Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-31 / 257. szám

1971. OKTOBER 31., VASÄRNAP 5 (hitály vezetői értekezlet a megyeházán A beruházásokért a tanácselnökök Dr. Mondok Pál a megye, a járások és a községek kapcsolatáról Tények és teendők Javítanak az ifjú város közlekedésén Az új tanácstörvény hatá­sáról, tapasztalatairól adott áttekintést dr. Mcrndok Pál megyei tanácselnök azon az értekezleten, amelyen jelen volt dr. Pénzes János, dr. Csicsay Iván és Szöllősi Sán­dor elnökhelyettes, Arany Já­nos vb-titkár, valamint a me­gyei tanács 13 osztályvezetője, s a megyei beruházási vál­lalat igazgatója. A választások eredménye­ként 151 községi, 6 városi és 1 megyei tanács jött , létre, ezenfelül különféle bizottsá­gok alakultak. A tisztségvise­lőit köre is jelentősen meg­változott: a járási tanácsok he­lyére járási hivatalok lépték, s egyszersmind a régi 718-as ügyintézői létszám 454-re csök­kent. Bővülő hatáskör Ma már minden tanács meg­alkotta szervezeti és működési szabályzatát; ebben a munká­ban a megyei tanács apparátu­sa is részt vett. A szabályzat alapján világosabbá vált a ta­nácsok, a végrehajtó bizottsá­gok hatásköre és jogköre, az egyes testületek felelőssége. Kialakulóban van az egyes szakigazgatási szervek együtt­működése, a városok és fal­vak kapcsolódása: milyen le­gyen az irányítás, a segítés, és így tovább. A legvilágosabb ma a hatósági eljárások rend­je. Bővült a tanácsok hatáskö­re, s minden egyes dolgozó fel­adata nagyobb lett. A hatáskö­rök átrendeződtek, decentra- lizálóditak, mégpedig a tár­cáktól a megyei tanácshoz, in­nen a járási hivatalokba, il­letve a községekbe tevődtek át. A legtöbb új döntési jogkört a községi tanácsok kapták, ezért a fő figyelmet is ide kell fordítani most. Mindez meg­felel a lakosság érdekeinek, egyszersmind a lakossági el­látás egész színvonala azon múlik, hogy a tanácsok mi­ként működnek. Mivel saját bevételük el nem vonható, ezért a tanácsok arra törek­szenek, hogy a bevétel megle­gyen, s különféle kezdemé­nyezéseket tesznek, kutatják a további lehetőségeket. 1971-től a községi tanácsok nagyrésze önálló felújítási alapképzést kezdhetett el, s a többi között hatáskörükbe tartozik a rend­kívül szociális segélyek jut­tatása, a honvédelmi hozzájá­rulás alóli mentesítés is. A szabálysértési ügyek immár három esztendeje a községek hatáskörébe tartoznak, s a ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy jobb ez így, mint amikor a já­rások végezték a munkát. Dr. Mondok Pál hangsúlyoz­ta, hogy megerősödött a taná­csok kapcsolata a vállalatok­kal, szövetkezetekkel. Több in­tézkedés történt a személyi fel­tételek megjavítására: ahová a a hatáskör kerül, ott legyen az ember is, egyszersmind a na­gyobb anyagi lehetőség. Az igazgatásban 1970. január 1-én 2748 ember dolgozott — 1971. október 1-én 2675. A vá­rosi tanácsokban 308-ról 345- re emelekedett ebben az idő­ben a létszám. A 'nagy­községek és községek tanács­apparátusának létszáma az em­lített két időpont között 1435- ről 1493 főre nőtt, vagyis a de­centralizáláshoz képest megle­hetősen szerény az emelkedés. A legnagyobb túlterhelitség ép­pen ezért a községekben hárul a tanácsok dolgozóira. Mindamellett az tapasztal­ható, hogy nagyobb teret hó­dít az udvariasság, az ügyfél megbecsülése. A lakosság pa­naszait általában gondosan in­tézik, jóllehet előfordul itt-ott mellébeszélés, továbbá az, hogy ha meg is hallgatták a felet, nem cselekszenek érdemi mó­don. Bölcsőde — 6 év alatt Dr. Mondok Pál ezután a be­ruházások helyzetét elemezte. Miként ország»Span, úgy a me­gyében is áitiusnos- tapaszta­lat, hogy a kivitelezési idő — több okból is — hosszú. Már­pedig így nem gazdaságos va­lamely beruházást megvalósí­tani. Négy, hat évig épülnek létesítmények, jó néhány mil­lió forinttal drágábban a ter­vezettnél, pedig ez közvetve csökkenti a negyedik ötéves terv előirányzatait is. Magas a befejezetlen állomány, s ár­színvonaluk emelkedik. A megyei tanácselnök né­hány példát is megemlített, így a ráckevei bölcsődét, amely hat esztendeje épül, s bár ak­kor 1,2 millió forintból tervez­ték megvalósítását, most már ötmillióba fog kerülni. Túlzott igények voltak tapasztalhatók például az orvoslakások és rendelők esetében, továbbá Kismaros, Kartal iskolaépítke­zése is rendkívül drágának bi­zonyult. A megyei tanácsnak 1971— 75 között 3,6 milliárd forint a fejlesztési előirányzata. Az a cél, hogy a beruházási feszült­ség ellenére mindez megvaló­suljon. Szükséges azonban, hogy megalapozott, körültekin­tő legyen az eljárás, így min­den tanács alaposan mérlegel­je a többi között azt, hogy ho­vá* építtet iskolát. A tervező azt köteles — mégpedig a leg­gazdaságosabban — megter­vezni, amit a beruházó előír, s általában mindenben rendkí­vüli fegyelmet szükséges te­remteni. így a kivitelező Is azt köteles tenni, amire szerződik. A beruházásokért a taná­csok elnökei egyszemélyben feleinek — hangsúlyozta dr. Mondok Pál. A testületek elé csak pénzügyileg fedezett, jól átgondolt beruházási terveket terjeszthetnék. A lényeg az, hogy egyszerű, szerény, de al­kalmas legyen az épület! A jó és egyszerű megoldást keresni és dicsérni kell, mint például a hernádi Marcim 15. Tsz nagyszerű könnyűszerkezetes óvoda megoldását. Félmillió forint fejében 60 gyereket fo­gad be az így épített óvoda — mégis, a megyéből' egyetlen megrendelés sincs erre az aján­latra.. .! Mi épül fel az idéu ? Az 1971-es beruházásokról szólván a megyei tanácselnök a többi között felsorolta, mi­nek az építése fejeződik be az | idén. Hozzávetőleg 650—700 ta- , nácsi építésű lakás lesz ké- ] szén, 150 hely a bölcsődéliben, 690 hely az óvodákban, 56 tan­terem az iskolákban, 500 új hely a művelődési otthonok­ban, továbbá 12 orvosi rende­lő és lakás, sok csatorna, bő­vül a vízhálózat. A tanácsok mindehhez bankhiteleket is felvettek, ami helyénvaló, egy­ben a visszafizetés garanciája is megvan. A közép- és hosszú távú ter­vekről beszélt ezután dr. Mon­dok Pál. Mindebben nagy volt az aktivitás: jóváhagyták a megye településfejlesztési ter­vét, a megye mezőgazdaságá­nak negyedik ötéves tervét, a közlekedés távlati koncepció­ját. Az illetékes tárca ez utób­biról megállapította, hogy egyetlen megyében sem áll rendelkezésre ityen koncep­ció. A lakossági szolgáltatások fejlesztésének terve hosszabb távra határozta meg ezt a té­makört, az idevágó kormány- határozat végrehajtásaként. Tervekben legszerényebb a művelődésügy terepe, s nincs fejlesztési terve az egészség­ügynek. Sok a körlevél Mindent egybe vetve, a me­gyei tanács tevékenynek bizo­nyult a különféle tervek ki­dolgozásában. A járási hivatalok és a vá­rosi tanácsok elnökeivel a me­gyei vezetők a közelmúltban értekezletre ültek össze, véle­ményt kérni tőlük a megyei tanács, illetve saját tevékeny­ségükről. A városi tanácsel­nökök szerint a megyei szak- igazgatással jó a kapcsolat, ám a megyei osztályvezetők rit­kán fordulnak meg a városi tanácsüléseken. Több a gond a járási hivatalokkal, illetve a községi tanácsokkal való kapcsolatban. Az utóbbi hely­ről panaszolják, hogy a me­gyei osztályok rendkívül sok körlevelet adnak ki, ezért dr. Mondok Pál felhívta a figyel­met arra, hogy csakis a leg­szükségesebb tennivalók nyer­jenek így megfogalmazást, szo­rítsák minimumra a körleve­lek számát. A járási hivatalok vezetőit a megyei osztályveze­tők személyesen nem keresik meg, pedig ez az igény is jo­gos. A megyei osztályok vál­lalatfelügyeleti munkáját is elemezte a tanácselnök, s kü­lön hangsúlyozta, hogy az osztályok vezetői fegyelmileg felelősek azért, ha valame­lyik vállalat vezetésében meg­levő negatív tendenciáikra idő­ben nem figyelnek fel, s érde­mi intézkedést nem tesznek. Végül dr. Mondok Pál beje­lentette, hogy az idén még egy tanácsülésre kerül sor, ahol a megye közművelődése szere­pel napirenden. Terveznek egy összejövetelt a községi tanács­elnökök részvételével is. K. N. 1960-ban 2006 ember élt a faluban és a még csak kibon­takozó építkezés szállásain. Ma a városi rangot kapott Százhalombattán a népesség megközelíti a tízezret; a növe­kedés nemcsak nagyszerű eredményeket szül, de gondok forrása is. Mert e tízezer em­ber vásárol, szolgáltatási igé­nyei vannak, a városlakó gyermekeinek bölcsődét, óvo­dát akar, az építkezésen dol­gozó kényelmesebb elhelye­zést, s valamennyien együtt: jobb közlekedést. Valamikor elég volt a kerékpár, ma vona­tok, autóbuszok serege szolgál, s mégis kevés, kevés. Havonta 90 ezer ember szállításáról kell gondoskodnia a vasútnak, s 55 ezer jő veszi igénybe az autó­buszt; 145 ezer utas téliéin és nyáron. Nehéz? Nehéz. Az igények mindig előtte haladnak a le­hetőségeiknek. Javult a teherszállítás A személyszállítás mellett a teherforgalom is hatalmas. A két ipari óriás, a kőolajfino­mító és az erőmű, bár nagy­mértékben fölhasználják a csővezetékes anyagtovábbítás lehetőségét, havonta 100 ezer tonna árut fogadnak, indítanak útnialk. Nyersáru, késztermék, építési anyag... Sok a mun­ka, sok tálát a zökkenő is? Nem egészen. Az elmúlt hóna­Sokféle ipari kiegészítő üzem található a termelőszö­vetkezetekben ország- és me­pokban — amint azt a megyei párt-végrehajtóbizottság leg­utóbbi ülésén megállapította — elsősorban a teherszállítás­ban észrevehető javulás követ­kezett be. Helyesnek bizonyult a szervezeti koncentráció; a korábbi, elaprózódott szállítási kapacitás egyesítése. Ma a leg­főbb partner a Volán Tröszt 1. sz. Vállalata, amely becsülen­dő erőfeszítéseket tett és tesz, hogy a két ipari üzem és a vá­ros teheráru fuvarozási igé­nyeit minél jobban kielégít­hesse. Jelentős anyagiak be­fektetésével növelték a gépko­csiparkot, s további járműve­ket állítanak szolgálatba az év végéig, a negyedik ötéves terv­ben pedig kialakítják a szük­séges műhelyekkel, szerviz- részlegekkel, szociális létesít­ményekkel együtt azt a szállí­tási központot, amely a meg­növekedett feladatoknak is ké­pes lesz megfelelni. Az igé­nyek ugyanis tovább bővül­nek: már dolgoznak a finomító és az erőmű beruházásának második szakaszán, tovább épül a város, emelkedik a la­kosság száma... A személy- és teherszállításra nehéz pró­batételek várnak. < Az összefogás akarata Nem lehet vita ázom, hogy a sokasodó teendők összefogást követelnek. Építőktől, beruhá­gyeszerte, de akkumulátor- gyártással eddig még egyik sem foglalkozik. Pest megyei termelőszövetkezet, a délegy­házi Egyesült Törekvés most erre rendezkedik be. Az üzem 1400 négyzetméter beépített területen fekvő két épületé­hez tavasszal kezdett mun­kába a tsz építőbrigádja. Az építkezés befejeződött, sőt összeszerelték a gé­pek nagy részét is. Az egész beruházás költsége ötmillió forint, ezen felül a termelőszövetkezet- egymillió forgótőkét is fektet új üze­mébe, ahol a TO-GA, gépko­csiba szerelhető akkumulá­tort készítik. Magyar találmány hasznosí­tásáról van szó. A feltaláló három' mérnök, dr. Tóth László, Farkas István és Gáb­riel János találmány-, gyár­tási és minden egyéb jogát húsz esztendőre engedte át az Egyesült Törekvésnek. A találmány lényege, hogy az akkumulátorba beépí­tett segédakkumulátor biz­tonságosabbá teszi az au­tómotor gyújtását még nagy hidegben is. Ara előreláthatóan maga­sabb lesz a forgalomban levő, hagyományos akkumulátoro­kénál, élettartama viszont kétszer annyi. A tsz-akkumulátorgyár egye­lőre évi ötvenezer darab gyártására rendezkedik be. Ez a mennyiség a belföldi igé­nyek kielégítésére sem elég, de külföldi érdeklődők is je­lentkeztek már. Exportterme­lésről azonban egyelőre nem lehet szó, ezért a licenc- tulajdonos tsz-szel a szaba­dalom külföldi hasznosításá­ra vonatkozólag kezdemé­nyeztek tárgyalásokat.-. Az öt­ven fővel dolgozó kisegítő üzem november végén megkez­di a termelést. Egyelőre száz-százötven dara­bot készítenek. Ha ezt a null-sorozatot a KERMI vizs­gálata jónak találja, előrelát­hatólag februárban kezdő­dik a sorozatgyártás. Sz. E. zóktól, szállíttatóikitól és szál­lítóktól. Ami nagy pozitívum:} az összefogás akarata senkiből■ nem hiányzikK s ennek legjobb példáját a megyei párt-végre­hajtóbizottság ülésén résztve­vő meghívottak adták. Első­sorban dr. Rödönyi Károly, a közlekedés és postaügyi mi­niszter első helyettese, aiki an­nak ellenére, hogy a vasúti és a közúti személyszállítás egy­aránt nehéz gondokkal küzd, ígéretet tett: pontról pontra megvizsgálják az elhangzott javaslatokat ,s ahol csak a leg­kisebb mód nyílik rá, javíta­nak az ifjú város közlekedé­sén. Nemes gesztus? Több an­nál. Annak világos fölismerése, hogy itt a szó igaz értelmében vett közérdekről van szó; a hatalmas iramban fejlődő iparváros személy- és áruszál­lítási gondjainak enyhítése az egész népgazdaság számáfa nyújt előnyöket. Sűrűn emlegetjük az ipar tájat és embert egyaránt for­máló erejét, s valóban: a kun­halmok mai arca alapvetően más, mint a tíz évvel ezelőtti volt Akkor még megtette a barakk, eredmény volt, hogy megállt a vonat, s döcögött néhány rozoga autóbusz. Ma a százhalombattai vasútállomá­son áthaladó személyvonatok közül minden második — na­ponta 25 — megáll, s mégis, többre van szükség. Annak vizsgálatára, vajon megoldha­tó-e a gyorsvonatok valame­lyikének megállása, mi módon lehet elérni, hogy este — 20 óra után ugyanis nincs több vonat a főváros félé — se sza­kadjon meg az összeköttetés Budapest és Százhalombatta között a fénylő sínpárakon, s hogy a városon beiül is ja­vuljon a helyzet, mert a mai két autóbusz már nem elég. Elsősorban a város és a kő­olajfinomító között van nagy szükség úgynevezett polgári autóbuszjáratra, mert a mű- szakváltáskori üzemi járatok csak rendeltetésüknek felel­hetnek meg más feladatok el­látására nem vállalkozhatnak, s nem is alkalmasak. Lépésről lépésre Türelmetlenkedés helyett lé­pésről lépésre előre jutni: ez bizonyul ésszerűnek, célrave­zetőnek. A szervezettségben még sokféle tartalék rejlik, mert miközben nehezek a szál­lítási gondok, a téglát Sopron­ból, Hidasról, Kisbérről szál­lítják ide, holott Százhalom­battán helyben van a tégla­gyár ... A szervezettséghez tartozik az is, hogy a szonvbat- vasámapd áruszállítás jórészt megoldhatatlan ma még s így tovább. Igaz, a követelmények mellett a tervek sem lekicsi- nyeihetők. Tovább bővítik a Dunai Kőolajipari Vállalat te- herállomását — 81 millió fo­rintos költséggel —, új jármű­vek állnak szolgálatba, tovább szilárdul a Volán 1. sz. Válla­latának — pontosabban e vál­lalat 3. sz. üzemegységének — tevékenysége... Tények és teendők járnak egymás nyo­mában, s ami ma elég, az hol­nap kevés lesz. A jövő esztendőben mind a finomító, mind az erőmű te­rületén a bővítési munkák technológiai része is megkez­dődik; további anyagtömeg, szerelvény- és szerkezethegy vár szállítókra, mozgatókra. S további utasok: építők, város­lakók, mindennap és hetem­ként utazók... Nincs megál­lás. Nincsen. Amióta az első ka­pavágás megtörtént az évszá­zadokon át békésen szunnya­dó kunhalmokon. De munká­juk nyomán a harmadik öt­éves terv két legnagyobb ipari létesítménye magasodott fel a síkon, s új város teremtődött.' M.O. A TSZ KOVÁCSA A nagykőrösi Dózsa Termelőszövetkezet gépjavító mű­helyének udvarán naponta megjelennek a fogatok is. A lovak lába hatalmas tőkére kerül, ahol a tsz kovácsa, Dobi Mihály szakavatott kézzel helyezi fel az új „futóművet”, a patkót. Az idős mester már több mint negyven esztendeje dolgozik. Most is sok a tennivalója, mivel a termelőszövetkezetnek még mindig 35 pár lova dolgozik a földeken, szállítja a termést. (Foto: Gárdos) DÉLEGYHÁZA T sz-akkumul át or gyár November végén indulnak a gépek k i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom