Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-14 / 242. szám

XXII. ÉVFOLYAM, 341. SZÁM 1 1971. OKTÓBER 14., CSÜTÖRTÖK ALKALMAZKODNAK A FOGYASZTÓKHOZ ' Elektromos háztartási eszközök - nagy sorozatban Beszélgetés a Vecsési Vegyes Ktsz terveiről JEGYZET Gyalogolni jó... Ha a Vecsési Vegyes KTSZ szóba kerül, rendszerint a hajszárító jut eszünkbe. Csak­ugyan, ez a legnépszerűbb ter­mékük, de a négy részlegben, a vasas I. és II., az asztalos, valamint a festő részlegben számtalan más cikket is gyár­tanak. Császi Sándor elnökkel és Miczkó János műszaki vezető­vel a Szövetkezet IV. ötéves tervének beindításáról, a terv első évének eddigi eredmé­nyeiről beszélgettünk. — A nagyobb önállóság következményeként emel­nünk kell a gazdálkodás színvonalát. Ezt előre át­gondolt tervezés nélkül nem tudnánk elérni, ezért a szövetkezet vezetősége kidolgozta a IV. ötéves tervidőszakra vonatkozó középtávú tervét — mondja az «Lnök. — Szeret­nénk ezen belül a termelés hatékonyságát növelni, mű­szakilag fejlődni, javítani a vezetés színvonalát, rugalma­san alkalmazkodni a piaci igé­nyekhez, a dolgozók munkakö­rülményeit javítani. — Mit jelent mindez részle­teiben? — Az ötéves terv időszaká­ban az egy főre eső termelést 54 százalékkal, az egy főre eső jövedelmet 18 százalékkal, a nyereséget 80 százalékkal akarjuk emelni 1970-hez viszo­nyítva. Növelni szeretnénk az exportunkat. Szövetkezetünk eddig is híres volt arról, hogy egyedi konstrukciókat terve­zett, ilyen volt például a kéz­szárítók, a Dorogi Sándor, Óhegyi József, Tóth József újító-kollektíva munkája. Az ilyen tevékenységet a jövőben is támogatjuk. Ugyanakkor külső intézmények, szakembe­rek bevonására is gondolunk. Kapcsolatot kerestünk olyan kutatóintézeteikkel, ahol új gyártmányokat dolgoznak ki, ezáltal szeretnénk elkerülni a költséges licenc-vásárlást. Szeretnénk elérni 1975-re, hogy a szövetkezet terme­lési értékének 70 százalé­kát saját gyártmány ké­pezze. A fennmaradó 30 százalékot továbbra is más vállalatoknak végzett kooperációs munka teszi ki. Ez utóbbinál arra tö­rekszünk, hogy profil-jel­leget alakítsunk ki, vagyis komplett berendezése­ket szeretnénk gyártani éves, vagy hosszabb időtartamú szerződésekkel. — Mit gyárt egy-egy rész­leg? — A vasás I-ben fémtömeg­cikkek, gyártóeszközök, elekt­romos és mechanikai műszerek készülnek. A vasas II-ben ház­tartási elektromos készüléke­ket és elektromos közszükség­leti cikkeket gyártunk. Ide tartozik a sokat emlegetett hajszárító, valamint a kézszá­rító. Ez utóbbiból a most épülő szekszárdi megyei kórháznak 360 darabot szállítunk, de Van már belőle a Parlamentben és a Tudományos Akadémián is. Nemrég Mongóliába szállítot­tunk 60-at egy ulánbátori új szállodába. — Szeretnénk több új ház­tartási kisgépet készíteni. Kis kézi, elektromos háztartási gépekre gondolunk, olyanokra, amik a háziasszonyok, nők munkáját könnyítik odahaza. Szintén egyik dolgozónk, Roik Sándor újítása az elektromos hajsütővas. A napokban kezdjük a soro­zatgyártását, karácsonyra háromezer darabot szállí­tunk az üzletekbe. Most tervezünk egy elektromos kenyérpirítót és egy asz­tali ventillátort. Hajszárítóink keresettek, 60 ezret gyártunk belőle az idén, ebből 15 ezer Bulgáriába megy. El tudnánk adni többet is, gyártanánk is, de a Fővárosi Műszerkészítő Vállalattól kap­juk hozzá a kismotorokat, s ők nem tudnak évente többet adni. Kézszárítóból az idén háromezret gyártunk. — Es a másik két részleg? — Az asztalosok speciális, kis sorozatú bútorokat gyárta­nak. Jelenleg például egész­ségügyi berendezéseket. A fes­tőrészleg bérmunkát végez. Műszervázakat, gépalkatrésze­ket dukkóznak. Befejezés előtt áll egyébként az új festőmű­helyünk, kétmillió forintos be­ruházással építettük. Komoly gondunk volt eddig, hogy a szövetkezet részlegeinél nin­csenek megfelelő öltözők, mos­dók. Az új műhelyben már korszerű szociális helyiségek lesznek. Év végére tervezzük az átköltözést. Utána a volt festőműhely helyén a vasas I. részleg öltözőjét, mosdóját ala­kítjuk ki. A másik két rész­legnél anyagiak hiányában az idén még nem kezdhettünk ilyen jellegű korszerűsítést, de jövőre ott is meglesz. — Az idei tervről néhány szót? — Nem állunk rosszul, bár a harmadik negyedév pon­tos adatait majd csak 15-e után tudnám megmondani. A negyedik ötéves terv szabta meg már az idei tervünket is. Az éves ter­vünk 23 millió forint, az első féléves teljesítés 9 millió 600 ezer forint volt. Formailag úgy néz tehát ki, hogy lemaradtunk, de a máso­dik félév mindig erősebb szo­kott lenni. Az első félévi nye- reségüsk 11,1 százalékos, év végére 17 százalék körülit vá­runk. Ha a tavalyi első félév árbevételét nézzük: 7 millió 449 ezer forintról az idén 10 millió 900 ezerre léptünk. — Hogyan összegezné a ve­gyes ktsz IV. ötéves tervének célkitűzéseit? — Egy mondatban: a terv­időszak végére, 1975-re a piaci viszonyokhoz rugalmasan al­kalmazkodó, korszerű kisüzem létrehozása a célunk. F. O. — Pernyéből ház. Kazinc­barcikán működik hazánk egyetlen olyan üzeme, ahol a hőerőmű melléktermékéből különböző építőanyagokat készítenek. A kazánokban elégett szén pernyéjéből ké­szülő építőanyag könnyű, hang- és hőszigetelő, s kivá­lóan alkalmas családi házak építésére. — Gépjárművezetők mun­kaközössége alakult Pécsett, az országban elsőként. A munkaközösség húsz tagja magánúton oktatja a leendő gépkocsivezetőket. Vállalták a motorkerékpárosok gya­korlati oktatását is. Ha a kí­sérlet beválik, másutt is lét­rehozzák a magánoktartók csoportját, elsősorban ott, ahol a legnagyobb a -.„isor- banállás” a gépjárművezetői jogosítványokért. A lapban leközölt panaszos levelek nem maradnak ered­mény, visszhang nélkül, több­Eredményes ifjúsági vöröskeresztes munka A monori járásban hagyo­mánya van már az ifjúsági Vöröskereszt-mozgalomnak. Ötödik alkalommal rendezték meg hétfőn az iskolai titkárok továbbképzését, melyen ven­dégként vett részt Pest megye minden járásának vöröskeresz­tes titkára, Németh Veronika, a megyei Vöröskereszt titkára és dr. Krizsanyik Pálné, a me­gyei Vöröskereszt munkatár­sa is. Az egész napos program dél­előtti napirendjén három elő­adás szerepelt. Lonkay Ilona, a bényei iskola tanára a .nem­zetközi és a magyar Vöröske­reszt történetéről tartott tá­jékoztatót, Magócsi Károly né, a monori Ady úti iskola igaz­gatónője arról beszélt, milyen nagy szerep jut az ifjúsági vöröskereszteseknek az úttö­rőmozgalomban, majd Pólyák Mária, járási vöröskeresztes if­júsági felelős az iskolai Vö­röskereszt titkárainak felada­tairól szólt. Különösen a két utolsó na­pirend váltott ki élónk vissz­hangot a hallgatókból. Har­minchat gyerek — a járás minden iskolájából — is részt vett a tanfolyamon, öle mond­ták el: hogyan szervezik a tisztas_gi mozgalmat, hogyan ellenőrzik a tisztaságot. Délután faliújságot szerkesz­tettek a tanfolyam ifjú részt­vevői. Amíg a munka folyt, a felnőtt résztvevők értékelték az eddig látottakat, hallotta­kat, hiszen tapasztalatcserére eljöttek a váci, a dabasi, a nagykátai és a ceglédi járás­ból, ott pedig az ifjúsági vö­röskeresztes tanfolyamok még ismeretlenek. Mindössze Rác­kevén próbálkoztak ilyen tan­folyam megszervezésével, si­kertelenül. Egyhangú volt a megállapítás: így kell csinál­ni, mint ahogyan a memozi járásban. Megnyerni az isko­laigazgatókat, a pedagógusokat az ügynek — hiszen az isko­lai, ifjúsági vöröskeresztes munka megszervezése fontos feladat. Németh Veronika, a megyei Vöröskereszt titkára zárta az egész napos tanfolyamot azzal az örvendetes megállapítással, hogy a vöröskeresztes munka fellendítésében a monori já­rás hatalmas feladatot vállal magára — egyre nagyobb si­kerrel. (zs.) — Mozdonyok — adó­vevővel. A Hatvan—Miskolc közötti vonalon nagy telje­sítményű villamos mozdo­nyok vontatják a személy­es tehervonatokat. A sze­relvények pontos irányításá­ra 13 villamos mozdonyt rá­dió adóvevő-készülékkel sze­reltek fel. , szőr tapasztaltuk ezt már Ecseren is, s most ezért for­dulunk panaszunkkal a szer­kesztőséghez. Ecseren hosz- szabb ideje nem lehet kapni patront, s ami még megle­pőbb: étolajat! Mindkettő na­gyon fontos árucikk, főleg az idősebbeknek, s hiányuk is ép­pen az idősebbeket sújtja, hi­szen mi nem tudunk elutazni értük sem a fővárosba, sém a szomszédos községekbe. Be­széltünk az üzlet vezetőivel, akik elmondották, hogy a pat­ront már két hónappal ezelőtt megrendelték, elküldték az üres patronos dobozokat is, az étolajat is megrendelték, többet nem tudnak mondani, nincs. Ecser ellátása a Maglód és Vidéke ÁFÉSZ-hez tarto­zik. Szeretnénk, ha az ÁFÉSZ gyorsan intézkedne. Mint lap­juk régi előfizetőjé, maradok tisztelettel. i Szentesi János Ecser Fogadóóra Fazekas Ernő megyei ta­nácstag holnap, október 15-én fogadóórát tart az úri községi tanácsnál, 14-től 17 óráig. A gombai közös községi ta­nács dolgozóinak nem rit­kán kell átjárniuk a hozzá­juk tartozó két községbe: Bényére és Kávára. Igaz ugyan, hogy ott is van tanács­kirendeltség, de anyakönyvi ügyeket az ottani munkatár­sak ,nem intézhetnek, s gyak­ran előfordul, hogy sürgő­sen át kell menniük mást is elintézni. Ilyenkor három megoldás kínálkozik. Egy: mennek gyalogszerrel, hiszen „gyalogolni jó”. Csak éppen nem munkaidő alatt, hiszen ez időt rabló foglalatosság. Vagy mennek kerékpárral — mint a gombai tanács elnö­ke legutóbb, amikor tragikus haláleset történt Bényén. Vagy mennek busszal — és ez esetben órákat kell vár­Látszólag nehéz helyzetben van az üllői labdarúgó-csapat a megyei bajnokság 9. fordu­lója után, hiszen négy pontjá­val az utolsó helyen áll. Fel­kerestem a csapat egyik ed­zését. Míg a játékosok kiska­pura játszottak, néhány perc­re „elraboltam” az edzőt, Kö­vér Jánost. — A kívülálló valóban csak azt látja, hogy a csapat a 16., az utolsó helyen áll. A területi bajnokságban jól ment a játék és bíztunk benne, hogy egy osztállyal feljebb sem lesz probléma. Igaz, erre az idény­re nem tudtunk erősíteni, de tehetségesnél!: tartottuk ezt a gárdát. Sajnos, két biztos és fontos poszton a csapat meg­gyengült. Nagy gond a kapus sze­mélye. Az első számú ka- pusjclölt katona, edzési lehetősége nincs. Ha va­sárnap hazajön, beáll vé­deni. Többnyire indiszpo­nált. Ila nem engedik ha­za. akkor éppen az áll be a kapuba, aki akar. — Valamit javult a hátvéd­sor helyzete azzal, hogy Győ­ri Sándor, a csapat erőssége újra játszik. Már rendszeresen jár edzésekre is. (Két hónapig Iránban volt az üllői játékosa Telefongyár kiküldetésében.) Vele megszűnik az üllői „át­járóház”. — A csatársorban és a fe­dezetpárosnál nincsenek ha­sonló problémák? — Ez a két sor már sokkal több örömet szerez a szurko­lóknak, de őket is letöri egy- egy bekapott potyagól. Múlt vasárnap például a budaörsi vereség után egy-két játékos könnyes szemmel vonult le a pályáról. — Az akarattal, lelkesedéssel nincs baj? — A csapat rendkívül op­timista, és nem alaptalanul. Ha sikerül megoldani a kapus­problémát, nem lesznek kiesési gondjaink. niuk a visszafelé jövő járat­ra. Gépkocsi nincs. Nincs rá keret. A tanács dolgozói nem panaszkodnak, róják a kilo­métereket, tapossák a pedált hetenként néha többször is. Lent jártam Gombán. A termelőszövetkezet központja előtt ■ öt személygépkocsit es egy mikről uszt számoltam meg. Ez rendben is van, ért­hető, hiszen a tsz-vezetőknek, technikusoknak rengiieg az elintéznivalója a faluközpon­ton kívül is. Szemben, a tanácskirendelt­ségen egy árva kerékpár • tá­maszkodott a kerítéshez. És a tanács dolgozóinak renge­teg az elintéznivalója falu­központon kívül is... A labda után szaladva az utolsó szavakat meghallja Győri Sándor is. Megáll egy pillanatra. — Nem esünk ki! Biz­tos! Mindenkinek kivétel nélkül ez a véleménye a csapatnál. Ha pedig egy ilyen elszánt tizeneggyel találja magát szemben az ellenfél, alaposan meg kell küzdenie a győzelemért. Csak kapusunk lenne! Az edző bólint. — Régebben valóban voltak ellentétek a csapaton belül, a játékosok között, de most na­gyon jó a kollektíva. A veze­tőség is teljes összhangban dolgozik az edzővel. Hamaro­san elkerülünk az utolsó hely­ről. Jő a csapat kondíciója. Bizonyítja. hogy a második félidőre képesek a játékosok erősíteni. Az optimizmus, a bizakodás szavaival búcsúzik az edző, és fut, síppal a kezében a fiúkkal, körbe a pályán. Pesti Imrt Lövészverseny az állami gazdaságban Vasárnap, 17-én délelőtt 9 órától házi lövészbajnokságot rendeznek a Monori Állami Gazdaságban, a Honvédelmi Lövészkupa keretében. A tech­nikai feltételeket a monori MHSZ-lövészklub biztosítja. MAI MCSOH MOZIK Gomba: Csak a halott válaszol­hat. Monor: Az utolsó Leó. Űri: Mici néni két élete. Vecsés: Ka­paszkodj a fellegekbe I—II. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári Endre Üttörő- ház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig, Mende, művelődési ott­hon: fotókiállítás, nyitva 16-tól 20 óráig. Korszerű útleágazás A 4-es műút átépítése során korszerű útleágazást építettek Vecsésen, az Ecseri út torko­latánál. Terelősziget biztosítja a járművek zavartalan kanyarodását. Péterffy felvétele POSTAFIÓK 51. Miért nincs patron és étolaj Ecseren? (k. zs.) sr Ősz a tóparton Kis tó, zavaros tó. Tetején ringó fatönkök, régi ki­vágott fák kísértő csonkjai. Roncs csatahajók. Bűzös a víz, csobbanva össze-össze húzó­dik. Apró buboré­kok fáradtan le­begtetik meg fel­színét. Körben őrt álló nádas lán­dzsahegyei. Rozs­dásodó élükön napsziporkák. Tö­vükben megbúvó fácántanya. Szem­ben egy pecázó. Áll mereven, az úszó egykedvűen himbálózik. Mellettem vén, odvas fa, törzse tele vad, szagga­tott sebekkel, cso­da, hogy él. A szőlők felől egy lány alakja tűnik elém. Piros garbó­ja a tavasz a sár­ga szőlőlevelek között. Ki ő? Hir­telen a nyár tűnik elém, próbálom elképzelni, hogy strandolni jön, sö­tétbarnán. Fel kell, gyűr­nöm a galléromat, hideg van. Az úton autó­busz húz el, pá­rás volt az éjsza­ka, nem veri fel a port. A pecás még mindig mozdulat­lan. Érdemes? Van ebben a tó­ban egyáltalán hal? Egy-kettő le­het, emlékszem, így mondta nem­rég a tanácselnök. Haszontalan, sem­mit sem hozó tó ez. Csak van. Hogy mennyi terv forgott már körülötte I Halas­tóvá akarták elő­léptetni, a kör­nyező mocsarak vizét is ide akar­ták vezetni. Vi­dám, pezsgő élet lett volna körülöt­te! A tervet elve­tették, mert ezt a nyaranta pocso­lyává „züllő” vizet nem vezeti le semmi, nem fris­sül a víz, nem cse­rélődik az oxigén. Es strandnak jó lenne-e? Csak az én képzeletem lát­ta a pirosgarbós lányt strandolni jönni. Hát ha ha­lastónak nem jó, strandnak hogy lenne megfelelő?! Baky László S ü P a O ■ R ■ T „Nem fogunk kiesni!" Látogatás az üllői labdarúgó-csapatnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom