Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-31 / 257. szám

1971. OKTÓBER 31., VASÄRNAP ""&űriap 7 Madárrejtély Ornitológusok az Északi-sark övezetében egy eddig nem ész­lelt és a maga nemében pél­dátlan érdekességre lettek fi­gyelmesek a madárvilágban. Észrevették, hogy igen szoros barátság áll fenn egy libafaj és egy ragadozó madár között. A vörösbegyü liba, amelynek rendkívül szép fehér-fekete tollazata, piros melle és külön­leges hangja van, az év legna­gyobb részét délen tölti, Irán­ban, vagy a Kaukázuson túli térségben, de csak a sarki öve­zetben kelti, ki tojásait. A fió­káknak sok „ellensége” van, de megvédik őket a sólyom. Ezek a különben rendkívül támadó madarak, amelyektől még a farkasok is óvakodnak, úgy nevelik a libafiókákat, mint a sajátjukat. A világ legnagyobb dokkja A hajóépítő cégek egyre újabb szemkápráztató eredmé­nyekkel rukkolnak ki. Egymás után születnek a szupermérctű tankhajók cs teherszállító hajók, s ma már az egykor elkép­zelhetetlen 500 ezer tonnás határt ostromolják a merész konst­ruktőrök. Nem véletlen, hogy a világon viszonylag csak kevés cég vállalkozik ilyen hajóóriások építésére. Nem annyira konst­rukciós okokból, mint inkább a gyártástechnológiai nehézségek miatt. Megfelelő nagyságú hajóépítő dokk sem áU mindenütt rendelkezésre. É ízak-Írországban minden eddigi rekord megdöntésére vál­lalkoztak a szakemberek: a világ legnagyobb hajóépítő dokk­jának és kikötői darujának a megépítésére. A dokk hossza 548 méter, szélessége 92 méter, ami a jelenlegi méretará­nyok mellett egy darab egymillió tonnás (!) hajó megépítésére és befogadására alkalmas. A 138 méter fesztávú, 840 tonna teherbírású daru részben a dokk hosszában végigfutó mintegy 800 méteres vágányon dolgozik, részben a kép elő­terében kialakított szerelőtér felett, ahol a hajók előregyár­tóit elemeit állítják össze. Mindennapi villamosenergiánk Jól emlékszünk rá, hogy a háborús kiifosztiottság terhelt viselő országban miilyen nagy gond volt a villaimoseinergiia- igény kielégítése. A „kielégítés” szó használata talán nem is jogos, hiszen a viUamoseinergia-ipar jó ideig képtelen volt fe­dezni a tényleges szükségleteket, s csúcsidőben csak szigorú korlátozásokkal, sok hálózati kimaradás kényszerű eltűrése mellett folyt az ipari termelés és a mindennapi élet. A háború utáni ország villa­mos hálózatát az összefüggé­sek és a kooperációs kapcso­latok hiánya, a sokféle feszült­ségszint alkalmazása, terüle­tenként más és más üzemvite­li, hálózatfejlesztési elvek ér­vényesülése jellemezte. Alap­hálózat-jellege csupán a Du­nántúlon kelet—nyugati irány­ban húzódó 100 kV-os bánhi- dai távvezetéknek, valamint a Szolnok és Salgótarján közötti 60 kV-os távvezetéknek volt. A hálózatképek mindenütt suga­ras jellegűek voltak, az elosz­tóhálózatok tartalékkal nem rendelkeztek, és csak kevés helyen volt kapcsolat két szomszédos hálózat között. Tervszerű fejlesztés Ahhoz, hogy az utóbbi évek áramellátási stabilitási-beru­házási intézkedésekre volt szükség: a régiek rekonstruk­ciója mellett új erőműveket kellett. létesíteni, ki kellett építeni a nagyfeszültségű alap­hálózatot és az elosztó veze­tékrendszert, egészen a legki­sebb fogyasztókig. A nagyobb erőművek koo­perációja kapcsán indult meg az alaphálózatok kiépítése. En­nek eredménye a 100 kV-os távvezeték-hálózat kiépülése, majd — különös tekintettel a nemzetközi kooperációra — a 220 kV-os, illetve a 400 kV-os rendszer vált uralkodóvá. A k is feszültségek terén Is rendet teremtettek, aimire igen nagy- szükség volt, mivel korábban 190/110, 220/125, 2x220, 2xllÖ, 2x105, 150 V-os stb. hálózatok voltak az ország különböző ré­szeiben, illetve városaiban. Napjainkban már egységesnek tekinthető a 380/220 V-os, há­romfázisú, négyvezetékes rendszer (néhány avult, fel­újításra váró hálózatitól elte­kintve). Köziben évről évre növeke­dett az ország vüHamosenergia­igénye, s 1970-re elérte a 17,5 milliárd kWó-t. A hatvanas évek második felében a szük­séglet évente átlagosan hét százalékkal nőtt, s a távlati tervek készítői azt hitték, hogy továbbra is e tendenciát vehe­tik alapul. Nem így történt: 1970-ben ugyanis az emelke­dés meggyorsult, és mintegy kilenc százalékot tett ki. Ez azt jelenti, hogy az 1975-re tervezett 25,5 milliárd kWó-s termelés nem lesz elegendő, legalább 26,2 milliárd kWó igénnyel kell számolni (a vil- lamosenergia-térmelés eseten­kénti feleslegeit ugyanis nem lehet elraktározni a „szűkebb időkre”, az erőművek kapaci­tás-maximuma fölötti hiányt legfeljebb csak import pótol­hatja). Érdekes képet mutat a ter­helések változásának vizsgá­lata egy évtizedre visszamenő­leg és tíz évvel előretekintve. Az országos csúcs 1960-ban 1292 MW volt, 1965-ben már 1993, 1970-ben pedig 2950 MW. A szakemberek úgy vélik, hogy 1975-ben 4300, és 1980-ban 6100 MW lesz az országos csúcs, ami jól érzékelteti a húsz éven belüli hatalmas vál­tozást. Az erőművi kapacitás fejlesztésének, az import meg­tervezésének természetesen e „kérlelhetetlenül” emelkedő szükséglethez kell igazodnia. Új erőművek Az igények fedezésére folya­matosan üzembe helyeznek kb. 1460 MW kondenzációs hőerő- művi kapacitást, és 625 MW- ról több mint 800 MW-ra nö­velik a villamosenergla-im- portot (a Szovjetunióból, Cseh­szlovákiából). Számításba ve­szik a hőszolgáltató erőművi kapacitást, és mintegy 100 MW erejéig, a budapesti Kelenföl­di Erőműben 25—50 MW-nyi gázturbinás csúcserőművet lé­tesítenek a legnagyobb terhe­lésű időszakokban való „ráse­gítés” céljából. Régi gyakorlat, hogy az erő­műveket az energiahordozók lelőhelyének, „forrásának” közvetlen közelében telepítik (e szabály alól legfeljebb csak az atomerőműveik kivételek). Ekként létesült a Mátra hegy­ség szenét tüzelőanyagnak fel­használó gyöngyösi Gagarin Hőerőmű, a Barátság távveze­ték „végállomásánál” épült Dunai Kőolajipari Vállalat fű­tőolaját hasznosító Dunamenti Hőerőmű stb. Mivel a fűtőolajjá feldolgo­zott kőolaj nagy része is im­portból származik, felvetődik a kérdés, hogy nem lenne-e célszerűbb az erőművek olaj- szükséglete helyett inkább a „kész” villamos energiát im­portálni? A gazdaságossági vizsgálatok tanulsága szerint az importált villamos energiá­nak kb. 20 százalékkal kelle­ne olcsóbbnak lennie ahhoz, hogy a nagyobb mértékű im­port egyáltalán szóba jöhessen (itt azt is számításba kell ven­ni, hogy a fokozottabb import­hoz a 400 kV-os távvezetéki összeköttetés továbbfejleszté­sére lenne szükség, ami ugyan­csak tetemes összegbe kerül­ne). A vil lamosener gi a - i gény gyorsuló növekedésének kielé­gítése érdekében mindent megtesz népgazdaságunk. Pe­dig hatalmas összegeket emészt fel ez a törekvés mind az erőművi kapacitás bővítése, mind az elosztó hálózat fej­lesztése terén. A villamosenergetikai rendszer „főhadiszállása”: a diszpécser­szoba. Pártnapok A nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései ámű témából BUDAI JÁRÁS NOVEMBER 8. Perbál, Inzsel Ottó. Piliscsaba, Racskó István Pilisvörösvár, ár. Bálint Lajos. Pm. Földhivatal, Kulcsár János. Budai járási hivatal, Pánczél István. Budai járási kapitányság, Mud- roch Frigyes. Középm. Tejipari Váll., Tóth B. András. „Egyetértés** Tsz Tök, Tollner György. Kertészeti Kutató Gazd., Nagy József. Zsámbék község, Zelei Ferenc. NOVEMBER 9. Budaörs község, Hibszky János. Épületszobrász és Kőfaragó Váll., Pilisszéntiván, Rupf János. „Pilisvölgye” Tsz., Pilisvörösvár, Gyuricza József. Tárnok község, Jeges István. Bp.-környéki TÜZÉP Váll., Kó- kai Mihály. Pm. MÉSZÖV, Szikszai Sándor. Pm. Főügyészség, dr. Hadanics Gyula. Pm. Vám és Pénzügyőrség, dr. Szabó László. Pm. Gabona felvásárló Váll., Guttrai József né. KPM Közúti Igazgatóság, Sol­tész Béla. Ny-Pm. Élelmiszer Kisker. V., Ipacs László. NOVEMBER 10. „Bentavölgye” Tsz, Piszák Imre. Kísérleti Gazdaság, Hercegha­lom, Gogh Mátyás. Pm. Iparcikk Kisk. V., Kalmár István. Dunakanyar Vendéglátó V., Pálfi Kálmán. AB Pm. Igazgatóság, dr. Arató Sándor. Pm. Tanács Tervező Iroda, Jan­kó Zoltán. Vegyesipari Ktsz, Zsámbék, Tuza Sándoimé. Pm. MÉK Vállalat, Horváth Ist­ván. Mechanikai Művek, Cservenka Ferencné. NOVEMBER 11. Gépjavító Állomás, Érd, Novák Béla. Pilisszéntiván község, Székely József. Pm. Műanyagipari Vállalat Soly­már, Lukácsi Gábor. Pm. Ruházati Kisker. Váll., Ju­rán Ferenc. Pm. Moziüzem Vállalat, Ujszászi Gyula. Semmelweis kórház, dr. Siklós István. Tinnye község, Szin Béla. „Magyar—Bolgár Barátság” Tsz, Üröm, Rakusz József , „ÜJ Elet” Tsz Zsámbék, Dékány István.. 1 Bp-i Közúti Építő Váll., Kádár Ignác, NOVEMBER 12. Biatorbágy község, Kerényi Vil­mos. Budakeszi község, Zsidó Péter. Budai Járási Hisz, Varró Károly. Érd község, Antal Imre. Érdliget, Mészáros Lajos. Nagykovácsi község, Hídvégi László. „Petőfi” Tsz, Páty, Hegyi János. Ásványbánya, Pilisvörösvár, Len­gyel Sándor. Solymár község, Hídvégi Zoltán. Sóskút község, Szabó József. Pm. Agróker Vállalat, Masszi Tibor. Törökbálint község, Dancsházi János. Műanyagipari Váll. Zsámbék, Novák Béla. Ipari Szerelvény és Gépgyár, dr. Fiedler Ernő. Diósdi Csapágy, Ritter Tibor. Porkohászati Gyár, Bori Rudolf. Bp-i Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Szabó Gyula. NOVEMBER 15. Pm. Víz- és Csatornamű Váll., Lukácsi Gábor. Üröm község, Kurucz István. DABASI JÁRÁS NOVEMBER 2. öcsa, Üjbarázda Tsz, Bulóczki István. NOVEMBER 3. Inárcs, Márc. 21. Tsz, Buják! János. Öcsa, Gázkészülékgyártó V., Pé­ter Domokos. Pusztavacs, Erdészet, Mizser Jó­zsef. Tatárszentgyörgy, Pártház, Kál­vin László. Újlengyel, Tanács, Harmincz Fe­renc. NOVEMBER 9. Öcsa, Felsőbabád AG. vecsési kerület, Vass István. Táborfalva, Kultúrotthon, dr. Palotai Sándor. NOVEMBER 10. Alsőnémedi, Pártház, Kálmán Ferenc. Bugyi—Vány AG., Csuhrán Ist­ván. Bugyi—Urbő ÁG., Hidegföldi Imre. Ujhartyán, ÁFÉSZ, Cserháti Pál. NOVEMBER 11. / Alsőnémedi, Bontó-telep, Urbán Imre. Bugyi, kultúrotthon, dr. Ilcsik Sándor. Dabas, Fehérakác Tsz, Ihászi József. Felsőpakony, Üj Élet Tsz, Gom­bár Sándor. Ocsa, kultúrotthon, Raffay Béla. NOVEMBER 12. Dabas, pártház, Boros András. Gyál, Csipái Ferenc. Gyál, községi tanács, Csonka Csaba. Kakucs, Márczis Antal, öcsa, Felsőbabád ÁG, dr. Nagy Zoltán. Örkény, kultúrotthon, dr. Pénzes János. Hernád, Március 15. Tsz, Varga László. Dabas, Szikra Tsz, Kővári György. GÖDÖLLŐI JÁRÁS NOVEMBER 2. Ipari Műszergyár, Pozsgai Imre. Járási Hivatal, dr. Süpek Zoltán. NOVEMBER 4. Túra, dr. Pethő György. NOVEMBER 5. Kartal, Egyetemi Tangazdaság, Száraz József. Egyetemi Tangazdaság, Szabó György. NOVEMBER 8. Aszód, Jósvai Lajos. Bag, Nyíri Tibor. Domony, Drabon József. Galgahévíz, Mihály István. Galgamácsa, dr. Baskay T. Ber­talan. Hévizgyörk, Bazan István. Iklad, Járjapka József. Vácegres, Kovács János. V.-újfalu, Eperjesi Ernő. NOVEMBER 9. Isaszeg, dr. Cser László. Kerepes, Nagy Ferenc, Kistarcsa, Murvai László. Nagytarcsa, Száraz Ferenc. Pecel, Járjapka József. Hazai Fésűsfonó, Molnár József. NOVEMBER 10. Erdőkertes, Dobróczi Zoltánné. Mogyoród, Szőnyegi Lajos. Szada, Dóczi János. NOVEMBER 11. Dány, Dolányi Sándor. Valkó, dr. Cseri László. Vácszentlászló, Furulyás János. Veresegyház, Dér Jánosné. Zsámbok, Oravecz József. NOVEMBER 12. Csömör, Hőnigh György. Kartal, Szabó Gyula. Verseg, VixLIstván. Egyetemi TáhgázdaSág Kér.. Winkler Ferenc. Nagygombos, Egyetemi Tangaz­daság, Murányi Zoltán. GÖDÖLLŐ VAROS NOVEMBER 8. MGI, Benkó László. Kisállattenyésztő Kutató Intézet, dr. Petőházi Gábor. NOVEMBER 10. ÁFÉSZ, Gombos Sándor. Városi Tanács, dr. Nagy Sándor. NOVEMBER 11. Szövetkezetek, Méray Tibor. HUMAN, Tóth Lajos. Pedagógus, Rónay Árpád. Ganz Árammérőgyár, dr. Bíró Ferenc. NOVEMBER 12. MAVAUT, Méray Tibor. Rendőrőrs, Sipula István. VOLÁN 112, Puskás Ferenc. NOVEMBER 16. Gépgyár, Sipula István. NAGYKÁTAI JÁRÁS NOVEMBER 5. Tsztmárton, pártház, Arany Ist­ván. NOVEMBER 8. Farmos, kultúrház, Hovancsik Ferenc. Pánd, Tanács, Nagyváty János. Tszecső, pártház, Kálmán János. Kóka, kultúrház, dr. Vámosi Er­zsébet. NOVEMBER 9. Tszele, pártház, dr. Pintér Antal. Tgyörgye, közs. tan., Radics Im­re. Sztmkáta, műv. ház, Békési György. NOVEMBER 10. Újszilvás, kultúrház, Gulyás György. NOVEMBER 11. Tszele, KGYV. üzem, Arató And­rás. Tszőlős, közs. tan., Holló István. « Sztmkáta, Klíma Ktsz, Kolozs Sándor. NOVEMBER 12. Sztlkáta, pártház, Povázson Sán­dor. Tság, Tanács, Pataki Márton. Tbicske, pártház, Kiss Tibor. NOVEMBER 15. Nkáta, Műv. Közp., Árokszállási István. Tóalmás, tsz, Gulyás Gábor. 1 Vízágyú az ércbányában A víz potenciális energiáját sokféleképpen lehet hasznosí­tani. A hömpölygő víztömeg még akkor is hajtja a turbiná­kat, ha viszonylag kis esése van. Am sokkal kisebb vízmeny- nyiség is kifejti ugyanazt a hatást, ha nagy magasságból zúdul alá. Nagyjából hasonló a helyzet a karvastagságnyi vízsugárral: sebessége (és az ezzel arányos „ütőképessége”) attól függ, hogy milyen keresztmetszeten kényszerítjük át az adott vízmeny- nyiséget. Ilyenformán a nagy sebességű vízsugár olykor ha­talmas erőt képvisel, s ezt hasznosítják is a gyakorlatban. Tömör, homogén anyagtömeg megbontására nem alkalmas a vízágyúból kilépő vízsugár (a robbantást tehát nem pótol­hatja), annál inkább a laza, repedezett szerkezetű részek le- máÜasztására. Homok-, kavics- és kőbányákban ekként segíti a kitermelők munkáját; ércbányákban az omlás megelőzésére vízágyúval „faragják le” a meglazult, veszélyessé válható fal­részeket. A szénbányászatban viszonylag kisebb szerepe van a vízágyus omlasztósnak. RÁCKEVEI JÁRÁS NOVEMBER i. Dunaharaszti, AUTÖKER, Stum­mer József. NOVEMBER 5. Kiskunsági ÁG, Apaj, kultúrte­rem, dr. Sianos Panajofcis. NOVEMBER 8. Kiskunlacháza, pártház, Pfendert Mihály. Délegyháza, Tomana Istvánná. Dunaharaszti, tsz, Bodrogi László. NOVEMBER 9. Szigetszentmiklós, Pocsi Gyula. Kiskunlacháza, Pfendert Mihály. Dunaharaszti, MAHART, Jónás Zoltán. NOVEMBER 10. Csepel Autógyár, Hajtóműgyár, Majoros Balázs. Dunaharaszti, Sütőipari Vállalat, Deuts Tibor. Járási Hivatal, dr. Biró Gábor. Ráckeve, községi tanács, Varga József. NOVEMBER 11. # Pestvidéki Gépgyár, dr. Csicsay Iván. Tököl, kultúrház, Tóth Mihály. ' Dunavarsány, pártház, Mekler László. Dömsöd, művelődési otthon, De- csov Lajos. Szigetújfalu, Béke Tsz, Gvozdics Miklós. Majosháza, művelődési ház, Haj­dú József. Halásztelek, SZIMFI, dr. Sinkó József. NOVEMBER 12. Szigetszentmiklós, Varga And­rás. Soroksári ÁG, Péteri major, Vár- konyi Henrik. Lórév, pártház, ifj. Fejérdi Győ­ző. Szigetújfalu, Tanácsháza, Kecs- keméthy Lászlóné. Szigethalom, dr. Bata Pál. Soroksári ÁG, Lakihegy, Harcsa Bálint. Dunaharaszti, általános iskola, Boros Béláné. NOVEMBER 15. Szigetbecse, művelődési ház, Fe- renczi Imre. Szigetszentmárton, párthelyiség, Kátai József. Halásztelek, művelődési ház, Hu­ba György. BV. Intézet, Tököl, Kajdi József. NOVEMBER 18. Dunaharaszti, pártbizottság, Bo­rok István. SZÄZHALOMBATTA varos NOVEMBER 9. Téglagyár, kultúrterem, Komáro­mi János. 26. AÉV. tanácsterem, Kuli Ist­ván. DKV Beruházás, műv. ház, Bar- thalomaei György. Városi Tanács, tanácsterem, Ko­máromi János. NOVEMBER 10. DHV, dr. Orbán László, MSZMP KB tagja, a művelődésügyi minisz­ter első helyettese. DKV műv. ház, Konyár Ferenc. DHV Beruházás," kultúrterem, Csorna Antal. NOVEMBER 12. Tűzoltóság, Katrics Béla. MÄV Finomító Állomás, Horváth Ferenc. SZENTENDREI JÁRÁS NOVEMBER 1. Pócsmegyer, Tanács, Danes Já«* nos. Pilisszántó, pártház, Vida Károly. NOVEMBER 4. Leányfalu, Vizgazd. Talaj véd. T., Rózsa József. NOVEMBER 5. Dunabogdány, általános iskola, Bállá Benjámin. Szentendre, ÁFÉSZ, Németh György. Tahitótfalu, Kék Duna Szakszö­vetkezet, Lázár Antal. NOVEMBER 6. Taliitótfalu, általános iskola, Ba­ranyai Béla. Kisoroszi, pártház, Homoki Ottó. Visegrád, Fieszl Béla. NOVEMBER 8. Dunabogdány, pártház, Rudolf József. Szigetmonostor, Községi Tanács, Jenei Károly. Csobánka, pártház, Katona And- NOVEMBER 9. Budakalász, Lenfonó, Radics Fe­renc. Visegrád, Kórház, Könyvesi Ven- celné. NOVEMBER 10. Pomáz, Posztógyár, kultúrterem, Politzer György. Szentendre, Járási Ügyészség, dr. Németh István. Dunabogdány, Kőbánya, Szili Já­nos. Pomáz, pártház, dr. Lőkös Zol­tán. NOVEMBER 12. Pomáz, Munkatherápiás Intézet, Moldován Sándorné. Budakalász, Gyapjúmosó, Tóth László. Pilisszentkereszt, Pártház, Sza- mosvári Sándor. Leányfalu, pártház, Máté Zoltán. Pomáz, ált. iskola, dr. Balázs Györgyné. Szentendre, Járási Hivatal, Mezei Béláné. Szentendre, Rendőrkapitányság, dr. Laki Imre. Dunabogdány, Úttörő MGTSZ, Lepuschán Károly. NOVEMBER 15. Szigetmonostor, Vízművek, Roj- csik György. Szentendre, DTTTV, Badinka György. Szentendre, Mathiász Tsz, Vé­kony Andrásné. Pilisszentlászló, pártház, Zöld András. SZENTENDRE VAROS NOVEMBER 3. PEVDI, Kocsordi Károly. NOVEMBER 9. Városi Tanács, Hidas Pál. NOVEMBER 11 Kocsigyár, Maruzs József. NOVEMBER 12. Betonárugyár, Barinkai Oszkár- né. A J a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom