Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-20 / 274. szám
8 1971. NOVEMBER 20., SZOMBAT Befejeződött a KGST-országok idegenforgalmi konferenciája Két és fél ezer munkásgyerek az egyetemek, főiskolák korrepetáló tanfolyamain Tavaly 1800, az idén már két és íél ezer munkásszülő középiskolás gyermeke vesz részt az egyetemi, főiskolai KISZ-fiatalok korrepetáló tanfolyamain. Az egyetemisták fáradozása, segítése nyomán a fakultatív osztályközösségek tagjainak 70 százaléka tett legutóbb sikeres felvételi vizsgát a különböző felsőoktatási intézményekben — mondotta dr. Vajkó Péter, 280 EZER a KISZ KB titkára a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen pénteken megtartott országos diákszemináriumon. A diákszemináriumon mintegy 130 főiskolás és egyetemista vitatta meg, hogy milyen további erőket lehetne mozgósítani a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei tanulmányainak segítésére. Nagy jelentőségű nemzetközi tanácskozás zajlott le Debrecenben a Belkereskedelmi Kutató Intézet rendezésében. A konferencián az idegenforgalomról és az ezzel kapcsolatos vendéglátás gazdasági hatékonyságáról tárgyaltak. A nemzetközi konferenciával egyidejűleg és párhuzamosan rendezte meg a Belkereskedelmi Kutató Intézet — november 16—18. között — a KGST-országok idegenforgalmi közgazdasági kutatásokkal foglalkozó intézeteinek és intézményeinek első tanácskozását is. A pénteken lezajlott egri zárótanácskozáson részt vett dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese is. Felszólalásában többek között rámutatott, hogy a szocialista országok közötti turizmus fejlesztése terén még nagyon sok a kiaknázatlan lehetőség. Hasznos lenne — hangoztatta —, ha a KGST-tagor- szágok külön-külön saját területükre vonatkoztatva megvizsgálnák, milyen módon lehetne még kedvezőbbé oldot- tabbá, s általában hatékonyabbá tenni az egymás közti idegenforgalmat. A tanácskozás befejező aktusaként aláírták azt a magyar fél által javasolt megállapodást, melynek értelmében megszervezik a publikációk közös cseréjét, a szakmai delegációk kölcsönös fogadását, s általában kiszélesítik a tapasztalatcserét. TETŐ ALATT AZ OLIMPIA Színes művészeti naptárak Pénteki sajtótájékoztatóján Nemes Béla, a Képzőművészeti Kiadó igazgatója bejelentette, hogy elkészültek, s e héten már kaphatók a boltokban az 1972-cs művészeti naptárak, amelyeket sokféle formátumban, festészeti és más műalkotások színes reprodukcióiból fűztek össze. Harmincnyolcfélé változatban készítettek naptárat, a belföldi forgalomban 13 különböző kiadvány kapható, a többi naptárt a nagy külkereskedelmi vállalatok állíttatják össze, és külföldi partnereiknek küldik. A papírüzletek árusítják a színes naptárakat: bőséges készlettel, mintegy 280 ezer naptárral várják a közönséget. Budapest és a vidéki városok színes fotóiból asztali naptár, a vadászattal kapcsolatos természeti képekből nagyobb méretű, múzeumainkban őrzött aktfestmények reprodukcióiból még nagyobb formátumú fali naptárt szerkesztettek. Négynyelvű magyarázószöveg kiséri azt a — szintén nagyméretű, falra akasztható — naptárt, amely az írás történetének sok évezredes emlékeit idézi föl. FALLER-KEZIRATOK Feloldja a cementvíz Az egykori Selmecbányái Bányászati és Kohászati Akadémia nagyhírű tanszékvezető tanárának, dr. Faller Káról ynak hagyatékából az elmúlt napokban több értékes írásos és tárgyi emlék került a rudabányai érc- és ásvány- bányászati múzeumba — unokájának, Blattny Elemérnek ajándékaként. Ezek között van a magyar fémkohászat technológiáját ismertető tankönyve és számos olyan kézirat, amelyek a hazai ércelőfordulásokkal foglalkoznak. A múzeumba helyezik a tudós tanár bécsi mértékegység szerint hitelesitett csésze alakú mérlegsúlyait is. Az ajándékok között a legértékesebb az a fém emléktábla, amelyet Faller Károly az úrvölgyi bányászoktól kapott. Ez az üzem arról nevezetes, hogy az ércbányájában található úgynevezett cementvíz a vasban levő vegyöleteket feloldja, s így a vasból készült tárgyakon igen tartós, rézszínű bevonat keletkezik. A Selmecbányái akadémia tanszékvezető tanárának ajándékozott tálkán latin szövegű vésett felirat olvasható: „Vagyok, ami vagyok, voltam kő, aztán most pedig réz lettem.” vas, Évente 1,2 milliárd hasznot hoz a hőkezelés November 23. és 27. között rendezik meg a III. nemzetközi szimpoziont November 23. és 27. között rendezi meg Budapesten a III. nemzetközi hőkezelőszim- poziont a Gépipari Tudományos Egyesület és a Gépipari Technológiai Intézet. A nagyszabású eszmecserére 20 országból érkeznek szakemberek, és összesen 32 előadásban ismertetik a hőkezelés legújabb eljárásait. A szimpozion elsődleges célja, hogy a résztvevők tovább bővítsék ismereteiket a rendkívül hatékony technológiákról. Szinte nincs a világon eljárás, amely kis befektetéssel akkora értéknövelő hatású 1 volna. A kovácsolt, hengerelt acél teherbíró képiességét például két-háromszorosára növelik. Ennek különösen fontos szerep» van a gépjármű- és a repülőgépiparban, ahol a mi- nőségnövekedéssel egyre nagyobb súlycsökkentést érhetnek el. A hazánkban feldolgozott hőkezelt acéláru értéke évente 12 milliárd forintot tesz ki, s az a minőségjavitás, amelyet a hőkezeléssel érnek el, 1,2 milliárd forint gazdasági hasznot jelent. Az utóbbi években egyre növekvő alumíniumtermelésünkben is hasznosítják ezt a módszert, amely a fehér fém kópiását csökkenti, szívósságát növeli. A négynapos tanácskozáson négy fő témában cserélik ki tapasztalataikat a résztvevők. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat új szállodát épít a szabadság-hegyi Normafánál. A Hotel Olimpiát Outinord rendszerű francia gyors alagútzsaluzási módszerrel építik. A négyszintes, 364 vendég befogadására alkalmas, 188 szobás hotel már a jövő nyárra elkészül. A Középülctépítő Vállalat jelenleg az éttermet és a konyhát építi, a szállodaépületben pedig megkezdték a belső szerelési munkákat. Kevés a fiatal Gépész: igen, kertész: nem Egy tsz-szövetség az utánpótlásról Nem lehet segíteni? Három óra utazás, másfél óra őgyelgés Dubniczky Mihály, a járási KlOSZ-titikár p>anaszoita Cegléden: — Jászkarajenőn, műhelylátogatás alkalmával beszélgettünk a kisiparosokkal, a szakmunkástanulókkal és szüleikkel. Elmondták, milyen nehéz a bejárás a ceglédi 203. számú Bem József Szakmunkásképző Intézethez. Tíz ipari tanulóról van szó, öt lakatosról, négy női fodrászról, egy férfiszabóról. Első- másod-harmadévesek, azaz ti- zennégy-tizenhét esztendős gyerekek. Községükben működő kisiparosokhoz szerződtek, de iskola csak Cegléden van. Az oktatás reggel háromnegyed hétkor kezdődik, s a jászkarajenőiek vonata hajnali háromnegyed négykor indul. Vagyis háromkor, s az állomástól messzebb lakók ennél is Munka helyben — 500 ingázónak A hímzésről és népviseletéről világszerte ismert Mezőkövesden az első nagyobb ipari üzemet a budapesti Kismotor- és Gépgyár hozta létre. A jelenleg mintegy száz főt foglalkoztató üzemet a negyedik ötéves tervben tovább fejlesztik. Már meg is kezdték egy új, mintegy ötezer négyzetméter alapterületű gyártócsarnok építését. Háromemeletes szociális épület is csatlakozik hozzá. Az utóbbiban megközelítőleg ötszáz fő részére öltözőt és zuhanyozót, valamint hatszáz adagos konyhát és éttermet alakítanak ki. Itt kapnak helyet az irodák is. Mezőkövesden a lakosság csaknem 80 százaléka kerékpárral közlekedik, ezért a tervezők külön kerékpártárolót alakítottak ki. Matyóföld e 45 millió forintos költséggel bővülő üzeme további ötszáz, eddig nagyrészt máshol dolgozó ingázó részére nyújt munkalehetőséget. korábban kelnek. Ez a vonat negyed hatra ér Ceglédre. Másfél órányi utcán őgyelgés, télben, fagyban is. Felnőttnek is sok lenne. Egyes szakmák tanulói három egymásutáni napon csinálják ezt, este hatra érnek haza. Másnapira — tanulásra, pihenésre, alvásra — összesen nyolc órájuk marad. — Ezért kértük az iskola vezetőségét — mondja Dubnyicz- ky Mihály — engedélyezzék, hogy a tanulók későbbi vonattal jöjjenek, ez fél-háromnegyed órás késést jelent, s ha kicsit korábban elmehetnének, a 13 óra 42 perckor induló vonattal háromra már haza (legalábbis a jászkara jenői állomásra) érnének. Más megoldás is van. A ,13/1969. XII. 30-i MÜM-rende- let 13. paragrafusa kimondja, hogy „Az iskola igazgatója ... olyan tanulók részére, akik rendszeres iskolába járását közlekedési vagy más okok akadályozzák, az elméleti tantárgyak óráinak látogatása alól felmentést adhat (teljes felmentés)”. Szerintünk ezeknek a gyerekeknek megadható a teljes felmentés, természetesen elméleti beszámoltatás mellett. A másik probléma szintén mielőbbi megoldást sürget. Az elsőéves fodrásztanulók hetenként kétszer járnak iskolába. Szombat az egyik nap. Szinte hihetetlen. Hiszen nemcsak a fővárosban, hanem — különösen a szabad szombat bevezetése óta — mlnde”'"tt a szombat a legerősebb nap a fodrászatban. Az ipari tanuló is csak akkor halad szakmai tanulmányaiban, ha sok és sokféle munkában segít, gyakorolja magát, erre pedig a hétköznapiok gyérebb forgalma kevés lehetőséget ad. Már pedig ez év szeptemberétől Cegléd városán és a ceglédi járáson kívül Nagy- kátáról, a niagykátad járásból, Abonyból, Albertinsáról is a Ceglédi 203. számú intézetbe járnak a fodrásztanulók épp>en szombaton iskolába! P. G. A mezőgazdaság jövendőjének változatlan kulcsa: mennyien szándékoznak dolgozni benne? A Budapest környéki Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége megvizsgálta az utánpótlási helyzetképet, s a többi között megállapította, hogy hatókörében már most alacsonyabb az országos átlagnál azoknak a száma, akik a tsz- ekben tevékenykednek. A munkaerőmozgás időről időre követi a közgazdasági ösztönzők módosulását. 1969-hez képest például a foglalkoztatottak száma ugyan tíz százalékkal csökkent, ám a tagoké ezzel egyidejűleg 12—14 százalékkal növekedett. A kormegoszlás jónak mondható: 45 év az átlagos életkor. Nyilvánvaló, hogy megfelelő utánpótlás döntő módon a gépi szakmunkások arányának növelésével érhető el. Sajnos, a tsz-ekben még mindössze 13 százalék a szakképzettek aránya, s ez egyszersmind összefügg azzal, hogy csak 5,7 százalékot ér el a 20 éven aluli tsz-tagoké. A munkából kiöregedők aránya viszont 12,6 százalék, tehát ha e két utóbbi adatot egybevetjük, rögvest kiderül: jelentős munkaerő-csökkenéssel számolhatnak a gazdaságok. Elgondolkoztatóak azok a számok is, amelyeket a szakmunkásképző iskolákban szereztek a szövetség munkatársai. E szerint túljelentkezés van p>éldául gépész szakmára, sőt — a szarvasmarhát kivéve — az állattenyésztő szakokra is, ám a kertészeti „beiskolázás” mindössze 50 százalék erejéig sikeredett. A szövetség mindenesetre arra a következtetésre jutott, hogy. nagyobb gépesítéssel kettős célt lehet elérni: megnyerhetők a fiatalok, s pótolható az eltávozottak munkája. k. n. Omlás a bányában Az Ózdi Szénbányák Vállalatának borsodnádasdi aknájában omlás keletkezett, amely maga alá temette Val- csák László 45 éves borsodnádasdi vájárt, aki a helyszínen meghalt. A vizsgálat a bányaműszaki felügyelőség bevonásával folyamatban van. Hol készült az első magyar reprodukciós sorozat? Ritka értékű könyvet őriz az esztergomi Bibliothéka. 1875-ben adta ki Beszédes Sándor esztergomi fényképész. A kétkötetes album Dürer kis és nagy passiójának eredeti metszeteiről készült reprodukciókat foglalja magába. Akkor készült, amikor Simon János esztergomi hercegprímás magánkönyvtárát megnyitotta a nagyközönség számára, és ezzel megalapította a keresztény múzeumot. Az ő tulajdonában voltak a ritka értékű Dürer-metszetek. A könyv első példányát a fényképé&zmester így ajánlotta fel a nagy műgyűjtőnek: „Van szerencsém eminentiád- nak Dürer nagy és kis passióját az általam feltalált sokszorosító fényvésetbe felajánlani. Emi- nentiád magas műérzése, a művészetek iránti lelkes érdeklődés. példamutató s áldozatkész buzgalma érlelte meg bennem a vágyat egy hazánkból eredet nagy művésznek, Németország dicsőségének legjelesebb termékét másolatban hazai közművelődésünk, cultúrai fejlődésünk oltárára letenni.” Arról nem maradt feljegyzés, hogyan készült az első magyar műtárgy-reprodukció sorozat. Az azonban biztos, hogy amilyen nagy forradalmat jelentett a könyvkiadásban a nyomtatás feltalálása, ugyanolyan értéket képviselt a foto történetében Beszédes munkája. A fényképészmester „ a fényvéseti utánzatok” másik tiszteletpéldányát az akadémia akkori főtitkárának, Arany Jánosnak dedikálta. — Emeletes körzeti orvosi rendelőt adtak át Marton- vásáron. Az új létesítményben fogászati szakrendelő is helyet kapott, az emeleten pedig orvoslakást alakítottak ki. Halálos karambol Érd határában, az M—7-es autóúton Oláh Árpádné 34 éves budapesti gyári munkás személyautóját figyelmetlenül vezette és áttért az úttest menetirány szerinti baloldalára, s összeütközött egy vele szembe jövő tehergépkocsival. A balesetnél Oláh Árpádné olyan súlyosan megsérült, hogy kórházba szállítás közben meghalt. Utasát, Oláh Árpád 37 éves törökbálinti technológust súlyos sérüléssel kórházba szállították. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: DR. LOKÖS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vili., Somogyi Béla u. 6. II. em. Levélcím: Bp. 70. Postafiók 10. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: 343—100, 142—220. Titkárság: 140—447. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő^ fizethető bármely postahivatalnál« a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint.
