Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-06 / 235. szám

Megbeszélték a munkamódszereket A járási és a városi népi ellenőrzési bizottság pénte­kén tartott ülésén saját tevé­kenységét, munkamódszereit beszélte meg. A NEB vizsgá­latait mintegy háromszáz népi ellenőr végzi. Kétharmaduk érettségivel vagy ennél maga­sabb iskolai végzettséggel ren­delkezik. A NEB törekvése: tovább emelni a technikusok és az egyetemi végzettségűek ará­nyát. PEST MEGYEI nl&LAP KÜLÖNKIADÁS A A CEGLÉDI JÁR Á XV. ÉVFOLYAM, 235. SZÄM 1971. OKTÓBER 6., SZERDA Export bikák, szerződött sertések Szabadtartásosan hdzlaják a bikákat az abonyi Ság vári Tsz- ben. Ez az év eredményesnek ígérkezik: jószágaikból hatva- nat már megvásárolt egy olasz exportőr. A bikák közül 38 ki­váló minősítésű. A Szolnoki Készülnek a krónika újabb fejezetei Ceglédi események a történelem tükrében Megalakult a múlt megörökítőinek munkabizottsága A KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére kongresszusi ifjú­sági filmnapok kezdődnek. A KISZ megyei bizottsága, a megyei tanács vb művelődés- ügyi osztálya és a Pest me­gyei Moziüzemi Vállalat ebből az alkalomból pályázatot hir­det a fiataloknak, filmalapöt­let megírására. Az írás témá­ja: a megye ifjúságának he­lye a társadalomban. A pályá­zatra egyéni és kollektív írá­sokkal, alapötletekkel jelent­kezhetnek a fiatalok. Munká­jukat a KISZ Pest megyei bi­zottsága címére kell eljuttat­niuk, 1971. november 15-ig. (Budapest, XII. Nagy Jenő «. 5.) A borítékra rá kell írni: „Kongresszusi ifjúsági film­pályázat”. A bírálóbizottság döntése után a legjobb pályamunkából forgatókönyv készül és a Gold- mann Stúdió filmet készít be­lőle. Az első három helyezett alkotást az országos pályázat­ra továbbítják, és díjazzák. A KISZ KB, a szakmai elbírálás után két első, négy második, hat harmadik és hat negyedik díj kiadását tervezi. A díjak között külföldi és belföldi uta­zás, valamint könyvutalványok egész sora szerepel. „Kifutott” a színpad Színek, hangok, ritmusok az őszi divatbemutatón Állami Gazdasággal sertések szállítására kötöttek szerző­dést: négyezer süldőt szállíta­nak, ezzel máris biztosítottnak látszik jövő évi süldőállomá­nyuk értékesítése. A 34—36 ki­lós jószágokat folyamatosan szállítják, a szerződés szerint. Hétfőn délután a ceglédi Kossuth Múzeumban idős elvtársak, tanárok, helytör­téneti kutatók tartottak meg­beszélést'. Tárgyalásaik ered­ményeként — a városi párt- bizottság és a múzeum közre­működésével — Átalakul a gépóriás A Duna—Tisza közi Talajjavító Vállalat ceglédi telep­helyén, a gépjavító üzemben sok a munka. Itt végzik a gép­karbantartást, a felújításokat. Űj feladatok megoldásához most egy szovjet gyártmányú kotrógép-óriást alakítottak át. Foto: Apáti-Tóth Sándor megalakult az a munka- bizottság, amely a város munkásmozgalmának, fel-1 szabadulás utáni történel­mének tanulmányozásával és a hagyományok ápolá­sával foglalkozik az elkövetkező időkben. Sági Ferenc, a városi pártbi­zottság osztályvezetője, el­mondotta, hogy többet kell foglalkoznunk a közelmúlt tör­ténetével, politikai, gazdasági és kulturális vonatkozásaival. Sok megörökítésre méltó ese­mény zajlott le városunkban, korunkban is gyors és gyöke­res változások mennek végbe, amelyek tanulságosak lesznek a jövendő nemzedék számára is. Szilágyi Miklós múzeum- igazgató a legújabb kori törté­nettel foglalkozó munkabizott­ság megalakításához fűződőén elmondotta, hogy széles társadalmi alapra kell helyezni az együtt­működést. A most kezdődő anyaggyűj­tés célja egy később kiadandó összefoglaló monográfia váro­sunk történelméről. Ugyan­csak feladat: a munkásmozga­lom Ceglédhez fűződő hagyo­mányainak folyamatos kutatá­sa, helyi eseménynaptár ösz- szeállítása, a megemlékezések számontartása. A korábbi években a Mú­zeumi Füzetek sorozatban és a Párttörténeti Közlemények egyes számaiban több — e té­mákhoz fűződő — publikáció látott napvilágot. A Tanács- köztársaság ceglédi eseményei­vel, Várkonyi István, Urbán Pál és Braun Soma városunk­hoz kapcsolódó munkásságá­Magányos sokaság Monológ ■— Amíg új volt a laikás, el­teltünk az örömmel. Ki se mozdultunk sehová. Jó érzés még ülni is a „miénkben”. Később szerettünk volna isme­rősöket találni. Eljárogattunk egy hasonló korú házaspárhoz. A férfi a tanácsnál dolgozik, az asszony pedagógus. Legin­kább tévét néztünk náluk. Ha­marosan észrevettük, hogy néha nem jó ábrázattal fogad­tak. ök nem akarták mindig a műsort nézni, ezért lassan ki­néztek bennünket. Közösen Egyik vasárnap délelőtt la­kógyűlés volt a pincében. Akad közös gond mindig. Most a legfontosabb: a gáz be­vezetése. Egymásra vannak utalva a családok. Ha valaki ugyanis „nem száll be a buli­ba”, meghiúsítja a többiek tervét. Összefogásra, egyetér­tésre van tehát szükség. Elein­te néhány megbeszélés ered­ménytelenül végződött. Ki-ki B saját érdekeire gondolt. De most már csak a szerelőkön múlik... Lelkesen magyaráz egy lakó: — A közös gond összehozott minket. A vitában ismertük meg egymást közelebbről. A II. lakótelep egyelőre még nem közösség. Egymás mellett élünk, nem egymásért. Olyan célokat kell keresnünk, amely összefogja a társaságot. Itt van például a parkosítás. Minden­ki szeretné, ha szép lenne a környék. Csak el kellene hatá­rozni: emberek, fogjunk lapá­tot, csináljuk magunk. Ez biz­tosan „összerázná” a lakókat. A fiatalasszonynak két pici gyereke van. — Az önfejű felnőttek he­lyett többet tudnak tenni ezek a csöppségek. Míg nem voltak, én sem ismertem senkit. Most meg bejáratos vagyok minden házba. A lányaim itt tipegnek a lakótelepen, a környék gye­rekseregével együtt. Mert egész óvodára való a létszá­muk! Séta közben találkoz­nak, beszélgetnek a mamák, így születnek a barátságok. Ismeretlen ismerősök — Te, ki az a férfi? — A nevét ugyan nem isme­rem, de mást mindent. Tu­dom, hogy mikor indul mun­kába reggel, mit csinál szabad idejében, meddig nézi a tévét A múltkor összeveszett a fele­ségével, a szülők miatt. Ide- hallatszik minden szó. — Tehát akkor ismered7 — Persze. — Es miért nem köszöntél neki? — Mert még nem ismerked­tünk meg egymással! így van ez. Találkozunk, naponta. Elmegyünk egymás mellett. Már mosolygunk is. Hiszen régi ismerősök va­gyunk. „Látásból”. De nem kö­szönünk. Mert még nem mu­tatkoztunk be egymásnak. Kí­nos. Mit lehet tenni? Néhány válasz: —Semmit. Álljak ki a ház elé, és fogjak kezet mindenki­vel? — Nehézkesek vagyunk. Én egyszer elhatároztam, hogy köszönök mindenkinek, aki er­re lakik. Ismerősöket ugyan nem szereztem, csak most már többen visszaköszönnek. — Lakik itt egy csinos lány. Láttam, mindennap. De szólni nem mertem. Végre felbáto­rodtam és köszöntem. Azóta a menyasszonyom lett. ★ A Fáy-telep új épületekkel növekszik, szépül. Hamarosan újabb lakásokat adnak át. Mo­dern városnegyed alakul ki ezen a részen. A korszerűsödő életforma talán megteremti az emberi kapcsolatok fejlődését is. Kohlmayer Ádám val foglalkozó forrásmunká­ra támaszkodhatnak a tegnap kutatói. A két világháború közöt­ti időszak feldolgozott anyaga ennél hiányosabb. Az 1945. körüli időkről Pata­ki Ferenc jelentetett meg ta­nulmányt. Hét munkabizottság alakult, ezek a két világháború közti időszakot, a felszabadulást kö­vető éveket, a szocialista me­zőgazdaság létrejöttét, a szo­cialista ipar kialakulását, a művelődésügy történetét tár­ják fel. Foglalkoznak a mun­kásmozgalom haladó hagyo­mányainak összesítésével, és számba veszik a város — ide­genforgalmi szempontból — je­lentős műemlékeit Cegléd históriáját 1930-ig foglalták kiadott krónikába. Jó lenne, ha 1975-ig elkészül­hetne a történelmi események­hez méltó folytatás. T. T. Kis technikai bravúr és né­hány órás műszaki munka után, ismét „kifutott a szín­pad” a nézőtérre Cegléden, a Kossuth Művelődési Ház szín­háztermében. Ilyesmi akkor történik, ha divatbemutatóval egybekötött rendezvényt tart a nagyteremben az ÁFÉSZ- áruház. Természetesen most is erre került sor. A műsoros es­tet több okból is nagy érdek­lődés előzte meg. A nézők tá­bora kétfelé oszlott: volt, akit az őszi-téli kötött holmik di­vatja csalogatott a nézőtérre, a közönség sorába, másokat főként a műsor érdekelt. Ez utóbbi is érthető, hiszen Rá- thonyi Róbert, Kibédy Ervin, Korda György, Harangozó Te­ri lépett fel a Randevú divat­tal, zenével, humorral című műsorban. A revüműsorban új szín volt a ceglédiek szá­mára a Sláger tánckar fellép­te és a homokszín, földig-inges, nemcsak különcségében, ha­nem jó előadásában is feltű­nést keltő Winkelmayer Brass Band szereplése. Halmi Gábor és Molnár Margit, a műsor és a divatbemutató vezetői, meg­jelenésükkel és szereplésükkel épp olyan tapsot arattak, mint a tetszetős modellek vagy a közönség kedvenceinek mű­sorszámai. A divatbemutatón a Buda­pesti Röviköt ötletes módon sorakoztatta fel legújabb mo­delljeit, az áruház pedig a bél­és külföldi árukból válogatott fehérneműcsodákat. A finom- kötöttáruk választékossága, íz­léses szín- és formaválasztása szinte minden alkalommal tet­szést aratott. Még a vidám szí­nű, férfiak számára készült pulóverek, kötött ingek, mel­lények ellen sem emelt elma­rasztaló véleményt a közön­ség. IRSA1 ÓRÁK TALÁLKOZÁS — Üdvözlöm! Merre jár? — Szétnézek itt, Irsán. — Nincs jobb dolga? — Miért? — Nem történik nálunk semmi. — Már találtam témát. — Mi az az érdekes? — Az emberek, akikkel ta­lálkozom. PROBLÉMA Fiatal pár nézelődik a bú­torbolt előtt. A lány rámutat egy szekrényre. — Menjünk be! — karolja át a fiú. Tapogatják a fényes csillo- gású fát. Hozzájuk lép az el­adó. — Értékes darab, ajánlom önöknek. — Tetszik is. — Hát Mikor? — Csak egy problémánk van. — Mi az? — Három hét múlva lesz az esküvőnk, s előbb még lakást kell szereznünk. A KULTÚRHÁZBAN A folyosón visszhangzik a lépések koppanása. Megállók. Zene szól. Furcsa hangzavar. Talán a helybéli diszharmoni­kus zenekar játszik? Hegedű húrja remeg, majd a gitár rit­musa döngeti a falakat, a zon­gorafutamok Beethovent idé­zik. Benyitok az első ajtón. — Elnézést! Milyen foglal­kozás van itt? — Hegedűóra — válaszol a tanárnő, ak; éppen egy kisfiút oktat. — S a szomszédban? — A zongorásök gyakorol­nak. Kiosonok, lábújjhegyen. A hátsó klubszobában né­hány fiú „nyúzza” a magnót. — Most nyerte KlSZ-szerve- zetünk a járási vetélkedőn — mondják. — Klassz számokat veszünk fel. Az irodában találom Kovács Béla igazgatót. — Két megbeszélést fejez­tem most be. Az egyiken a he­lyi népművelési tanács meg­alakításáról esett szó. Feladata lenne: a község kulturális éle­tének irányítása. ORI-szerve- zőkkel is tárgyaltam. Hama­rosan Koós János és Kibédy Ervin lép fel kultúrházunk- ban. RANDEVÚ Csinos lány lép ki a Köztár­saság úti fodrászüzletből. Óva­tosan érinti ujjaival a frissen „alkotott”, csillogó-illatos fri­zurát. Néhány perc múlva ide­robog kerékpáron egy fiú. — No, tetszem? — toppan elé a lány. Nagyot sóhajt a srác, majd hirtelen megcsókolja. Közben beletúr kezével a szép tupír- ba. — Gyönyörű a hajad! — suttogja lehunyt szemmel. KÖNYVEK KÖZÖTT A könyvtár udvarán iskolá­sok szorgoskodnak. Ásnak, vi­rágot ültetnek. Bent, a polcok között, áhitatos csendben ke­resgélnek, lapozgatnak az ol­vasók. Halkan beszélgetünk Szántó József né könyvtárossal. — Ősszel növekszik az ol­vasók száma — mondja. — Je­lenleg 1367 kölcsönzőnk van. — Mit olvasnak ilyenkor az emberek? A Ceglédi Építők férficsa­pata az ugyancsak újonc és I jól szereplő Békéscsabai Elő- rét fogadta. Nagy harc után győzött a Ceglédi Építők, így két fordulóval a befejezés előtt megerősítette második helyét a tabellán. Ceglédi Építők—Békéscsabai Előre 17:16 (10:9) Cegléd: Szalisznyó — Hö- römpő, Jónás, Rossi, Szabó. Bálint, Szalkay, Csere: Szrapkó, Juhász, Go­dó, Cseh, Deli. Az átlagosnál gyengébb volt j a színvonal, viszont erős volt i az akarás, végig óriási harc alakult ki a győzelemért. 7:4-es csabai vezetés után, 9:7­— Meglepően sok mezőgaz­dasági szakkönyvet visznek ki. A diákok a kötelező olvasmá­nyokra „vadásznak”. — Úttörőket láttam az ud­varon. — Segítenek. Nagyon jó a kapcsolatunk az iskolákkal. Rajfogialkozásőkat tartanak itt: megtanulják a kölcsönzés módját, a fontos kézikönjrvek használatát. — Milyen érdekes progra­mot hoz az ősz? — Irodalmi estet tervezünk, Berek Katalin művésznő fel­lépésével. Hamarosan Fejér megyei könyvtárosokat látunk vendégül, tapasztalatcserére érkeznek hozzánk. KERESZTELŐ A Pesti úti vendéglő előtt dülöngél egy kalapos atyafi. Cimborái orra előtt hadoná­szik: — Én csak akkor állok szó­ba veletek, ha megváltoztatjá­tok a község nevét. Mi az, hogy Albertirsa? Fradi-drukke- rek vagytok ti? Albert is fo­cista már nektek? Az Újpest, az csapat! Legyen az új név: Beneirsa! K. A. ! re már a ceglédiek vezettek, j Szünet után, 12:9-es, 15:12-es i hazai vezetés után, a vendégek kiegyenlítettek. A hajrá az Építőknek sikerült jobban. A Békéscsaba nagyon jól vé­dekezett, s az első félidő nagy részében ök vezettek. A játék­vezetők rengeteget hibázlak, főleg a Cegléd rovására. Az Építők az elmúlt hetekhez ké­pest, mérsékeltebb játékkal rukkolt ki, de nagyon jó küz­dőszellemről tettek tanúbi­zonyságot, és így rászolgáltak a megérdemelt győzelemre, i Góllövők: Jónás (6). Bálint (5), Szabó (4), Szálkái (2). Jók: Bálint, Szabó, Jónás. U. L. KÉZILABDA NB II. Újra győztek w > > l Kongresszusi ifjúsági filmpályázat HATÁRIDŐ: NOVEMBER 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom