Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-05 / 234. szám
4 "“V^f/rfop 1971. OKTOBER 5„ KEDD KÖNYVESPOLC » Először magyarul TV-FIGYELŐ Kis nép vagyunk. Nyelvünket néhány millióan beszéljük, s e néhány millióból, akik a magyart valljuk anyanyelvűnknek, csak kevesen mondhatnak sajátjuknak még egy vagy több idegen nyelvet olyan fokon, hogy azon élvezni tudják más nemzetek, nyelvterületek művészetét-irodalmát. Ha el akarjuk juttatni e milliókhoz az emberiség írott kultúrájának a legjavát, azt előbb magyarra kell fordítani. Sok helyen, sokan megállapították már, hogy kevés kultúra dicsekedhet mennyiségben és művészi értékben mérve egyaránt olyan jelentős for- dításos irodalommal, mint, sajátos helyzetéből adódóan, . a mienk. Arany János tói, a nemrég elhunyt Devecseri Gáborig vagy az éppen a nápokban 70. születésnapját ünneplő Csuka Zoltánig, irodalmunk sok nagyja munkálkodott és munkálkodik más népek irodalmának megszólaltatásán magyar nyelven. A ma is munkáik cd ók között Képes Géza műfordítói tevékenysége külön tanulmányt érdemelne. Itt azonban csak a Magvetőnél megjelent Először magyarul című új kötete ismertetésére van lehetőség. Meghökkentő vállalkozás a Képes Gézáé. Hosszú évek koncepciozusos kutatásainak, felfedezéseinek eredménye a majd háromszáz oldalas kötet Hatezer éves ugariti eposz és mai manysi költő versei De még ezeknek a rétegeknek a helyzete sem volt soha annyira kilátástalan, mint a hajdani cselédeké. A cselédség alkotta a szegénység poklának utolsó bugyrát. Sz. Lukács Imre könyve, a Szegények krónikája (Kossuth Könyvkiadó) joggal tekinthető a cselédség balladájának. Hősei, történetük kezdetén a világ legesendőbb párái. Pölösné 1945 tavaszán csak úgy tudja megtartani a pár hold juttatott földet, hogy a nagygazda szántótraktora elé veti magát. S tíz évvel később, 1956 októberiben Nemes Lajos vasvillát lök az emberek mellének, akik szét akarják hajtani a közösből a marhát. Pedig a nyomor ötvenhat őszén majdnem ugyanolyan feneketlen, mint negyvenöt tavaszán volt. A viszonylagos jómód csak lassan köszönt be az egykori cselédekhez. És később. De beköszönt. Valami azért mégis történt negyvenöt és ötvenhat között ezeknek az embereknek az életében is. Ezt a valamit Sz. Lukács Imre képes volt észrevenni. És képes volt ábrázolni. A Szegények krónikájában tanúi lehetünk egy társadalmi réteg minőségi forradalmának. Annak, az időben hosz- szú, ellentmondásaiban bonyolult folyamatnak, amelyben a nincstelen nép eljut „az egyig a semmitől”. S ez az „egy” már nemcsak meny- nyiségi, de minőségi változást is eredményez. Akik képtelenek ezt a rejtett változást megérezni, felfogni, sohasem fogják megr a két véglet. S a végletek között szabadon csapong a költő érdeklődése. Először olvashatjuk magyar nyelven a Gesszer kán kalandjait feljegyző burját-mongol hősi éneket, az ég és föld elöntetésé- ről szóló vogul ősmondát, az ezeréves Abu Száid négysorait, Frangepán horvát főúr népi barokkdalait. Külön figyelmet érdemel a közel ötszáz sort kitevő Ó-egyiptomi költészet ciklus. A fordító számos olyan verset, részletet, motívumot „tár az olvasó elé”, amelyek hitelesen bizonyítják: az európai kultúra ősanyjának tekintett görög kultúra, irodalom sokat merített az egyiptomi kultúrából, irodalomból. Több ezer éves múltra tekint vissza nyelvrokonaink, manysik (vogulok) költészete. Az ég és föld elöntetésének emléke című elbeszélő költemény a vogul hősi ének legősibb korából, az anyajogú társadalom virágzásának idejéből való, tehát legalább hathétezer éves. Udmurt nyelvrokonaink irodalmából A Kal- mes hősök címmel egy hősi énekkel, s huszonhárom népdallal ajándékoz meg bennünket Képes Géza. Kötete befejező, negyedik ciklusában mai költőktől állít össze pazar csokrot. E csokorból különösen üde színfolt J. Sesztalov fiatal manysi költő kilenc verse, s a finn P. Saaritsa négy költeménye. Eíhunyt Tarr István Muitkáesy-díjas szobrászművész Vasárnap tragikus hirtelenséggel — autóbaleset következtében — elhunyt Tarr István Munkácsy-díjas szobrász- művész. Tarr István 1910-ben Budapesten született, tanulmányait Bory Jenő növendékeként a Képzőművészeti Főiskolán végezte, először 1938-ban jelentkezett alkotásaival kiállításokon, ezt követően számos tárlata volt. Elsősorban igényes, magas színvonalú kisplasztikái tették ismertté nevét, nemcsak a műértők, hanem a képzőművészet iránt érdeklődő közönség körében is. Szfobrai az ország legkülönbözőbb köztereit díszítik. Kiemelkedő alkotásai közé tartozik Zrínyi Miklós portréja, Eger vár védőinek domborműve, József Attila máké'. szobra — az 1919-es salgótarjáni és kispesti felszabadulási emlékmű. ★ Tarr Istvánt, a Magyar Nép- köztársaság Művészeti Alapja és a Magyar Képzőművészek Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. Ebben a hónapban is több érdekes, színvonalas filmprodukciót láthatnak á tévénézők. Négyrészes NDK-film- sorozat állít emléket a spanyolországi polgárháború hősének, a nemzetközi brigádok egyik vezetőjének. Megkezdik Zord folyó címmel Siskovma- gyarul is megjelent regénye ötrészes tv-változatának vetítését is. A film a nagy család- regények hagyományait követve, epikus módon eleveníti fel a cári Oroszország világát, egy kereskedő-dinasztia sorsát ábrázolva. Régebbi, nagysikerű magyár film, a Karinthy Ferenc regénye nyomán rendezett „Budapesti tavasz" Hs a nézők elé kerül. Különleges élménynek ígérkezik Franz Kafka Értekezés egy akadémián című elbeszélésének nyugatnémet tv-változata. Az egyszemélyes drámában egy majom A Kalevala és közvetítése. Gúnyoros tréfák és fejet hajtó tisztelet végleteit egyaránt vonzó vállalkozás Kazimir Károly Körszínháza, mely nyárról nyárra újabb irodalmi ihletésű produkcióval lepi meg közönségét. Közülük egyike a legsikeresebbeknek a finn népi eposz színpadra teremtése. Szinte kötelező volt hát a televíziós közvetítés, bár másfelől az előadás jellege és körülményei nem sok jót ígértek. Színpadon csak részletei jeleníthetők meg a műnek; a kamerák látószöge pedig csak a részletek részleteit hozza otthonunkba. Elvész hát a tömegmozgás látványa, az a közösségi ihletés, amit a csaknem körülülhető színpad közvetít a mai nézőnek. Az elveszett tágasság helyett nem kapunk igazi bensőséget, mert csak kukucskálni tudunk a szereplőkre. A közvetítés a nehézségek ellenére a legtöbbet nyújtotta, amire a körülmények folytán képes lehetett. meséli el emberré válásának történetét... Ugyancsak az abszurditások világába kalauzol a Tetovált férfi című csehszlovák film. A krimikedvelőkmeik szerez örömet a tavalyi mozisiker, a Gyilkos a házban van című magyar film műsorra tűzése. A rendező Bán Róbert. A daliás nyomozó szerepében ismét feltűnik a közkedvelt Kloss kapitány, azaz Stanislaw Mikulsky. — A Sebastien és a Mary Morgane című sorozat helyett az amerikai Bonanza hódítja majd meg a legfiatalabbakat. Tizenhárom részes lengyel rövidjátékfilm- sorozat is kezdődik: „narrátora”, Jutka professzor egy asz- táltársaság számára tanulságos történeteket mesél, amelyek sorra meg is elevenednek a képernyőn. Ez a példa is érv lehet abban a vitában, mely a televízióra alkalmas darabok pontosabb meghatározását érzi szükségesnek, és — tegyük hozzá — a „tv-re alkalmazás”, vagyis az előadás képernyője igazított változatának megteremtése mellett kardoskodik. Egy férfi és egy nő. Tömegsiker és cannes-i nagydíj találkája egy filmnél... Mi a titka Claude Lelouch rendezésének, mely a közönségfilm és művészfilm ellentétesnek ítélt fogalmát kibékítette? A megfejtés a mű erőteljes ér- zelmessége, mely egyfelől biztosan hódít a meghatódni vágyó szívekben, másfelől titokban kielégíti fennkölt elmék elfojtott érzelem-vágyát: bravúrosan elegáns, könnyed mozgású képsoraival, a művészi igénynek is menlevelet adva. Nyilván nem ilyen ravaszdi matematikával, de a rendező végül is mindvégig művészet és giccs határán egyensúlyoz. „Művészi giccset” teremt, azaz felhasznál minden bevált hatóeszközt (gyerek, kutya, veszély, bánat, zene), de kétségkívül a mesterség legjobb szintjén fogalmaz. Kitűnőek a főszereplők, s a magyar hangok közül az előző napon lobbanékony Lemmin- kejnenként vitézkedő Mécs Károly érdesebb hangszínét érzékenyen illesztette a hör- gő-ziháló versenyautók közt is mimózalelkűnek maradt, Jean-Louis Trintignant — alakította hőshöz. Sébastien. Két lassú sodrású történet hömpölyög párhuzamosan a vasárnapi műsorokban. A lassúság türelmetlenséget szül, sokakból végső soron elutasítást. Rózsa Sándorról későbben szólunk, és a visszavonhatatlanul kamaszkorba lépett Sébastien fölött sem mondunk gyászbeszédet. Búcsúja alkalmából mégis fel kell hoznunk valamit védelmére. Való igaz: fele ennyi folytatás is bőségesen elegendő lett volna a történet kibontakoztatására, de a helyzetteremtés tagadhatatlanul igényes. Befelé nézésre készteti a figyelő gyermek- szemeket, olyan távoli felnőtt bánatok és furcsaságok megértésére, melyek izgalomban s titokzatosságban nem maradnak el a látványos kalandoktól, csupán — emberibbek amazoknál. S ez a tény az aggasztóan hiányzó hazai ifjúsági filmsorozatok szempontjából is tanulságos. Hátha „fel lehetne találni” olyan filmet, mely egyesíti a lélektani realitást a feszültebb cselekményvezetéssel ... Röviden. Csak dicsérni le-' hét a monitort, amiért az évforduló alkalmával foglalkozott a nürnbergi perrel. Azóta nemzedékek nőttek fel a körülmények tüzetesebb ismerete nélkül, a kortársak emlékezete is megfakul, némelykor pedig gyanúsan eltorzul. Nem ártott hát a jogász tárgyilajgos szemével visszapillantani a történelemben egyedülálló, nem bosz- szút álló, hanem igazságot szolgáltató perre. A szombat esti Coppélia-bemutató nem “szolgált különösebb újdonsággal, de szolid előadásban közérthető művet tolmácsolt. Ma délután megkezdődik a Magilla gorilla című rajzfilmsorozat, este Ibsen Nórájának előadását láthatjuk a kecskeméti Katona József SzínházbóL A szerdai filmesztétikai adás tárgya, a Körhinta című magyar film, a fiátal Törőcsik Marival és a feledhetetlen Soós Imrével, a főszerepben. Este kezdődik a Lehetőség és valóság című riportfilmsorozat vetítése, melyről már hírt adtunk. A péntek esti főműsor, a Budapesti Művészeti Hetek újabb bemutatója, A Danaida című tv-film, melyet Szabó Magda saját regényéből alkalmazott képernyőre. Lehotay-Horváth György Vendégjáték-csere A bécsi Volkstheater és a budapesti Vígszínház vezetői még az év elején megállapodtak: a két színház vendégjáték-cserével is erősíti kapcsolatait. A magyar társulat november 13-án és 14-én a Test- őr-rel és az Adáshibá-val mutatkozik be az osztrák főváros közönsége előtt, az 1500 személyes Volkstheaterben. A bécsi művészek a jövő év tavaszán vendégszerepeinek a Vígszínházban. Szegények krónikája A szegénységnek is vannak fokozatai, „bugyrai”, akár a pokolnak. E fokozatok közül a legelviselhetőbb, azt hiszem, a tisztes szegénység. Sokan átéltük és élik ma is ezt az állapotot, amikor a családnak csak a betevő falatra, ruhára, lakásra, tüzelőre jut, szűkösen, s szórakozásra, művelődésre, üdülésre, divatra már alig, vagy egyáltalán nem. Ismerjük a nyomor más formáit is, a munkanélküliséget, a háborúban kereső nélkül maradt családot, a háború alatti, háború utáni nincstelenséget, az elemi kár okozta csapást, amelyek, ha csak időlegesen is, a társadalom széles rétegeit taszították a szegénységbe. érteni az utóbbi másfél évtized nagy változásait sem. E könyvben a szegények életének nagy fordulása balladái tömörségű költészetté forrósodik. Mert, bár műfajára nézve ez a mű a szociográfia és az elbeszélő próza ötvözete, valójában nagylélegzetű vallomás. Minden álpátosz, zengzetes fenköltség nélkül. Ezért emberi, és ezért igaz. Sz. Lukács elkötelezett író. A hajdani szegények, a meg- kínlódva-boldogulók krónikásaként mutatkozik be első könyvében. Maradjon is meg annak, akinek indult. Petrovácz István TESTVÉRMEGYÉNK, OMSZK (I.) Szíbír Az elmúlt hetekben — mint lapunkból is ismeretes —, az SZKP omszki területi bizottságának meghívására öttagú Pest megyei pártdelegáció járt Omszkban, Cservenka Ferencnének, a megyei " pártbizottság • első titkárának vezetésével. Ezúttal viszonozták omszki testvérmegyénk küldöttségének júliusi látogatását. A kölcsönös látogatások a testvérmegyei kapcsolatok felvételét és ápolását szolgálták. A Pest megyei küldöttség tagja volt Maróthy László, a szentendrei városi párt- bizottság titkára is, akinek útiélményeit a mai naptól folytatásokban közöljük. A TI—134-es tízezer méter magasan, óránként közel ezer kilométeres sebességgel fogyasztja á Moszkva—Omszk közötti három és fél ezer kilométeres utat. Megszólal a hangszóró — a légikisasszony bejelenti, hogy Szverdlovszk fölött repülünk, gépünk most hagyja el Európát. Mind az öten először lépünk Ázsia területére és Szibériába, amely maga is kontinensnyi terület. Ritkulni kezd a felhőzet, feltűnik a föld — az erdők és tavak váltakoznak. Rengeteg apró tavat látni. Ez már Szibéria. Ez a nagy földrész egy ugor törzsről kapta nevét. A törzset szibimek nevezték. Viselte Szibéria a Sötétség Országa nevet is, Marco Polo így említi. Omszkbdn azt hallottam, hogy tatárul Alvóföldnek hívják. A Szibir elnevezést — perzsa, kínai, nyugati fővárosok szerint már régen elfogadta a világ, s oroszul ma is így nevezik. Történetéből azonban kevés ismert. Mindössze néhány száz év. A mai ismereteink a 15. századdal, Szibéria meghódításának kezdetével egyidősek. E hódításnak vezéralakjai a Sztraganov keresked őcsalá d egymást követő generációi és legendás hőse, Jermak kozák vezér. Jermak emléke ma is elevenen él. Ott- tartózkodásunik alatt nemegyszer hallottunk róla szóló dalokat. Szibéria meghódítását mérhetetlen kincsei inspirálták. Először — a 17— 18. században — a prém vonzotta ide a hódítókat, kereskedőket. Második az aranyláz korszaka, amely az 1800-as évek története. Üjabbkori históriája pedig az iparosítás korszaka, ami a múlt század végével kezdődik. Sajátos utat járt a társadalmi fejlődés ezen a földrészen. Megjegyzendő markáns társadalmi vonás, hogy Szibériában ismeretlen volt a jobbágyság intézménye. Amikor a cár 1861-ben eltörölte a jobbágyságot — Szibéria már a kapi- talizálódás útját járta. A cár — mint ismeretes — ide száműzte az orősz nép legkiválóbb fiait, azok száműzetésük helyén tanították az embereket, terjesztették a kultúrát. Szibéria így vált a szabadság szerető emberek földjévé. A szovjet hatalom megteremtésével együtt íródott legújabbkori története. Ma pedig a Szovjetunió fejlődésének egyik szimbóluma, a Szovjetunió jövőjének hordozója. Erre a területre jöttünk. Ennek egy kicsi, de jellemző részét, Omszk megyét volt módunk meglátogatni. Még Moszkvában, a vnuikovói repülőtér várótermében, egy hatalmas térképen kísérőnk, Zsarinov elvtárs bemutatta Omszk megye területét. A 4—5 négyzetméternyi atlaszon alig gyermektenyérnyi a megye, de valóságban másfélszer nagyobb, mint Magyarország. Az Omszki OMaszt, az Orosz SZSZSZK egyik megyéje, 3 Nyugat-szibériai Alföld déli részén terül el. Területe 141 ezer négyzetkilométer, és egymillió-küenc- százezer ember lakja... S míg erre gondolok, a repülőgépen kigyullad a lámpa. Kérik a biz- tosítóövek becsatolását, a dohányzás mellőzését. Omszk légi terében já-, runk, nemsoká földet érünk Ázsiában — Szibériád földön. A gép alacsonyan köröz a város fölött, alattunk az Irtisz és a kisebb Omi folyó. Az Irtisz partján hosszan elnyúló a város. Hatalmas ipari létesítmények rajzolódnak ki. Földet érünk és a szibériai hideghez öltözött felöltős, kalapos Pest megyei delegációt plusz 27 Celsius fokos meleg — és még melegebb barátság fogadja... Maróthy László MEGÉRKEZÉS OMSZKBA Kloss kapitány mint magyar nyomozó K Űj sorozatok a tv filmprogramjában \ k t
