Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-28 / 254. szám
Alkohol a gyerekeknek? Gyakran hangzik el mostanában panasz arra, hogy a vendéglátóhelyeken megrövidítik a vásárlókat és hogy kiszolgálják a fiatalkorúakat. A napokban társadalmi és népi ellenőrök tettek rövid körsétát Gyömrőn. Szinte mindenütt beigazolódtak a panaszok. A Táncsics utcai cukrászdában a féldeci pálinka mindössze 4,3 centet „kóstált”, s ugyancsak hiányzott a pohárból az Otthon kisvendéglőben is. A Halászkert Étteremben viszont a próbavendég 5,1 centet kapott a féldeci helyett. Ha kevesebb van a pohárban, az mindenképpen szabálytalan, de szabálytalan, ha több van, az is. Szombat lévén, a Halászkert nagytermében sok fiatal szórakozott. Az ellenőrök néhánytól elkérték a személyi igazolványt, s kiderült, hogy közülük több még nem töltötte be a 18. életévét. A bor, a pálinka viszont ott volt előttük. Kiszolgálják a fiatalkorúakat a mendei italboltokban is, erről tanúskodnak a szerkesztőségünkbe beérkezett jelzések. Érdemes lenne Mendén és a járás többi községében is, a gyömrőihcz hasonló ellenőrzéseket tartani. Szigorúan fel kell lépni a szabálytalanságok ellen! Gyömrőn, a szabálysértők a községi szabálysértési bizottság elé kerülnek. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Szeressétek Odor Emíliát. Monor: Eper és vér. Űri: A gyilkos a sínen vár. Vecsés: Darling UU I—II. kiállítás Gyömrő, Ságvári Endre Üttörő- fház: Rákóczi-kiállítás, -nyitva 9-től ín óráig, Mende, művelődési ott- Ihon: íotoklállítás, nyitva 16-tól 20 óráig, Monor, községi tanácsterem : gyermekrajz-kiállítás az OTP rendezésében, nyitva 10-töl 12-ig és délután 15-től 18 óráig. Ellenőrzés a mendei TÜZÉP-telepen Miért alszik el az éjjeliőr? Háromszáz rossz kémény, de tégla sehol A Mendei Községi Tanács szakigazgatási szerve a közelmúltban ellenőrzést tartott a maglódi ÁFÉSZ mendei TÜZÉP-telepén. A többi között azt vizsgálták, hogy pontosan, becsületesen szolgálják-e ki a vásárlókat, és van-e megfelelő mennyiségű tüzelő a tél előtt. Az ellenőrzés ideje alatt két vásárlás történt. A törökszentmiklósi ÁFÉSZ' részére 8 ezer 700 darab I. osztályú tetőpalát adtak el, 3,85 forintos egységáron, Szabó István mendei lakos pedig 60 kiló barentei szenet vásárolt. Az ellenönök megállapították — s ezt az ellenőrző könyvbe is bejegyezték —, hogy szabálysértés nem történt. A telep jól felkészült a télre. A vizsgálat időpontjában két forgalmasabb hónapra elegendő árut tároltak, a keresett német brikettből is. A vevők kívánságára mázsánként 6 forintért fölfűrészelik a telepen a tűzifát, s volt egy ideiglenes szolgáltatásuk is. Míg a készlet tartott, a kokszot teljesen ingyen szállították házihoz, még vidékre is. Néhány éve sok panasz hangzott el a TÜZÉP-telepre, az akkori vezetőre és az áru- választékra. Hogyan változtatott ezen a helyzeten a mostani vezető, Kovács Sándor? Figyelemmel kísérte például az építkezések ütemét, fölmérte a várható szükségletet, s ahhoz igazította a rendelést. Azóta van megfelelő választékban cement, mész, különböző burkoló- és tetőanyag, ajtó, ablak. A tégla viszont állandóan hiánycikk, hiába van a szomszédban a téglagyár. Kevés téglát ad a telepnek, a mennyiség még a mendeieknek sem elég. Mint a telepvezető elmondotta, tudomásukra jutott, hogy a Kéményseprő Vállalat a környéken például 300 kéÖt perc a pilisi ktsz inon őri boltjában —- Az unokámnak szeretnénk egy kis szivacskabátkát venni. Nem kaptunk kedvünkre valót máshol, hát idejöttünk. Nagyon örül neki a kislány. Szeretünk itt vásárolni, mert mindig lehet kapni divatos dolgokat. Egy vásárló véleményéit idéztük, de egyezik ezzel a közvélemény is. Szeretik a monoriak és a környékbeliek a Pilisi Ruházati Ktsz momori, Petőfi utcai kis boltját. Mint a boltvezető helyettese elmondja, az elmúlt hetekben mintegy 300—350 férfi és nőd átmeneti kabátot adtak el, sok férfi szivacskabátot és nadrágot. A női nadrág egyelőre hiánycikk, pedig sokan keresik nap mint nap. Hamarosan megérkezik majd ez is Pilisről. Néhányan már megvennék a téliiikiabátjukat is, a boltban azonban még nem kapható. A hónap végén — halljuk a választ — már télikabáitokkal telik meg a bolt, addig türelmet kémek. Még egy újdonság: eddig csak a ktsz saját termékeit árusították, újabban azonban, a cipő kivételiével, szinte minden ruházati cikk megtalál- " ható. G. J. KÉSZÜL A TELI LAGYI ményt alkalmatlannak, tűzveszélyesnek nyilvánított, át kellene építeni azokait. Tégla nincs... Jelenleg 100 ezer darabra lenne szükség, hogy minden igényt kielégíthessenek. A közelmúltban megnőtt a telep területe, mintegy 400 négyzetméterrel. Szükség volt a nagyobb helyre, a növekedés tehát indokolt volt, de egyúttal gondot is hozott. Szaknyelven mondva: nem biztosított a vagyonvédelem, azaz mintegy 200 négyzetméternyi drótkerítésre lenne szükség ahhoz, hogy teljesen körülkerítsék a telket. Van ugyan három éjjeliőr, de közülük kettő nyugdíjas, csak meghatározott időt dolgozhat. Nagyon sok munka jut tehát a harmadikra, havonta 300—400 órát is dolgozik, nem csoda, ha néha elalszik... De ha még több éjjeliőr lenne, akkor is kellene a kerítés! A vizsgálat megállapította, hogy szembeötlő a bőséges árukészlet, de szembeötlő az is, hogy viszonylag kevés a fedett raktár. Még a kényesebb áruknak is csak 40 százalékát tudják megfelelő körülmények között tárolni. H. P. OMIDÉH PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1971. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK Nehéz munka - nőknek Szakképzettség nélkül — Hatórás műszak Látogatás a gumigyár péteri üzemében A bejárat előtt apró gumialkatrészekkel tömött kosarak, zsákok őrt álló sorfala. Néhány lépéssel beljebb, a hosz- szú asztalon ugyanez. Kék köpenyben asszonyok, lányok hajolnak fölé, időnként az ollók fényes villanását látni. Figyelem a kezek munkáját, szinte magam is érzem a ritmust. Kerékpárpedál, kávéfőző-alátét, bot gumivég, gyertyakupak nyeri el ismert formáját, amint lehámozódik róluk a fölösleges gumiszemét- Stuccolnak, nagyolnak. Egy kislány pedálokat nagyol, azt mondja, ötszáz darabért három forintot kap A mellette lévő asszony ezer gyertyakupak kialakításáért 21 forintot. Forgatni kell tehát csuklókat, ha keresni akarnak. S hogy az elosztás terén azért baj ne legyen, mindenkinek jut a 3 és a 21 forintos munkából is, A másik terem felől szüntelen kopácszörej hallatszik. Ott stancolnak. A gumilemezek felületén kupakszerű kigyűrődések vannak, vékony vaspálcát — pontozót — illesztenek ide, s kalapáccsal ütögetdk mindaddig, míg aljanélküli gyűrűk, szorítok nem lesznek. Rövid szemlélődés elég ahhoz, hogy az ember megállapítsa, ez bizony férfias munka. Lipták Jánosné, Veszteg Miklósné, Varga Sándor né, Lakatos Margit és a többiek naponta 8 órán át hadakoznak a gumihalmokkal. Rövid látogatásunk az irodában ér véget. Losonczi Pálné, délutános csoportvezető összegezi a látottakat. SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGÜK Tanintézet albérletben Szakmunkások lesznek 2000-ben is a Róna Vendéglátó monori cukrászüzemében. Péterffy felvétele Rácz János megyei igazgató a napokban megtartott községi párt-végrehajtóbizottsági ülésen így jellemezte a monori szakmunkásképző iskolát: „A jobbak közé tartozik, de a tárgyi körülményeket tekintve a megyében a legrasz- szabb.” Csöppet sem túlzott. A szakmunkásképző az Ady úti általános iskolában — albérletben működik. Mint amikor egy cipőben ketten járnak: az egyik leveti délelőtt, a másik felhúzza délután. A Monoron szakmunkásnak tanuló fiatalok nem tudják, mi az: délelőtti tanítás. Nem tudják, mi az: testileg és szellemileg frissen kézbe venni a tankönyvet, hallgatni az előadást. Amikor végeznek az általános iskolások, akkor jönnek ők. Van olyan nap, amikor az egyik osztály 11.50-kor, a másik háromnegyed 1-kor, a harmadik 2-kor kezd. Az utolsó csengetés gyakran a késő estében hangzik eL Hazaérkezés: éjiéikor A vonatok, buszok nem a tanítás kezdéséhez igazodva viszik Monorra a gyerekeket. Van olyan tanuló, áld éjfélre ér haza. Jelenleg pontosan 363 leendő szakmunkást képeznek Monoron. Alig egyharmaduk, 104 lakik csak helyben, 259 bejáró a környező és távoli községekből. Nagyon sokan utaznak — ez természetes, nem lehet minden községben külön iskola —, hanem ami nem természetes: nagyon sokat várakoznak járműre, tanításkezdésre. Mert az iskolájuk albérlő. A pártbizottsági vizsgálat felmérte, hogy hány tanuló, mennyit várakozik. Egy-két órát 60 tanuló, 2—3 órát 30 tanuló, 3—4 órát 15 tanuló! Hol várakoznak, például a délutáni kezdésre? Talány. Az utcán. A várótermekben. Az Ady úti általános iskolában nincs ugyanis egyetlen, egy saját kis helyiségük sem. Oda csak akkor mehetnek be, ha már kiürültek a tantermek. A szakmunkásképzőnek mintegy 50 ezer forint értékű szemléltető eszköze van. Hogy hol tárolják? Talány. Nincs ugyanis még egy kicsinyke kis szertáruk sem. Talán a folyosón, talán a tantermek sarkában. Talán az általános iskola húzódott még jobban össze, s adott helyet. A tanári sarkában Azt mondani is fölösleges, hogy a 78 KISZ-tag nem tud mikor és hol összejönni néhanapján, hogy nincs külön igazgatói szoba, tanári. Emlékszem, a tavasszal interjút készítettem Hegedűs igazgatóval. Az általános iskola tanári szobájának sarkába húzódtunk. Kényelmetlenül érezték magukat az általános iskolai tanárak, hogy talán — kényszerűségből — zavarnak minket, és kényelmetlenül éreztük magunkat mi, mert zavartuk a munkájukat. Az igazgató többször elnézést kért. Az általános iskola és a szakmunkásképző tanárai csak úgy férnek el egy helyiségben, hogy ... Többségükben ugyanazok a pedagógusok oktatják mindkét iskola diákjait. A fiókok egyik felében vannak az általános iskolai. másik felében az ipariskolai tankönyvek. Az albérlet elriasztja vagy legalábbis nem vonzza a szakmunkás- képzőbe jelentkező tanárokat. Évről évre meghirdetnek 10— 12 állást. Volt olyan eset, hogy a pályázatra jelentkezett valaki, bement az iskolába, körülnézett, és mire a munkakönyvét kellett volna hozza — eltűnt... Mindezek ellenére a monori életképes iskola. Évente több száz bizonyítványt állít ki. híre jó, a tavalyi 3-as tanulmányi átlaga jobb a megyei átlagnál, a felettes szervek 1975 után is mintegy 150 elsős felvételével számolnak. Van tehát jövője mint intézménynek, de lesz-e saját épülete? Mert enélkül kérdéses, hogy eleget tud-e tenni a mindig növekvő követelményeknek. Hiszen a ma ipari tanulói a jövő munkásosztálya, a mai ipari tanulók 2000-ben is szakmunkások lesznek! Az első segítség A községi párt-vb egyértelműen állást foglalt a szakmunkásképző iskola felépítésének szükségessége mellett. A község és a járás erre a célra ingyen telket és félmillió forintot ad. Hegedűs Ferenc igazgató „gyerekei” nevében, értékében meg nem határozható. társadalmi munkát ajánlott fel, a végzős tanulók pedig vizsgafeladataikat az építkezésen végzik eL A megyei igazgató a megyei iskolák végzős tanulóinak segítségét jelezte. De mindez kevés. A pártbizottság erőfeszítéseket tesz a további források felkutatására. Megvalósíthatónak látszó elképzelések már vannak. Addig is — lehetőséget kell keresni arra, hogy legalább egy — vagy két osztály valahol délelőtt tanulhasson. A közeli napokban összehívják azoknak az üzemeknek a képviselőit, amelyek délelőtt üres helyiségekkel, kultúrtermekkel rendelkeznek. A segítségüket kérik. Deregán Gábor — Munkánk a régi, a kész gumitermékeket tisztítjuk, megadjuk nekik a végleges formát- Ez a munka nem igényel különösebb szakértelmet. Az itt dolgozók nem is akarnak szakmunkásokká válni, hiszen akkor be kellene járniok Budapestre, a gyárba. Márpedig ennek a kis üzemnek éppen az a legfőbb vonzereje, hogy helyben biztosít a nőknek munkát. Jelenleg hatvannégyen dolgoznak itt, s alig van munkaerő-vándorlás. A nagyobb mezőgazdasági munkák idején néhányan kilépnek rövid időre, s később visszatérnek. Kétségtelen, hogy nem könnyű ez a munka, de aki már belejött, valamivel köny- nyebben végzi. És mindenképpen megéri, hiszen a nyolcórás műszakban dolgozók havi átlaga 1500 forint körül mozog. A nyolcórásoké, mert sajnos, akaratunkon kívül van hatórás műszak is. Nemcsak helyi, péteri dolgozóink vannak ugyanis, hanem monoriak és gyömrőiek is, s csak délután kettőtől nyolcig dolgozhatnak, később már nincs busz, ami hazaszállítaná őket. Érthetően a jövedelmük is kevesebb, de dicséretükre legyen mondva, ragaszkodnak az üzemhez. Szeretnek az asszonyok itt dolgozni. Kifelé menet aikaratlanul is szembe tűnik a szocialista brigádzászló. Három is függ a falon belőlük-.. Baky László HÁROMEZER SPORTKÖRI TAG Több figyelmet a tömegsportra és az iskolai testnevelésre A Magyar Testnevelési Sportszövetség III. kongresszusára készülnek a járás sportkörei. Az elmúlt hetekben 18 sportkörben zajlottak le a vezetőségválasztó taggyűlések és a közelmúltban háromezer sportköri tag 40 küldötte vitatta meg a járási konferencián a monori járás sportéletét. A háromezer sportköri tagnak mintegy fele sportol aktívan, 37 szakosztályban. A szakosztályok általában, eredményes munkát végeznek, de még többet tehetnének, ha a vezetőségi tagok egyes községekben nemcsak papíron léteznének. Lenne bőségesen tennivaló például a bejáró fiatalok rendszeres sportolási lehetőségeinek kiszélesítésénél. Kevés a női sportoló is. Különös jelentőséget ad mindennek az a tény, hogy a közelmúltban megjelent ifjúsági törvény is éppen a tömegsportot hangsúlyozza. Nem lehet azonban tömegsportról beszélni, ha nincs elegendő és megfelelő sportlétesítmény. Márpedig a monori járásban bőven lenne tennivaló ezen- a téren. Ezt hangsúlyozta a járási sportkonferencián Vámos Géza országgyűlési képviselő is. Igaz, minden községben van sportpálya, de kettő-három kivételével csak a labdarúgást szolgálják. Nem lehet a tömegsportról beszélni anélkül, hogy ne beszélnénk az iskolai testnevelés, oktatás gondjairól. Hiszen az iskolák adják a sportköröknek az utánpótlást. A monori járás 33 általános iskolájában 10 ezer gyerek vesz részt rendszeresen a tornaórákon. Sajnálatos, hogy nincs a járásban olyan általános iskola, amely minden igényt kielégítő tornateremmel rendelkeznék. Tizenegy iskolában ugyan van tornaterem, de egyik sem annak épült eredetileg. A pedagógusok jó időben a szabadban még csak meg tudják tartani a foglalkozásokat, a tornateremmel nem rendelkező iskolákban, azonban télen a tornaóra valósággal a padok tetején folyik. Gondot okoz az iskolások testi nevelésében az is, hogy kevés a szakképzett testnevelő, mindössze 16. Mindezek ellenére az iskolák igyekeznek mindent megtenni, ezt bizonyítják az évenként megrendezendő különböző járási versenyek is. Ezeken a versenyeken tavaly például mintegy 7 ezer gyermek vett részt. A legjobbak rendszeresen továbbjutnak a megyei és az országos döntőkbe. összességében — minden nehézség ellenére —, eredményes a monori járásban a sportélet, de a jövőben több gondot kell fordítani arra, hogy minél többen kapcsolódjanak be — akár nem versenyszerűen is — a sportolásba. Gér József i
