Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-02 / 258. szám
1971. NOVEMBER 2., KEDD «» ßtcctl ^/Cirtap Gyár a város szélén Kívülről nyoma sincs a nagy építkezésnek. A Szentendrére kirándulók a műemlékházakat, templomokat, a híres művésztelepet keresik — észre ■ sem veszik a Beton- és Vasbetonipari Müvek szentendrei gyárát, pedig ez a gyár is Szentendre nevezetes- —Igei l-'izé tartozik. Együtt nőtt, fejlődött a várossal. Mint ahogy nagyszámú törzsgárdájuk javarésze is a gyárral nőtt Valaha magántőkés üzem volt A tulajdonos 35—40 emberrel dolgoztatott. Nyáron. Télen, amikor N alig akadt munka, a kis üzem leállt, s az államosítás után — ahogy szaporodtak az építkezéseik, mind több betonelemre lett szüksége az országnak — gyárrá nőtte ki magát. 3S0 millió három év múlva A nagy építkezés, a rekonstrukció 1968-ban kezdődött, s mire teljesen befejeződik, 380 millió forintot ruház az állam ide. Hogy mit jelent ez a szám? Csak egyetlen példát: ötszáz munkás dolgozott korábban is itt, és évente 80 millió forint értéket termelt. A rekonstrukció után sem növekszik a munikáslátszám, a termelés értéke mégis 380 millió forintra emelkedik, vagyis a beruházott, érték a fél- és teljes automatasorok beállítása, a technológia magváltoztatása gyorsan megtérül. A teljes felfutást három év múlva várják, de a munka addig sem szünetel. Mint ahogy nem állt le a gyár az építkezés alatt sem: évente 100 millió forint értéket termeltek. Egyetlen munkást sem kellett utcára tenni! A Betonr és Vasbetonipari Művek az ország vasbeton- elem-szü!kségletének hatvan százalékát biztosítja. Európa- szerte híres gyár. Elsősorban az építőipart szolgálja ki, de gyártanak á közlekedés, a posta számára és a vízügyesek is vásárlóik. A szentendrei gyárban feszített vasbeton nyomócsövet, cső- és mozaik kőlapot gyártanak. Azelőtt 28 nap érésre .volt szüksége a betonnak, jelenleg ezt egyetlen napra, 24 órára rövidítették! A mozaikjapok gyártásánál az egész munkát olasz automaták végzik, a munkásnak csak . kapcsolnia kell a gépeket. Épül a kavicsosztályozó és idén már dolgozni kezd. Magasba nyúlnak már a szerelőcsarnok falai is. A szovjet automata soros teremben is gépek, gépek, gépek fogadják a látogatót, kevés, védősisakba bújt munkás, óriás daruk — az ember irányításával gépek vették át a „hatalmat”. A csarnokok világosak, tiszták, mintha nem is betonnal dolgoznának. Mintha évente , nem 44 kilométernyi feszített nyomócső kerülne ki innen a gépekről, .mintha nem is ötszáz ember dolgozna a falak között Kész az újságcikk Tulajdonképpen kész az újságcikk. Az ország, a cégek számára elég, ha tudják, mit hol kell rendelni, -hogy príma minőségű az áru és meny- nyiségjben mit produkál az ötszáz munkás Maukner 'Boldizsár irányításával. Fontos-e tudomást, szerezni árról is, hogy mi könnyítette, mi mindenen múlott az eredményes beruházás? Fontos-e tudni, hogy a gyártáshoz szükséges gépek egy részét Olaszországból, a nagyobb részét a Szovjetunióból vásárolták? Fontos-e tudni, hogy szovjet mérnökök, munkások segítettek a szerelésben, a kipróbálásban, a technológia alkalmazásának elsajátításában? Hogy több magyar mérnök, munkás Leningrádban tanulta a technológiát? Fontos-e tudni, hogy a leningrádi Barikád-gyár dolgozói igyekeztek mindazt átadni, amit a gyártáshoz meg kell tanulni? Az sem tartozik az üzletkötéshez, hogy a gyárban szoros barátság szövődött a szovjet munkásokkal. Mir Mihailovics Novikov szovjet mérnök mondotta: „Munka közben sokszor volt forró pillanat, olyan forró, amikor ok és alkalom lett volna cívódásra, az indulatok elszabadulására, a nem éppen baráti megnyilatkozásra. Sok ilyen forró pillanat adódott, de sehol, soha nein vetődött árnyék á barátságra.” Így lehet, mert akik már hazautaztak azok is írnak üdvözlőlapokat a nagy ünnepekre, érkeznek levelek, s válaszodnak vssza. Akik még itt élnek a gyáriak között, a magyarokkal együtt kirándulnak, közös programokat szerveznek és a szovjetek boldogan fogadják a baráti meghívásokat a magyar otthonokba. Az sem volt közömbös a sokmilliós beruházás közben, hogy kik dolgoznak itt. Hogy majdnem negyvenen vannak, akik több mint húsz éve tartoznak a gyárhoz és 290 azoknak a száma, akik öt-tíz éve készítik a betonelemeket. Tehát az összlótszámnak több, mint felé törzsgárdatag! Akkor, amikor másutt épp a mun- kó-sv ánd orlá soklkai bajlódnak. Akkor, amikor Szentendre is Pest-közeiben van és ebből a városból is sokan bejárnak. Két évtized a gyárban S ki áll a gyár élén? Nem közömbös ez is? Miért érdekes, hogy a szakmában ismerik. és elismerik Maukner Boldizsár igazgatót? Tisztelettel beszél róla Márkus Miklós, a tröszt vezérigazgató-helyettese, az üzem párttitkára, az új szb-titkár, Szentendre városi pártbizottságának titkára. Mindenkinek van jó szava róla. A munkásoknak is. Vagy nem elég szavazat, hogy ebben a gyárban ilyen sok a törzsgárdatag? Maukner Boldizsár egész munkáséletét a szakmában töltötte. Édesapja is épületburkoló volt. O pedig a Sch^llín- ger cégnél Budapesten inasko- dott, ott lett segédmunkás. A felszabadulás után rövid ideig Tolna megyébe küldték. 1949- ben került a vállalathoz. 1950- ben már Szentendrére irányították: legyen igazgató. Azóta itt van. Rövid megszakítással. 1956-ban, amikor az ellenfor- 'radalmárok elüldözték a gyárból, és a kivégzendők közé írták a nevét — altkor hiányzott Idenőtt a városhoz, a gyárhoz. Azt mondják, sok köze van Szentendre fejlődéséhez is, meg a termelőszövetkezetek alakulásához. Huszonegy esztendőnek szinte minden napja ideköti. Mostanában néhány hétig hiányzott: betegeskedett. Pontos a fogalmazás: hiányzott, a szó szoros értelmében. Hiába hárítja el szerényen, hogy nem így van — ő. is tudja, érzi, hogy szeretik. Ezért mondja azt is bizonytalanul, kedve- szegettep, hogy lassan lejár az ideje, közeleg a nyugdíj. Néhány hónap és ... az egészsége miatt kell. Már at is a búcsúhoz tartozik, hogy úgy magyarázza közvetlen munkatársainak a feladatokat: azok jól megértsék, megjegyezzék mit hogyan kell csinálni. Nem is annyira a szakmát, hiszen azok is értik már jól, hanem azt, hogyan kell bánni az emberekkel, mert aranynál ií többet ér a törzsgárda. Senki nem közömbös Néhány hónap és azután kisebb családjának él majd, a gyerekeinek, akiket szintén jó munkásoknak nevelt. Az egyik a budapesti betonárugyár esztergályosa. A másik esztergályos a közlekedési vállalatnál. A harmadik technikusa a szakmának: a budapesti épületelemgyárban dolgozik. Hiába hiszik sokan, hogy csak a gépek fontosak. A" gépek kezelése. Mikor kell megnyomni a gombot, hogy a gép induljon, amikor itt az ideje. Persze tudni kell azt is, mikor kell kapcsolni, nehogy baj legyen. A szovjet és az olasz gépsorok jól működnek. Nincs hiba. Hibátlan a kiás bekapcsolás. De nemcsak a gépekkel kell jól bánni, tudni melyik a pillanat» amikor érinteni keli ... Mindez ösz- szefügg a gyár légkörével. Maukner Boldizsárral. A törzsgárdatagokkal. A modern ebédlővel. A szép üzemi rendelővel. A modern munkásszállással. Azzal is, hogy valamennyien mérgelődnek, amiért mostanában csak készletre gyártanak, mert van olyan cég, amely a nyugati importra esküszik, inkább kemény valutát ad a nyomócsövekért, amikor pedig itt a hazai elsőrendű termék. Lehetnének közömbösek a gyáriak: a tröszt vezetőinek teje fájjon emiatt. Dehát, aki szereti a munkáját, a gyárat, annak semmi nem lehet közömbös, ami ott történik. S ez a nyitja az egésznek. Azért lehetett termelni a szentendrei gyárban a sokmilliós beruházás idején is. Ezért volt jó összhang a vendégmunkásokkal. Ezért volt problémamentes az új gépek beindítása. Ezért tudják már ma,, hogy három év múlva, mire felfut a gyári termelés, rentábilis lesz. Előre biztosan számíthatnak, mert biztos alapokra építettek. Sági Ágnes Magyar árammérők sikere a világpiacon Elefántcsontparttal, a Szovjetunióval, Olaszországgal, Brazíliával, s még vagy 50 országgal van állandó üzleti kapcsolata a Ganz Műszer Műveknek. Az önálló1 külkereskedelmi joggal felruházott vállalat ír.rmáké-‘lek felét exportálja Nyugat-Európától, Dél-Amerikán át Afrikáig. A külföldre szállított ipari és háztartási árammérőknek és villamos műszereknek csaknem felét tőkés országok vásárolják. Idén például több, mint kétmillió rubel és másfél millió dollár értékű terméket exportált a vállalat. A jövő évre kötött szerződések szet rint azonban már a dollárbevétel is meghaladja majd a kétmilliót, mivel olyan új piacot sikerült szerezniük, mint például Peru, ahová két év alatt több, mint egymillió dollár értékű elektromos műszert exportálnak a felsőoktatási intézmények számára. A nyugati konkurrencia ellenére sikerült a Ganz Műszernek betörnie az algíri és a tuniszi piacra is, ahonnan összesen 200 ezer dollárért rendeltek háztartási és ipari árammérőkét. Jövőre az export tíz százalékos növekedését kell elérni Aktívaértekezlet a Külkereskedelmi Minisztériumban A Külkereskedelmi Minisztérium párt- és gazdasági vezetőinek, a külkereskedelmi vállalatok igazgatóinak és párttitkárainak részvételével hétfőn aktívaértekezletet tartottak a Külkereskedelmi Minisztériumiban, ahol fizetési mérlegünk helyzetét vitatták meg. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter beszámolójában rámutatott, hogy az 1968— 70-es években gazdasági életünk a kedvező külső piaci konjunktúra körülményei között fejlődött. Az utóbbi időben azonban problémák keletkeztek külföldi fizetési mérlegünkben. Bár a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk 1971-ben abszolút és relatív mértékben is nőtt, ez azonban egyoldalúan az importra koncentrálódott. Azzal számolunk, hogy a nemre ti jövedelem 5—6 százalékos növekedése mellett az idén a külkereskedelmi forgalom 11—13 százalékkal emelkedik, ezen belül a behozatal 14—16, a kivitel viszont 5—6 százalékkal fejlődik. A miniszter a továbbiakban elemezte a helyzet javításának módjait. Elmondta: 1972-ben arra kell törekedni, hogy az export több mint 10 százalékkal nőjön, a behozatal viszont ennél jóval kisebb mértékben emelkedjen. Ehhez mind a központi irányító szerveiknek, mind maguknak a vállalatoknak hatékony intézkedéseket kell tenniük. A miniszter beszámolóját széles körű vitte követte. A Fest megyei Tanács bizottságainak tevékenysége AZ ALLAMIGAZGATAS- TUDOMÁNY új eredményei, főként azonban a gyakorlati tapasztalatok alapulvételével az 1971. évi I. törvény a tanácsok bizottságainak feladataira, szervezetére, működésére vonatkozóan számos új rendelkezést tartalmaz. Az új tanácstörvény a bizottságok szál mát, szervezetét, összetételét illetően mellőzi a szükségtelen megkötés ek et, törekszik a párhuzamosságok kiküszöbölésére. Egyértelműbben határozza meg az új tanácstörvény a bizottságoknak más tanácsi és nem tanácsi szerveikhez fűződő kapcsolatát, tevékenységük jellegét, főbb feladataikat. A Pest megyei Tanács — a tanácstörvény rendelkezéseinek és a megye sajátosságainak figyelembevételével — a három kötelezően előírt bizottságon (ügyrendi bizottság, számvizsgáló bizottság,, tervgazdasági bizottság) félül további négy bizottságot (jogi és államigazgatási bizottság, termelési, lakossáigéHátási és szolgáltatási bizottság, műszála és kctnmunális bizottság, művelődésügyi és egészségügyi bizottság) hozott létre. Egyes bizottságok feladatkörüktől függően a bizottságokat, megyei munkabizottságokat is létrehoztak. A TANÁCSTÖRVÉNY ÚTMUTATÁSAINAK figyelembevételót tükrözi, hogy a megyei tanács három bizottságának élén tanácselnök-helyettes álL Javult az áramfogyasztói szolgálat EGYSÉGESÍTIK a dijakat A' Magyar Villamos Művek az elmúlt években több mint 200 millió forintos költséggel kicserélte a lakásokban az olvadó biztosítékokat kisauto- matákra, a csupasz, szabadvezetékes csatlakozók helyett pedig légkábeles csatlakozókat alkalmaznak. A nagy arányú fejlesztést követően minimálisra csökkentették a hibalehetőségeket. Az egyre ritkább javításokat azonban még az 50-es években meghatározott és vidékenként eltérő díjazás szerint végezték el, az akkori árak pedig ma már nem tükrözik a munkaráfordításokat. November elsejétől az év végéig, folyamatosan egységesítik a díjakat, az áremelés azonban minimális, hiszen átlagban számítva egy évben, egy fogyasztót csupán 50 fillérrel terhel. Ugyanakkor a Magyar Villamos Művek Tröszt újabb kötelezettséget vállalt, amely szerint az áramszolgáltató egyáltalán nem számíthat fel díjat, ha a hibát a városokban és a kirendeltséggel, körzet- szerelőségekkel rendelkező községekben 24 órán belül nem szrijiteti meg. A gyors javítások biztosítására újabb URH-készülékkel felszerelt gépkocsikat állítottak munkába. Ugyancsalr a tanácstörvényben | foglalt új lehetőséggel élt a | megyei tanács, amikor bizottságaiba a 47 tanácstag mellett 27 nem tanácstag bizottsági tagot választott; ez utóbbdpk között munkások, vállalati vezetők, mérnökök, jogiászok és más szakemberek egyaránt megtalálhatók. Már az eddig eltelt rövid idő is — amely természetesen elmélyült értékelést nem tesz lehetővé — a bizottsági tevékenység új vonásainak előtérbe kerülését jelzi. A bizottságok nem kapcsolódnak szorosan az egyes szakigazgatási szervekhez, hanem egyes ágazatok. avagy több ágazat együttes át fogás ára törekszenek. Javaslattevő és ellenőrző tevékenységen túl előkészítő, véleményező, koordináló tevékenységüket is egyre eredményesebben látják el. A tanács bizottságaitól mind nagyobb mértékben űj, megalapozott kezdeményezéseket, a lakosság jogos igényeinek megvizsgálását a testületi határozatok végrehajtásának ellenőrzésében való tevékeny közreműködést igényel. Számos példával alátámasztható, hogy a bizottságok mindinkább megfelelnek ezeknek az igényeknek: 9 Az ügyrendi bizottság az alakuló tanácsülésen teljesített feladatán túlmenően közreműködött a megyei tanács és szerved szervezeti és működési szabályzatánál! elkészítésében. E munkában tevékenyen részt vett a jogi és államigazgatási bizottság is, amely ezen túlmenően az igazgatási osztály munkáját tárgyaló és számos más testületi élőterjesztéshez is hatékony segítséget nyújtott. További fontos feladata e bizottságnak, hogy tanácsciklusonként felülvizsgálja a tanácsrendeleteket, és szükség esetén javaslatot tesz módosításokra, avagy új tanácsrendeletek alkotására. 9 Jelentős feladatokat látott el már eddig is a szám- vizsgáló bizottság. Az 1970. évi költségvetés végrehajtásának vizsgálata során megállapította például, hogy bár a megyében mintegy 11000 kilométer tanácsi út karbantartásáról kell gondoskodni, a h^lyi tanácsok többsége felújítás helyett új utakat akar építeni. Ugyancsak ellenőrzéseket végzett a szám- vizsgáló bizottság a IV. ötéves terv tanácsi szabályozói 1971. évi funkcionálásának témakörében, és számos hasznos megállapítást tett. 9 A tervgazdasági bizottság legfontosabb feiadatakénit részt vett a megye 1971—75. évi területfejlesztési tervének előkészítésében. 9 A műszaki és kommunális bizottság toglaikozoitt a víztársulatok hélyzietével, szervezésük további lehetőségével, és részt vett a 15 éves közlekedésfejlesztési terv kidolgozásában. 9 A termeiési-iakosságellá- tásd és szolgáltatási bizottság a IV. ötéves terv kereskedelmi hálózatfejlesztési célkitűzéseivel és a szolgáltatások helyzetével foglalkozott. 9 A művelődésügyi és egészségügyi bizottság közművelődési téren, az általános iskolák nevelő-ellátottságának helyzete terén, továbbá a megyei anya- és csecsemő- védelem terén tartott vizsgálatokat, és tett észrevételeket tapasztalatairól. A tanácstörvény rendelkezései szerint a tanács — sajátos bizottsági formaként — tagjaiból területi csoportot hozhat létre szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatok ellátására- Pest megyében ennek megfelelően valamennyi járásban megalakult a megyei tanácstagok járási csoportja. E tanácstagi csoportok már eddig is a járás településeivel összefüggő számos fontos kérdést vitattak meg. A megyei tanács legutóbbi ülésén már több megyei tanácstag a járási tanácstagi csoport nevében tett javaslatot, észrevételt Ez az új hangvétel az egyéni és kollektív felelősségérzet figyelemre méltó megnyilvánulása., A jövőben különösen a terület- és településfejlesztés terveinél!, a távlati fejlesztési koncepcióknak a kidolgozásában és megvalósításában vár jelentős szerep a járási tanácstagi csoportokra. A megyei tanács bizottságainak tagjai tehát már eddig is eredményesen munkálkodtak a bizottságokban. A bizottsági tevékenység továbbfejlesztése kedvező feltételeket biztosít a tanácsi munka demokratizmusának kiszélesítéséhez, a társadalmi ellenőrzés hatékonyabbá tételéhez. E munkában a tanácstagokon és a nem tanácstag bizottsági tagokon kívül a tanács akttuistegardájá- ra is jelentős szerep hárul. A FELADATOK ISMERTEK, a bizottságok szerepe e feladatok megvalósításában nélkülözhetetlen, az eddigi megyei tapasztalatok egészséges törekvéseket mutatnak, bizottságaink munkája biztató a jövőt illetően. Arany István
