Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-19 / 273. szám

res^ megyei &Cfoiap 1971. NOVEMBER 19., PÉNTEK JNAGYDOROG Levegővel szállítják Korszerű takarmánykeverő üzemet építtet Nagydorogon a Tolna megyei Gabonafelvásár­ló és Feldolgozó Vállalat mint­egy 9 millió forint költséggel. Az új üzemben a takarmány­keverő üzemek sorában ha­zánkban elsőként alkalmazzák nagyüzemi méretekben az úgy­nevezett fluidizációs anyag- mozgatást, vagyis a magas nyomású levegővel való szál­lítást. Ugyancsak Nagydorogon épül egy 160 vagon gabonát tá­roló fémsiló is. Mindkét új létesítményt 1972 második felében helyezik üzembe. — Elkészült a rekonstrukció alatt levő szolnoki vasútállo­más kocsimosója. Ez az or­szágban a legmodernebb ilyen berendezés. Naponta pedig háromszáz kocsi tisztí­tását lehet megoldani vele. Biatorbágyi változások | Központ a Biatonbágyiról a viadukt jut először eszünkbe. A tervek szerint lebontják. Ezért ke­rült jellegzetes kontúrja az új, üveg-beton-acél - márvány tanácsháza előcsarnokába, egy mozaikf alra: emléknek. Ugyanebben az épületben — a párthelyiségben — a viadukt makettjét őrzi a kegyelet. Iskola, családi házak A község más területein ugyancsak szembetűnő a vál­tozás. Külső kerületében, a heroeghalmi részen öt évvel ezelőtt még a volt cselédhá- zak, a kátyúk, a szegényes ve­gyesbolt, s egy elhagyott, ki- hasznáLatlan új épületkölosz- szus határozta meg a képet, indította kifakadásra a láto­gatót. Ugyanitt, azóta, két tan­Hadi és más nevezetes történetek - összefűzve A Zselicség egyik kis falujá­ban — Somogyviszlón — rá­bukkantak a legrégibb magyar nyelvű újság 1790-ben megje­lent példányaira. Rémes Já­nos, a szigetvári járási hivatal dolgozója a napokban nagyta­karítást csinált édesapja so- moigyviszlói házának padlásán. A sok limlom között egy borí­tó nélküli vaskos könyv akadt a kezébe, s amikor lefújta ró­la a port, furcsa tipográfiájú, régies nyelvezetű nyomtatott magyar szöveg tűnt elébe. A leletet átadta a szigetvári vár baráti kör elnökének, Mol­nár Imre tanárnak, aki meg­lepetéssel és örömmel állapí­totta meg, hogy a talált könyv nem más, mint a Hadi és más nevezetes történetek című XVIII. századi magyar újság összefűzött példányai. A híres sajtóterméket 1789- től az osztrák fővárosban ad­ták ki — szerkesztői Kerekes Sámuel és Görög Demeter hí­res bécsi tanárok voltak. A folytatólagosan számozott új­ságfüzetek 1790. június 1. és december 17. között láttak napvilágot, összesen 760 olda­lon. A „nevezetes történetek” legnevezetesebbjei azok a tu­dósítások, amelyeket a nagy francia forradalom Párizsban zajló eseményeiről küldött a jótollú szerző, feltehetően Haj­nóczy József, a később kivég­zett magyar jakobinusok egyi­ke. E PIT KÉZ ES PEVA-ELEMEKKEL Vándorló térzsaluk Tizenöt éves lakásépítési programunk csak akkor való­sítható meg, ha a legkorsze­rűbb technológiai módszereket alkalmazzuk. A szakemberek véleménye szerint nemzetkö­zileg is elismert, hogy alagút- zsaluzási eljárással érhetők el a legjobb eredmények. Ilyen módon az épülő ház falai és födéméi egyszerre készíthe­tők el, s nemcsak lakóházak, hanem szállodák, iskolák, kór­házak és óvodák is magas műszaki színvonalon kivite- lezhetők. A térzsalus eljárások tíz évvel ezelőtt kezdték meg hó­dítani útjukat az építőiparban. Kétségtelen előnyük, hogy kevesebb szakmunkást igényelnek, az építőbrigá­dok .„szalagrendszerben”, folyamatosan dolgozhat­nak, s így az építkezési határidők is lényegesen csökkenthetők.- Ez az építési mód világszer­te egyre általánosabbá válik, de a zsaluzó térelemek még nem kiforrott szerkezetek. Ha­zánkban az OUTINORD és a BATIMETALL francia rend­szerek a legismertebbek — hibáikkal együtt. Ezért Pelle József műszaki tanácsadó és Varga László gépészmérnök a Heves megyei Beruházási Vál­lalat szakembereinek közre­működésével — szolgálati ta­lálmányként — újfajta térzsa­lu rendszert fejlesztett ki. A PEVA-térzsalu egységei óriási, fordított U-betűre em­lékeztető szerkezetek, ame­lyeket hidegen hajlított U- és L-alakú - idomok merevítenek. A zsalufelületet három mil­liméter vastag, tükörsima acél­lemez borítás alkotja. Ami­kor egy-egy épületszinten egymás mellé helyezik a fel­fordított „cipősdobozokat”, csak annyi helyet hagynak kö­zöttük, amennyi a felhúzás­ra váró betonfalak vastag­sága. Betonozáskor nemcsak a közöttük lévő réseket, ha- 'nem tetejüket is megfelelő anyagvastagsággal borítják. Amikor a beton megszilár­dul, a betonfödém önhordóvá válik, így eltávolíthatók a zsaluzó elemeik. Ha egy-egy szerkezet kö­zepén elforgatják a függő­leges vezérlőtengelyt, az egész térelem önműkö­dően összehúzódik, majd saját kerekeire süllyeszt­hető. Ekkor kitolják a betonalagút végében álló szerelőállvány­ra és emelőbilincseinél fogva a következő munkahelyre, rendszerint egy emelettel fel­jebb állítják fel. A födémből kiálló beton- tüskék olyan pontosan tájol­ják a PEVA-zsaluzó elemeket, hogy egyméteres szakaszon a függőleges síktól való eltéré­sük nem nagyobb egy milli­méternél. Hengerelt acélfö- dém-tartóik révén a zsaluzó elemek a legnagyobb igény- bevételt kivánó esetekben is négyzetméterenként nyolc tonna nyomást bírnak ki. A PEVA-térzsalukkal va­kolatmentes felületeket állít­hatnak elő, s rendkívül pon­tosan betarthatják az épület- szerkezeti előírásokat. Bár­melyik elem egyszerűen és ol­csón felújíthí tó, minthogy a zsaluelemeket csereszabatos alkatrészekkel és oldható kö­tésekkel tervezték. Alkalma­zásukkal' már a tervezőinté­zetek is számolnak. A Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vál­lalat például már a PE- VA-rendszer figyelembe­vételével készíti az új lakóépületek terveit, a kétszintes sorházaktól a húszszintes toronyházakig. A külföldi szakemberek is egyre nagyobb érdeklődéssel tanulmányozzák a PEVA- rendszert. Ezt bizonyítja a bolognai kiállításon és a han­noveri vásáron bemutatott zsaluszerkezetek nemzetközi sikere is. (A DELTA novemberi szá­mából) termes iskola épült s egy tá­gas üzletház, rendes útháló­zat, ötven családi ház az ál­lami gazdaságban dolgozók­nak, irodaház, szolgálati la­kások a kiköltözött Állatte­nyésztési Kutatóintézetnek... Pálfalvi István községi párttitkártól megtudjuk: azon a területen állunk, ahol egy­kor a két község találkozott. Annyira egybeolvadt Bia és Torbágy, hogy nehezen tart­hatták számon a közös határ kanyargóit. Mégis, az együvé- tartozás sokáig ingadozott. (Az 1966-os egyesítés a fel- szabadulás óta már a máso­dik.) Ahol tartózkodunk, az egykori határ — most a ter­vezett új községközpont. A tervezett, s a természetes is: a Lenin Termelőszövetkezet és az öt községet ellátó ÁFÉSZ központja is itt talál­ható. , Négy ember learat A ma nyolcezer lakosú köz­ségben régen a családok zöme a maga földj'ón gazdálkodott. Kis túlzással elmondható, hogy Biatorbágyon most több budapesti, mint helybevaló ember műveli a határt — mert 1967-től ezer fővárosi család jutott zártkerthez itt... A háromezer-ötszáz holdon gazdálkodó Lenin Termelő- szövetkezetben ugyanis — ahol évente kétszázezer ba­romfit, kétezer sertést adnak el, ahol hetven hold meggy fordul termőre jövőre, ahol négymillió forintért építenek takarmánytárolót — négy em­ber learat! A mezőgazdaság­ban, a kiegészítő üzemekben, a két, fővárosból kiköltözött ktsz-ben a lakosságnak csak kis része dolgozik — a több­ség a fővárosba jár. Habuda Tamás, a Lenin Tsz elnöke: — Mégis kölcsönös az egy­másrautaltság. Amikor kiegé­szítő üzemet létesítettünk, a tanácstól kaptunk épületet... De mi sem zárkózhatunk el, ha a falu terjeszkedni akar: máris háromszázan igényelnek házhelyet... A tapasztalatok szerint, az építkezéseket kifi­zetődőbb helyi brigáddal vé­geztetni : építőr észlegünfcet ezért tavaszra kibővítjük. Ügy tervezzük, hogy a községnek évente huszonöt-harmincmil­lió forint értékű munkát vál­lalunk, a többi között családi házak építését is... Vagy: tárgyalásokat folytatunk ar­ról, hogy átadnánk egy helyi­séget, Gelk a -ki r ende 1 tség n ek. Összefogással hamarabb A Biatorbágy és Vidéke ÁFÉSZ-nek ugyancsak jó a kapcsolata a termelőszövetke­zettel. Elnöke, Hegyi János el­mondja, hogy a községben kis- állattenyésztőknék a tsz biz­tosította a szemesterményt... Távolabbi terv szerint a ter­melőszövetkezettel közösen építenének egy élelmiszerbol­tot, ahol a Lenin Tsz termé­keit árusítanák ... (November 7-én új vegyesboltot, zöldség­boltot nyitottak a községben. Kibővítettek egy iparcikkbol­tot: a nagyobb üzletek, be­vásárlócentrumok hosszabb nyitva tartásra teremtenek le­hetőséget, ezért a bejárók is helyben vásárolhatnak.) Fabók Géza tanácstitkárral terveikről beszélgetünk, s arról: a községben még sok a gond. Az idén két óvodát fel­újítottak, bővítettek — s mégis ötven gyerek felvételi kérelmét kellett visszautasíta­niuk ... A régi tanácsháza épületéből központi orvosi rendelőt szeretnének kialakí­tani — e vállalkozás félmillió forintot igényel. A tervezett út- és vízhálózat ugyanennyit kíván. összefogással bizonyára ha­marabb megvalósulnak a ter­vek. i ! P. A. Szentendrei utca Foto: Gárdos Mitől kiváló A VÁLLALATI GAZDÁL­KODÁS színvonalát legátfo- góbban a nyereség alakulása jellemzi. A nyereségtől füg­gően képződnek — növeked­nek, stagnálnak vagy csökken­nek — a dolgozók jövedelmé­nek emelését, az álló- és forgó­eszközök bővítését szolgáló alapok. Ügy tűnik tehát, hogy a gazdálkodó egységeket auto­matikusan rangsorolja, minő­síti ez az átfogó mutató. A helyzet azonban mégsem ilyen egyszerű. A nyereség nem mindig a vállalat eredményes, jó munkájának következmé­nye. Jó néhány vállalat pél­dául veszteségesen gazdálko­dik, s nyereségre az állami tá­mogatásból, költségvetési jut­tatásokból tesz szert. Az egyéb­ként jövedelmező üzemek sem minden esetben hatékonyabb munkával növelik nyereségü­ket, hanem a magas árszint tartásával vagy esetenként ár­emeléssel, más vállalatok, a fogyasztók rovására. A nyereség alakulása nem csupán a gazdálkodás színvo­nalától, hanem a piaci viszo­nyoktól is függ. A hazai piac ISO KM HOSSZÚ Labirintusrendszer Eger alatt Európában páratlan föld alatti üregek Eger alatt Európában párat­lan, nagy kiterjedésű pince­labirintust fedeztek fel. A belvárost és a város külső ke­rületeit egyaránt behálózó föld alatti üregek hosszát mintegy 150 kilométerre be­csülik a szakemberek. A kü­lönböző irányokban és egy­más felett több szintben is el­helyezkedő vágatok nagy ré­sze a XV—XVIII. században épült. A pincehálózat Eger ősi borkultúrájáról tanúsko­dik, de a helyszíni szemléken azt is meg lehetett állapítani, hogy több föld alatti üreg ha­dászati célokra készült. Már pontosan ismerik a föld alatti labirintus elhelyez­kedését, ezzel párhuzamosan a terület több mint felén, 80 kilométeres szakaszon elvé­gezték a feltárást. Az így szerzett adatok birtokában a Bányászati Tervező Intézet tervet készít arra, hogy mi le­gyen a példátlan kiterjedésű és bonyolult hálózatot képező pincerendszer további sorsa. A terv birtokában a közel­jövőben döntenek arról, me­lyek azok a veszélyes üregek, amelyeket betöméssel meg kell szüntetni. Ugyanakkor megállapítják az egyes vága­tok használhatóságát, amelyek kedvezően szolgálhatják majd az idegenforgalmat. Műfókaszáras gyermekcsízmák A dunaújvárosi vegyesipari vállalat gyermekcipőüzemében műfókaszáras gyermekcsizmá­kat gyártanak. A 23—34-es méretű, tetszetős külsejű, gu­mitalpas csizmácskákat élénk piros, kék, valamint fehér és barna színekben hozzák forga­lomba. A kiscsizmákból már százezer darabot készítettek és még kilencezret gyártanak. Az üzemben egyéb gyermek­cipőkön kívül rátértek a gyer­mek túracipők gyártására is. feszültségei — szemben a tő­kés piacokkal — nem átmeneti konjunkturális okokra, hanem hosszabb távon ható kapaci­táshiányra, monopolhelyzetre vezethetők vissza. így viszony­lag tartósan, ha nem is örök érvényűén a piaci helyzet ha­szonélvezői az anyagok és al­katrészek szállítói,: az építő­ipari vállalatok stb. Ök — leg­alábbis egyelőre — úgy alakít­hatják az árakat, és diktálhat­ják a szállítási feltételeket, hogy megtalálják számításu­kat. Partnereik, vevőik viszont növekvő költségeiket már nem mindig tudják rendelőikre át­hárítani. Vagy azért, mert az exportpiac ezt nem veszi tu­domásul, vagy pedig azért, mert belföldi eladási áraik ha­tóságilag meghatározottak. A HAZAI GAZDASÁGI VERSEN V tehát nem azonos feltételek közepette folyik a különböző vállalatok között. A kedvező piaci helyzetben levők például nem kényszerülnek ar­ra, hogy olcsóbban, jobban, hatékonyabban dolgozzanak, mivel jövedelmezőségüket a másutt megtermelt nyereség megszerzésével is javíthatják. A megtermelt nyereség újrael­osztásával kedvezőtlen hely­zetbe kerülnek a nagy koope­rációs igényű termelők, míg a bedolgozó, az alkatrészeket szállító kisebb üzemek vi­szonylag nagy nyereséget rea­lizálnak. A többi között ez az alapja egyes kisüzemek pilla­natnyi kedvező, s némely nagy­üzemek hátrányos helyzeté­nek, az ezzel kapcsolatos tár­sadalmi feszültségeknek. (De nemcsak ez: a kisebb üzemek általában rugalmasabban ké­pesek alkalmazkodni a piaci igények változásához, mint a n-ehézkes nagyvállalatok.) A MEGOLDÁS NEM AZ, hogy visszaállítjuk a reform előtti módszereket, s az áru- kapcsolatokat központi terv- utasítással, az árakat pedig ha­tósági előírásokkal diktáljuk. A cél a meglevő piaci feszült­ségek felszámolása. A jelek szerint azonban hosszabb idő­be telik, amíg az eladók piaca a vevők piacává válik. Leg­alábbis ami a vállalatok áru­kapcsolatait illeti. (A fogyasz­tási javak piacán, ha nem is egyértelműen, javult az áruel­látás és a vevők pozíciója.) így az üzemek éves mérlegbeszá­molóiban kimutatott nyereség sem tükrözi a gazdálkodás tényleges színvonalát, és rang­sorolja a vállalatokat, a szö­vetkezeteket teljes tárgyilagos­sággal. Ám ezt a reform beve­zetésekor is pontosan tudtuk. Ezért nem egyetlen esztendő jövedelmezőségét, hanem a nyereség tartós növelését te­kintettük eredetileg is a gaz­dálkodási színvonal reális mércéjének. A változó piaci feltételek miatt mindenkor c-lkerülhetet- lenek az évenkénti ingadozá­sok. Ezt a ciklust jelenleg meg­nyújtják, torzítják az említett feszültségek. A nyereség tartós növelésére tehát már most kell felkészülniük azoknak az üze­meknek, amelyek pillanatnyi­lag még, válogathatnak a ren­delések között, és egyoldalúan diktálhatják a szállítási felté­teleket. Csak így találhatják meg anyagi számításukat hosz- szabb távon is. A PIACKUTATÓ MUNKÁ­BAN, a gazdálkodásban nél­külözhetetlen az előrelátás. A vevő, a rendelő megbecsülése, a termelékenység emelése, a hatékonyság fokozása, a nye­reség érdemi,növelése akkor is fontos feladat, ha a piaci vi­szonyok ezt nem kényszerítik ki. Az igazán kiváló üzemeket nem kápráztatja el a könnyű haszonszerzés átmeneti lehető­sége. A nyereség tartós, hosszú távú növelése csak érdemi munkával valósítható meg. Az éves gazdálkodás értékelésé­nél, a vállalatok rangsorolásá­nál, minősítésénél is az össze­függések elemezése és az elő­relátás mérlegelése a döntő. Kovács József Őszinteség Üjsághír: Hetvenkét (Irinái régebbi kenyér nem adható el. — Becsszóra mondom, ez még csak hetvenegy óra 45 perces! (Zsoldos rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom