Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-28 / 254. szám
HEG* Ei 'kJ€í'riap 1971. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK Ki mit tud menetrend Tv-döntő júliusban Hét kategória — 100 ezer versenyző Azt nem tudni, hogy melyik a legnépszerűbb televíziós vetélkedő, de bizonyos — ha nem is a legelső —, a Ki mit tud? az élen jár. 1962-ben, az elsőre, csak nehány ezren jelentkeztek, a harmadikra közel 30 ezren, s a negyedikre, 1968-ban már 50 ezren. Most az újabb vetélkedőn rekordra számítanak. Eddig 100 ezren jelentkeztek Ki nevezhet be ? Kétségtelen tehát, népszerű a verseny, mégis az 1972-es Ki mit tud? módszertani útmutatója tovább népszerűsíti: „Ne legyen a megyében, a járásban, a városban, az üzemben, az iskolában, a községben, a kerületben egyetlen olyan fiatal sem, aki ne tudna a vetélkedőről, a nevezés lehetőségeiről.” Mi a nevezés feltétele? Mindenek előtt a korhatár: a versenyzőknek be kellett már tölteniük a 14. életévüket, de nem múlhattak még el 26 évesek (csoportoknál 30 év a korhatár). A versenyben csak műkedvelők vehetnek részt, még főiskolások sem, sőt, azok sem, akik az eddigi versenyek alkalmával már a képernyő elé kerültek. A jelentkezés határideje november 15. Miben léphet fel? Ejtsünk szót a kategóriákról is: milyen számok szerepelnek a versenyen? A vers- és prózamondók műsorideje 4 perc. A zsűri figyelembe veszi a műsorválasztást, a szövegtudást, a szép magyar beszédet, az értelmezést, a formaszépséget és az előadásmódot. Az amatőr színjátszók és az irodalmi színpadok ugyanabban a kategóriában lépnek színpadra, egy-egy csoport létszáma nem haladhatja meg a tizenkettőt, a műsoridő pedig a 20 percet. Az elbírálásnál figyelembe veszik a dramaturgiai munkát, a rendezést és a művészi kivitelezés színvonalát. A vokális zene- (ének) kategóriában népdallal, műdallal, operával, kórusművel, pol- beattel, folk-beattel, sanzonnal és táncdallal lehet szerepelni. (Létszám 20, műsoridő 4 perc, kórusnál 5—7 perc.) Az értékelés szempontjai: műsorválasztás, művészi megformálás, előadókészség, stílusismeret, színpadi magatartás, ízléses öltözködés (!) és a megjelenés. A hangszeres zene-kategp- riára ugyanaz vonatkozik, amelyben klasszikus, modern és népzene, tánc- és dzsessz- zene szerepelhet a műsoron. A népitánc-kategóriában szólisták és csoportok versenyezhetnek. A műsoridő 5 perc, a csoportok létszáma maximum 16 fő. A zsűri a koreográfia, az előadás, a zenekíséret és a kosztüm szerint értékeli a produkciót. A bábművészet-kategóriá- ban szintén felléphetnek szólisták és csoportok (8 fő maximum), 5—6, illetve 12 perces műsorral. Szinte a bábművészet minden formáját elfogadják a nevezésnél. Az elbíráláskor a szerkesztésre, az ötletességre, a rutinosságra, a stílusra és a rendezésre fordítanak gondot. Az egyéb kategória műsorideje 3—5 perc. Nevezni lehet — többek között — balettel, művészi tornával, akrobatikus- és társastánccal, pantomimmai, paródiával, akrobatikával és bűvészettel. A bemutatók sorrendje a megyében Ennyit az általános tudnivalókról. A Ki mit tud? rendezésére alakult Pest megyei operatív bizottság megtárgyalta a megyei verseny részletes programját. Nevezni a művelődési központokban és házakban, valamint a klubkönyvtárakban léiét november 15-ig. December 1-ón a járási-városi felügyelők egyeztetik a helyi bemutatók időpontját, s jóváhagyják a zsűri összetételét. A helyi községi, nagyközségi, üzemi, városi és kiskörzeti bemutatókat december 1- és január 9 között bonyolítják le. Január 15-ig postázzák a járási és városi felügyelők a nagykörzeti bemutatók meghívóit, a továbbjutott egyéni és csoportos versenyzőknek. A nagykörzeti bemutatókat február 4—20 hozott rendezik meg. Az eredményekről a megyei népművelési tanácsadó tájékoztatja a továbbjutott versenyzőket február 26-án. A megyei döntőt két részletben, március 11-én és 12-én Cegléden, illetve Vácott tartják meg, természetesen mindkét helyen ugyanaz a zsűri bírálja a produkciókat. Valamennyi bemutató resztvevője emléklapot kap, s jutalomban részesül az, aki, bár jó eredményt ért el, de nem jutott tovább. Az országos döntő, a tv- adás legutolsó határideje július 10. Ezt megelőzik a televízió középdöntői (május 1—30 között), illetve az országos válogatók április 1—15. között m. s. Hosszú hajú, jó hangú fiúk Hatvanéves a vecsési munkáskórus Négyévi szünet után újra hallat magáról a vecsési munkásdalkör. A régi nagy sikerek, elismerések után hogyan készül új fellépésére, 60 éves jubileumára a mintegy 30 tagú férfikar? A művelődési ház kis próbatermében, a többnyire idős férfiak között néhány hosszú hajú fiatalember áll. Hogyan lehet beszervezni a mai fiatalokat az énekkarba — kérdeztem Valentsik István karnagyot. — Szívesen és maguktól jöttek. Egyszerű a magyarázat: szeretnek énekelni, és persze jó hangjuk is van. Örömmel fogadtuk őket. Vidáman kezdődött a próba, zengtek a katonanóták, a bordalok és Kodály kórusművei. Hatvan éve lesz idén, hogy először lépett közönség elé a kórus. Az évtizedek során sok barátot szereztek a dalnak és sok dicsőséget a községnek. Most nagyszabású jubileumi hangversenyre és nemzetiségi fesztiválra készülnek. Sokszínű programot szeretnének összeállítani. A komoly hangvételű kórusműveket, vidám, pattogó ritmusú nóták váltják fel. Pihenésképpen. Jirik Károly és Perger Ágoston, a két fő szervező láthatóan elégedett. Villanyszerelő, épületbádogos, vízvezeték-szerelő, lakatos, asztalos, festő, parkettás, hidegburkoló, kőműves, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő, üveges, esztergályos, gépkocsiszerelő, karosszéria- lakatos, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, vizsgázott toronydaru- kezelőt, segéd- és betanított munkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), gépkocsivezetőket, raktári segédmunkásokat, rakodókat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. Jelentkezni lehet: Budapesten, a IX. kér. Viola u. 45. sz. alatt, a „Prosperitás” Ktsz munkaügyi osztályán. — Keveset kellett beszélni, a régi tagok örömmel és nagy várakozással jöttek vissza az első hívásra. Az újak is szívesen. Jó dolog az éneklés, megfiatalítja az embert. — Régi karnagyaink is eljönnek vezényelni, olyanok, akik már „nagy” kórusokat dirigálnak és rendszeresen szerepelnek a rádióban is. Igyekszünk, hogy ne legyen nehéz a mi kis munkásdalárdánkat irányítani... Pesti Imre November 3-tól A SZOVJET FILM HETE A szovjet filmhét idei programsorozata november 3-án díszelőadással kezdődik: a budapesti Vörös Csillag Filmszínházban. Műsorra tűzik loszif Hejfic: Sáliul, Marija! című alkotását. Kiemelkedő program lesz Kőbányán a november 5-i ünnepi bemutató is, amelyen a Belorusz pályaudvar című mai témájú alkotást tűzik műsorra Andrej Szmirnov rendezésében. A filmhét műsorán szerepel a Corvin mozi előadásában a nagysikerű Felszabadítás című sorozat harmadik része, amelynek alcíme: A főcsapás iránya. Érdekes dokumentumfilm a program negyedik bemutatója, Mindez az embereké maradt című alkotás, amely a néhány éve elhunyt neves szovjet színművésznek, Nyikolaj Cserkaszov- nak állít emléket. A szovjet film hetének ünnepségsorozatára ismert alkotókból és színészekből álló delegáció érkezik hazánkba. Cíark-emléktábla Szerdán emléktáblával jelölték meg azt a helyet — a mostani I. kerületi Ybl Miklós tér 6. számú épületet —, ahol Clark Ádám egykori háza állott, amelyben élete utolsó szakaszában élt és halt meg 1866. június 23-án. A Lánchíd és a budai alagút építőjéről, Clark Ádám magyarországi pályafutásáról dr. Czére Béla címzetes egyetemi tanár, a Közlekedési Múzeum főigazgatója emlékezett meg ünnepi beszédében. — Kiállítás. Fülöp Erzsébet festőművész kiállítását holnap délután 4 órakor nyitja meg a fővárosi Fényes Adolf teremben Borvendég Béla építész. A NEGYEDIK Patikamúzeum Kőszegen Patikamúzeum nyűt Kőszegen, a Jurisdcs téren. Az ország negyedik ilyen intézménye az 1775-ben megnyílt jezsuita gyógyszertár helyiségeiben kapott helyet. Az új múzeumban az ország legnagyobb gyógyszertári munkaeszköz-gyűjteményét állították ki. Fatégelyek, keménycserépedények, érdekes formájú üvegek, mérlegek idézik az évszázados gyógyszer- tárak hangulatát. Több száz írott emlék, régi gyógyszerészeti szakkönyv, edények gyógyszeranyag, gyógyszer reklám és csomagoló is látható. A jezsuita gyógyszertár egykori laboratóriumában egy hajdani patikát rekonstruáltak. Ékessége az 1600-as évek második feléből származó kézi festéses, fiókos munkaasztal. Ez az egyetlen példány van belőle az országban. Az avatás alkalmából a Ju- risics-várban ünnepi ülést tartottak a Vas megyei gyógyszerészek. Petőfi-, Mikszáth- és Móricz- évfordulóra készül a rádió irodalmi osztálya A rádió magyar irodalmi osztályának 1972-es terveit lényegében Petőfi-, Mikszáth- és Móricz-évf orduló szabja meg. Petőfi Sándor életét, költészetét, Illyés Gyula, Sőtér István, Pándi Pál méltatja előadássorozatában. Hegedűs Géza, Fekete Sándor külön dokumentumjátékot ír a szabadságharc halhatatlan lírikusáról. Üj rádióváltozat készül a Bolond Istókból és a Helység kalapácsából. Ez év novemberétől több mint két napon át Mikszáth- művek kerülnek a hallgatók elé, hetente egy-egy alkalommal. A bemutatásra váró több mint egy tucat rádióspremier között van a Sipsirica, a Beszterce ostroma, a Páva a varjúval, a Két választás Magyarországon és a Noszty fiú esete Tóth Marival feldolgozása. /s jövő év őszén pedig Móricz Zsigmond halálának 30. évfordulójára emlékezik a rádió 2—3 hónapon át, többek között a Rokonok, A boldog ember és az Űri muri műsor- ratűzésével. Sok rádióműsor főszereplője a következő hónapokban a mai magyar irodalom is. A tervek szerint a hatvanéves Darvas Józsefet külön összeállításokkal, irodalmi válogatásokkal köszöntik. Megelevenedik a stúdiókban az író számos alkotása. Három-négy műsor készül a 70. születésnapját ünneplő Illés Endre tiszteletére is. Külön műsorok emlékeznek meg Veres Péterről és Tamási Áronról. Januártól A hét költője címmel hangzik el lírai összeállítás hetente három alkalommal, amelyet a klasszikus magyar és a mai költők bemutatásának szenteltek. Heti filmjegyzet Lear király v* a&Jä-x»- i&ÖáKSx Ä Lear (Juri Jarvet) és Cordelia (Valentyina Sendrikova) találkozása. Rideg, kietlen, szélfútta síkság, komor, nyomasztó várfalak, sötét alig megvilágított belső terek, örvénylő vizű tenger, ijesztő formájú sziklák, tompa, szűrt fény, baljós go- molygású felhők, zivatar, tengődő cserjék, eget karcoló gallyú, szikár fák — ez az a drámai erővel telített környezet, amelyben maga a tragédia lejátszódik Grigorij Ko- zincev Lear-filmjében. A képi világ ismerős: hasonló tájakon bolyongott Don Quijote, ilyen félelmetes várkastély volt Hamleté is, és így zúgott a tenger meg a szél is. Kozin- cev, bár időről időre a világirodalom más remekművét viszi filmre, egyben mégis azo- nost alkot: e filmek légköre, hangulata, sőt bizonyos fokig gondolatai is egyazon rendező azonos gondolatkörbe tartozó mondanivalóját közvetítik. Mi érdekli Kozincevet e remekművekben, s mit akar általuk a jelen számára elmondani? Mindenekelőtt az izgatja, miképpen küzd meg a különböző korok tiszta szívű, igaz, nemes, de többnyire naiv, vagy önnön hibáján kívül is tragikus konfliktusokkal terhelt kiemelkedő egyénisége az őt körülvevő világ gyalázatával. mocskával, bűneivel. S amit mondani akar, az ebből következik: lehet ez a harc Don Quijote-ien groteszk, hamletien tragikus vagy learien gyermekes és esendő, mégis narc. és kell is, hogy harc legyen, mert ezzel zökkenthető helyre a kibillent világrend. Mindezt tudnunk kell, ha megnézzük Kozincev új filmjét, a Shakespeare tragédiájából általa filmre írt és rendezett Lear királyt. Ez a Lear úgyszólván semmit sem tartalmaz a mi színpadjainkon is szinte kötelező siránkozó agg — kontra gonosz leányok értelmezésből. Kozincev —és a nagyszerű Juri Jarvet, Lear alakítója — olyan agg királyt ábrázol, aki csecsemő korától szinte hermetikus elzártság- Dan élt a való élet realitásaitól, aki azt hitte, akarata és a valóság egyazon dolog. Erről a Learről fokozatosan és iszonyatos megaláztatás, onmarcangolás közben hull le ez az irrealitás-páncél, és legalább olyan mértékben saját voluntarizmusa áldozata, mint lányai önzéséé — akik nem is egyértelműen gonoszak, csak sokkal józanabbak és jobb az arányérzékük, mint apjuknak. Ez a Lear egyben a feudális anarchia kezdetén országló király is, aki utoljára fogta össze egyszemélyben a hűbéri rendszert, s tulajdonképpen maga nyit utat az anarchia felé, mikor országát felosztja. Ez a Lear nyomorult koldusként találkozik a nyomorult koldusok seregével, akikről eladdig még csak nem is tudott Ezt a Leart nem lehet megmenteni, hiába Cordelia áldozatos szeretete, hiába Kent hűsége, hiába a Bolond fájdalmas őszintesége. Ez a Lear olyan tragikusan kerül szembe önmaga hamis világképével, hogy mindenképpen össze kell roppannia, de halála felnyitja néHSny becsületes és tiszta ember szemét, s feltárja előttük a cselekvés, a jobbra törés lehetőségét. Ez ennek a Learnek a nagy tanulsága, ez Kozincev visszavisszatérő központi gondolatának ebben a filmben kifejezett lényege. Mindemellett eltörpül néhány kifogás: hogy kameramozgásban, képkompozícióban sok az önismétlés, hogy a film helyenként vontatott, s hogy kissé túl is méretezett. Kitűnő viszont a magyar szinkron, különösen Somogy- vári Rudolf Lear-hangja. A csendőr nyugdíjba megy A Saint Tropez-i csendőrök egy félreértelmezett főnöki megjegyzés miatt kollektive nyugdíjba vonulnak, s egy alkalommal azzal ütik agyon az időt — és hizlalják nosztalgiájukat a régi szép idők után —, hogy jeleneteket vetítenek le korábbi kalandjaikból: a nudista tábor megrohamozásáról. a New Yorkban tett látogatásról, őrsparancsnokuk lagzijáról készült képsorok peregnek a kis házi vetítőben, és ebben az a pompás, hogy e jelenetek tényleg a csendőrök kalandjait bemutató tényleges filmekből való tényleges jelenetek. Ezzel el is mondtuk, milyen ez a film. Jean Garault rendezése sem segíthet azon, hogy a több részes sorozat eme darabja önmaguknak visszaköszönő elemek lazán férceit cselekménysorává degradálódjon. S ez nemcsak az egyébként remek komikus Louis de Funes már unalmas sztereotip grimaszaira, a különböző fokon bornirt csendőrtársak ostoba csetlés-botlá- saira, vagy az elmaradhatatlan autós száguldozásokra vonatkozik: a forgatókönyvíró Jacques Vilfrid elfelejtett épkézláb sztorit és kétlábon álló figurákat írni, így nem is történhetett más, mint hogy A csendőr nyugdíjba megy egyike lett a fáradt és humortalan filmkomédiáknak. Mivel azonban a derék csendőröket a film végén újra visszaveszik a szolgálatba, megvan a reményünk, hogy egyre elpil- ledtebbé váló kalandjaikból még láthatunk néhány folytatást ... Szemben az igazsággal Bohdan Porebe lengyel rendező filmje valószínűleg a hetenként kötelező filmkrimi igényével került a műsorba. A különbség e film és a valódi krimi között az, hogy itt egy üzemi baleset a történet kiindulópontja, s nem a gyilkost, hanem a felelőst keresik, meglehetősen hosszasan, sablonos fordulatokkal, de lélektani igényű ábrázolással. A film erénye az a törekvése, hogy a nyomozás során feltárja az érintett személyek magánéletét, és keresse az ennek rendezetlensége és a munkamorál és üzemi légkör közti összefüggéseket. Takács István
