Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-11 / 266. szám

Készülnek a télikabátok Országszerte ismertek és kedveltek a Pilisi Ruházati Ktsz termékei, a felsőkabá­tok, zakók, nadrágok. A kü­lönböző fazonú ruházati cik­keket viszonylag kis szériá­ban gyártják, importanyagból. Októberben és novemberben 1200 tájfun, 2100 nylonvelúr és 600 darab olasz alapanya­gú női és férfi műirha felső­kabát készült, illetve készül el. A kereskedelem „ráadás-, ként” 2400 sínadrágot is ren­delt. . A szövetkezetnél tehát még a télre készülnek, de már a tavaszra gondolnak. A tavaszi kollekció nagy része már elkészült, s ezt a hónap végén a fővárosban divatbe­mutatón tárják a kereskedel­mi vállalatok képviselői elé. Képünkön a varrórészleg egyetlen férfidolgozója, Do~ monyi János nylonvelúr női kabátot varr. Péterffy felvétele Küldöttértekezlet után Az első járási KISZ vb-iilés Megtartotta a küldöttérte­kezlet utáni első érdembeli ülését’ a járási KISZ vb. Ez alkalommal adták át az if­júsági mozgalomban kiváló munkát végzett fiataloknak á kitüntetéseket! Berla Ferenc járási KISZ-titkár elsőként Halász Pált, a vb tagját, a mendei művelődési ház igaz­gatóját köszöntötte, aki a KISZ Érdemérmet kapta. Kyerges Pál gyömrői KISZ- csúcstitkár az aranykoszorús KISZ-jelvény tulajdonosa lett. A KISZ KB dicsérő oklevelét kapta Fazekas Ernő, a Monori Állami Gazdaság pártbi­zottságának titkára, Mihályi Márta, a Monori MEZŐGÉP Vállalat KISZ-titkára, Rubl Teréz, a Vecsési Gázüzem KISZ-szervezetének tagja, Fü­les Éva üllői KISZ-tag és Kispál László, a KISZ mo­nori bizottságának titkára. Huszonhét asszony meggondolta magát Mi az, ami a mai napon gondot okoz Böszörményi Andrásnak, a bényei Népfront Tsz elnökének? — A mai napon ? No, ez egy érdekes eset. Hosszú ideje már, hogy felvetették a tsz asszonyai, _s azóta is jöttek gyakran: szerezzünk valami munkát télire. Ha vége a be­takarításnak, márciusig úgy­szólván semmi dolguk, szer retnének ezalatt is keresni. Kapcsolatba léptünk hát á budapesti Danuvia II-es szá­mú gyáregységével, elmond­tam az igényeket. Megegyez­tünk, hogy 30—40 asszonynak — ennyi jelentkezett nálam Bényén —, tudnának Buda­pesten munkát adni. A kere­seti lehetőség sem lenne rossz, 7-től 9,50-ig terjedő órabért fizetnének. Autóbusz ..jönne ki az asszonyokért, naponta, dél­után haza is hozná őket. Még abba is belement a Danuvia, hogy 8 órakor kezdjék a mun­kát. Az aszonyok „kikötése” ugyanis az volt, hogy reggel legyen idejük ellátni az álla­taikat otthon. Igen ám, de mire mindenben megegyez­tünk, kiderült, hogy a 30 asz- szonyból csak hárman lenné­nek hajlandók Pesten dolgoz­ni. A többiek kijelentették, nem vállalják a bejárást, itt helyben dolgoznának. Bényén. És egyébként is — mondják —, kell nekik ez a három hó­nap a háztartásuk rendbeté­telére, takarításra, no és pi­henésre. De, ha mégis tudnék valami munkát szerezni itt, Bényén, hát akkor esetleg... — Most aztán mehetek a Danuviához, lemondani a dol­got és törhetem a fejem, mit lehetne szervezni itt helyben, a téli hónapokra. F. O. MONOB'VIim P É S J ME GYE I H ÍR'LAP K ÜLŐ N K I A D Á S A XIII. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1971. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Egységes pártirányítás r a Monori Állami Gazdaságban Augusztusban önálló párt- bizottság alakult a Monori Ál­lami Gazdaságban. Jelentősé­géről, az eltelt időszakban ta­pasztalt változásokról beszél­gettünk Fazekas Ernővel, a pártbizottság titkárával. A kö­vetkezőket mondotta: — A több mint húszezer holdas gazdaság összefogása, magasabb szinten való irányí­tása, vezetése a gazdasági és szakszervezeti egységes irányD tás mellett, szükségessé tette az egységes politikai irányítást is. Eddig ugyanis a gazdaság pártszervezeteit öt járási párt- bizottság irányította, attól füg­gően, melyik járás területéhez tartoztak közigazgatásilag. — A pártbizottság megala­kítása uitán sor került az ál­lami gazdaság KlSZ-csúesbi- zottságának megalakítására is. Több mint kétszázötven fiatal dolgozik a gazdaság­ban, s mindössze két KISZ-szervezet működött, az is inkább csak papíron. Azóta újabb két KISZ- szervezet alakult, s jelen­leg százhetven körül van a KISZ-tagok száma. S ami a legfontosabb: munká­hoz láttak, élénk szervezeti élet van kialakulóban, ugyan­úgy, mint a pártalapszervek- nél. A KISZ-esek rendeztek azóta a monori járási KISZ- bizottsággal együtt egy spar- takiádot, ahol értékes egyéni és kollektív díjakat nyertek: sportfelszerelést, sporteszközö­ket sitb. . ­— Egyik legfontosabb cél­kitűzésünk, hogy a párttagok mondják el véleményüket, ja­vaslataikat a gazdasági veze­tőknek akár a taggyűlésen, akár a munka során. Volt olyan alapszervezet, ahol más­fél évig nem vettek fel senkit párttagnak, a pártélet jófor­mán csak a tagdíjfizetésre kor­látozódott. Legutóbb a csév- haraszti taggyűlésen vettem részt. Érthető, okos javaslatok hangzottak el, csupa olyan, ami a gazdaság feladatainak vég­rehajtását segíti. — Egy másik feladatta po­litikai oktatás megszervezése. Arra törekedtünk, hogy a politikailag legképzettebb vezetőket, gazdasági szak­embereket vonjuk be sze­mináriumvezetőknek. Vál­lalták is saját elhatározá­sukból. S hogy érdekesek, színesek le­gyenek az előadások, Kelemen György, az állami gazdaság igazgatója, aki nemcsak a mi párt-végreha j tóbizottságunk tagja, de tagja a megyei párt- bizottságnak is, vállalta, hogy november 12-én a párt-, KISZ- és szakszervezeti szemináriu­mok vezetőinek módszertani előadást tart. Milyen szemlél­tetéssel, filmmel, könyvekkel, képekkel egészíthetik ki elő­adásaikat, hogyan hasznosít­hatják a tanultaikat a gazda­ság feladatainak végrehajtá­sában — érről lesz szó. — A gazdaság párt-végre­Közérzet - hatvanon A közelmúltban a Pest me­gyei Moziüzemi Vállalat átad­ta a mendeieknek az újjáala­kított mozit. Fa és textil bo­rítja a falakat, újak a székek, remek a fűtés, a szellőzés, szép a portál — mindezek alapján méltán mondhatjuk, hogy a környék egyik legszebb filmszínháza lett.' A vetítőfül­kében két hatalmas — széles­vásznú film vetítésére is al­kalmas — vetítőgép, kapcsoló­sorok ... Ha kedd van, akkor ez Bel­gium — ezt a furcsa című, de remek filmet vetítették a meg­nyitón, 74 nézőnek. A nézőté­ren kétszer ennyien férnek el. Tehát félház volt. Kovács József mozigépész 22. éve vetít a mendeieknek. — Örültem, amikor meghal­lottam, hogy felújítják a mo­zit. Eddig az volt a tapasztala­tunk, hogy a kalandos filmek a legnépszerűbbek. Meg is le­pődtünk egy kicsit, hogy a „Belgium” csak fél házat von­zott Talán a műsornapok be­osztásán kellene változtatni. Most szombaton, vasárnap, hétfőn és kedden, összesen öt előadást tartunk. Talán elő­nyösebb lenne a péntek, szom­bat, vasárnap és hétfő ... Bálint Béláné is mozigépész­ként dolgozik, nyolc éve ta­nulta ki Józsi bácsi mellett a szakmát. A pénztáros pedig, Püspök Istvánná, mindenkit ismer a községben. Szeretik a munkahelyüket, s mindent el­követnének, hogy állandóan telt ház legyen. Az utóbbi idő­ben jó kapcsolatot alakítottak ki az általános iskolával. Az ifjúsági előadások és a mati­nék népszerűek. Halász Pál MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Még egyszer a szere­lemről. Monor: A medve és a ba­ba. Űri: Leon és az atlanti fal. Vecsés: A P—2 nem jelentkezik. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári Endre Űttörő- ház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig, Monor, járási művelődé­si ház: fotókiállítás, nyitva 10-től 13 óráig és 15-től 19 óráig. Sz. bácsival minden reggel találkozom.' Kint ül az utcán, a kerítés betonpárkányán, és a Pest megyei Hírlapot olvassa. Lassan, komótosan, betűről betűre. Késő délután, amikor hazafelé megyek, a bácsi még mindig — vagy már újra — ott ül. Nem olvas, cigarettázik és nézi a járókelőket. Gyakran már a hajnal az utcán találja őt, ősszel a faleveleket söpri a járdáról, télen a havat. A vá­rosba nem jár be, cigarettáért az unokát szalajtja. Hetvenöt éves lehet, vagy talán több is. ■Csendben mennek a napjai, a hajnali ébredés és a kora esti fekvés közötti időt mindig ugyanaz .a cselekvés tölti ki: reggel újságot olvas, mert ér­dekli a világ, aztán nézegeti az utcát, a szűk környezetében zajló apró eseményeket A monori nyugdíjas klub­ban soha nem sötétek az abla­kok, nincs csend. Hétköznap estéken is zsúfolt a másfél te­rem: tv-t néznek, rexeznsk, kártyáznak, sakkoznak az öre­gek. A zárt ablaktáblákon zaj szűrődik ki: beszélgetés és ne­vetés. A nyugdíjasok klubját a szakmaközi bizottság tartja fenn, életben pedig az az óriá­si igény, amit a törzstagok és az újonnan érkezők minden­napos látogatása bizonyít. Egy időben olyan vélemény kapott szárnyra, hogy a nyug­díjas klub tulajdonképpen kocsma, az itt levő büfé az erő, ami „szívja” a vendége­ket, de a „vasasklub” szó mö­gött semmi tartalom nincs. A hírek aztán lassan elhaltak, s a nyugdíjasok klubja életben maradt. Kellett, hogy megma­radjon, hiszen ide jár ä szom­széd borbélyüzlet idős dolgo­zója. És a nyugdíjas cipész. És azok, akik régen egy-egy esté­re valamelyik kisiparos mű­helyében jöttek össze beszél­getni, s hatan, heten is körül- ülték a pislogó, mennyezetről lógó lámpát vagy Barna Józsi bácsi suszterműhelyében, vagy Simándi bácsi alacsony és szűk szabóműhelyében. Ez a hely, a klub: kulturált. Játékok, rádió és televízió. Igaz, a helyet megosztják az öregek napközi otthonával, amely nappalra kapott itt te­ret. A nyugdíjasok este jönnek és jól érzik magukat, egymás­sal. Igaz — ezt kár lenne ta­gadni — fogynak a féldecik és a sörök is. De nem a részegsé­gig! És vallják be: mennyivel rosszabb ez, mint a kultúrbü- fé, vagy a KIOSZ büféje? Az a 30—40, nem ritkán 50 idős ember, aki itt esténként össze­jön, nem elsősorban inni jön a klubba. A Vöröskereszt vagy a nőbi­zottság időnként megrendezi az öregek napját. Különösen a monori újtelepen van ennek hagyománya és visszhangja. M. néni, a;ki fájós lába miatt alig mozdul ki a lakásból, az öregek napjára mindig elmegy, mert jönnek érte, mert hívják. Nem is az uzsonna a lényeg, amivel megvendégelik őket, hanem, hogy találkoznak egy­mással azok is, akik — bár mindössze két utca választja el őket egymástól — évek óta nem beszélgettek. Téma pedig rengeteg van. A gyerekek, az unokák, az egészség, a hozzá­tartozók. M. néni sokáig emle­geti, hogy az egyik ilyen ta­lálkozón a legkedvesebb a Kö- vesi doktor úr volt, aki min­denkihez külön-külön odament beszélgetni, kérdezősködni és olyan jólesett, „hogy egy ilyen fiatalember hogy törődik az öregekkel, amikor olyan sokat dolgozik és kevés az ideje .. Az öregek napjára mindig so­kan elmennek. És ^várják a következőt. Várják, hogy hívják őket. Sok az olyan nyugdíjas, aki­ben töretlen a munkakedv. Ha helyben, monori üzemekben dolgoztak, és visszahívják őket — mennek. A kefegyárba pél­dául az egyik nyugdíjas házas­pár minden évben visszajár néhány hónapra dolgozni. Jó érzés, hogy szükség van rájuk — és a nyugdíjkiegészítés sem jön rosszul. Az pedig, hogy nem felejtik el őket, hogy nem kell azt érezniük, befejeztük a munkát, magunknak marad­hatunk, eltemetkezve élhetünk — megfizethetetlen. (k. zs.) haj tó bizottsága kéthetenként ülésezik. Foglalkoztunk az if­júság és a nők helyzetével, a gazdaságban felmerülő gon­dokkal. Nálunk nyolc üzemi konyha működik, kulturált az ételfelszolgálás, kielégítő a ka- lóriameninyiség. A reggelit és vacsorát is be akarjuk vezetni, A nők minden másod'k szombatja szabad. A nehéz fizikai munkát gépesítéssel könnyűjük, ahol nem le­het, ott férfiakat alkalma­zunk. Éjszakai műszakban nem dolgoznak nők. A párt- és szakszervezeti bi­zottság javaslatára a nagy- családosok iskolai segélyt kapnak tanév elején, gyermekenként száz forintot. Bár ezt egy-égy kerület ön­állóan osztja szét, van, ahol a rászórultabbak többet is kap­hattak. Nemrég számba vettük: hány nő dolgozik a gazdaság­ban vezető beosztásban. Ha csak a párttitkárokat nézzük, a hat alapszerv élén egy nő sincs. Igaz, a KlSZ-csúcstitká- runk nő. A gazdasági vezetés­ben is csak a csoportvezetői beosztásig jutott el nő. Ezen változtatunk, amennyiben megürül egy vezetői poszt, nem „kívülről” hozunk válá­st a helyére, hanem szétné­zünk lányaink, asszonyaink között is. Azt sem ellenezzük, ha egy gépírónő vagy fiatal szakmunkás tanulni akar, sőt, segítjük. — összegezve: nem szűnt meg még teljesen a több gaz­daságból összevont Monori Ál­lami Gazdaságban az a szemlé­let, hogy ez dánosi, erre nem kell olyan gondot fordítani stb. Arra kell ösztönöznünk a gazdaság minden dolgozóját, hogy az egységes Monori Ál­lami Gazdaság 'feladatait tart­sák szem előtt, s hogy most, az összevonás óta eltelt két év után végre nyereségessé vál­jék az 1972-es év. F. O. Nem akármilyen nap volt November 9, kedd — nem akármilyen nap volt Gyömrő művelődési életében. Ezen a napon indult az általános is­kolások tánctanfolyama, meg­tartotta első óráját az álta­lános iskolások német nyelv- tanfolyama, a szakmaközi bi­zottság a tömegszervezet: székházában öregek napját rendezett és este a művelő­dési házban a Magyar Nép­hadsereg Művészegyüttesének énekkara vendégszerepeit. A tanév első iskolai sportversenye Megrendezték a tanév első általános iskolai, úttörő sport- versenyét Monoron, a stran­don levő kézilabdapályán. Nyolc fiú- és hat lánycsapat vett részt a küzdelmekben. Már az első mérkőzések után kitűnt, hogy a gyömrői Kos- suth-iskola fiúcsapata mind technikai, mind taktikai tu­dása révén kiemelkedik a me­zőnyből, A nagyszerűen fel­■­Péterffy felvétel« készített együttes (testneve­lő: Dobossy Tamás) biztosan és veretlenül nyerte a járási úttörőelnökség kupáját. A csapat tagjai: Szilágyi Attila, Matyó József, Kenyeres János, Oldal Imre, Novák István, Szewczyk László, Bagóczky Tamás, Kókai Péter, Horváth Lajos, Bodócs József, Gyar­mati György és Szepesi Ta­más. A 2. helyet Űri, a 3. he­lyet a gyömrői 1. számú iskola, a 4. helyet Gomba csapata nyerte. A lányok küzdelmében Gomba győzött veretlenül, s egy évig a kupa védője lett A győztes csapat: Jónás Má­ria, Hegedűs Ibolya, Tass Ju­dit, Zákó Piroska, Bán Ibolya, Tihanics Ilona, Szemők Ildi­kó, Ruzsinszki Julianna, Te­leki Irén és Tordai Katalin. A csapatot Haness László igazgató és Hajducsi Károly testnevelő tanár készítette fel. A további helyezések: 2. Vasad, 3. Monor Ady, 4, Gyömrő 1. számú iskola. (sk) k Szép és modern m újjáalakított mozi

Next

/
Oldalképek
Tartalom