Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-13 / 268. szám

Mikor nyílik meg az üllői szolgáltatóház? Nagy áramfogyasztók — Gumijavítás is lesz A Monori Járási Szolgálta­tó Ktsz Üllőn épülő szolgálta­tóháza az érdeklődés közép­pontjában áll" s nemcsak Ül­lőn, hanem az egész járásban, hisz ez az egyetlen jelenleg épülő szolgáltatóház. Mikor nyílik meg? kérdeztük Fo­dor Mihály elnöktől. — A termelőszövetkezetek járási építőipari vállalata épí­ti a szolgáltatóházat, s azt ígérték, hogy november végén részükről semmi akadálya nem lesz a megnyitásnak. Mi félünk ettől a november vé­gétől ... Az utóbbi hetekben — igaz — gyorsult a munka, már csak az úgynevezett szakipari munkák vannak hátra, a víz­vezeték-, a villanybekötés, az üvegezés, festés, de mi úgy látjuk, hogy az eddigieknél jobban meg kell szervezni a tennivalókat, gyorsítani kell a tempót, hogy kész legyen az épület határidőre. — Az Elektromos Művek a közelmúltban hozta tudomá­sunkra, hogy a szolgáltatóház­hoz vezető villanyvezeték nem fogja bírni a szükséges terhe­lést. Az Öcsai úti elágazástól egy újabb vezetéket kellene odavezetni, s ez mintegy 100 ezer forintba kerülne nekünk. Pénzünk erre nincs, ezért kér­tük az üllői tanácsot, hogy se­gítsen rajtunk. Ök a segítsé­get megígérték, s így ha min­den jól megy, a hónap végén, de december elején a szolgál­tatások az üllőiek rendelkezé­sére állnak. — Itt kell elmondanom, hogy az előzetes tervekkel ellentét­ben nem lesz háztartási kis­gép-, televízió- és rádiójaví- tás. A női és a férfi fodrászat mellett kozmetikai, cipőjavító és gumi javító’részleg kap majd helyet az épületben. Tapaszta­lataink szerint ezen szolgál­tatások iránt van a legnagyobb igény Üllőn. Gér Kiváló dolgozók Harmincöt dolgozót tüntet­tek ki november 7-e alkalmá­ból a kiváló dolgozó címmel, a Monori Állami Gazdaságban. ÜGYELETES ORVOS Gyomron, Mendén és Pé- terin: dr. Altorjad Károly (Gyömrő), Monoron, Monori- erdön, Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Mo- nor, egészségház), Pilisen: dr. Pázmány Elemér, Üllőn: dr. Kon.cz Lajos, Vecsésen: dr. Pallinger Georgina tart ügye­letet ma és holnap. Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron a főtéri, Vecsésen az Andrássy telepi. Beteg állatok bejelentése hétfő reggelig a monori já­rás területén a monori, főtéri gyógyszertárban. KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS Maglódon gond a munkásvándorlás Negyven kiváló dolgozó — Felemelt órabérek Tíz szocialista brigád A Maglódi Vasipari Ktsz- ben a törzsgárda fokozottabb megbecsülésére 1968 óta fordí­tanak különös gondot. Miben nyilvánul meg ez, milyen eredménye van — ez a rög­tönzött kerekasztal-beszélgetés témája. A részvevők: Varga László elnök, Valkai István főkönyvelő, Nánai János párt­titkár, Fejes Istvánná műsze­rész és Varga István lakatos. Varga László: — Tavaly kü­lönösen nehéz helyzetbe ke­rült szövetkezetünk, több ré­gi dolgozónk ment el tőlünk, többnyire termelőszövetkezeti melléküzemekbe, és kilépésü­ket a magasabb fizetéssel in­dokolták. Elekor a szövetke­szetes, hogy többet kapnak, mint az újonnan felvett dol­gozóik. Nem véletlen az sem, hogy a 40 kiváló dolgozónk közül valamennyi törzsgárda- tag. Emeltük a törzsgárda-ju- talmakat, az, aki például 20 éve dolgozik nálunk — két ilyen dolgozónk van —, 1200 forint jutalmát kap és egy aranygyűrűt. Nánai János: — Az öntöde vezetője vagyok, jelenleg 16 forint 20 fillér az órabérem, amikor idekerültem, 1959-ben, ennek a fele volt. Én is úgy látom, hogy a szövetkezetünk­ben már nincs nagyobb gond a munkaerő-vándorlással. Igyekszünk mindenki szá­büszke leszek arra, hogy éle­temben egy munkahelyem volt. Nagyon örültem, amikor 1966-ban elnyertem a kiváló dolgozó címet. Varga István: — 1954-től dolgozom itt, akkor 7 forint volt az órabérem, most 14 fo­rint. Jó, hogy naponta 6-tól 2-ig dolgozunk, a szabad szom­batról nem is beszélve. Érez­zük, hogy megbecsülik itt a törzsgárdát. (zse) NO-NO! Eddig ezer olajkályha Mint ismeretes, a Járási Szolgáltató Ktsz gyömrői javí­tó részlege javítja a monori járás területén az elromlott Mekalor olajkályhákat. A ja­vítási szezon szeptemberben kezdődött, és a szerelők eddig mintegy ezer kályhát javítot­tak meg. A Lamport Művek a közel­jövőben egy új típusú, Vallis nevű olajkályhát hoz forga­lomba. A szövetkezet a gyár­ral már megkötötte a szerző­dést, mely szerint a járásban vásárolt ilyen típusú kályhák javítását is elvégzik. POSTAFIÓK 51. Automata zenekar a Vigadóban? Szerdán este kedvem tá­madt meghallgatni a monori Vigadó Étterem új zenekarát. Ha valaki azt hinné, hogy si­került, téved. A zenekar játé­ka helyett a mikrofon alá helyezett zsebrádió számomra idegtépő bömbölésében „gyö­nyörködhettem”. Én elhi­szem, hogy a zenészek nagyon szerették volna meghallgatni a neves amerikai dzsesszéne- kesnőt, Mahalia Jacksont, de talán ennek mégsem ez volt a módja. Egy vendég KERÉKPÁRÚT zet vezetősége egy határozatot hozott, miszerint a tőlünk ki­lépőiket nem vesszük vissza, ennek a határozatnak — úgy tűnik —, van visszatartó ere­je. 1968 óta különben figyel­jük a törzsgárda alakulását. Büszkék vagyunk arra, hogy a 240 dolgozónkból mintegy 140 törzsgárdatag, s — főleg ez utóbbiak — már tényelegesen maguké­nak érzik a szövetkezetei. Azt mondhatom, hogy az idén nálunk megállt a munkaerő-vándorlás. Valkai István: — Nemcsak a havi bérezésnél, hanem az év- végi jutalomosztásnál is gon­dolunk a törzsgárdára. Termé­mára elfogadható órabért adni, s különösen sokat adunk a törzsgárda véle­ményére. A figyelmet ők is viszonozzák. Mondok egy közeli példát: no­vember 7. tiszteletére az épülő külső telepen az épületek te­tőfedését a törzsgárdatagok társadalmi munkában végezték eL Mintegy 15 000 forintot ért e\ a munka. Tíz szocialista brigádunk van, a brigádtagok többsége egyúttal törzsgárda­tag is. Fejes Istvánná: — Én is itt voltam az alapításkor, 1951- ben, sokat fejlődtünk azóta. Nekem még hat évem van a nyugdíjig, szeretném ezt az időt is itt eltölteni. Nagyon A víziember szava Minden elismerést megérdemelnek a KPM útépítői a 4-es mfiút Vecsésen áthaladó szakaszának átépítéséért. Széles ke­rékpárutat jelöltek ki a kerékpárosoknak is az út két szélén, így számukra biztonságos a közlekedés, és a gépjárműforgalmat sem zavarják. Péterffy felvétele — Ha valaki fiatal, annak szép a világ, öregen már na­gyon nehéz. Egyedül. De ket­tesben is, ha az egészség már nem az igazi — mondja Hó- rián István bácsi. — De hát a 76 év az nem gyerekjáték. Hogy a 76 évet jól töltöttem-e el, azt nem tudom. A hiba talán ott van, hogy nincsenek gyerekeim. Ha volnának ... Kérgesre dolgozott kezét megpihenteti a sétabotján. Mert, ha leül is, kéznél kell tartani. Novemberi történet Irodámban kis darab emberke ül velem szemben. A fóti gyermekotthonból szökött meg. Ruhája rendes, csak elpiszkolódott már. Lábán tornacipő. Szipog ... Kezében kopot­tas sapkát szorongat. Szemét kapkodva já­ratja tárgyról tárgyra, mint riadt őzike, majd hirtelen rámemeli. __ Tetszik tudni, jó helyem van ott nekem, cs ak ki akartak adni nevelőszülőkhöz. Oda pedig én nem megyek — jelenti ki hatpro- zottan —, inkább alszom a kukoricaszár kö­zött. Pedig az sem jó. Hideg van és félek is. Annyira, de annyira zörgeti a szél... Egy kis szünetet tart, fejét ismét lesüti és összébbhúzza magát a széken. — Hány éjjel aludtál a kukoricaszárban? _ Hát... nem is tudom. Nem számol­tam. De aludtam elhagyott tanyai házban és dinnyéskalyibában is. Ott jobb volt — teszi hozzá. — B iztos, hogy a nevelőszülők miatt szök­tél meg? — Biztos — hangzik a határozott válasz szembe néz velem. Most látom először a ízemét, barna. — ...és ...és... tetszik tudni, én nem tzoktam hazudni. Ismét lesüti a fejét, miközben kopottas sapkája izgatott táncot jár a kezében, körbe, körbe. — Gyertyát is égettem a temetőben, ‘mert ilyenkor szokás. Minden évben szoktunk égetni édesanyámmal (így mondta!), az apám sírjánál... Édesanyám mindig előbb meg­gyújtott hármat és én arról a másik hármat. Aztán álltunk... álltunk... néztük, míg el­égnek a gyertyák. Édesanyám sírt is ... és én is. Ismertem ám apámat — csillan fel a sze­me valamelyest. — Nagy, erős ember volt. Nagyon szeretett engem. Biciklit is vett. Fi­zetéskor csokoládét hozott és ilyenkor sza­lámit ettünk zsömlével. Szünetet tart. Várok, míg újra megszólal. Hiába. — Beteg volt apukád? — töröm meg a csendet. — Áh, reggel elment, délben már az isko­lában hallottam. Telefonáltak... agyonütöt­te, a daru... Édesanyámmal maradtunk... de azután is jó volt__esténként hozzábújtam és ő mesélt nekem. Ismét szünetet tart. Elrévedezik. Szemét fátyolként takarja a kicsorduló könny. Sza­lámival és zsömlével kínálom. Nem fogadja el. — És sikerült gyertyát égetni? — Igen — tört elő a sóhaj. — Az édes­anyám sírjánál is. Az egyik asszony csokoládéval kínálja. Azt sem fogadja el. Sapkája nem járja már izgatott táncát. Szeméhez emeli és letörli könnyét... Majd felém fordul. — Mikor tetszik már visszavitetni? ács György — Nélküle egy lépést sem tudok tenni. Az a csonttörés... Sohasem hittem volna, hogy így járok. Baleset. — Én olyan víziember vol­tam. Tizenhat éves kóromban elmentem hajósnak. A Ma­gyar Folyam- és Tengerhajó- zási RT-nél voltam kormá­nyos. Dunai hajós. Aztán a MAHART-nál dolgoztam. Sze­rettem a vizeket. De családot alapítani? Ötvenegy éves ko­romig tartott a legénység. Ak­kor ért a baleset. Lezuhantam a gépházba, én, a gyakorlott hajós! Pesten kötöttem ki, ott gyógyítottak, össze voltara törve testileg, lelkileg. És ak­kor megismertem a feleségem, ö akkor már húsz éve szol­gált egy háznál. Nem volt már gyerek ő sem. Elvittem a szülőfalumba, Komárom megyébe, Koppánymonostor- ra, de ő hazavágyott, Nyár­egyházára. 1955-ben teleped­tünk le itt, házat vettünk. Ké­sőn találkoztunk, egymás tá­masza lettünk. Amíg bírtuk a munkát, műveltük a kertet, jött az a kis nyugdíj is. Nem volna semmi baj, ha lenne gyerek, aki a gondunkat vi­selné. Eltartási szerződést kö­töttünk. Húszezer forintot már lefizetett az eltartónk, de akkor mind a ketten ágynak estünk. Hiába a pénz, ha nincs, aki egy pohár vizet ad, aki patikába megy, aki tiszta ágyat vet. A Pesten lakó el­tartónk Elbontotta a szerző­dést, ápolni nem tud. Nem is lehet. Pestről nem járhat ki. Csak azt mondom magának: a gyerek. A gyerek az nagyon hiányzik. Ha valaki fiatal, an­nak szép a világ. De a gye­rek! Erről nem szabadna el- feledkezniök. Fekete Gizella A kiabálás szomszéd Ötszáz forintra büntették Kertszomszédok régen. Már a szülők is ott laktak, egymás mellett. Az öregek jó szom­szédok voltak. A valaha szom­szédgyerekek felnőtt korukban már bizony nem értik meg egymást. Egyre zajosabbak a nápjaik. — Kiabál át reggel, hogy megint átmásztunk a keríté­sén. Téglát tettünk az útjába, hogy elessen! — Tettek! Elestem volna, ha észre nem veszem! Ezek... emberek! — Igen, olyan sértő dolgo­kat kiabál, hogy az már szé­gyen! — Én a saját udvaromban azt kiabálok, amit akarok! Ott­hon vagyok! — Na de sértőt ön a saját udvarában sem mondhat sen­kire. A szomszédjára sem. És kérem, csak a kérdésre vála­szoljon! — Én az igazat mondom! Az igazat a szomszédomnak is megmondhatom! — Tisztelt bíróság, otthon is azt kiabálja, hogy az igazsá­got hirdeti. Kérem, mi ezt már nem bírjuk, a türelmünk fogy­tán van, ezért fordultunk a bírósághoz. — Én számolom a csirkéi­ket, minden nap több van ne­kik. Hát honnan! Minden nap több és több, hát szabad ezt? — Tisztelt bíróság, és ő ezt kiabálja! — Kiabálom is! Isten a ta­núm! — Tudna egyéb tanút is megnevezni, akit megidézhet, kihallgathat a bíróság? Aki bizonyítaná az ön igazát, hogy a szomszédja lop? — Hát honnan tudjak én erre tanút teremteni? Én iga­zat mondok! — De ön most is kiabál és rágalmazza a szomszédját. Ez utóbbira viszont otthon­ról is vannak tanúk. — Egy kicsit távolabb la­kunk, de sokszor arra ébre­dünk, hogy szidja a szomszéd­ját. — Miket mond? — Hát azt, hogy ... A másik tanú is hasonlóan nyilatkozik. A rágalmazás minden kétséget kizáróan be­igazolódik. A Monori Járásbíróság a hangoskodó szomszédot, aki ugyan a saját udvarán, de sér­tegette a szomszédját, 500 fo­rint pénzbüntetésre ítélte. F. G. Sport innen—onnan A Képes Sport e heti számá­ban több monori járási vo­natkozású képet fedeztünk fel. Mindjárt a 2. oldalon két erős legény, két birkózó küzdelmét mutatja a foto. Az egyik Sző- nyi Jancsi, aki Monorról in­dult el, s most a Bp. Sparta- cusban birkózik. A csapat egyik legjobb versenyzője, va­sárnap is győzött. Neufeld István jelenleg is Gyomron lakik. A rokonszen­ves öklöző az Újpesti Dózsa NB I-es csapatában versenyez. Ezúttal pontozásos vereséget szenvedett, de eddigi szereplé­se nagyban hozzájárult ahhoz, hogy csapata a B-csoportban a második. Tovább lapozva — Murár, az ecseri fiú, a Pénz­ügyőr labdarúgó-csapat közép­hátvédje hárít egy dunaújvá­rosi támadást. Szerr.ők András, a volt gyömrői labdarúgó pe­dig éppen gólt fejelt az MGM. Debrecen hálójába. ★ Nagy érdeklődés nyilvánul meg a vasárnapi Gyömrő— Monor és a Sülysáp—Péteri rangadók iránt. Mindkét talál­kozó vasárnap délután 1 óra­kor kezdődik. Érdekesség, hogy a gyömrői találkozót a volt NB I-es bíró, Aranyosi vezeti. Mint hírlik, csapatát Gyöm- rőre mintegy 100—150 monori szurkoló kíséri el. ★ Megkezdődött Gyomron a sakkozók házi minősítési ver­senye. (gér) MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Onibaba. Gyömrő: A fi- latelista halála. Maglód: Harc a fellegvárban. Mende: Szicíliaiak klánja. Monor: Hahó Öcsi. Üllő: A halhatatlan légiós. Vecsés: Koc­kázatos akció. Ecser: Ben Wade és a farmer. Péteri: A skarlátruhás nő. Tápiósáp: Bostoni fojtogató. Tápiósüly: Végre hétfő. Űri: A halhatatlan légiós. Vasad: Búcsú a pályától. Nyáregyháza: A szép dragonyos hálójában. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári Endre Üttörő- ház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig, Monor, járási művelődé­si ház: fotókiállítás, nyitva lO-től 13-ig és 15-től 19 óráig. BAL Monor, járási művelődési ház, szombat esti tánc, játszik a Little Boys együttes. Üllő, műve­lődési otthon, zenés hétvége, 17— 22 óráig, játszik az Alfa együttes. á i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom