Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-29 / 255. szám

Hatszázan A nőket érinti elsősor­ban, — de egész tár­sadalmunk haladása, fejlődése szempontjából fontos tanácskozásra kerül sor ma. A Magyar Nők Or­szágos Tanácsa — mint is­meretes —, október 29-re és 30-ra összehívta a ma­gyar nők országos konfe­renciáját a Parlament kongresszusi termébe. 600 asszony, leány: munkások, tsz-tagok, alkalmazottak, értelmiségiek, háziasszo­nyok vitatják meg mind­azokat az eredményeket és a további teendőket, ame­lyekről a párt 1970 februári nőhatározata szólt, s ame­lyekről úgy emlékezett meg a pártkongresszuson Kádár elvtárs: „A társadalmi igaz­ságosság olyan nagy kérdé­séről van szó, amelyet év­ezredek alatt nem tudtak megoldani. Érthető, ha a szocializmusnak is kell er­re egy kis idő. De javulni fog a helyzet, aminek van­nak már jelei is”. A 600 asszony a vitaindí­tó előadás után öt munka- bizottságban tárgyal, vitat­kozik majd. A bizottságok témái szinte minden asz- szony, nő gondját, problé­máját felölelik. Az öt téma­kör így oszlik meg: A nő és a munka; Szociálpolitika és egészségügy; Háztartás korszerűsítés, szolgáltatá­sok; A nők képzése és a közéleti aktivitás; Az egyenjogúság a jogszabá­lyok tükrében. Már a fel­sorolás is sejteti, hogy jó­formán minden közös gondjuk, örömük terítékre kerül. S okféle okos, jó kezde­ményezés segítette az utóbbi másfél eszten­dőben is a nők sorsának, munkájának könnyítését, még felsorolásszerűen is nehéz valamennyire kitér­ni. Ötödik évét tölti be hamarosan a gyermekgon­dozási segély, eddig meg­közelítően 300 ezer asszony vette igénybe. Ez azt jelen­ti, hogy a kereső szülő nők 65—70 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. Ennyi édes­anya maradhatott otthon, hogy gondozza pici gyer­mekét és első életéveinek legkedvesebb megnyilatko­zásait figyelemmel kísérje. Vitathatatlan, hogy ez a se­gély jó: nyilván így foglal állást majd a nőkonferen­cia is. De hovatovább arra is szükség lesz, hogy to­vább lépjünk. A szociálpo­litikai és egészségügyi szek­cióban tehát — várhatóan — sok szó esik majd arról, miként kellene a segélyfor­mát tovább fejleszteni. Legalább ilyen izgalmas kérdéseket tartalmaznak az egyéb, megvitatandó témák is. Igaz, az üzemek — a szakmai szakszervezetek javaslatára, de öntevéke­nyen is — különféle szociá­! lis kezdeményezésekkel juttatják kifejezésre intéz­kedési készségüket a nő­kért. A Debreceni Ruha­gyárban megszűnt a nők éjszakai műszakja, másutt rekonstrukcióval könnyítik a nők munkáját. Jó néhány üzemben adtak tanszerse- gélyt a nagy családos asz- szonyoknak. A Magyar Posztóban jó ötletnek bizo­nyult a kedvezményes, a díjtalan gyermeküdültetés. esz tehát, amit elisme­réssel nyugtázzon a nőkonferencia, jólesőn vegyenek tudQmásul a munkabizottságok. Leg­alább ilyen hangsúllyal esik szó azonban a teen­dőkről, a gondok további enyhítésének útjairól, mód­jairól. Megint csak címsza­vakban: talán egyik leg­égetőbb szociálpolitikai problémánk, hogy ma csak az óvodáskorúak 54 száza­lékának jut hely a gyer­mekintézményekben. Nagy szükség van a tsz-ek óvo­daépítési akciójának meg­kezdésére, az üzemi és ta­nácsi kezdeményezések megvalósítására, kisislcolá- soknál az egésznapos isko­la bevezetésének meggyor­sítására. Külön téma: a szolgálta­tások. Az ipari szövetkeze­tek nemrégiben * lezajlott kongresszusán is sok szó esett arról, hogy a nők ott­honi műszakját a különbö­ző szolgáltatások nem segí­tik még eléggé. Előfordul, hogy éppen a kevésbé ellá­tott területekről feledkezik meg ismét és ismét a szol­gáltató ipar. Nem közömbös a tanács­kozók előtt az sem, milyen a nők közéleti szereplési lehetősége, a vezetők közöt­ti aránya, mennyire védik az asszonyokat, az anyákat a jogszabályok — és mi­lyen újabbakra lenne még szükség? Annál is fonto­sabb, hogy szó essék ezek­ről, mert megfigyelhető: sok vállalat, üzem készsé­ges a szociálpolitikai intéz­kedések meghozatalában, de vonakodik ha a ráter­mettek szakmai képzéséről esők szó, ha ki kell nevezni tehetséges asszonyokat, ve­zető posztokra. Tény az is, hogy a családjogi törvény sok szempontból korszerűt­len, érvényben vannak még olyan jogszabályok is, ame­lyeket meg kellene már változtatni. 600 küldöttnek, te­hát bőségesen akad munkája. Amellett, hogy az országos konfe­rencián újraválasztják a Magyar Nők Országos Ta­nácsát. A nők közös dolgai­ról folytatott kétnapos esz­mecsere fontos mérföldkő a nőmozgalom, de az ország­nak több mint felét alkotó nőtársadalom életében is. V. M. É Losonczi Pál Somogybán Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Somogy me­gye országgyűlési képviselője kétnapos látogatást telt So­mogybán. Az első napon, szer­dán barcsi választókerületét kereste fel. Csütörtökön reggel Kapos­várott Losonczi Pál a Rippl- Rónai Múzeumban megtekin­tette Bernáth Aurél festő­művész kiállítását, majd a kaposvári cukorgyárat kereste feL Csütörtökön délután Tab községben megtekintette a Videoton gyár ottani üzemét és a Budapesti Vegyipari Gép­gyár Tab határában épülő üzemrészét. Fock Jenő Szabolcs- Szatmárban Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke szer­dán és csütörtökön látogatást tett Szabolcs-Szatmár megyé­ben. A megye határán dr. Tar Imrével, a megyei pártbizott­ság első titkárával az élen a megye vezetői fogadták. Ezt követően Fock Jenő a megyei vezetők társaságában felke­reste a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárat. A miniszterelnök szerdán délután megtekintette Nyír­egyháza új városnegyedeit; csütörtökön a megyei vezetők­kel Mátészalkára látogatott. A kétnapos program befe­jezéseként Fock Jenő felke­reste az Országos Gumiipari Vállalat nyíregyházi Pálma Gumigyárát PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP PEST, MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM <ÍRA 80 FII.I.Éll 1971. OKTOBER 29., PÉNTEK Brezsnyev Marseille-ben Az SZKP főtitkára e hó végén az NDK-ba látogat Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára franciaországi lá­togatása során csütörtökön Ortoli iparfejlesztési miniszter kíséretében — Marseille-be lá­togatott. Útjára elkísérte még Kirillin szovjet miniszterel­nök-helyettes és Gromiko kül­ügyminiszter. A marseille-i városháza előtt hatalmas tömeg gyűlt össze, s a francia—szovjet barátságot éltetve, viharos lelkesedéssel üdvözölte megérkezésekor az SZKP főtitkárát. A városházán Gaston Defferre marseille-i polgármester — aki egyben a francia nemzetgyűlés szocialis­ta képviselőcsoportjának elnö­ke is — üdvözölte Leonyid Brezsnyevet. Hangsúlyozta, hogy személyében Marseille lakossága azt a férfiút is üd­vözli, aki rettenthetetlen bá­torsággal, fegyverrel a kézben harcolt a hitlerista agresszorok ellen, és aki most ugyanilyen rendíthetetlen kitartással küzd a nemzetközi enyhülés ügyéért, az európai biztonsági értekez­letért és a világbéke fenntar­tásáért. Brezsnyev Marseille-ben (középen) Ortoli ipari és tudomá­nyos fejlesztésügyi miniszter (baloldalt), valamint Gromiko külügyminiszter (Brezsnyev mögött) társaságában. A háttér­ben: a híres Notre Dame de la Garde székesegyház. Leonyid Brezsnyev válaszá­ban kijelentette, különösen nagy örömmel jött el Mar- seille-be, ebbe a nagy kikötő­városba. A nagy francia forra­dalom idején e város önkénte­Tanácskozás Gödöllőn Közösen a városokért Tegnap Gödöllőin, a városi pártbizottság székházában ta­lálkoztak megyénk hat váro­sának tanácsi vezetői, a városi népfront- és a szakmaközi bi­zottságok titkárai. A tanácsko­záson megjelent dr. Dobi Fe­renc, a SZMT vezető titkára és Arany István, a megyei ta­nács vb-titkára is. A tanácskozás résztvevőit Nagy Sándor, a gödöllői váro­si pártbizottság titkára üdvö­zölte. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottságának titkára vi­taindítójában a tanácskozás fontosságát elemezve arról be­szélt, hogy közös erőfeszítéssel mit tehetnek a városok gyor­sabb fejlődéséért, a községpodi­tika alakulásáért, a kultúra, a közművelődés és a népművelés társadalmi támogatásáért. Eh­hez kíván segítséget nyújta­ni — mondotta — az a szer­ződés, amely a tanácsok, a népfront- és a szakmaközi bi­zottságok együttműködését foglalja majd írásba. Pest megyében a következő évek­ben egymilliárd forint értékű társadalmi munkára számít­hatunk. Ez az összeg jelentő­sen növeli a megye fejlesztési alapját. Ennek a hatalmas értékű társadalmi munkának a helyes felhasználása csak jó együttműködés alapján lehetséges. Óra a szántóföldön Az Örkényi szakmunkásképző in tézet végzős hallgatói kinn a földe­ken, munka közben vizsgálják, hogyan működnek a traktor alkatrészei. A fiatalok jövő nyáron már önálló mezőgazdasági gépészként dolgoznak a környező termelőszövetkezetekben. (Foto: Gárdos) A vitaindítót követően sok hasznos vélemény hangzott el. Arany István, a megyei ta­nács vb-titkára arról beszélt, hogy a negyedik ötéves terv­ben erőteljesebben kell fej­leszteni a városokat, s ugyan­akkor az eddiginél sokkal in­kább bele kell vonni a lakos­ságot a tervek kidolgozásába, megvitatásába. Csak akkor számolhatunk a lakosság rész­vételével, ha az emberek is­merik és a magukénak érzik azt a feladatot, amelynek meg­valósításához a segítségüket kérjük. Dr. Dobi Ferenc felszólalá­sában arra hívta fel a részt­vevők figyelmét, hogy a feladatok megoldásában az eddiginél sokkal inkább támaszkodni kell a szerve­zett munkásságra. Ez igen nagy erő, mivel Pest megye munkásai az ország szervezett munkásságának tíz százalékát jelentik. Benedek János, a gödöllői városi tanács elnöke arról beszélt, hogy nagy feladataik végrehajtásához a jövőben az eddiginél sokkal inkább igény­be kívánják venni a városban élő és dolgozó értelmiségiek segítségét Kiss András, a ceglédi vá­rosi népfronttitkár helyi ta­pasztalatok alapján javasolta, hogy másutt is alakítsanak vá- rosszépítési egyleteket, szer­vezzék meg a parképítési és -fásítási munkát. Novotny Béla, szentendrei városi tanács elnökhelyettese követendő példaként említet­te, hogy a városfejlesztési tervek vitájába többek között be­vonták a Szentendrén élő képzőművészeket is. A közeljövőben sor kerül Szentendre baráti körének új­jáalakulására. A vitában kialakult egy­öntetű vélemények szerint rö­videsen sor kerül az együtt­működési szerződés megköté­sére. K. M. seinek ajakán csendült fel először a Marseillaise, a fran­cia nép nemzeti himnusza. Hangsúlyozta ezután, azért lá­togatott el Pompidou elnök meghívására Franciaországba, hogy útjával is hozzájáruljon a két ország közötti kapcsola­tok elmélyítéséhez, kiszélesí­téséhez és megerősítéséhez, a politika, a gazdaság, a tudo­mány, a technika és a ktiltúra terén egyaránt. A Pompidou elnökkel és más francia állam­férfiakkal tartott eddigi tár­gyalásaira a kölcsönös megér­tés és a szívélyes barátság nyomta rá bélyegét, s bár a tárgyalások még folyamatban vannak, már az eddigi megbe­szélések is jelentősen hozzájá­(Folytatás a 2. oldalon.) Oftc Winzer Fejér megyében Otto Winzer, az NDK kül­ügyminisztere feleségével és kíséretével csütörtökön reg­gel Fejér megyébe érkezett. Elkísérte útjára dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete, továbbá Marjái József külügyminiszter-he­lyettes és Kovács Imre berlini magyar nagykövet is. Székes­fehérvárott, a megyei tanács­házán dr. Tapolczai Jenő, a Fejér megyei tanács elnöke köszöntötte a vendégeket, tá­jékoztatta őket a megye fej­lődéséről, dolgozóinak életé­ről. Később városnézésre in­dultak, majd megtekintették a Könnyűfémmüvet, s délután Mórra látogattak. (Kommentárunk a 2. oldalon.) KOZELET ; ■ :- v. A Török Köztársaság kiki­áltásának évfordulója alkal­mából Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke Sunay ál­lamfőhöz, Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke pedig Erim miniszterelnökhöz inté­zett üdvözlő táviratot. Péter János külügyminiszter Olcay külügyminisztert köszöntötte az ünnep alkalmából. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja csütörtökön Székesfehérvárra látogatott. A Keserű Jánosné könnyű-» ipari miniszter vezette magyart delegáció, amely Ulánbátorban részt vett a KGST könnyű­ipari állandó bizottságának 15. ülésszakán, csütörtökön haza­érkezett. / 1 I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom