Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-19 / 273. szám
res^ megyei &Cfoiap 1971. NOVEMBER 19., PÉNTEK JNAGYDOROG Levegővel szállítják Korszerű takarmánykeverő üzemet építtet Nagydorogon a Tolna megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat mintegy 9 millió forint költséggel. Az új üzemben a takarmánykeverő üzemek sorában hazánkban elsőként alkalmazzák nagyüzemi méretekben az úgynevezett fluidizációs anyag- mozgatást, vagyis a magas nyomású levegővel való szállítást. Ugyancsak Nagydorogon épül egy 160 vagon gabonát tároló fémsiló is. Mindkét új létesítményt 1972 második felében helyezik üzembe. — Elkészült a rekonstrukció alatt levő szolnoki vasútállomás kocsimosója. Ez az országban a legmodernebb ilyen berendezés. Naponta pedig háromszáz kocsi tisztítását lehet megoldani vele. Biatorbágyi változások | Központ a Biatonbágyiról a viadukt jut először eszünkbe. A tervek szerint lebontják. Ezért került jellegzetes kontúrja az új, üveg-beton-acél - márvány tanácsháza előcsarnokába, egy mozaikf alra: emléknek. Ugyanebben az épületben — a párthelyiségben — a viadukt makettjét őrzi a kegyelet. Iskola, családi házak A község más területein ugyancsak szembetűnő a változás. Külső kerületében, a heroeghalmi részen öt évvel ezelőtt még a volt cselédhá- zak, a kátyúk, a szegényes vegyesbolt, s egy elhagyott, ki- hasznáLatlan új épületkölosz- szus határozta meg a képet, indította kifakadásra a látogatót. Ugyanitt, azóta, két tanHadi és más nevezetes történetek - összefűzve A Zselicség egyik kis falujában — Somogyviszlón — rábukkantak a legrégibb magyar nyelvű újság 1790-ben megjelent példányaira. Rémes János, a szigetvári járási hivatal dolgozója a napokban nagytakarítást csinált édesapja so- moigyviszlói házának padlásán. A sok limlom között egy borító nélküli vaskos könyv akadt a kezébe, s amikor lefújta róla a port, furcsa tipográfiájú, régies nyelvezetű nyomtatott magyar szöveg tűnt elébe. A leletet átadta a szigetvári vár baráti kör elnökének, Molnár Imre tanárnak, aki meglepetéssel és örömmel állapította meg, hogy a talált könyv nem más, mint a Hadi és más nevezetes történetek című XVIII. századi magyar újság összefűzött példányai. A híres sajtóterméket 1789- től az osztrák fővárosban adták ki — szerkesztői Kerekes Sámuel és Görög Demeter híres bécsi tanárok voltak. A folytatólagosan számozott újságfüzetek 1790. június 1. és december 17. között láttak napvilágot, összesen 760 oldalon. A „nevezetes történetek” legnevezetesebbjei azok a tudósítások, amelyeket a nagy francia forradalom Párizsban zajló eseményeiről küldött a jótollú szerző, feltehetően Hajnóczy József, a később kivégzett magyar jakobinusok egyike. E PIT KÉZ ES PEVA-ELEMEKKEL Vándorló térzsaluk Tizenöt éves lakásépítési programunk csak akkor valósítható meg, ha a legkorszerűbb technológiai módszereket alkalmazzuk. A szakemberek véleménye szerint nemzetközileg is elismert, hogy alagút- zsaluzási eljárással érhetők el a legjobb eredmények. Ilyen módon az épülő ház falai és födéméi egyszerre készíthetők el, s nemcsak lakóházak, hanem szállodák, iskolák, kórházak és óvodák is magas műszaki színvonalon kivite- lezhetők. A térzsalus eljárások tíz évvel ezelőtt kezdték meg hódítani útjukat az építőiparban. Kétségtelen előnyük, hogy kevesebb szakmunkást igényelnek, az építőbrigádok .„szalagrendszerben”, folyamatosan dolgozhatnak, s így az építkezési határidők is lényegesen csökkenthetők.- Ez az építési mód világszerte egyre általánosabbá válik, de a zsaluzó térelemek még nem kiforrott szerkezetek. Hazánkban az OUTINORD és a BATIMETALL francia rendszerek a legismertebbek — hibáikkal együtt. Ezért Pelle József műszaki tanácsadó és Varga László gépészmérnök a Heves megyei Beruházási Vállalat szakembereinek közreműködésével — szolgálati találmányként — újfajta térzsalu rendszert fejlesztett ki. A PEVA-térzsalu egységei óriási, fordított U-betűre emlékeztető szerkezetek, amelyeket hidegen hajlított U- és L-alakú - idomok merevítenek. A zsalufelületet három milliméter vastag, tükörsima acéllemez borítás alkotja. Amikor egy-egy épületszinten egymás mellé helyezik a felfordított „cipősdobozokat”, csak annyi helyet hagynak közöttük, amennyi a felhúzásra váró betonfalak vastagsága. Betonozáskor nemcsak a közöttük lévő réseket, ha- 'nem tetejüket is megfelelő anyagvastagsággal borítják. Amikor a beton megszilárdul, a betonfödém önhordóvá válik, így eltávolíthatók a zsaluzó elemeik. Ha egy-egy szerkezet közepén elforgatják a függőleges vezérlőtengelyt, az egész térelem önműködően összehúzódik, majd saját kerekeire süllyeszthető. Ekkor kitolják a betonalagút végében álló szerelőállványra és emelőbilincseinél fogva a következő munkahelyre, rendszerint egy emelettel feljebb állítják fel. A födémből kiálló beton- tüskék olyan pontosan tájolják a PEVA-zsaluzó elemeket, hogy egyméteres szakaszon a függőleges síktól való eltérésük nem nagyobb egy milliméternél. Hengerelt acélfö- dém-tartóik révén a zsaluzó elemek a legnagyobb igény- bevételt kivánó esetekben is négyzetméterenként nyolc tonna nyomást bírnak ki. A PEVA-térzsalukkal vakolatmentes felületeket állíthatnak elő, s rendkívül pontosan betarthatják az épület- szerkezeti előírásokat. Bármelyik elem egyszerűen és olcsón felújíthí tó, minthogy a zsaluelemeket csereszabatos alkatrészekkel és oldható kötésekkel tervezték. Alkalmazásukkal' már a tervezőintézetek is számolnak. A Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat például már a PE- VA-rendszer figyelembevételével készíti az új lakóépületek terveit, a kétszintes sorházaktól a húszszintes toronyházakig. A külföldi szakemberek is egyre nagyobb érdeklődéssel tanulmányozzák a PEVA- rendszert. Ezt bizonyítja a bolognai kiállításon és a hannoveri vásáron bemutatott zsaluszerkezetek nemzetközi sikere is. (A DELTA novemberi számából) termes iskola épült s egy tágas üzletház, rendes úthálózat, ötven családi ház az állami gazdaságban dolgozóknak, irodaház, szolgálati lakások a kiköltözött Állattenyésztési Kutatóintézetnek... Pálfalvi István községi párttitkártól megtudjuk: azon a területen állunk, ahol egykor a két község találkozott. Annyira egybeolvadt Bia és Torbágy, hogy nehezen tarthatták számon a közös határ kanyargóit. Mégis, az együvé- tartozás sokáig ingadozott. (Az 1966-os egyesítés a fel- szabadulás óta már a második.) Ahol tartózkodunk, az egykori határ — most a tervezett új községközpont. A tervezett, s a természetes is: a Lenin Termelőszövetkezet és az öt községet ellátó ÁFÉSZ központja is itt található. , Négy ember learat A ma nyolcezer lakosú községben régen a családok zöme a maga földj'ón gazdálkodott. Kis túlzással elmondható, hogy Biatorbágyon most több budapesti, mint helybevaló ember műveli a határt — mert 1967-től ezer fővárosi család jutott zártkerthez itt... A háromezer-ötszáz holdon gazdálkodó Lenin Termelő- szövetkezetben ugyanis — ahol évente kétszázezer baromfit, kétezer sertést adnak el, ahol hetven hold meggy fordul termőre jövőre, ahol négymillió forintért építenek takarmánytárolót — négy ember learat! A mezőgazdaságban, a kiegészítő üzemekben, a két, fővárosból kiköltözött ktsz-ben a lakosságnak csak kis része dolgozik — a többség a fővárosba jár. Habuda Tamás, a Lenin Tsz elnöke: — Mégis kölcsönös az egymásrautaltság. Amikor kiegészítő üzemet létesítettünk, a tanácstól kaptunk épületet... De mi sem zárkózhatunk el, ha a falu terjeszkedni akar: máris háromszázan igényelnek házhelyet... A tapasztalatok szerint, az építkezéseket kifizetődőbb helyi brigáddal végeztetni : építőr észlegünfcet ezért tavaszra kibővítjük. Ügy tervezzük, hogy a községnek évente huszonöt-harmincmillió forint értékű munkát vállalunk, a többi között családi házak építését is... Vagy: tárgyalásokat folytatunk arról, hogy átadnánk egy helyiséget, Gelk a -ki r ende 1 tség n ek. Összefogással hamarabb A Biatorbágy és Vidéke ÁFÉSZ-nek ugyancsak jó a kapcsolata a termelőszövetkezettel. Elnöke, Hegyi János elmondja, hogy a községben kis- állattenyésztőknék a tsz biztosította a szemesterményt... Távolabbi terv szerint a termelőszövetkezettel közösen építenének egy élelmiszerboltot, ahol a Lenin Tsz termékeit árusítanák ... (November 7-én új vegyesboltot, zöldségboltot nyitottak a községben. Kibővítettek egy iparcikkboltot: a nagyobb üzletek, bevásárlócentrumok hosszabb nyitva tartásra teremtenek lehetőséget, ezért a bejárók is helyben vásárolhatnak.) Fabók Géza tanácstitkárral terveikről beszélgetünk, s arról: a községben még sok a gond. Az idén két óvodát felújítottak, bővítettek — s mégis ötven gyerek felvételi kérelmét kellett visszautasítaniuk ... A régi tanácsháza épületéből központi orvosi rendelőt szeretnének kialakítani — e vállalkozás félmillió forintot igényel. A tervezett út- és vízhálózat ugyanennyit kíván. összefogással bizonyára hamarabb megvalósulnak a tervek. i ! P. A. Szentendrei utca Foto: Gárdos Mitől kiváló A VÁLLALATI GAZDÁLKODÁS színvonalát legátfo- góbban a nyereség alakulása jellemzi. A nyereségtől függően képződnek — növekednek, stagnálnak vagy csökkennek — a dolgozók jövedelmének emelését, az álló- és forgóeszközök bővítését szolgáló alapok. Ügy tűnik tehát, hogy a gazdálkodó egységeket automatikusan rangsorolja, minősíti ez az átfogó mutató. A helyzet azonban mégsem ilyen egyszerű. A nyereség nem mindig a vállalat eredményes, jó munkájának következménye. Jó néhány vállalat például veszteségesen gazdálkodik, s nyereségre az állami támogatásból, költségvetési juttatásokból tesz szert. Az egyébként jövedelmező üzemek sem minden esetben hatékonyabb munkával növelik nyereségüket, hanem a magas árszint tartásával vagy esetenként áremeléssel, más vállalatok, a fogyasztók rovására. A nyereség alakulása nem csupán a gazdálkodás színvonalától, hanem a piaci viszonyoktól is függ. A hazai piac ISO KM HOSSZÚ Labirintusrendszer Eger alatt Európában páratlan föld alatti üregek Eger alatt Európában páratlan, nagy kiterjedésű pincelabirintust fedeztek fel. A belvárost és a város külső kerületeit egyaránt behálózó föld alatti üregek hosszát mintegy 150 kilométerre becsülik a szakemberek. A különböző irányokban és egymás felett több szintben is elhelyezkedő vágatok nagy része a XV—XVIII. században épült. A pincehálózat Eger ősi borkultúrájáról tanúskodik, de a helyszíni szemléken azt is meg lehetett állapítani, hogy több föld alatti üreg hadászati célokra készült. Már pontosan ismerik a föld alatti labirintus elhelyezkedését, ezzel párhuzamosan a terület több mint felén, 80 kilométeres szakaszon elvégezték a feltárást. Az így szerzett adatok birtokában a Bányászati Tervező Intézet tervet készít arra, hogy mi legyen a példátlan kiterjedésű és bonyolult hálózatot képező pincerendszer további sorsa. A terv birtokában a közeljövőben döntenek arról, melyek azok a veszélyes üregek, amelyeket betöméssel meg kell szüntetni. Ugyanakkor megállapítják az egyes vágatok használhatóságát, amelyek kedvezően szolgálhatják majd az idegenforgalmat. Műfókaszáras gyermekcsízmák A dunaújvárosi vegyesipari vállalat gyermekcipőüzemében műfókaszáras gyermekcsizmákat gyártanak. A 23—34-es méretű, tetszetős külsejű, gumitalpas csizmácskákat élénk piros, kék, valamint fehér és barna színekben hozzák forgalomba. A kiscsizmákból már százezer darabot készítettek és még kilencezret gyártanak. Az üzemben egyéb gyermekcipőkön kívül rátértek a gyermek túracipők gyártására is. feszültségei — szemben a tőkés piacokkal — nem átmeneti konjunkturális okokra, hanem hosszabb távon ható kapacitáshiányra, monopolhelyzetre vezethetők vissza. így viszonylag tartósan, ha nem is örök érvényűén a piaci helyzet haszonélvezői az anyagok és alkatrészek szállítói,: az építőipari vállalatok stb. Ök — legalábbis egyelőre — úgy alakíthatják az árakat, és diktálhatják a szállítási feltételeket, hogy megtalálják számításukat. Partnereik, vevőik viszont növekvő költségeiket már nem mindig tudják rendelőikre áthárítani. Vagy azért, mert az exportpiac ezt nem veszi tudomásul, vagy pedig azért, mert belföldi eladási áraik hatóságilag meghatározottak. A HAZAI GAZDASÁGI VERSEN V tehát nem azonos feltételek közepette folyik a különböző vállalatok között. A kedvező piaci helyzetben levők például nem kényszerülnek arra, hogy olcsóbban, jobban, hatékonyabban dolgozzanak, mivel jövedelmezőségüket a másutt megtermelt nyereség megszerzésével is javíthatják. A megtermelt nyereség újraelosztásával kedvezőtlen helyzetbe kerülnek a nagy kooperációs igényű termelők, míg a bedolgozó, az alkatrészeket szállító kisebb üzemek viszonylag nagy nyereséget realizálnak. A többi között ez az alapja egyes kisüzemek pillanatnyi kedvező, s némely nagyüzemek hátrányos helyzetének, az ezzel kapcsolatos társadalmi feszültségeknek. (De nemcsak ez: a kisebb üzemek általában rugalmasabban képesek alkalmazkodni a piaci igények változásához, mint a n-ehézkes nagyvállalatok.) A MEGOLDÁS NEM AZ, hogy visszaállítjuk a reform előtti módszereket, s az áru- kapcsolatokat központi terv- utasítással, az árakat pedig hatósági előírásokkal diktáljuk. A cél a meglevő piaci feszültségek felszámolása. A jelek szerint azonban hosszabb időbe telik, amíg az eladók piaca a vevők piacává válik. Legalábbis ami a vállalatok árukapcsolatait illeti. (A fogyasztási javak piacán, ha nem is egyértelműen, javult az áruellátás és a vevők pozíciója.) így az üzemek éves mérlegbeszámolóiban kimutatott nyereség sem tükrözi a gazdálkodás tényleges színvonalát, és rangsorolja a vállalatokat, a szövetkezeteket teljes tárgyilagossággal. Ám ezt a reform bevezetésekor is pontosan tudtuk. Ezért nem egyetlen esztendő jövedelmezőségét, hanem a nyereség tartós növelését tekintettük eredetileg is a gazdálkodási színvonal reális mércéjének. A változó piaci feltételek miatt mindenkor c-lkerülhetet- lenek az évenkénti ingadozások. Ezt a ciklust jelenleg megnyújtják, torzítják az említett feszültségek. A nyereség tartós növelésére tehát már most kell felkészülniük azoknak az üzemeknek, amelyek pillanatnyilag még, válogathatnak a rendelések között, és egyoldalúan diktálhatják a szállítási feltételeket. Csak így találhatják meg anyagi számításukat hosz- szabb távon is. A PIACKUTATÓ MUNKÁBAN, a gazdálkodásban nélkülözhetetlen az előrelátás. A vevő, a rendelő megbecsülése, a termelékenység emelése, a hatékonyság fokozása, a nyereség érdemi,növelése akkor is fontos feladat, ha a piaci viszonyok ezt nem kényszerítik ki. Az igazán kiváló üzemeket nem kápráztatja el a könnyű haszonszerzés átmeneti lehetősége. A nyereség tartós, hosszú távú növelése csak érdemi munkával valósítható meg. Az éves gazdálkodás értékelésénél, a vállalatok rangsorolásánál, minősítésénél is az összefüggések elemezése és az előrelátás mérlegelése a döntő. Kovács József Őszinteség Üjsághír: Hetvenkét (Irinái régebbi kenyér nem adható el. — Becsszóra mondom, ez még csak hetvenegy óra 45 perces! (Zsoldos rajza)