Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

1971. NOVEMBER 2., KEDD «» ßtcctl ^/Cirtap Gyár a város szélén Kívülről nyoma sincs a nagy építkezésnek. A Szent­endrére kirándulók a műem­lékházakat, templomokat, a híres művésztelepet keresik — észre ■ sem veszik a Beton- és Vasbetonipari Müvek szentendrei gyárát, pedig ez a gyár is Szentendre nevezetes- —Igei l-'izé tartozik. Együtt nőtt, fejlődött a várossal. Mint ahogy nagyszámú törzsgárdá­juk javarésze is a gyárral nőtt Valaha magántőkés üzem volt A tulajdonos 35—40 em­berrel dolgoztatott. Nyáron. Télen, amikor N alig akadt munka, a kis üzem leállt, s az államosítás után — ahogy szaporodtak az építkezéseik, mind több betonelemre lett szüksége az országnak — gyárrá nőtte ki magát. 3S0 millió három év múlva A nagy építkezés, a re­konstrukció 1968-ban kezdő­dött, s mire teljesen befejező­dik, 380 millió forintot ruház az állam ide. Hogy mit jelent ez a szám? Csak egyetlen pél­dát: ötszáz munkás dolgozott korábban is itt, és évente 80 millió forint értéket termelt. A rekonstrukció után sem nö­vekszik a munikáslátszám, a termelés értéke mégis 380 mil­lió forintra emelkedik, vagyis a beruházott, érték a fél- és teljes automatasorok beállí­tása, a technológia magváltoz­tatása gyorsan megtérül. A teljes felfutást három év múlva várják, de a munka addig sem szünetel. Mint ahogy nem állt le a gyár az építkezés alatt sem: évente 100 millió forint értéket ter­meltek. Egyetlen munkást sem kellett utcára tenni! A Betonr és Vasbetonipari Művek az ország vasbeton- elem-szü!kségletének hatvan százalékát biztosítja. Európa- szerte híres gyár. Elsősorban az építőipart szolgálja ki, de gyártanak á közlekedés, a posta számára és a vízügyesek is vásárlóik. A szentendrei gyárban feszített vasbeton nyomócsövet, cső- és mozaik kőlapot gyártanak. Azelőtt 28 nap érésre .volt szüksége a betonnak, jelenleg ezt egyet­len napra, 24 órára rövidítet­ték! A mozaikjapok gyártásá­nál az egész munkát olasz automaták végzik, a munkás­nak csak . kapcsolnia kell a gépeket. Épül a kavicsosztá­lyozó és idén már dolgozni kezd. Magasba nyúlnak már a szerelőcsarnok falai is. A szovjet automata soros teremben is gépek, gépek, gé­pek fogadják a látogatót, ke­vés, védősisakba bújt mun­kás, óriás daruk — az ember irányításával gépek vették át a „hatalmat”. A csarnokok vi­lágosak, tiszták, mintha nem is betonnal dolgoznának. Mintha évente , nem 44 kilo­méternyi feszített nyomócső kerülne ki innen a gépekről, .mintha nem is ötszáz ember dolgozna a falak között Kész az újságcikk Tulajdonképpen kész az új­ságcikk. Az ország, a cégek számára elég, ha tudják, mit hol kell rendelni, -hogy prí­ma minőségű az áru és meny- nyiségjben mit produkál az ötszáz munkás Maukner 'Bol­dizsár irányításával. Fontos-e tudomást, szerezni árról is, hogy mi könnyítette, mi mindenen múlott az ered­ményes beruházás? Fontos-e tudni, hogy a gyártáshoz szükséges gépek egy részét Olaszországból, a nagyobb ré­szét a Szovjetunióból vásá­rolták? Fontos-e tudni, hogy szov­jet mérnökök, munkások se­gítettek a szerelésben, a kipró­bálásban, a technológia alkal­mazásának elsajátításában? Hogy több magyar mérnök, munkás Leningrádban tanul­ta a technológiát? Fontos-e tudni, hogy a leningrádi Ba­rikád-gyár dolgozói igyekez­tek mindazt átadni, amit a gyártáshoz meg kell tanulni? Az sem tartozik az üzletkö­téshez, hogy a gyárban szoros barátság szövődött a szovjet munkásokkal. Mir Mihailovics Novikov szovjet mérnök mon­dotta: „Munka közben sokszor volt forró pillanat, olyan for­ró, amikor ok és alkalom lett volna cívódásra, az indulatok elszabadulására, a nem éppen baráti megnyilatkozásra. Sok ilyen forró pillanat adódott, de sehol, soha nein vetődött árnyék á barátságra.” Így lehet, mert akik már hazautaztak azok is írnak üd­vözlőlapokat a nagy ünnepek­re, érkeznek levelek, s vála­szodnak vssza. Akik még itt élnek a gyáriak között, a ma­gyarokkal együtt kirándul­nak, közös programokat szer­veznek és a szovjetek boldo­gan fogadják a baráti meghí­vásokat a magyar otthonok­ba. Az sem volt közömbös a sok­milliós beruházás közben, hogy kik dolgoznak itt. Hogy majd­nem negyvenen vannak, akik több mint húsz éve tartoznak a gyárhoz és 290 azoknak a száma, akik öt-tíz éve készí­tik a betonelemeket. Tehát az összlótszámnak több, mint fe­lé törzsgárdatag! Akkor, ami­kor másutt épp a mun- kó-sv ánd orlá soklkai bajlód­nak. Akkor, amikor Szent­endre is Pest-közeiben van és ebből a városból is sokan bejárnak. Két évtized a gyárban S ki áll a gyár élén? Nem közömbös ez is? Miért érde­kes, hogy a szakmában isme­rik. és elismerik Maukner Bol­dizsár igazgatót? Tisztelettel beszél róla Már­kus Miklós, a tröszt vezérigaz­gató-helyettese, az üzem párt­titkára, az új szb-titkár, Szent­endre városi pártbizottságának titkára. Mindenkinek van jó szava róla. A munkásoknak is. Vagy nem elég szavazat, hogy ebben a gyárban ilyen sok a törzsgárdatag? Maukner Boldizsár egész munkáséletét a szakmában töl­tötte. Édesapja is épületbur­koló volt. O pedig a Sch^llín- ger cégnél Budapesten inasko- dott, ott lett segédmunkás. A felszabadulás után rövid ideig Tolna megyébe küldték. 1949- ben került a vállalathoz. 1950- ben már Szentendrére irányí­tották: legyen igazgató. Azóta itt van. Rövid megszakítással. 1956-ban, amikor az ellenfor- 'radalmárok elüldözték a gyár­ból, és a kivégzendők közé ír­ták a nevét — altkor hiány­zott Idenőtt a városhoz, a gyárhoz. Azt mondják, sok kö­ze van Szentendre fejlődésé­hez is, meg a termelőszövetke­zetek alakulásához. Huszonegy esztendőnek szinte minden napja ideköti. Mostanában néhány hétig hiányzott: betegeskedett. Pon­tos a fogalmazás: hiányzott, a szó szoros értelmében. Hiába hárítja el szerényen, hogy nem így van — ő. is tudja, ér­zi, hogy szeretik. Ezért mond­ja azt is bizonytalanul, kedve- szegettep, hogy lassan lejár az ideje, közeleg a nyugdíj. Néhány hónap és ... az egész­sége miatt kell. Már at is a búcsúhoz tartozik, hogy úgy magyarázza közvetlen munka­társainak a feladatokat: azok jól megértsék, megjegyezzék mit hogyan kell csinálni. Nem is annyira a szakmát, hiszen azok is értik már jól, hanem azt, hogyan kell bánni az em­berekkel, mert aranynál ií többet ér a törzsgárda. Senki nem közömbös Néhány hónap és azután ki­sebb családjának él majd, a gyerekeinek, akiket szintén jó munkásoknak nevelt. Az egyik a budapesti betonárugyár esztergályosa. A másik eszter­gályos a közlekedési vállalat­nál. A harmadik technikusa a szakmának: a budapesti épületelemgyárban dolgozik. Hiába hiszik sokan, hogy csak a gépek fontosak. A" gé­pek kezelése. Mikor kell meg­nyomni a gombot, hogy a gép induljon, amikor itt az ide­je. Persze tudni kell azt is, mikor kell kapcsolni, nehogy baj legyen. A szovjet és az olasz gépsorok jól működnek. Nincs hiba. Hibátlan a ki­ás bekapcsolás. De nemcsak a gépekkel kell jól bánni, tud­ni melyik a pillanat» amikor érinteni keli ... Mindez ösz- szefügg a gyár légkörével. Maukner Boldizsárral. A törzsgárdatagokkal. A mo­dern ebédlővel. A szép üzemi rendelővel. A modern mun­kásszállással. Azzal is, hogy valamennyien mérgelődnek, amiért mostanában csak kész­letre gyártanak, mert van olyan cég, amely a nyugati importra esküszik, inkább ke­mény valutát ad a nyomócsö­vekért, amikor pedig itt a ha­zai elsőrendű termék. Lehetnének közömbösek a gyáriak: a tröszt vezetőinek teje fájjon emiatt. Dehát, aki szereti a munkáját, a gyá­rat, annak semmi nem lehet közömbös, ami ott történik. S ez a nyitja az egésznek. Azért lehetett termelni a szentendrei gyárban a sok­milliós beruházás idején is. Ezért volt jó összhang a ven­dégmunkásokkal. Ezért volt problémamentes az új gépek beindítása. Ezért tudják már ma,, hogy három év múlva, mire felfut a gyári termelés, rentábilis lesz. Előre bizto­san számíthatnak, mert biztos alapokra építettek. Sági Ágnes Magyar árammérők sikere a világpiacon Elefántcsontparttal, a Szov­jetunióval, Olaszországgal, Brazíliával, s még vagy 50 or­szággal van állandó üzleti kapcsolata a Ganz Műszer Műveknek. Az önálló1 külke­reskedelmi joggal felruházott vállalat ír.rmáké-‘lek felét ex­portálja Nyugat-Európától, Dél-Amerikán át Afrikáig. A külföldre szállított ipari és háztartási árammérőknek és villamos műszereknek csak­nem felét tőkés országok vá­sárolják. Idén például több, mint kétmillió rubel és más­fél millió dollár értékű termé­ket exportált a vállalat. A jö­vő évre kötött szerződések szet rint azonban már a dollárbe­vétel is meghaladja majd a kétmilliót, mivel olyan új pia­cot sikerült szerezniük, mint például Peru, ahová két év alatt több, mint egymillió dol­lár értékű elektromos műszert exportálnak a felsőoktatási in­tézmények számára. A nyugati konkurrencia ellenére sikerült a Ganz Műszernek betörnie az algíri és a tuniszi piacra is, ahonnan összesen 200 ezer dollárért rendeltek háztartási és ipari árammérőkét. Jövőre az export tíz százalékos növekedését kell elérni Aktívaértekezlet a Külkereskedelmi Minisztériumban A Külkereskedelmi Minisz­térium párt- és gazdasági ve­zetőinek, a külkereskedelmi vállalatok igazgatóinak és párttitkárainak részvételével hétfőn aktívaértekezletet tar­tottak a Külkereskedelmi Mi­nisztériumiban, ahol fizetési mérlegünk helyzetét vitatták meg. Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter beszámolójá­ban rámutatott, hogy az 1968— 70-es években gazdasági éle­tünk a kedvező külső piaci konjunktúra körülményei kö­zött fejlődött. Az utóbbi időben azonban problémák keletkeztek külföldi fizetési mérle­günkben. Bár a nemzetközi munkameg­osztásban való részvételünk 1971-ben abszolút és relatív mértékben is nőtt, ez azonban egyoldalúan az importra kon­centrálódott. Azzal számolunk, hogy a nemre ti jövedelem 5—6 százalékos növekedése mellett az idén a külkereskedelmi for­galom 11—13 százalékkal emel­kedik, ezen belül a behozatal 14—16, a kivitel viszont 5—6 százalékkal fejlődik. A miniszter a továbbiakban elemezte a helyzet javításának módjait. Elmondta: 1972-ben arra kell töre­kedni, hogy az export több mint 10 százalékkal nőjön, a behozatal viszont ennél jóval kisebb mértékben emelkedjen. Ehhez mind a központi irá­nyító szerveiknek, mind ma­guknak a vállalatoknak haté­kony intézkedéseket kell ten­niük. A miniszter beszámolóját széles körű vitte követte. A Fest megyei Tanács bizottságainak tevékenysége AZ ALLAMIGAZGATAS- TUDOMÁNY új eredményei, főként azonban a gyakorlati tapasztalatok alapulvételével az 1971. évi I. törvény a taná­csok bizottságainak feladatai­ra, szervezetére, működésére vonatkozóan számos új ren­delkezést tartalmaz. Az új ta­nácstörvény a bizottságok szál mát, szervezetét, összetételét illetően mellőzi a szükségtelen megkötés ek et, törekszik a pár­huzamosságok kiküszöbölésé­re. Egyértelműbben határozza meg az új tanácstörvény a bi­zottságoknak más tanácsi és nem tanácsi szerveikhez fűző­dő kapcsolatát, tevékenységük jellegét, főbb feladataikat. A Pest megyei Tanács — a tanácstörvény rendelkezései­nek és a megye sajátosságai­nak figyelembevételével — a három kötelezően előírt bizott­ságon (ügyrendi bizottság, számvizsgáló bizottság,, terv­gazdasági bizottság) félül to­vábbi négy bizottságot (jogi és államigazgatási bizottság, ter­melési, lakossáigéHátási és szol­gáltatási bizottság, műszála és kctnmunális bizottság, műve­lődésügyi és egészségügyi bi­zottság) hozott létre. Egyes bi­zottságok feladatkörüktől füg­gően a bizottságokat, megyei munkabizottságokat is létre­hoztak. A TANÁCSTÖRVÉNY ÚT­MUTATÁSAINAK figyelembe­vételót tükrözi, hogy a megyei tanács három bizottságának élén tanácselnök-helyettes álL Javult az áramfogyasztói szolgálat EGYSÉGESÍTIK a dijakat A' Magyar Villamos Művek az elmúlt években több mint 200 millió forintos költséggel kicserélte a lakásokban az ol­vadó biztosítékokat kisauto- matákra, a csupasz, szabadve­zetékes csatlakozók helyett pe­dig légkábeles csatlakozókat alkalmaznak. A nagy arányú fejlesztést követően minimálisra csökkentették a hibalehe­tőségeket. Az egyre ritkább javításokat azonban még az 50-es évek­ben meghatározott és vidé­kenként eltérő díjazás szerint végezték el, az akkori árak pedig ma már nem tükrözik a munkaráfordításokat. November elsejétől az év vé­géig, folyamatosan egysége­sítik a díjakat, az áremelés azonban mi­nimális, hiszen átlagban számítva egy évben, egy fogyasztót csupán 50 fil­lérrel terhel. ­Ugyanakkor a Magyar Villa­mos Művek Tröszt újabb kö­telezettséget vállalt, amely szerint az áramszolgáltató egy­általán nem számíthat fel dí­jat, ha a hibát a városokban és a kirendeltséggel, körzet- szerelőségekkel rendelkező községekben 24 órán belül nem szrijiteti meg. A gyors javítások biztosítására újabb URH-készülékkel felszerelt gépkocsikat állítottak munká­ba. Ugyancsalr a tanácstörvényben | foglalt új lehetőséggel élt a | megyei tanács, amikor bizott­ságaiba a 47 tanácstag mellett 27 nem tanácstag bizottsági ta­got választott; ez utóbbdpk kö­zött munkások, vállalati veze­tők, mérnökök, jogiászok és más szakemberek egyaránt megtalálhatók. Már az eddig eltelt rövid idő is — amely természetesen elmélyült értékelést nem tesz lehetővé — a bizottsági tevé­kenység új vonásainak előtér­be kerülését jelzi. A bizottsá­gok nem kapcsolódnak szoro­san az egyes szakigazgatási szervekhez, hanem egyes ága­zatok. avagy több ágazat együttes át fogás ára töreksze­nek. Javaslattevő és ellenőrző tevékenységen túl előkészítő, véleményező, koordináló tevé­kenységüket is egyre eredmé­nyesebben látják el. A tanács bizottságaitól mind nagyobb mértékben űj, megalapozott kezdeményezéseket, a lakosság jogos igényeinek megvizsgálá­sát a testületi határozatok végrehajtásának ellenőrzésé­ben való tevékeny közremű­ködést igényel. Számos példá­val alátámasztható, hogy a bi­zottságok mindinkább megfe­lelnek ezeknek az igényeknek: 9 Az ügyrendi bizottság az alakuló tanácsülésen teljesí­tett feladatán túlmenően közreműködött a megyei ta­nács és szerved szervezeti és működési szabályzatánál! el­készítésében. E munkában tevékenyen részt vett a jogi és államigazgatási bizottság is, amely ezen túlmenően az igazgatási osztály munkáját tárgyaló és számos más tes­tületi élőterjesztéshez is ha­tékony segítséget nyújtott. További fontos feladata e bi­zottságnak, hogy tanácscik­lusonként felülvizsgálja a ta­nácsrendeleteket, és szükség esetén javaslatot tesz módo­sításokra, avagy új tanács­rendeletek alkotására. 9 Jelentős feladatokat lá­tott el már eddig is a szám- vizsgáló bizottság. Az 1970. évi költségvetés végrehajtá­sának vizsgálata során meg­állapította például, hogy bár a megyében mintegy 11000 kilométer tanácsi út karban­tartásáról kell gondoskodni, a h^lyi tanácsok többsége felújítás helyett új utakat akar építeni. Ugyancsak el­lenőrzéseket végzett a szám- vizsgáló bizottság a IV. öt­éves terv tanácsi szabályozói 1971. évi funkcionálásának témakörében, és számos hasz­nos megállapítást tett. 9 A tervgazdasági bizottság legfontosabb feiadatakénit részt vett a megye 1971—75. évi területfejlesztési tervének előkészítésében. 9 A műszaki és kommuná­lis bizottság toglaikozoitt a víztársulatok hélyzietével, szervezésük további lehető­ségével, és részt vett a 15 éves közlekedésfejlesztési terv kidolgozásában. 9 A termeiési-iakosságellá- tásd és szolgáltatási bizottság a IV. ötéves terv kereskedel­mi hálózatfejlesztési célkitű­zéseivel és a szolgáltatások helyzetével foglalkozott. 9 A művelődésügyi és egész­ségügyi bizottság közművelő­dési téren, az általános isko­lák nevelő-ellátottságának helyzete terén, továbbá a megyei anya- és csecsemő- védelem terén tartott vizs­gálatokat, és tett észrevéte­leket tapasztalatairól. A tanácstörvény rendelkezé­sei szerint a tanács — sajátos bizottsági formaként — tag­jaiból területi csoportot hoz­hat létre szervezeti és műkö­dési szabályzatában meghatá­rozott feladatok ellátására- Pest megyében ennek megfe­lelően valamennyi járásban megalakult a megyei tanácsta­gok járási csoportja. E tanács­tagi csoportok már eddig is a járás településeivel összefüg­gő számos fontos kérdést vi­tattak meg. A megyei tanács legutóbbi ülésén már több megyei tanácstag a járási ta­nácstagi csoport nevében tett javaslatot, észrevételt Ez az új hangvétel az egyéni és kol­lektív felelősségérzet figye­lemre méltó megnyilvánulása., A jövőben különösen a terü­let- és településfejlesztés ter­veinél!, a távlati fejlesztési koncepcióknak a kidolgozásá­ban és megvalósításában vár jelentős szerep a járási tanács­tagi csoportokra. A megyei tanács bizottságai­nak tagjai tehát már eddig is eredményesen munkálkodtak a bizottságokban. A bizottsági tevékenység továbbfejlesztése kedvező feltételeket biztosít a tanácsi munka demokratizmu­sának kiszélesítéséhez, a tár­sadalmi ellenőrzés hatéko­nyabbá tételéhez. E munkában a tanácstagokon és a nem ta­nácstag bizottsági tagokon kí­vül a tanács akttuistegardájá- ra is jelentős szerep hárul. A FELADATOK ISMER­TEK, a bizottságok szerepe e feladatok megvalósításában nélkülözhetetlen, az eddigi megyei tapasztalatok egészsé­ges törekvéseket mutatnak, bi­zottságaink munkája biztató a jövőt illetően. Arany István

Next

/
Oldalképek
Tartalom