Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-19 / 273. szám
4 "“’zXirhfP 1971. NOVEMBER 19., PÉNTEK Pilisvörösvárott megvalósult Minden házban egy olvasó Éjjel, kézikocsival — Tolsztoj és Németh László a sikerlistán A pilisvörösváriak szemében a könyvtár és a Foga- rasy-házaspár — elválaszthatatlanok. Hiszen ahogy a községbe érkezett — 1948-ban — a fiatal németszakos tanár, nemsokára már hátizsákban hordta, talicskával szállította a könyveket a művelődési házba, egy négyszer négyméteres irodába, ahol berendezkedett. És házról házra kopogtatott, gyűjteni az olvasókat. Az ötvenes évek elejére, háromezer kötethez, nyolcszáz könyvtári tagot szervezett! Olyan forgalmas lett az a kis iroda, hogy tiszteletdíjas helyett főállású könyvtáros kellett már a vezetéséhez — így került Foga- rasy Mihályné függetlenített könyvtárosnak, akkor még a művelődési házba. Férje azután vagy egy évtizedig tiszteletdíj nélkül buzgólkodott mellette a pilisvörösvári olvasómozgalom megalapozásában. Beköltözött Az ötvenes években történt még az is, hogy hirtelen felszabadult, megüresedett az ásványbányászati vállalat helybeli kis művelődési háza. Délután értesült erről Fogarasy Mihály — s még az éj leple alatt, kézikocsival, átköltöztette a könyvtárt: önkényes intézkedés. Peller János akkori, és jelenlegi községi tanácselnök másnap felelősségre vonta — és kiutalt ötezer forintot, hogy berendezkedjenek. Két helyiség színpad — ritka adottság, lehetőség akkor még egy községi könyvtárnak. Szín játszókört alapítottak... Moliére-t játszottak... Gyep mekműsorokat rendeztek: előadták Hófehérkét; Csipke- rózsikát... Községtörténeti kiállítást szerveztek... 1962-ben, hogy a meghívottak is kedvet kapjanak hasonlóra, ott tartották meg a megyei tanácsi vezetők és könyvtárosok együttműködésre serkentő találkozóját A Művelődésügyi Minisztérium jelen volt képviselője, eredményeiket megismervén, felajánlott százezer forintot egy új községi könyvtár berendezésére. De mai otthonuk, több mint fél millió forintba került. 1966-ban költözhettek a községi főútra néző épület újonnan, számukra emelt oldalszárnyába. Eredmények A tágas, derűs, világos könyvtárban ma tizenhétezer kötetet találunk. 1920 olvasója közül hétszáz munkás. És a könyvtári tagok száma még most is, évenként száz fővel emelkedik. Egy esztendeje reggel nyolctól este nyolcig tárva az ajtajuk — a könyvtárosi teendőket itt ma már hárman látják el. És a községben még, külön helyiségekben, három fiókkönyvtár is működik... A fejlődés azonban nemcsak meny- nyiségi. A könyvtári tagok többsége már nem éri be Jókaival. Rendkívül olvasott a jelenkori magyar irodalom; Németh László, Moldova György, Jókai Anna, Szabó Magda a keresett szerzők. A legtöbbször kölcsönzött kötetek között pedig megtalálhatjuk Thomas Mann és Tolsztoj műveit. Nemcsak könyvtár Tavaly áprilisban elnyerték a „kiváló könyvtár" címet: ez egy pianinót, s még negyvenezer forint értékű zenei felszerelést hozott számukra. Azóta hetenként kétszer zenei foglalkozásokat tartanak, és kéthetenként, a községi Zeneiskola tanárainak közre- tnűködésével, előadással egybekötött házi hangversenyt. Legutóbb Wagrner-estet rendeztek. Jövőre négy nagyobb hangversenyt terveznek — a költségeket a Pi-lisvölgye Termelőszövetkezet fedezi. De igen hiányzik a könyvtárban egy különálló zeneterem ... Itt jár össze a kertbarátok köre... A művelődési ház ifjúsági klubja is náluk találkozik (ehhez a környezethez ragaszkodnak). Legutóbb Dan- íe-estet rendeztek, gimnazisták, ipari tanulók voltak az előadók. Utánpótlás A régi könyvtári tagokat, ha kimaradnak, visszahívólevéllel marasztalják.... De az utánpótlásról is gondoskodnak: hatszáz a gyermek- olvasók száma. (Hogy a gyermekek könyvtárba irányításában milyen nagy szerep jut a pedagógusoknak, bizonyítsa a pilisvörövári példa. Az egyik iskolából, ahol Fogarasy Mihály is tanít, hatszáznál több gyerek jár hozzájuk. A másikból alig néhányan.) Különböző gyermekrendezvényeiket egy törekvés irányítja: a gyerekek jól érezzék magukat a kultúrált környezetben. Jelenlegi helyükön már alig férnek el. Sokat gondolkoznak rajta, miként lehetne a község paraszti lakosságát is megnyerni a könyvtárnak, az olvasásnak: mindeddig csak tizennyolc parasztolvasót számlálnak. A jövő évekre is akad tehát elég tennivaló. Padányi Anna Kerámiák a Gorka-házban Legtöbb a múzeum Pest megyében A megyei múzeumok 1962- ben kerültek a Művelődésügyi Minisztérium fennhatóságából . a Pest megyei Tanács irányításába. Tíz évvel ezelőtt múzeumaink évi félmillió forintból gazdálkodtak — ez az összeg időközben a hétszeresére emelkedett. 1962-ben a megyei múzeumokban mindössze három függetlenített szakmuzeológust alkalmaztak — az ő számuk egy évtized alatt tizenegyre nőtt. Hazánkban a megyék között területünkön található a legtöbb múzeum: számuk a kiállítóhelyeket is beleértve, jelenleg 18. A jövőben újabb bővítések és alapítások várhatók. Tavaszra befejeződik a szentendrei Ferenczy Múzeum bővítése, amelyre mintegy hétmillió forintot költenek. Ennek révén a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága is Szentendrére költözik. A tervek szerint Gorka Géza keramikus művész, verőcei házát kerámiamúzeummá alakítják: itt a nemrég elhunyt mester 1000—1200 darabból álló művészi hagyatéka, ezen kívül pedig még egy kerámiatörténeti kiállítás is helyet kapna... Zsámbékon, a község saját erejéből szándékozik kiállítóhelyet adni egy hazánkban páratlan lámpagyűjteménynek. Szigetszentmiklóson a tanács ugyancsak egy állandó helytörténeti-néprajzi bemutató megnyitását tervezi. Megyénkben még húsz értékes gyűjtemény igényelne kiállítóhelyet. Elütő színekkel PÜSPÖKKÚT „Megfiatalodva”, frissen tatarozott házakkal várja Székesfehérvár történelmi belvárosa a jövő évi millenniumi ünnepségekre érkezőket. A Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő műemléki albizottság irányításával 1968 óta csinosítják a várost. Tatarozták a városmag 30 műemlék jellegű épületét —köztük a templomokat, a megyei és városi tanácsházat, a püspü- ki palotát, a Velence Szállót — s rendbe hozták az egyéb műemlék jellegű épületeket is. A házakat pasztellszínekre festették, s elütő színekkel emelték ki a díszítéseket. A műemléki albizottság irányításával új, végleges helyén — a várfal előtti szabad területen — állítják fel Bory Jenő Püsipökkút című szoborcsoportját. Tornaóra varán. a november 7-én felavatott új bagi iskola udFoto: Gárdos Áz első magyar utónévkönyv Erzsébet - ötvennyoMélcként becézve Meghatározták az anyakönyvezhető nevek jegyzékét Ezentúl 1827 név közül választhatnak a szülők Ezekben a napokban sokan fölköszöntik az Erzsébeteket es a Katalinokat. Sokan, sokféleképpen szólítják majd őket, amikor átadják a csokor virágot, a kedves megemlékezést. Kevesen tudják azonban, hogy az Erzsébeteket nálunk éppen ötvennyolcféleképpen becézhetik, a Katalinokat pedig huszonkilencféleképpen, sőt a Kata, Katinka és Kató nemcsak becenévként, hanem önálló női névként is elfogadható. Azt talán még kevesebben tudják, hogy az Erzsébet nyugati nyelvek közvetítésével a héber Eliséba névből került 'hozzánk, s eredetileg azt jelentette: „Istey az én esküvésem’’, a Katalin név pedig a német Katharina magyar rövidülése és módosulata. A Déryné Színház bemutatója: Tóth Miklós: Kék fény ÜGY TŰNIK, hiába szeretne megvédeni bennünket az általunk létrehozott minden rendű és rangú társadalmi védő- és jelzőrendszer. Nem hagyjuk magunkat. Nem és nem, pedig mindig körültekintően gondoskodunk arról, hogy védve legyünk, hogy biztosítva legyünk. Gondoskodunk, aztán nyomban megfeledkezünk arról, hogy gondoskodtunk önmagunk védelméről társadalmilag, hogy igénybe is vegyük a társadalom ez irányú szolgáltatásait. Hányszor és hányszor nem hívjuk ki a rendőrséget, s csak akkor ocsúdunk fel, amikor oktalanul meghalt egy ember, mennyiszer nem telefonálunk időben a mentőknek, tűzoltóknak, s csak akkor kapkodunk már, amikor késő, hányszor legyintünk nemtörődöm módon, amikor valamilyen veszélyre figyelmeztetnek bennünket, hogy már megint ez a túlzott óvatoskodás. S aztán fogjuk a fejünket. Szóval mi is történik ilyenkor velünk? A társadalom általunk felállított védőrendszerét nem mozgósítjuk időben. Felmerül a kérdés: akkor minek ez a védelem? VÁLASZOL RA A KÉK FÉNY: azért, hogy olyan biztonságban érezzük magunkat, hogy a veszélyek csak meseálomnak tűnjenek. Itt van ez a „Kék fény” is — nem a színpadon, a televízióban — milyen jóleső, kárörvendő kajánkodással vesszük tudomásul, hogy nem minket raboltak ki, nem minket csaptak be, hanem másokat. Velünk ez nem fordulhat elő, gondoljuk, s nézzük izgatottan a képernyőt, mintha valószerűtlen krimit látnánk. Az adás után néhány perccel csengetnek, belép egy bájos, félénk lány, aki a zuhogó eső elől véletlenül éppen hozzánk csengetett be. Megszánjuk, befogadjuk, elbeszélgetünk vele. Kellemes meglepetésben van részünk, mert ez a fiatal hölgy bizony érdeklődik gondjaink, problémáink, szenvedélyeink iránt. Hirtelen sok minden kiderül, az is, hogy ez a fiatal lány milyen segítőkész, elintéz ő nekünk mindent: férjhezxne- nést, gyerekszülést, lakást, uzsorakamatot. Csak egy kis előleget kér, mert költségek merülnek fel a férjhezmenés előtt, a gyógyszer pénzbe kerül, a lakás is, a kamat érdekében pedig ugye először a kölcsönadott pénzt kell odaadni. Kedves olvasóim, nem beszélek én összevissza: mindez a darabban van. Tóth Miklós kitalált egy vígjátéki szituációt, amelyben adva van egy család: apa, anya, fiú, mindegyiküknek van valami takargatott vágya — a nagynéninek a férjhezmenés; hőn óhajtott kívánsága — az anyukának, hogy unokája szülessen; eltagadott hibája — a családfőnek a kapzsiság, ku- porgatás. Mindezen vágyak, óhajok, hibák csak akkor kerülnek felszínre, ha arra alkalom adódik, ha valaki meghallgatja őket, ha valaki segíteni is tud. A lány tud. Mert a szélhámosok az ilyen kis hibákra, vágyakra vadásznak s ugye ez a lány szélhámos a javából. „Kék fényes" szélhámos. Amikor mindez kiderül, nem akar hinni senki a szemének, senki a fülének, senki a bizonyítékoknak. Mert ha hinne, kiderülne, hogy vágyaikat — férjre, sok pénzre, unokára — ismét elérhetetlen távolságra taszította az idő. Inkább hisz illúzióiknak — és a szélhámosnak... AZ 1RÖ ALAPÖTLETE frappáns. Megvalósítása azonban már sokkal szürkébb. A vígjáték nyelvezete, poénjai eléggé elcsépeltnek tűnnek. Fordulatai már érdekfeszítóbbek. Csongrádi Mária rendezése kitűnő ritmusú, ahol az író: anyag engedte, maradéktalanul kihasználta a komédia lehetőségeit. A színészek közül Czéh Gitta emelkedik ki, rutinos játékával. A főszereplő, a kis szélhámosnő szerepében Mihók Éva megfelelő hangsúlyokat talált, pontos mimikát a „bevágó- dási” és az „átverési” szituációk jellemzésére. GöncsöZ Anikó, Horváth Ottó és különösen Károlyi Judit élvezhető karakterfigurákat formáltak. Balázsi Gyula a fiatal fiú szerepében kissé darabosan mozgott. Berkovits György Mindezeket a látszólag pusztán érdekességeket még 1825 más magyar névről tudhatjuk meg abból a most megjelent könyvből, amelyet Ladó János munkájaként Magyar Utónévkönyv címmel adott ki az Akadémiai Kiadó. Nemcsak a nyelv kérdései iránt érdeklődő olvasók régi igényeit elégíti ki, hanem igen gyakorlati célja is van. Légióként az, hogy az anyakönyvi hatóságok részére az utónevek anyakönyvi bejegyzésére vonatkozó jogszabályokhoz a magyar anyanyelvű magyar állampolgár gyermekek anyakönyvezésénél utónévjegyzékként szolgáljon, vagyis tételesen megjelölje, mely utóneveket lehet az anyakönyvbe bejegyezni és milyen formában. Ezért kérte fel a Minisztertanács Tanácsi Hivatala a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetét ennek a névkönyvnek az összeállítására. Nagyarányú gyűjtő és rendező munka, számos alapos megbeszélés és vita eredménye ez a kötet, amely megjelenése óta most már kötelező érvényű. A benne nem szereplő neveket anyakönyvezésnél magyar anyanyelvű szülők gyermekei részére bejegyezni nem szabad. Csak abban az esetben adhat az anyakönywezető ez alól fölmentést, ha a névigénylő szülő írásbeli szakvéleményt szerez be a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetétől arra vonatkozóan, hogy a kért utónév női vagy férfi utónév-e és az intézet javasolja-e anyakönyvi bejegyzésre vagy sem. Aggodalomra azonban nincsen ok, hiszen összesen 895 női és 932 férfinevet bocsátanak rendelkezésre. (A zsebnaptárakban körülbelül csak 200 olvasható!) Elég bőséges tehát a választék, amelyen belül gondoltak a magyar társadalom különböző ízlésű csoportjaira, hogy mindegyiknek az eddiginél nagyobb utónév-lehetőséget nyújtsanak. Vannak ugyanis hazánkban olyanok, akik az egyedi, az ismeretlen utónevek kedvelői, vannak, akik a ritka, de ismert nevek barátai, mások az idegen nevek hívei, ismét mások a régi vagy régies nevek rajongói, és nem is kis számú a gyakori neveket szeretők tábora. Mindegyikük kedve szerint válogathat, sőt a kötet külön megjelöl 251 női és 219 férfi utónevet, az „ajánlott” kategóriaként, s „elfogadható” kategóriába sorol 644 női és 713 férfi utónevet. Az elsőbe sorolták a régebben közismert gyakori, illetve napjainkban elterjedt vagy terjedőben levő utóneveket, a második kategóriába pedig a ritkább, szokatlanabb, még meghonosodásra váró, illetve elavulóban levő, csökkenő hangulatú, értékű utóneveket. Hogy milyen bőséges ez a választék, ami a jegyzékben szerepel, mi sem mutatja jobban, mint hogy az engedélyezett 1827 utónév közül, a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint, 1967-ben 1187 nevet senki sem jegyeztetett be gyermeke részére. De hát ki is nevezné manapság fiát, lányát például Magnusznak, Evarisztnak, Ne- pomuknak vagy Euzébiának, Teofániának, Zomillának —• pedig ezek a nevek még az elfogadható kategóriában szerepelnek. A kötet igen hasznos tanácsokat is ad az utónévadáshoz, figyelembe véve névhangulati szempontokat is. Csak igazat adhatunk az előszóban hangoztatott gondolatnak, hogy a jelentéstani és jóhangzásbeli előnyöket fölhasználó és az ilyen hátrányokat elkerülő utónévválasztás méltóan fejezi ki nyelvünk szépségét, és jó barátként kíséri végig a névviselőt a bölcsőtől a koporsóig. L. — Ajándéktárgy-bemutató nyülk november 21-én a szentendrei művelődési központban az NDK Kulturális Centrum rendezésében. Ugyanitt november 24-én este dr. Telepy Katalin, a Nemzeti Galéria munkatársa tart vetítettképes előadást. — Cigánybált rendeznek november 20-án, szombaton este a veresegyházi művelődési házban. Névnapon — És a férjed mivel lepett meg, Erzsiként? — Hongkongival!... (Zsoldos rajza)
