Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-08 / 237. szám
PES1 MEGY i&CMap 1971. OKTOBER 8., PENTEK Csesztve nincs a világ végén Madách-unoka fogadja a vendégeket Mint évszázada A látogató szemet gyönyörködtető kerten halad át — Madách Imre alakította ki az úgynevezett angolkertet, s ma is olyan, mint évszázaddal ezelőtt — s így jut a XIX. század hangulatát idéző, szépen karbantartott épületbe. A múzeumtermekben Madách Imre kéziratait, Arany Jánossal folytatott levelezését, az Ember tragédiájának különböző nyelvű kiadványait, a régi előadások címlapjait, fotóit, díszlet- és jelmezterveit tekintheti meg. Alice néni Ezeknél az irodalmi csemegéknél is nagyobb élmény vár azonban a vendégekre Cseszit- vén: találkozhat id. Madách Imre — a költő apja — testvérének unokájával, a nyolcvankét éves, testileg és szellemileg fiatalos Alice nénivel. És a vele folytatott beszélgetés minden irodalmi tanulmánynál érdekesebb, összezsugorodik az idő, nem lehet irodalomtörténeti fogalmakat használni, Alice néni csak így szól: Imre, Anna (Majtényi, Madách édesanyja), Erzsi (Fráter, Madách felesége, akit nősülése után egyenesen Csesztvére hozott), Alice néni minden Madách-ról megjelenő könyvet elolvas, minden színdarabot megnéz. Haragosan szól a tv Két Madách-né című produkciójáról, mert szerinte hamis képet festett a családról, dicséri Szinetár tv- beli Tragédia-rendezést, elmarasztalja Vámost és Majort... Egy példát is felelevenít: Csesztvén sem ismerik eléggé Madách óriási művét, ezért közös színházlátogatást szervezett Budapestre, előre ecsetelte, hogy milyen lesz a Paradicsom, az angyalok, az isten, de a falubeliek csalódtak, mert nem volt olyan díszes — Alice néni ezért nem szereti a modern előadásokat... Méltatlanul kevesen Sok, érettségi előtt álló diák szerezhetne maradandó élményeket, ha Csesztvére látogatna. Sajnos, a múzeumot évente csak ezer-ezerötszázan keresik fel. Méltatlanul kis szám ez, a nagy szellemi értékhez képest. Pedig Csesztve nincs a világ végén: a Vác—Rétság— Balassagyarmat útirányon gyorsan elérhető, s a nógrádi járási székhelytől már csak egy ugrásra van a nagy élményeket tartogató Madách-kú- ria. F. P. A „Tragédia" Lengyelországban A gdanski Teatr Wybrzeze műsorára tűzte Madách Imre drámáját Stanislaw Habanowski műfordításában. Rendező: Gi- ricz Mátyás, a jelmezeket és a díszleteket Gyarmathy Ágnes tervezte. Képünkön: a főszereplők Henryk Bista, Jadwiga Po- lanowska és Zbigniew Grochal. OKTOBER 10—20 KPVDSZ kulturális napok Tíz áj játékfilm Öjabb tíz játékfilmet vásárolt magyarországi forgalmazásra a filmátvételi bizottság. Az „öt könnyű darab” című színes amerikai filmet Bob Rafelsőn rendezte, főszerepét Jack Nicholson játs»- sza. A film egy középosztálybeli fiatalember útkeresésének történetébe ágyazva mond kritikát a társadalom felett. A megvásárolt alkotások között van a japan Akira Kurosawa „Dodeska-den” című fimje, amely a világváros perifériáján élő elesett emberek életet ábrázolja tragikus és tragikomikus epizódokban. Stanley Kramer készítette az „Áldd meg az állatokat és a gyermekeket” című színes amerikai filmet. Az emberségbe vetett hit szépségéről szóló alkotás rokonszenves gyermekhőse egy, az állatok életét mentő akció közben halálos sebet kap. Marcel Carné színes francia fimjének címe: Akik a rend nevében gyilkolnak. Főszereplője a híres énekesszínész, Jacques Brel. Szem- bene Ousmane szenegáli rendező készítette az Ermi- tait. A film története a második világháború alatt játszódik, és egy néger törzs ellenállásáról szól. Az Oliver című musicalfilm címszereplője, a kis Mark Lester játssza a Melody című színes angol film főszerepét is. Rendezője Waris Hussein, s a történet ismét gyerekekről szól. Ugyancsak Mark Lester főszereplésével készült a Szemtanú, egy színes, izgalmas, kalandos bűnügyi történet. Ironikus hangvételű bűnügyi tárgyú alkotás Billy Wilder Sherlock Holmes magánélete című színes, szélesvásznú angol filmje. Kitűnő társadalmi szatíra Kervin Billington „Michael R immer felemelkedése” című színes angol filmje. Egy gátlástalan karrierista történetének tükrében mutatja be az angol politikai manipulációkat. A főszereplő Peter Cook. A filmet hazánkban „A Gátlástalanság lovagja” címnél mutatják be. Luchino Visconti Elátkozottak című színes olasz— NSZK filmjének cselekménye 1933-ban játszódik, s egy Ruhr-vidéki iparmágnás család történetébe enged bepillantást a nácik hatalomra- jutásának idején. A főszerepeket Helmuth Gerger, Dirk Bogarde és Ingrid Thulin játssza. Ezerarcú évszak Itt az ősz, s e sokszínű, ezerarcú évszak az idén Cegléden gazdagabb az eddigieknél. Már második hónapja sorakoznak a természet adta szépségek mellé a művészetek, a tudomány, a kultúra gyönyörködtető eredményei, az emberalkotta szépségek. . Cegléd az utóbbi években nem büszkélkedhetett kulturális rendezvényeinek látogatottságával. Gyakran csak ‘ húszán, huszonötén jöttek el egy-egy író-olvasó találkozóra, irodalmi estre. De áprilisban már kevés volt a szék a zeneiskola hangversenytermében rendezett József Attila-esten. Nagy László költészetének bemutatása szerepelt október elején a Ceglédi ősz ’71 rendezvényei között. Műsor a tv-ben, űj film a moziban, zene, tánc a szórakozóhelyeken — s a művelődési központ emeleti termében mégis; szorongtak az emberek. Nagy László költészetének igaz mélysége, személyes jelenléte, Berek Katalin előadóművészetének sokszínűsége, dr. Czine Mihály elsodró erejű ismeretanyaga a legmagasabb rangú művészi élménnyel ajándékozta meg a hallgatóságot. S ők ott voltak. A gyári munkások, a földek munkásai, az orvosok, mérnökök, tanárok, diákok, ök, akikhez a költő verseit írja, akikhez művészetével szól. Ezért is volt olyan szép a ceglédi ősznek ez az októberi estje. Szabó Alfréd Tizenegyedszer rendezik meg országszerte és így megyénkben is a KPVDSZ kulturális napokat október 10 és 20 között. A szakszervezeti bizottságok széles körű szervező munkával készülnek a tíznapos ünnepségsorozatra. A szép kiadású műsorfüzet — amelyet már mindenhová eljuttattak — sok érdekes eseményt, gazdag programot kínál a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozóknak, s természetesen az érdeklődőknek is. Irodalmi esték Az ÁFÉSZ-ek az irodalom és művészet ápolására íróolvasó találkozókat rendeznek. Ennek keretében Sülysápra látogat Féja Géza, Kis- kunlacházára Fehér Klára, Szigetújfalura Dékány Kálmán, Aszódra Berkest András. Klubdélutánnal egybekötött könyvtáravatásra kerül sor a Hungarofruct budaörsi hűtőházában. A Fáy-prés- házban tartja műsoros estjét a Vác és Vidéke ÁFÉSZ. A megyei szavalóverseny döntőjét október 18-án Budapestért rendezik. A kulturális programhoz tartozik a múzeumok, tárlatok látogatása,- színház- és moziműsorok közös megtekintése, élménybeszámolók meghallgatása. A Budapest környéki TÜ- ZÉP Vállalat dolgozói például ellátogatnak az újjáépített budai Várba, az al- bertirsaiak pedig a Parlamentet tekintik meg. A mag- lódiak az Iparművészeti Múzeumot keresik fel, a Dunakanyar Vendéglátóipari Vállalat a Vígszínház előadására hívja látogatóit. A tá- piószeleielc a szolnoki Szigligeti Színház előadására, a dömsödiek pedig a Vidám Színpad műsorára hivatalosak. Az OTP Pest megyei Igazgatóságán nyugat-európai körutazásról, Aszódon Moszkváról szóló élménybeszámoló lesz. Országjárás Országjáró utazásokra is sor kerül. A dömsödiek a vácrátóti arborétumot keresik fel. Az Örkényiek a Balaton mellé utaznak, az üllőiek Aggtelekre, az abonyiak a T'sza-partra, Gyulára. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat nyugdíjasait viszi el Egerbe, a Róna Vendéglátó a Berda-kocsmá- ban tart baráti összejövetelt. Tápiógyörgyén a szocialista brigádok találkoznak, Cegléden ankétot rendeznek a vendéglátás szóra- , koztató tévékenységéről. A Kiskun étteremben táncdal-, Taksonyban magyar- nótaestet, Vácott műsoros divatbemutatót rendeznek. Jászkarajenőn bemutakozik a szövetkezet menyecskekórusa és citerazenekara. Tárlatok Több kiállításra is sor kerül. Nagykőrösön a bélyeggyűjtők, Cegléden az exlib- ris-gyűjtők mutatják be gyűjteményeiket. A Pest megyei MÉSZÖV, az OTP megyei igazgatósága és a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat fotókiállítást; a Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat könyvkiállítást és vásárt rendez. A sokszínű programban mindenki megtalálhatja a számára kedves eseményt. r-rmat* TESTVÉRMEGYÉNK, OMSZK (4.) Iparvidéken Az özem bejáratánál nagy betűs, szembeötlő felirat: „Jó munkát kívánunk!” Kifelé jövet olvashatjuk: „Jó pi-' kenést kívánunk!” Amikor először figyeltünk fel rá, jóleső érzéssel nyugtáztuk: kedves figyelmesség a dolgozóik iránt. Látogatásunk vége felé azonban ezek a feliratok lényegesen több tartalommal telítődtek, mint amit a három szó kifejez. Számunkra mottóvá vált, az itt folyó munka kifejezőjévé. Mindez azért, mert a jó munkát nemcsak kívánságként láttuk, hanem a valóságban is. És láttuk, hogy a műszak végeztével az üzem gondoskodása, figyelme a munkás iránt nem' saint jneg, a jó pihenést nemcsak kívánja, hanem biztosítja is a feltételét. Jellemző, hogy az igazgatók tájékoztatójuk elején mindig a munkáskollektívát mutatták be: hány kitüntetett dolgozójuk van, milyen a ' törzsgárda, kik a társadalmilag megbecsült emberek, mert számukra valóban az üzemek központi alakja: a munkás. Omszk hatalmas ipari központ, tőim ezer embert foglalkoztató üzemei vannak, a legnagyobb huszonháromezer dolgozóval. Petrolkémia kombinátja a’ világ egyik legnagyobb ilyen üzeme. Nagy méretű a Bará- nov motorgyár, a textilkombinát, a gumiabroncsgyár. Gyártanak itt gabonakombájnokat, tv-vevőkészüléket. Számottevő könnyű- és élelmiszeripara. A húszas évek végén összesen kétezer munkás élt itt, a legnagyobb üzem ötven főt számlált. A terület fejlesztése a második világháborút megelőző időben kezdődött, amikor még kevés jutott Szibéria iparosítására. Az akkori iparosítási program: „a legszükségesebbek termelése a legolcsóbban” volt. Ezt Omszkban a szállítási feltételek, a nyersanyag- bázisokhoz való közelség, a Szovjetunió európai részének a szomszédsága biztosította. A gyors iparosodást végeredményben a háború kényszerűsége segítette elő. Európai területről ide telepítették át a stratégiailag és népgazdaságilag fontos gyárak jelentős részét. Valamennyi, általunk meglátogatott gyár is evakuált volt. A szovjet ipartörténet a nyugatszibériai alföld déli részének iparosítását a szibériai ipartelepítés első övezetének nevezi. Ehhez az övezethez tartozik Omszk, Novoszi- birszk és a Kuznyecki medence. Ebben az iparosítási programban az első övezetnek kellett a hídfőállást biztosítani a további ipari övezetek kiépítéséhez. Itt képezték ki a kádereket, itt állították elő a szükséges berendezések jelentős részét. Az ipartelepítés második övezete: Irkutszk, Krasznojarszk területe. A harmadik övezet: o Bajkálon túli vidék és Jakutföld. A szovjet iparpolitika egyik átfogó kérdése az utóbbi időben a tervezés és irányítás racionalizálása. Az Elektroműszergyár igazgatójának tettük fel a kérdést: — Itt, ebben az üzemben mit jelent az új gazdálkodási rendszer? — Kötelező tervmutatót 3—4 cikkre kapunk — hangzott a válasz —, a többi gyártmányról, termelési volumenéről nekünk kell dönteni. Azért, hogy a döntések helyesek legyenek, piackutatást, végzünk. Erre külön részlegünk van. Egyik alap- vohása az új gazdasági rendszerünknek, hogy az üzem érdekelt abban: nyereséges legyen. A minisztérium a nyereség mértékében állapítja meg, hogy az üzem három létfontosságú alapját hogyan tölti fel. Ezek az alapok: üzemfejlesztési, anyagi ösztönzési, szociális, kulturális alap. Az új alapok tették lehetővé a hatékonyabb anyagi ösztönzés bevezetését, a korszerűsítést, . a munkakörülmények javítását, a dolgozók művelődési, egészségi, üdülési feltételeinek megteremtését. ' — Van-e munkaerő-vándorlás az üzemek között? — Igen. Az az üzem, amely jobb munkafeltételeket tud teremteni, több szolgál tatást nyújt a dolgozónak, az vonzó.. Nem lehet a dolgozónak szemére vetni, hogy oda megy dolgozni, ahol jobban megbecsülik, az üzemeknek versenyezni kell a minél jobb feltételek megteremtéséért. — Véglegesnek, kialakultnak lehet-e tekinteni az új gazdasági rendszert? — Nem. Vegyük csak az ösztönzés kérdését. A jelenlegi rendszer köz-, vetett módon ösztönöz. Bevezetése jelentős előrelépést eredményezett. Most azon dolgozunk, hogy megtaláljuk a közvetlen ösztönzés módját. Biztosan hallottak róla — teszi hozzá —, hogy a gazdálkodási rendszerünk továbbfejlesztésén országos szerveink is dolgoznak. Láthatták, hogy az alapbéren túl, a jó munkában prémiumok, a tizenharmadik havi fizetés, anyagi juttatások egész sora teszi érdekeltté a dolgozót. Ezek a lehetőségek nem kicsik és állandóan nőnek. Az anyagi ösztönzés mégis csak a második helyen áll. Mi az erkölcsi megbecsülést tartjuk legfontosabbnak. Maróthy László LÁTOGATÁS A PETROLKÉMIAI KOMBINATBAN I i Csesztvén véget ér az út, innen csak visszafelé lehet menni, nem átutazó település, kevesen is keresik meg. Pedig nagy értéket rejt ez a kis nógrádi község: itt található a Madách-kúria, ahol a Tragédia írója nyolc évet töltött — a szabadságharc bukása után.
