Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-20 / 274. szám
XV. ÉVFOLYAM, 274. SZÄM ÄRA 80 FILLER 1971. NOVEMBER 20., SZOMBAT Csaknem hárommillió diósdi csapágy kitüntetése Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából — a magyar és a csehszlovák nép, a két párt közötti testvéri együttműködés és barátság elmélyítésében, az internacionalista kapcsolatok erősítésében kifejtett tevékenységükért i — jubileumi emlékérmet adományozott Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pálnak, az MSZMP KB tagjának, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökéneik, Fock Jenőnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökének, valamint az MSZMP Politikai Bizottsága tagjainak és a Központi Bizottság titkárainak. A CSKP jubileumi emlékérmet adományozott más magyar állami, párt- és tömegszervezeti vezetőknek, aktivistáknak, valamint azoknak a Magyarországon élő kommunistáknak, veteránoknak, akik korábban a csehszlovák testvérpárt tagjaiként, funkcionáriusaként kiemelkedő munkát végeztek. Kádár Jánosnak és a CSKP XIV. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség tagjainak a jubileumi emlékérmet Gustáv Husák, a CSKP főtitkára adta át a kongresszus alkalmával, Prágában. Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete november 19-én baráti találkozó keretében a csehszlovák nagy- követségen nyújtotta át az emlékérmeket a párt-, állami és tömegszervezeti vezetők és aktivisták egy csoportjának. kooperációs gondok, a szállítási problémák sem lettek kisebbek. A jó eredményt jó munkával és belső szervezéssel sikerült elérniük. Az őszi hónapokban olyan lendülettel dolgoztak, hogy ha ezen időszak termelékenységét az egész évre vetítenék, úgy 3,2 millió darab csapágyat készíthetnének. (Tavaly 2,2 millióval zárták az évet.) Persze, nemcsak sikeres őszi hónapokból áll az egész év és ezért örülnek Diósdom, hogy az éves 2,8 milliós csapágyterv ükét teljesíteni tudják. Mint Horváth András főmérnökről megtudtuk, a jó munka, a jó eredmény a mérlegben is mutatkozik. Az előző két évben csak három napnak megfelelő nyereséget tudtak kifizetni, ezt is csak úgy, hogy a tartalékalaphoz nyúltak. Idén a várható nyereség: hat nap és a tartalékalapba is vissza tudják fizetni az évekkel ezelőtt kivett „kölcsönt”. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Kádár János befejezte zalai látogatását Az abrak elég — a szálas kevés Idén több gabonát vetettek A megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei ebben az esztendőben 2100 katasztrális holddal több őszi kalászost vetettek, mint amennyit terveztek. Takarmánybúzából 12,4 százalékkal, őszi árpából 3,8 százalékkal, étkezési búzából pedig 1,2 százalékkal került nagyobb területen földbe a mag. Igaz, rozsból 1,1 százalékkal, tritikáléból pedig 3,1 százalékkal kevesebb a vetés. A tritikálé területének csökkentése az aránylag gyenge hozamokkal magyarázható, míg a rozsvetés azért kevesebb, mert elkéstek egyes területeken a munkával, s helyette már mást kélett földbe tenniük. A kevés csapadék, amely nemrégen hullott a frissen vetett magra, máris érezteti hatását. A vetéseik mindenütt szépen zsendülnek, és ha az idő továbbra sem romlik, megerősödve várják a telet. A vetések befejeztével a mezőgazdasági üzemek teljes erőgépállományukat az őszi mélyszántásokhoz irányították. Ez tette lehetővé, hogy eddig már a 171 ezer hold több mint 50 százalékának felszántásával végeztek. Legjobban a gödöllői járás termelőszövetkezetei haladtak, ahol a mélyszántás 68 százalékát fejezték be, de a budaiak sem maradtak sokkal mögöttük. Az ő területükön a mélyszántás 67,5 százalékával készültek el. Az állatállomány téli abrak- takarmány-szükséglete me- gyeszerte biztosított. Több silót készítettek a termelőszövetkezetek a tavalyinál — közel 250 ezer köbmétert —, de ennek ellenére a szálas takarmánnyal takarékoskodniuk kell a tél folyamán. A közel 50 napig tartó aszály hatása érződött a lucernások és a rétek, legelők hozamán. A szőlőskertekben is intenzív munka folyik, takarják a tőkéket, s műtrágyával erősítik a talajt. Csak azok a szőlőtáblák csendesek, ahol magas törzsű a telepítés, hiszen itt nem kell takarni. m. k. a. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára zalai látogatásának második napján, pénteken, az ipari és kulturális létesítményekben egyaránt gyarapodó 40 000 Lakosú megyeszékhellyel, Zalaegerszeggel ismerkedett. A reggeli órákban Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Üjvári Sándor megyei tanácselnök társaságában sétát tett Zalaegerszeg herszoni városrészében, ahol máris több ember él, mint amennyi a felszabadulás előtt az egész városban. Megtekintette az új diákközpontot, ahol több gyermekintézmény, továbbá általános és középiskolák, iparitanuló-intézet és kollégiumok épültek. Az általános iskola előtt a párt első titkárát sok száz kisdiák várta, s virággal kedveskedtek Kádár Jánosnak. Katona Józsefné, az iskola igazgatónője ismertette a tanintézet történetét, munkáját, majd Kádár elvtárs emléksorokat írt az úttörőcsapat naplójába (a képen). A várossal való ismerkedés a göcseji falumúzeum területén folytatódott. A múzeum bejáratánál Pukánszky Ferenc, a városi pártbizottság első titkára és Kustos Lajos, a városi tanács elnöke fogadta a Központi Bizottság első titkárát. Dr. Reményi K. András, a megyei múzeumi szervezetek igazgatója bemutatta a vendégeknek Magyarország első jelentős szabadtéri néprajzi gyűjteményét. A városnézés után Kádár János részt vett a megyei tanács épületének dísztermében rendezett pártaktívaülésen. Újvári Sándor megyei tanácselnök üdvözlő szavai után Varga Gyula, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a megjelenteket Zala megye politikai, gazdasági és kulturális életének fejlődéséről, s a további tervekről. Az aktívaülésen Kádár János mondott beszédet. A pártaktíva befejezése után a párt első titkára ebéden vett részt a megye politikai és gazdasági vezetőivel, közéleti személyiségeivel, majd a délutáni órákban — Jakab Sándornak és Katona Istvánnak, a KB tagjainak, a KB osztályvezetőinek társaságában — visz- szautazott a fővárosba. Átadta megbízólevelét Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Sztoio Vaszilev Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság, Pierre N. Gounimba Czary, a Kongói Népi Köztársaság és Alberto Rodriguez Nin, az Uruguayi Keleti Köztársaság új magyar- országi nagykövete. Táviratban mondott köszönetét Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke Fock Jenőnek, a Miniszter- tanács elnökének, Csi Peng- fej megbízott külügyminiszter pedig Péter János külügyminiszternek a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítása alkalmából küldött jókívánságokért. Köszönetét nyilvánította I. Gh. Maurer, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének a Hunyad megyei tragikus bányaszerencsétlenséggel kapcsolatos részvétnyilvánításáért. Tizenöt tagú olasz küldöttség érkezett Budapestre a magyar parlament meghívására. A delegációt — amelynek tagjai szenátorok és képviselők, továbbá közéleti személyiségek — a repülőtéren dr. Beresztó- czy Miklós, az országgyűlés al- elnöke, Bencsik István, a HNF főtitkára, Kiss Károly, a SZOT alelnöke és Sebestyén Nándor- né, az Országos Béketanács titkára fogadta. Előadást tartott dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület közgyűlésén. A miniszter az iparág feladatait elemezte. Castro beszéde Concepcióstbaa Életében először járt szénbányában Fidel Castro kubai miniszterelnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Chilében. A Concepcióntól 30 kilométerre levő Lota közelében a kubai miniszterelnök 800 méteres mélységbe ereszkedett le és a föld alatt összesen 3 kilométer utat teti meg. A bányász- ruhába öltözött Castro érdeklődött a szénfejtés módszerei iránt és hosszasan elbeszélgetett az üzem vezetőivel és technikusaival. Az Ai- lende kormánya által államosított bánya évente 1 200 000 tanina szenet termel. A kubai vezető „föld alatti’’ útja után részt vett a bányászok nagygyűlésén és ott rövid beszédet mondott. Lotai látogatását követően Fidel Castro gépkocsin Con- cepciónba utazott, ahol az egyetemi hallgatók nagygyűlésén szólalt fel. A miniszterelnök beszédében a szélsőbaloi- daliság veszélyére figyelmeztetett. Fidel Castro egy kérdésre válaszolva rámutatott, hogy „Chilében megkezdődött a forradalmi folyamat. A forradalmi folyamat — még nem forradalom, csupán annak kezdeti szakasza”. Az egyháznak, a kubai forradalmi folyamatban való részvételét érintve Castro azt mondotta, hogy az egyházi személyek többsége támogatta a Batista-diktatúra elleni harcot. „A kubai forradalom sohasem volt vallásellenes jellegű” — mondotta. A kubai forradalmi kormány elnöke nagy elismeréssel nyilatkozott arról a parasztmozgalomról, amely kibontakozott a latin-amerikai kontinensen. A kubai tömegmozgalomról szólva Castro megjegyezte, hogy az utóbbi időben annak szerepe lényegesen megnövekedett. Míg a forradalom bizonyos szakaszában valamelyest gyengüllt ez a mozgalom, most új erőre kapott. „A kubai nép ma szervezettebb, mint eddig bármikor.” „A mai Kuba jellemző vonása a néptömegek összeforrott egysége.” Fidel Castro megállapította, hogy éleződik a kapitalista rendszer válsága, amelyet elmélyít az agresszorok vietnami veresége, a népek nemzeti felszabadító mozgalmának erősödése, a pártok és csoportosulások egyesülése -az imperializmus igája alól való felszabadulásért vívott harcban. A világban végbement pozitív változások bizonyítékának nevezte a perui társadalmi-gazdasági átalakulási folyamatot. „Latin-Amerika előtt ma új távlatok tárulnak fel” — jelentette ki végezetül Fidel Castro. A kubai miniszterelnök csütörtök este a Concepcióntól 700 kilométerrel délre levő Puerto Mónit városába repült A Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában nem indult zökkenőmentesen az idei év: az első félévben komoly lemaradással kellett számolniuk. Szeptemberben, októberben termelési tervüket túlteljesítették, sőt a harmadik negyedév végére sikerült behozni a lemaradást is. Pedig a gyári feltételek nem sokban módosultak, ma is 80 betanított és szakmunkás hiányzik a gépek mellől és a MUNKÁBAN A KÁRMÁN-BRIGAD Hidak, átereszek Szélesebb lesz az út — Abonynál lesz a leghosszabb A négyes számú főútvonal egyik szakaszán serénykedik a tizenöt főnyi Kármán-brigád. Hidak és csőátereszek építésére specializálódtak, valamennyien lajosmizsei lakosok, s a Betonútépítő Vállalat este-reggel bérelt tehergépkocsin hozza-vdszi őket. — Ki kell használnunk minden percet; ez a mi számunkra még aranyos idő! Bár karácsonyig ilyen maradna! Mert amint mínusz 5—10 fok alá száll a hőmérséklet, már itt se vagyunk! Abba kell hagynunk a földmunkát, betonozást. — Csak akad tennivaló hidegben is! — A Steinmetz-szobortól Monorig terjedő 25—30 kilométeres szakaszon padkát szélesítünk, november végéig ét kell adnunk. Azután a Pilisen megkezdett átkelési szakasz szélesítését folytatjuk. Ennek az útszakasznak az abonyi 83-as kilométerkőnél van a vége, az útszélesség kilencméteres, s a Gerje-patak fölé öt méter szélességű tek- nőhidakat építünk — az Abony'felőli részen egy tizennyolc méter hosszúságút. Csak ezen a szakaszon három hidat és 32 darab csőátereszt építünk. — Átadás? — December végén! P. G, Latin-Amerika előtt ma üj távlatok tárulnak fel Magyar vezetők csehszlovák
