Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-16 / 270. szám

1971. NOVEMBER 16., KEDD tear tt tetei MtrSap KISK UNLA CHAZA Okos gazdálkodással valóság lesz a terv Felbomlott a tanácsi vállalati közös vállalkozás A Pest megyei Kiskunság legnagyobb települése, szinte fővárosa Kiskunlacháza. Mél­tán lett nagyközség, van kö­zépiskolája, néhány ipari üze­me és legalább 8300 lakosa. A község élén 1958 óta Kontár László áll, vb-elnök volt ez év tavaszáig, azóta a nagyköz­ségi közös tanács elnöke, mi­velhogy a szomszédos, mint­egy 1300 lakost számláló Ápor- ka igazgatását szintén a lac- házi tanácsházán intézik. S hogy a két falu közös elnöké­nél az ügyek állásáról érdek­lődünk, • elsősorban Áporka dolgait hozza szóba, mert amint mondja, a közös taná­csot bizalmatlanul fogadta az áporkaiak tekintélyes j-észe, attól tartva, hogy a nagyobb község mellett háttérbe szorul az övék fejlesztése. "ß r0 Óvoda Aporkán Komár László tanácselnök: — Most már láthatják, hogy a tanács mennyire nem hanya­golja el Áporkát. Megkezdő­dött a régen sürgetett óvoda építése, jövőre be is fejező­dik. Nagy á szükség rá," eddig egy fedél alatt volt áz iskolá­val és a kettőnek együtt sem volt illemhelye. Ez a tűrhe­tetlen állapot is megváltozik. Az óvodaépítkezés költsége mintegy' 300 ezer forintot tesz ki, a tanács viszont mindössze 200 ezret bocsáthat az idén rendelkezésre. Az áporkai Egyetértés Tsz pedig 60 000 forintos támogatást nyújt. Mi­után a munkálatok áthúzód­nak a jövő esztendőre, a még hiányzó pénz is meglesz. Kiskunlacházán, a peregi , részen épül. óvoda. Tavasz óta azonban szünetelnek a mun­kák, az egyik telekszomszéd ugyanis azt vitatja, hogy in­gatlanára nyúlnak át az új fa­lak. Csak ha a birtokháborítá- si perben dönt már a bíróság, akkor folytatódik az építkezés. Áporkán pedig anyagi* fede­zet hiányában csak félig épült meg a művelődési ház, de máris működik. Tágas elő­csarnokában előadásokat ren­deznek, megnyíltak a klub­szobák. A kérdés: mikor épül meg a színházterem? A fele­let: amint a község belterüle­tén kisajátított házhelyeket és a Duna-parton vagy 650, egyenként 130 négyszögöles ví- kendtelket eladják. Ezek árá­ból talán még egyébre is te­lik, hiszen ennyi a jogos fej­lesztési követelés Áporkán. A közös tanács gondosan vigyáz rá, hogy ami községfejlesztési alapra ebből a községből fo­lyik be, azt a pénzt ott is ha&z- ' nálja fel. Kiskunlacházán mindössze 3187 adózó fizet községfejlesz­tési hozzájárulást és a tőlük befolyó pénz 190 ezer forinttal szerepel a község bevételi ter­vében. A KÖFA-t azonban több más bevétel is gyarapítja. Például a járdaépítési hozzá­járulás. Az utcának azon az oldalán, amelyen lefektetik a járdalapokat, az ingatlantulaj­donosok telkük szélességének arányában négyzetméterenként 20, a másik oldalon 10 forintot kötelesek lefizetni. Amikor pe­dig majd az utca túlfelén épül a járda, megfordítva. 8 és 13 forint — Hogy minél olcsóbban végezzük el ezt a munkát — mondja Kómár tanácselnök —, a tanács tavaly társult a bu­dapesti cementművekkel, kö­zös költséggel építésbe kezd­tünk, de a termelés közben már meg is indult. Készít az üzem épület- és csatornaele­meket, csöveket, útszegély­követ és ami Kiskunlacházá- nak pillanatnyilag legfonto­sabb, járdalapot. A tanács az üzemtől 8 forint 17 fillérért vesz, a TÜZÉP 13 forint 60 fillérért árusít egy járdala­pot. Számításunk tehát bevált, mégis hibás volt. Félreértet­tük a vonatkozó rendeleteket, nem lett volna szabad társul­ni a tanácsnak a vállalattal. Egymilliónál többet fektet­tünk be, csak az idén 781 ezer forintot, igaz viszont, hogy mostanáig 660 ezer megté­rült, és az üzemben, csak a község féltulajdona kétmil­lió értéket jelent. A társulást azonban felbontjuk. Évi 350 ezer forintért sa­ját részét hat évre a tanács bérbeadja a vállalatnak, amely viszont kötelezi magát, hogy a járdalapokat ez idő alatt is a legkedvezményesebb áron szállítja a községnek. Továb­bá, ha időközben esetleg újabb jogszabály lehetővé tenné a társulást, újból hatályba lép a tanács és a vállalat eredeti megállapodása. — Azt hiszem a községre előnyös ez a szerződés — ál­lapítja meg a tanácselnök és mi sem mondhatunk ellent, feltéve, ha a fennálló rendel­kezésekkel a bérleti szerződés nem ellenkezik. Egyébként a nagyközség IV. ötéves terve, természetesen csak a nagyobb beruházások iránt érdeklő­dünk. — Kiskunlacházán a peregi részen, hét tantermes iskola építését állítottunk be 1972— 73. évre a tervbe. A költség mintegy kétmillió. Az I. ke­rületben pedig a régi bőví­tését körülbelül egymillió­kétszázezer forinttal irányoz­tuk elő 1974—75-re. Holott tulajdonképpen ott is elkelne még egy új iskola. Ugyancsak 1974-re új párt- és tanácshá­zát vettünk be a tervbe. En­nek egymillió lenne a költsé­ge. Elegendő anyagi fede­zet hiányában azonban egye-i. lőre nem bizonyos, hogy akármelyik megépül-e 1975- ig. A telekigénylők sorbaállnak — Bár lenne rá esetleg mód, ha lebonyolódik a Duna-par­ton tervezett új parcellázás. Több száz hétvégi telket ala­kítunk ki, gyorsan akad gaz­dájuk, hiszen a telekigény­lők sorbaállnak. Igaz, a szó­ban forgó területet ki kell előbb sajátítani, de értékesí­tésük után még így is marad­na három-három és fél millió forint a tanácsnak. A kisajá­tításhoz tízmilliós kölcsönre van szükség* a parcellázás in­tézéséhez pedig még egy hoz­záértő munkaerőre a tanács­nál, amihez viszont nincs keret. A bűnüldöző és igazságügyi szervek értekezlete a BMetőtörvénykönyv módosításáról A Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség és a Leg­felsőbb Bíróság szervei hét­főn a Büntetőtörvénykönyv módosításáról és kiegészítésé­ről értekezletet tartottak. A tárcák vezetői részére a tör­vényerejű rendelet végrehaj­tásáról és alkalmazásáról dr. Korom Mihály Igazságügy- miniszter tartott tájékoztatót. Az értekezleten részt vett Bor- bándi János, az MSZMP KB osztályvezetője, Benkel And­rás belügyminiszter, dr. Sza­kács Ödön, a Legfelsőbb Bí­róság elnöke és dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész első helyettese. C minthogy némely, külön­ben fontos és szükséges beru­házásra sincs biztosítva a ke­ret Kiskunlacházán, akarat­lanul is meg kell jegyezni: bár öt esztendő szintén táv­lat, ám ami pillanatnyilag megvalósíthatatlan, az mégis inkább a távlati és nem az 5 éves tervbe való. Mert az a jó terv, ami meg is való­sul. Sz. E. Megkezdődött a szocialista országok közgazdasági kiadóinak R. konferenciája Hétfőn Budapesten, a Royal Szálló különtermében megkez­dődött a szocialista országok közgazdasági kiadóinak kon­ferenciája. A tanácskozáson a kiadók vezetői megvitatják a kiadás fejlesztésének, veze­tésének és irányításának elő­térben álló és valamennyi ki­adót foglalkoztató kérdéseit, ismertetik a hazai fejlesztési törekvések eredményeit és ki­cserélik tapasztalataikat A konferencia előrelátható­lag pénteken ^fejezi be mun­káját . Stabilitás és rugalmasság Négy vagon holdanként Négy vagon káposzta termett holdanként az üllői Kossuth Tsz 44'holdas tábláján. A termést a Budapesti Konzervgyár és a monori M£K részére szállítják. A novella szó a nagy- közönség számára ál­talában rövid irodal­mi műfajt jelent . Van azonban e szónak egy má­sik, jogászi jelentése is: törvénymódosítás. Ha a sző alaki azonossága mögött valamiféle tartalmi rokon­ságot keresünk, akkor egy szembetűnő vonás kínál­kozik. Az irodalmi műtől azt is elvárják az olvasók, hogy frissen kövesse az élet jelenségeit Nos, egy ilyenfajta igény, ilyen tár­sadalmi elvárás indokolja az új büntetőnovellát is, amely 96 paragrafusával — a Büntetőtörvénykönyv egyes rendelkezéseit mó­dosítva és kiegészítve — 1972. január 1-én lép ha­tályba. A közvélemény egy-egy újabb erőszakos bűncse­lekményről, garázdaságról értesülve újra és újra fel­tette a kérdést: szigorúbb büntetéssel nem lehetne ezeknek jobban elejét ven­ni? A bűnözőket — külö­nösen a közöttük igen gya­kori visszaesőket — „meg­tanítani a móresre?” Azt hiszem, nem is kell erre példákat sorolni, hiszen mindenki emlékszik a ma­ga környezetében ilyen vé­leménynyilvánításra egy- egy felháborító bűneset hírének kapcsán. Sokan a törvény „azonnali szigorí­tását” kíván iák. Hiszen lát­szólag m' sem egyszerűbb: meg kell fogalmazni egy új paragrafust. Csakhogy a valóságban nem így van! Annak az új paragrafusnak olyannak kell lennie, hogy számoljon az életben lehet­séges esetek sokféleségével Továbbá a törvény parag­rafusai között szükséges az összhang.’ A kérdés bo­nyolultsága érzékelhető egy példával: ha egy bűn­cselekményre a kiszabható büntetést szigorítja a tör­vény, ez elriasztó lehet. Am ezt az elriasztó hatást csök­kentheti, ha a büntetés ki­töltésénél adható kedvez­mény nem tesz megkülön­böztetést a veszélyesebb, szándékos bűncselekmé­nyekkel és a visszaeső bű­nözőkkel, illetve a gondat­lanságtól elkövetett cselek­ményekkel szemben. M indez alapos kö­rültekintést, több ol­dalú mérlegelést igényelt. Ebben az esetben nem bürokrácia, hanem társadalmi biztosíték az, hogy a készülő rendelke­zéseknek számos fórumot meg kell járniuk, míg tör­vényerőre emelkednek. A törvényektől, a társadalmi együttélés e nagyhatású szabályozóitól azt várjuk ugyanis, hogy pontosan il­leszkedjenek jogrendsze­rünkbe és tartósan megfe­leljenek az életben lehetsé­ges sokféle eset elbírálásá­ra. Tartósságuk fontos kö­vetelmény, mert a törvény úgy válik eleven hatóerővé, ha átmegy az állampolgá­rok tudatába, ha külső ti­lalomból belső paranccsá, erkölccsé válik. Ez a stabi­litás tehát nem valami el­vont követelmény, hanem a társadalmi együttélés érdekéből fakad. De — mint jelen esetben — ugyancsak a társadalom érdeke a módosítás, az élet változó jelenségeihez való rugalmas alkalmazkodás is. Egy törvénymódosítás ak­kor jó, ha mindkét köve­telményt ki tudja elégíteni. Ez logikailag kétségtelenül ellentmondás, de a követel­mények egyaránt társadal­mi érdekből fakadnak, így ellentmondásuk az érdekek egyeztetésével feloldható. Az új büntetőnovella meg­alkotói ezt tartották szem előtt. A stabilitás és a rugal­masság egyeztetése jellemzi tehát a ja­nuár 1-én életbe lépő tör­vényerejű rendeletét, a két követelménynek közös cél­ra — a társadalom védel­mére, a közrend és a köz- biztonság megerősítésére — rendelése alapján. Németh Ferenc Viharos út Nyolcvanöt éve született dr. Münnich Ferenc KÉVÉS OLYAN ORSZÄGA van Európának, ahol ne for­dult volna meg — pártkülde­tésben. Oroszországba —1915- ben — hadifogolyként kerül, s ott a tomszki hadifogolytá­borban jut el a polgári radi­kalizmustól a kommunista esz­mék vállalásáig. 1917-ben tagja lesz az orosz párt magyar cso­portjának. Az októberi for­radalom győzelme után ma­gyar hadifoglyokból megszer­vezi Tomszkban a Vörös Gár­dát, 1918-ban pedig már az Uraiban harcol az ellenforra­dalmárok ellen. 1918 novemberében, a ma­gyarországi polgári forradal­mat követően, a párt hazakül- di. Micsoda utazás! Szinte minden állomáson másféle uralom. Sepetovkánál — az akkori szovjet határon —, Petljura tisztjei fogadják, és mindjárt kétségbe vonják, hogy azonos lenne az útleve­lében szereplő Karl Reiter osztrák vöröskeresztes meg­bízottal. Kénytelen megsúgni igazoltatójának, hogy iratai valóban hamisak, mert ő oszt­rák tiszt, aki a bolsevikok elől szökik... így aztán szeren­csés utazást kívánnak... Iga­zoltatják ukránok, lengyelek, németek; van, aki pénzt köve­tel, vannak, akik egyszerűen levetkőztetik — de mindenütt talál elvtársakat is, akik to­vábbsegítik. így érkezik meg a forradalmi Magyarországra. A TANACSKÖZTARSA­SAG idején a Vörös Hadsereg és a Vörös Őrség egyik szer­vezője. A proletárdiktatúra bukása után egy ideig itthon marad, hogy segítsen újjászervezni a kommunista pártot, de a ro­mán hadsereg bevonulásakor minden kapcsolata megsza­kad. Megint csak kalandos utakon jut el, Komlón keresz­tül, a szerb megszállás alatt levő Pécsre, majd Zágrábon át, elvtársai — és a dohány- csempészek segítségével — Bécsbe. Becsben nehéz körülmé­nyek között élnek az emig­ránsok. A koalíciós kormány a legismertebb vezetőket érv időre internálja, de akik sza­badlábon maradnak — így Münnich is, aki hamis papí­rokkal érkezett Bécsbe, so­kat nélkülöznek. Hanem ezek a nehézségek arra jók, hogy leválasszák ä mozgalomról a kishitűaket Münnich Ferencre egyre ne­hezebb feladatokat bíznak. Pécsre küldik, majd dr. Bánó Zoltán néven Kárpátaljára. Ez stratégiai fontosságú hely, mert vasútvonalain jut el az antant fegyverszállítmányai­nak egyre jelentősebb része a Szovjetuniót támadó lengyei hadsereghez. ILLETVE EGYRE KEVE­SEBB fegyver jut rendeltetési helyére, mert — és ez nem kis részben Münnich Ferenc szer­vező munkáját dicséri — az ottani partizánok tevékenysé­ge egyre hatékonyabb. Hol egy sínszakaszt szednek fel, hol egy váltó mondja fel a szol­gálatot, vagy a mozdony rom­lik el, végül felrobban a vo- loci viadukt Azután Németország Követe kezik, ahol többször is meg­fordul. Ott van 1921-ben a „Márciusi akció” egyik szer­vezőjeként. Megint Ausztriá­ba küldik, azután megint Csehszlovákiába, majd Bul­gáriába. Itt — mivel a Ber­liner Tageblatt tudósítója­ként szerepel — maga a mi­niszterelnök, Sztamb jlinszki ad neki interjút... Romániában is többször megfordul pártmegbízatással. Egyik alkalommal, útlevelé­nek láttamozásakor, ugyan­ahhoz a rendőrtiszthez kerül, akinél előzőleg járt, egy má­sik útlevéllel. Az felismerte — és közölte Münnichel, hogy emlékszik rá. Münnich egy ezerlej sst tett elé, mire a tiszt megállapította: még mindig emlékszik. A második ezres után viszont a tiszt már csak a kollégája emlékezőtehetsé­gére hivatkozott A harmadik után - viszont semmi akadá­lya sem volt a szükséges pe­csét megadásának.., Münnich Ferenc — miután Berlinbe visszatérve egy ház­kutatásnál letartóztatják és kiutasítják Németországból — a Szovjetunióba utazik. Most békésebb évek következnek. Az ásványolajipar ellenőrző bizottságának az élére kerül, ugyanakkor tagja a Sarló és Kalapács szerkesztőbizottságá­nak is. Azután megindul a spanyol—német—olasz fasiz­mus támadása a spanyol köz­társaság ellen... EKKOR MAR ÖTVENÉVES. Mégis elindul. Ott van Jara- mánál, Huescánál mint Zalka Máté helyettese, majd a 15. hadosztály vezérkari főnöke. A harc elbukik. Következ­nek Franciaország initernáló- táborai. Ide-oda hurcolják, míg végül az egyik legkomi- szabba, a verne-ibe kerül. Itt sok magyar van. Közben ki­tört a második világháború, és a németek lerohanják Fran­ciaországot. Az internáltakat egyre nagyobb veszély fenye­geti. A szovjet konzul kierő­szakolja — még csak 1940-et írunk —, hogy a szovjet ál­lampolgárokat engedjék a ha­zájukba. A listán ott van dr. Münnich Ferenc neve, de ő a táborban Otto Flatterként sze­repel (így harcolt a spanyol fronton) — végül is a franciák kiállítanak egy Nyikoláj Fjo- dorov névre szóló utazási iga­zolványt. Néhány békés hónap követ­kezik. Azután a Szovjetuniót megtámadják. Számára a par­tizánkiképzés következik, majd a sztálingrádi front — 1943-tól pedig a moszkvai rádió ma­gyar adása. Nyikoláj Fjodorov néven írt kommentárjait ti­zenhat nyelvre fordítják le. ÉS JÖTT A BÉKE, a haza­térés. 1946-tól 1949-ig Buda­pest rendőrkapitánya, majd követ. 1956 októberében éppen Jugoszláviából jön vissza. Aki annyiféle arcát látta az ellen­forradalomnak, mint ő, az ha­mar felismeri. Aki annyifelé harcolt, az nem ijed meg egy­könnyen. Ezért van dr. Mün­nich Ferencnek kiemelkedő szerepe az MSZMP szervezé­sében és az ellenforradalom leverése után az új kormány­ban. Három évig Magyaror­szág miniszterelnöke. Ezalatt is, ezután is megmaradt an­nak a szerény, közvetlen em­bernek, elvtársnak, gki volt Ilofman Éva I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom