ezer mázsányi lucerna,szénával, csöves kuko­ricával, makkal és vadgeszte­nyével gondoskodnak az erdő lakóiról. A gímszarvasokról, az őzekről és a vaddisznókról, amelyek a szánok csilingelősé­re, minit az étkezésre hívó jel­re, előjöttek a szálfák közül és csapatokban követték a lovas szánokat. Vasárnap ismét megnyílt a Szekszárdiéi 12 kilométerre Vasárnap megnyílt a gemenci „ vadmenza99 — Már-már azt gondoltuk: mostohagyerekei lettünk a lap­nak — fogad Kigyósi Ferenc, tanácselnök. Valóban régen jártunk Ha­lásztelken, azaz gyakran, de valahogy mindig csak átuta­zóban. Ideje, hogy ismét hírt adjunk róla. — 1964-ben megalakult a községi vízműtársulat 6—800 ezer forintnyi társadalmi se­gítséggel, egészséges vezetékes yízzel látja el a községet Telekből nem lehet A beszélgetésbe bekapcsoló­dik Huba György községi párt­titkár is. — Fejlődött a villanyhálóza­tunk is: másfél millióból elké­szült az országutat szegélyező higanygőzlámpasor. Idén újabb 300 ezer forintot költünk a község el'hanyagoltabb belterü­leteinek világítására. Csak lé­pésben haladhatunk: a vil­lanyhálózat teljes befejezésé­hez még kétmillió forint szük­séges. — Nem lehetne-e teleké,rié- kesitésből megszerezni a pénzt? — vetődik fel a legegy­szerűbb, leggyorsabbnak látszó megoldás. — Nehéz ügy! Az új iskolá­hoz szükséges másfél holdas telket például két magántulaj­donos nagyobb telkének egy- egy kisajátított hányadából alakítottuk ki. Bíróság döntöt­te el a kártalanítás összegét: négyszögölenként 150 forintot kell fizetnünk. Az lenne a lo­gikus, ha megfordított hely­zetben az említett eset tükör­képét látnánk — de nem így van! Nemrég adtunk el hat­vanöt házhelyet építkezni szándékozóknak — négyszög­ölét 100—120 forintért. Nálunk sokan hirdetnek eladó házhe­lyet. A 160—200 négyszögöles telkekért 60—80 ezer forintot kémek, azaz négyszögölenként 400 forintot. Amikor a tanács telkeket értékesít, ezt az eljá­rást rendszerint kártalanítás­sal kezdi, parcellázási terveket készíttet, az ezzel járó munka is pénzbe kerül, közművesit, utakat létesít — vagyis szép summát költ el, de a telkeket mégsem értékesítheti olyan áron, mint az állampolgárok egymás közt Remélhetően megoldást hoz az ingatlanköz­vetítés, -eladás ármegállapítás! reformja — de gyors bevételre parcellázásból nem számítha­tunk. Épül az iskola — A község legnagyobb gondja most az iskola. Agglo­merációs község, sok az idete­lepülő, súlyos helyzet alakult ki: ma már 150—160 gyere­künk a csepeli általánosba jár. A megyei tanács tervében eredetileg úgy szerepelt az új, nyolc tantermes, emeletes, mo­dern, tornateremmel, szertá­rakkal, szolgálati lakással meg­tervezett iskolánk — ha ma­rad pénz, támogatják. Szeren­csésen alakult a helyzet: a megyei tanács nemrég szavaz­ta meg a szükséges összeget. így jutottunk el a megoldás küszöbéig — szó szerint. A ki­vitelező ugyanis eljutott az alapozásig, aztán — különféle indokokra hivatkozva abba­hagyta a munkát. A terv köz­ben némileg elavult, módosíta­ni kell. Nem kapni (állítólag már nem is gyártják) ezt-azt, ami a terven szerepel. Sajnos, a központi fűtés a terv szerint szilárd tüzelésű kazánnal mű­ködik — de nem mertünk to­vábbi késedelmet és pénzrá­fordítást megkockáztatni, s ezért inkább belenyugszunk a hagyományos tüzelésű kazán- megoldásba. (Ez ugyan plusz másfél munkaerőt igényel.) Re­méljük, hogy egykettőre hoz­zálátnak, s a felépülő új isko­la 8—10 évre megoldja gon­dunkat. — Ideje, mert ebben az öt­éves tervben 242 új OTP-lakás is épül a községben — év vé­géig, és jövőre háromszor húsz lakást kell átadni —, vagyis bizonyára még több gyerek vár elhelyezésre. Pafronálók ad iák — Hogy a beszélgetés végé­ne maradjon a legszebb: a ré­gi iskolánk előbb varázsolódik újjá, mint ahogy az új fel­épül. Kezdjük azzal, hogy ez év végéig központi fűtést (olajtüzelésűt) kap. — Hogyan sikerült? A ra­diátorokat a Medicor Művek adta, teljesen ingyen; a Cse­pel Vasművek szintén vado­natúj radiátorokat és csöve­ket adott. A Csepel Autógyár irodáiból leszerelt, fölösleges­sé vált radiátorokat ad, ol­csón. A Pestvidéki Gépgyár olajégőt biztosít, segít a sze­relésben, az olajkonstrukció megtervezésében. Az ÁFOR olajtartályt, a Soroksári Ker­tészeti-Szőlészeti Tangazda­ságtól két Marabu 4-es ka­zánt kapunk. Sokat segít a Fővárosi Tanács is: egy Ma­rabu—2-es ikerkazánt, két keringetőszivattyút, kazántar­tozékokat adott. Majd kifelej­tettük: a hosszú nevű kiskun - lacházai Pest megyei Építő­ipari és Mezőgazdasági Gép­javító Szövetkezet Közös Vál­lalattól is kaptunk két olaj­kazánt ... — De hiszen így már szánté fölös mennyiség adódik! — Némi ésszerű tranzak­cióval úgy intézzük, hogy ez a valóban ritka patronálási készség minden közintézmé­nyünk helyzetén éreztesse ha­tását. Nemcsak az iskolába, hanem az óvodába, a tanács­házára, a művelődési házba és az egyik orvosi rendelőbe is kerül belőlük. A megyei ta­nácstól kapott 300 ezer forin­tos felújítási összegből ilyes­mire nem .kell költeni, tehát marad belőle kerítésre — és ezért sikerült négyezer fo­rintért könyvet vásárolnunk az iskolai könyvtárnak. A tár­sadalmi összefogás legalább egymillió forintot — és fel­mérhetetlen értékű embersé­get reprezentál. Ki ne felejt­sük a helyi Egyetértés Szak- szövetkezet áldozatkész tár­sadalmi munkáját — meg a Szabad Május Tsz lelkes se­gítőkészségét: a sok ajándék- bútor és más felszerelés ha­zaszállítását mindig elvégzik — természetesen társadalmi munkában. Pereli Gabriella JEGYZET eső Keselyűsben a vadászház a gemenci „Bagolyvár” előtti nagytisztás „vadmenzája” is. Mintegy 150—200 szarvas, vad­disznó lakmározott az üvegfalú emeletes vadászház előtti tér­ségen. VISONTA Kommunista műszak Hétfőn reggel Visontán a Gagarin Hőerőmű építői el­határozták, hogy a héten kommunista műszakokat tar­tanak: ezzel köszöntik a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság hétfőn megnyíló országos konferenciáját, valamint a KISZ közelgő VIII. kongresz- szusát. Arra vállalkoztak, hogy november 30-ig üzem­be helyezik a Gagarin Hő­erőmű négyes számú, 200 megawattos blokkját. Az életkor Vitatéma az emberi munka- képesség felső határa. Számos országban és köztük a szo­cializmust építő köztársasá­gok majdnem mindegyikében növekvő gond a munkaerő- hiány. Gyakori, hogy a nyug­díjkorhatár elérése után nők és férfiak egyaránt a mun­ka folytatása mellett kar­doskodnak. Az is tapasztal­ható, hogy a fiatal szakmun­kások, technikusok, mérnö­kök előrelépésük érdekében igyekeznek a korban időseb­bek tehetetlenségét, nyugdíj­ba vonulásuk szükségességét indokolni. Bizonyos, hogy az emberi munkaképesség felső határá­nak vizsgálata lényeges a társadalom és az egyén szá­mára is. Az ember fizikai fejlődése, a huszadik életévig tart. A harmadik évtizedtől fokozatosan bekövetkezik az ember fizikai kopása. Ezt helyes, egészséges életmóddal lehet lassítani, de megakadá­lyozni senki sem tudja. Ám az ember munkaképessége nemcsak fizikai erőnléttől függ. Sőt. A korszerű tech­nika fejlődésével és elterje­désével mindinkább előtér­be kerül — különösen a ve­zetők körében — a lélektani öregedés szerepe. A pszichológiai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az em­ber teljes szellemi kifejlő­dése a 25-től 30 éves korban bontakozik ki. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a 30 éven felüliek szel­lemi fejlődése szükségszerűen lassul. Hol van tehát az elfogad­ható fizikai és szellemi képes­ség határa? Egyesek sze­rint az intenzív szellemi kö­vetelményeknek a vezetők és beosztottak egyaránt az 50. életévig tudnak megfelelni. Olyan elemzés is napvilágot látott, amely a 40 éven fe­lüli tisztségviselők teljes ér­tékű helytállását vonja két­ségbe. Vitathatatlan, hogy az 50. évet betöltötték legtöbbjében kialakul az öregedéstől való félelem, amely némileg bizo­nyítani látszik a képességnek a fél évszázados jubileum utáni visszaesését. A tapasz­talat azonban világszerte azt mutatja, hogy az emberi ké­pesség határát, köztük a ve­zetők szellemi tevékenységét sem lehet gépiesen meghatá­rozni. És mert az emberek na­gyon bonyolult, szubjektív lények — fizikai és szellemi képességük frissssége az élet­kor tekintetében lefelé és felfelé egymástól lényegesen eltér. Találhatunk olyan vezető­ket és beosztottakat, akik BUDAÖRS V'IZGONDJA Megoldás Szinte naponta érkeznek a Budaörsi Községi Tanácshoz a kérelmek: egyre többen sze- | retnék bevezetni lakásukba a vizet. A kérelmeket egyelőre félreteszik. Mi ennek az oka? — kér­deztük Karlik Andrást, a ta­nács elnökét. — Elmondta, hogy Budaörsnek gondot jelent a vízellátás, a Duna szint­jétől függetlenül is. A Fővárosi Vízművek erre az esztendőre három kilométer hálózatfejlesztést engedélye­zett; ez elkészült, de csak az­zal a feltétellel kapcsolják a főnyomócsőre, ha a községben csupán közkutakat létesítenek. A Fővárosi Vízművek kö­telezte a tanácsot, hogy a jö­vőben évente 30 új bekötés­nél többre ne adjon enge­délyt, mert ezt a közkutak vízellátása sínyli meg és to­vább növeli a panaszokat. A lakosság egy része — sajnos — nem tudja megérteni, hogy a kérelmek teljesítésének egyelőre nincs meg a műsza­ki feltétele. Budaörsön leggyakrabban a két ötszintes ház lakói érzik a vízhiányt, de az is megtörténik, hogy a nyolc tantermes iskola több már az 50., sőt, a 40. év alatt elérkeztek a teljes kifáradás­hoz. Ez azonban fordítva is igaz. Egyáltalán nem ritka az olyan 60. éven felüli em­ber — köztük politikai, kul­turális, műszaki, gazdasági tisztségviselő —, aki ésszerű munkabeosztással megőrzi szükséges fizikai erőnlétét, szellemi képességeit pedig a követelménynek megfelelően megtartja, sőt növeli. Az 50—60 éves és annál idő­sebb vezetők tevékenységé­nek vizsgálata arra utal, hogy azok, akik fizikai erőkész­letüket jól osztják be, elhagy­ják a fárasztó, felesleges rep- rezentálást, túlzott étel- és italfogyasztást, dohányzást, azok a lényegnek, a szellemi feladatoknak hatásosan meg­felelnek. A leghatározottabban iga­zolódik, hogy ahol a beosz­tott és a vezető folyamatosan tanul, képezi magát, ott meg­marad a felelősségérzet, a kez­deményezőkészség, és józan szervezőkészséggel egyesülnek az ifjabb és idősebb generá­ció értékei. A különböző generációk tu­datos együttműködése elis­meri a kortól független mun­kaképességet, tehetséget és tudományos megfontoltsággal kiveti a szubjektív értékítéle­teket. A józan értékítélet ép­pen a legidősebb korosztály kezdeményezésével segíti an­nak felismerését, hogy mi­kor célszerű a fiatalabb ge­nerációnak a helyet, a veze­tői tisztséget átadni. Lónyai Sándor 1974-ben napig víz nélkül marad. A helyzetet nehezíti a község határában levő Hungarofruct hűtőház, amely nagy vízfo­gyasztó s ráadásul földrajzi­lag alacsonyabban helyez­kedik el Budaörsnél. Ha kö­teleznék a hűtőházat, hogy ipari vizet használjon, vagy saját kutat létesítsen, teher­mentesítené a községet. Elkészült Budaörs vízfej­lesztési terve. Ebben ezer köb­méteres tározómedence lé­tesítése szerepel, amely éj­szakai feltöltéssel a község víztartalékát jelentené. A Fővárosi Vízművek hozzá is járult, hogy rákössék a töl­tővezetékre, amint megépül a másik főnyomócső, amely 400 milliméter átmérőjű lesz, mint a jelenlegi. A vízművek vállalta a kivitelezést is, de csak akkor kezdenek az építkezéshez, ha elkészül az új vízmű a Budaörsi út és a Bocskai út sarkán, amelyet — tervek sze­rint — 1973 végén helyeznek üzembe. A Rimaszombati úti átemelőtelep egyelőre nem tud főbb vizet adni, s ezért a budaörsiek gondja csak 1974- ben oldódik meg. s. i. Az Elektronikus Mérőmű­szerek Gyárában 1969-ben gyártották az első magyar tervezésű számítógépet, az EMG 830-at. A berendezés 25 ezer műveletet végez percen­ként. Használják az Országos Meteorológiai Intézetben, a Gagarin Hőerőműben és másutt is. A tervek szerint hamarosan bekapcsolódik a gyár a magyar számítógép- programba. ' * • Ötvenezer köbméter Kereken 50 ezer köbmé­ter különböző anyaggal segí­tette a Szovjetunió Szabolcs- Szatmár megyében az árvíz­kárt szenvedett közutak hely­reállítását, újjáépítését. A szállítást a Volán 5. sz. Vál­lalata ez év június 7-én. kezdte meg és közvetlenül a tél beállta előtt fejezte be. A szállítás meggyorsítására a magyar—szovjet határon ideiglenes átkelőt nyitottak. A gépkocsik naponta kétszer, esetenként háromszor tették meg az utat Fehérgyarmattól a kárpát-ukrajnai bányákig. — Pulykaszezon. Naponta 15 ezer pulykát és libát dol­goznak fel a békéscsabai és orosházi gyárakban. Angliá­ba, az NSZK-ba és más tő­késállamokba 4 vagon füs- tölt-pácolt libamellett ex­portálnak. Számítógépek az EMG-ben. A I Nagy társadalmi segítőkészség Halásztelki helyzetkép

Next

/
Oldalképek
Tartalom