Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-28 / 254. szám
1971. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK reit fttcrri kMítÍop Telik-e kacsalábra? ' Ügy tűnik, igen. Sőt, olykor már iúdlábra is, mert hisz’ ha a szomszédnak futotta kacsalábra, a mienk miért ne legyen nagyobb, szebb, drágább? Mármint a beruházás, a korszerűsítés, a felújítás, avatáskor az állam pénzén rendezett trakta s így tovább. Divat a rálicitálás. Gyárak, vállalatok, intézmények hódolnak a divatnak, s gáláns mozdulattal űzetik ki a legtöbbször borsos számlát. Persze, a köz pénzéből. Veszélyes, tűrhetetlen divat ez. Nemcsak azért, v.ert sokba kerül Azért is, mert tovább terheli az amúgyis túlhalmozott kivitelezői kapacitást, anyagot, szerelvényeket köt le fölöslegesen, újabb építési idők igény- bevételével más beruházások késedelméhez vezet; mert fölhajtja a beruházási piacon az árakat, a pénzszórással a fegyelem, az erkölcs szigorú szabályai válnak kétségessé... A beruházási túlköltekezést nemcsak a rálicitálásban fedezhetjük fel. Ott van a késedelemmel befejezett beruházásokban, az átterveztetések- ben éppúgy, mint abban, hogy a nagy harangzúgás közepette fölavatott létesítmény néhány hónap múltán már javításra szorul vagy silány termék kerül ki belőle. Mi/liárdok, mellékesen A népgazdasági terv ebben az esztendőben a beruházások 7—8 százalékos növekedésével számolt. Ténylegesen január és augusztus között 19 százalékkal haladta meg a beruházások értéke a múlt év hasonló időszakában teljesítettet. A szocialista szektor összes beruházásai a múlt esztendőben 38,4 milliárd forintra rúgtak. Pest megyében 6,2 milliárdra. A tervezettnél nagyobb növekedés tehát nem néhány «zer forintot, hanem milliár- dokat húz ki az államkasszából. Mellékesen. Váratlanul. S nem ritkán fölöslegesen. Egy beruházás nem akkor kezdődik, amikor megtörténik az első kapavágás. Sorsa a döntéstől kelteződik, s már formálódik az előtervek kidolgozásakor. A beruházás szorosan illeszkedő szemekből ál- 36 lánc, s ha egy-egy szem változik, naás lesz maga a lánc is. Márpedig változik. Szükségesen és fölöslegesen. Okkal, mert az előtervek kidolgozása közben derült ki — mint történt ez néhány váci üzem bővítési elképzeléseinek papírra rögzítésekor —, hogy mód van a földgáztüzelésű kazánok fölhasználására... Mert még időben, a kivitelezési tervek készítésekor jött rá a beruházó, hogy az új technológia, amit a piaci hatások következményeként bevezetnek, más pillértávolságú üzemcsarnokot kíván, mint a régebbi technológia, amelyre eredetileg a csarnokot tervezni kezdték. Am változnak, módosulnak a tervek azért is, mert X elvtárs kicsinek találta a tanácskozótermet, Y elvtárs nem értett egyet az irodák elrendezésével, Z elvtárs pedig nem szereti az ételszagot, így az üzemi ebédlőt máshol kell elhelyezni... Elrejtett többlet Mindez természetesen többletköltségeket okoz. A válasz minden esetben az: majd „ki- gazdálkodjuk” valahogy. Érdemes böngészgetni a beruházási számlák „pótmunkák” megjelölést viselő rovatát. Van, ami indokolt, ami ellen a leg- szőrősebb szívű revizor sem emelhet kifogást. Ilyen, alapos okok vezettek például oda, hogy a Forte Fotokémiai Ipar- vállalat rekonstrukciója az eredetileg tervezett összegnél végül is jóval többe került. Ám az indokolt, a célszerűt szolgáló többlet mellett ott sorakozik a rejtett is! A méreg- Hrágán vett importgép, amely- hek kapacitását a továbbfeldolgozó gépek elavultsága miatt csak negyedében hasznosítják, a faborítás az irodákban — mert ez is módi manapság —, de az öltözőkben csak Jéghideg és csúszós cementpadlóra futja, a csillogó, de többségében fölös műszerekkel zsúfolt anyagvizsgáló laboratórium, a tervező és a beruházó által együttesen „megálmodott” rejtett világítás, aminek javításához, tisztításához egész brigád vonulhat fel... S persze, mindezeket megtetézve. a késedelmes átadások, a kivitelezési hibák, a rossz porelszívók, az energiavezetékek téves bekötése, a csapnivaló szigetelés s így tovább. Hosszú lista. Ezért, hogy sűrűn úgy tűnik: telik a kacsalábra, futja a rossz, a drága munkára. Az elszámolási papírokon annyi hely van, s annyi jelző, amelyek mögött elrejthető mindaz, ami máskülönben nagyonás szemet szúrna. Ha liba van... Sűrűn hallani gyári, vállalati berkekben, s másutt is, ahol beruházások födött döntenek, hogyha liba van, akkor kukorica is lesz hozzá. Azaz, a már megkezdett beruházáshoz — a tervezési balfogások kiküszöbölésére, a közben felmerült óhajok teljesítésére — majd csak lesz póthitel, központi fejlesztési alapokból kisírt segítség, netán állami támogatás ... Ezért, hogy sok helyen belevágnak előkészítetlen és fedezetlen beruházásokba, ezért, hogy a hosszú kivitelezési idő, a költségtúllépés mellett már- már jellemzővé vált az aláter- vezés, s vele a pénzügyi fegyelem sorozatos megsértése. Indok, magyarázat mindig van, de tény, hogy például a Gyógyáruértékesítő Vállalat gödöllői raktárát 40 millióért kezdték építeni, s végül is 52 milliót kóstált a költség; ahogy a tervezettnél többe került a gépkocsi műszaki telep kiépítése Diósdon, s jó néhány vállalati rekonstrukció. Igaz, van példa arra is, hogy jelentős építkezéseket az eredeti költségelőirányzattal valósítanak meg, így ez történt a váci és a ceglédi, egyenként 476 ágyas kórház esetében, a Nagykőrösi Konzervgyár rekonstrukciójánál, a Csepel Autógyár dugattyúgyártás fejlesztésénél. Am arra is van példa, hogy a beinvesztált pénz késlekedve hozza a kamatokat, mert módosul az átadási határidő, s az eredeti dátumot csak papírok őrzik, ahogy ez történt a váci szennyvíztisztító-telepnél, a Dunai Cement- és Mészmű mésziizeménél, a tököli állati- fehérje feldolgozó üzemnél, a többi között. Mert alig akad olyan beruházás a megyében — ahogy országszerte —, amelyet az eredetileg tervezett határidőre átadtak volna. Az önállóság: felelősség Az egyik oldalon tehát a hiányos előkészítés, a fedezetlenség, a túlzott igények, a takarékosság sutba vetése, a másikon pedig a véges anyagi források, kivitelezői kapacitások. Az egyedi beruházásoknál nem ritka az eredeti költségek 20—30 százalékos túllépése! 1970-ben a befejezetlen beruházások állománya országosan 68,7 milliárd forintot tett ki, s ebből a megye részesedése meghaladta az egymilliárdot; a föntebb leírtaknak ez a következménye. Amint arra Fock Jenő miniszterelnök a múlt héten tartott gazdasági aktívaértekezleten rámutatott, a kormány- intézkedések hatására valamelyes javulás észlelhető a beruházási tevékenységben; csökkent a megkezdett, s nőtt az átadott beruházások száma. Ám ez még csak szépségtapasz, s a következő években jóval hathatósabb erőfeszítésekre, s ami ugyanolyan fontos, szigorú ellenőrzésre van szükség. Már csak azért is, mert a túlzott igények legtöbbször az önállóság hangoztatásával elegyednek. Tény, hogy míg 1966-ban a beruházások 16 6 százaléka valósult csak meg decentralizált — saját — forrásokból, adóik ez az arány 1970-ben már 37,4 százalék volt, s ebben az esztendőben előreláthatóan 42 százalék lesz. Forintban számolva: 1970-ben a 88,4 milliárd értékű összes beruházásból 47,3 milliárdot kitevő vállalati, illetve szövetkezeti döntési jogkörben bonyolódott le. A tervek szerint az iparban a központi jogkörű beruházások aránya 1975-ig 29—31 százalékra csökken, azaz az önállóság növekedése újabb milliárdok feletti döntésben is mérhetővé lesz. Az önállóság pedig nemcsak jog, hanem felelősség! Néhány kormányintézkedés — a váHalati fejlesztési alapok növekedési ütemének mérséklése az új szabályozó- rendszerrel, a mezőgazdasági beruházások támogatási körének csökkentése, a hitelkérelmek hatékonyság alapján történő rangsorolása stb. — nyomatékosan tudtul adta a beruházási láz mérséklésének elkerülhetetlenségét, központi beavatkozásokkal is- Is, mert e beavatkozásra elengedhetetlen szükség van helyben is. A hatékonyság, az ésszerűség, a szolid, takarékos gazdálkodás semmivel szemben nem szorulhat háttérbe. S ezzel nem elég elvben egyetérteni. Gyakorolni kell! Mészáros Ottó A tudomány új otthona Mind az öt világrészben használják az MTA Soproni Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetében szerkesztett geodéziai mérőkészülékek A jó hírű intézet falai már szűkeik a zavartalan kutatómunkához. Bővítésre újabb épületet emelnek, s ennek szerdán megtartott ünnepélyes alapkőletételén megjelent és beszédet mondott dr. Tétényi Pál, a MTA főtitkárhelyettese. — Nincs még egy éve annak, hogy Dehrecenban elkészült az Atommag Kutató Intézet új épülete, ez év tavaszán a szegedi biológiai központot adták át az építők a kutatóknak, most pedig Sopronban bővül a tudomány műhelye. Mindez azt bizonyítja, hogy népünk áldoz a tudományra, hangsúlyozta. Ezután dr. Tétényi Pál és dr. Tárczy Hornoch Antal akadémikus, az intézet igazgatója elhelyezte az épület alapjaiban az intézet kialakulásának rövid történetét is tartalmazó alapító oklevelet Bizottsági ülések a Parlamentben Szerdán az országgyűlés kulturális és ipari bizottsága megvitatta az 1972. évi költségvetés előkészületeit. A kulturális bizottság dr. Ortutay Gyula elnöklésével tartott ülésén dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese tájékoztatta a képviselőket a készülő költségvetésről. Előadását dr. Po- linszky Károly, a művelődés- ügyi miniszter első helyettese egészítette ki. Az ipari bizottság ülésén dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes és Madarasi Attila pénzügyminiszter-helyettes adott választ a felszólaló képviselőknek, majd Gá- csi Miklós összegezte a bizottság álláspontját. AUTÓSZERVIZ épül Vác határában. A tervek szerint az épület 1973 elejére készül cl. Üzemeltetője az AFIT 2. számú Autójavító Vállalata lesz: az állomáson a legkorszerűbb diagnosztikai műszersor segítségével vizsgálják majd a meghibásodott gépkocsikat. (Foto: Gábor) Javulnak a hivatásos katonák életkörülményei Fokozottabb követelmények - nagyobb társadalmi megbecsülés Czinege Lajos honvédelmi miniszter sajtótájékoztatója A hivatásos tisztek, tiszt- helyettesek munka- és életkörülményeinek javításáról ' tájékoztatta az újságírókat tegnap délelőtt a néphadsereg központi klubjában Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Mint elöljáróban elmondotta: a hivatásos állománytól mind magasabb fokú képzettséget, felkészülést követel meg a fejlődő haditechnika, hadtudomány- A katonai pálya egész életre szóló politikai és társadalmi elkötelezettség a haza, a dolgozó nép békés alkotómunkája védelmében, s akik ezt a hivatást választják, azt is vállalják, hogy egyéni érdeküket, magánéletüket alárendelik a szolgálati érdekeknek. A katonának is vannak „civil” gondjai — hangsúlyozta a miniszter —, szüksége van lakásra, gondoskodnia kell családjáról, gyermekei neveléséről, sokszor nehéz szolgálati körülmények között, gyakran városoktól, községektől is távol, napi tízórás elfoglaltság mellett, állandó harckészültség közepette. Egyre több időt igényel a tanulás, mind nagyobb felelősség terheli a tiszteket, tiszthelyetteseket a katonafiatalok erkölcsi, politikai neveléséért, kiképzéséért. A fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerejű fenNőkrol — női szemmel A szakmai felkészültség domináljon A gödöllői Agrártudományi Egyetemnek 3000 dolgozója van, közöttük sok a nő. Hogyan lehet összeegyeztetni a gondokat, hiszen sokféle munkakörben, beosztásban és pozícióban dolgoznak itt — kérdezem Majer Istvánnét, a kémiai tanszék adjunktusát, a nöfelelőst. Ebed — vasárnapra — Még februárban felmérést végeztünk, s ennek alapján határoztuk meg a tennivalókat. A nagy családosok, a gyermeküket egyedül nevelő anyák rendszeresen segélyt kapnak, előnyben részesítjük őket az óvodai-bölcsődei elhelyezésnél is. Az egyetem 76 személyes óvodájában 102 kisgyermek van, de bővítésre egyelőre nincs mód. Lakótelepünkön egyre több a fiatal, s ezért egyre több a gyermek is. Hogy könnyítsünk a lakótelepen élő 140 család gondján, Patyolat-átvevőfiókot is kértünk- Ebben az évben adták át a telepen egy ÁBC-áruhá- zat; általában mindenki elégedett az ellátással, bár a választékot lehetne bővíteni. Igényként jelentkezett az is — hétköznap erre ugyanis mód van —, hogy vasárnap is elvihessék az ebédet az egyetem konyhájáról. Ez megkönnyítené a háztartási munkát, mivel az asszonyok megtakaríthatnák a főzési időt. Jelenleg a konyhát működtető vállalattal tárgyalunk, s előreláthatólag 16 forintba kerül majd egy vasárnapi ebéd. Csak a kis fizetésűek — Igénybe veszik-e az egyetemen, s kik, a gyermek- gondozási segélyt? — Az oktatók közül kevesen, inkább a technikai dolgozók maradnak három évig otthon, közülük is a kis fizetésűek. S ilyenek sokan vannak nálunk. A takarítónők általában 1140 forintot kapnak, a laboránsok is 1100—1200 forintot keresnek. Éppen ezért mindig gondolunk arra, hogy aki visszajön, megkapja az időközi bér- fejlesztést. — Szociális intézkedések? — Ösztöndíjalapot létesítettünk a továbbtanuló gyerekeknek; itt elsősorban a fizikai dolgozók tehetséges, de nehéz körülmények között élő gyermekei jöhetnek számításba, illetve a gyermeküket egyedül nevelő szülők gondjain akarunk segíteni. — Mit kértek az asszonyok a felmérésnél? — Jó lenne megvalósítani az egyetem keretén bélül a nőgyógyászati szakrendelést. Még dekánhelyettes sincs A kormányhatározat kimondja: „A vezetői munkakörök betöltésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy megfelelő vezetői képességgel bíró nők ne kerüljenek a férfiaknál hátrányosabb helyzetbe”- Mégis: nincs arra példa a mező- gazdasági egyetemeken, hogy nő bekerüli volna a kari vezetésbe, dékánhelyettes, dékán vagy akár rektor lenne. Nehéz áttörni azt a szemléletet, hogy magas fokú mező- gazdasági képesítést szerezhetnek nők is. És mi a helyzet Gödöllőn? — Én nem tapasztaltam, hogy nekünk, nőknek a szakmában kisebb tekintélyünk lenne. Az oktatóknak, az azonos képzettségű férfinak és nőnek egyforma a fizetése. Nálunk az egyetemen két tanszékvezető nő, egyikük docens, négy női kandidátus és harminckét adjunktus van. Arra természetesen Gödöllőn sincs példa, hogy nő egyetemi tanár vagy akadémiai levelezőtag lenne, dehát éppen azért született a határozat, hogy a jövőben a rátermettség, a szakmai felkészültség domináljon a vezetői posztok betöltésénél. Soós Ibolya delet 1971. június 1-ével lépett érvénybe. A jogszabályok részletesen meghatározzák a hivatásos katonákkal szemben támasztott követelményeket, koirszerűsítik áz élőleptétési rendszert. Az új illetményrendszer nagyobb lehetőséget biztosít a munka szerinti megkülönböztetett jövedelem- elosztásra. Emelkedtek a rendfokozati illetmények, nőtt a korpótlék, a a tisztek, tiszthelyettesek illetménye akkor is rendszeresen növekedik, ha egész szolgálati idejük alatt ugyanazt a beosztást látják el. A munkaviszonyban eltöltött korábbi esztendőket is beszámítják a szolgálati időbe, s bevezették a jutalomszabadságot. Külön kormányrendelet gondoskodik a leszerelők és a nyugállomá- nyúak megbecsüléséről. Az új nyugdíjrendszer a polgári foglalkozású dolgozókéval azonos nyugellátási formákat biztosít, s egyben a katonai hivatás sajátosságait is figyelembe veszi. Így a fegyveres erőknél a szolgálati nyugdíj- jogosultság megszerzéséhez 20—25 évi szolgálati idő is elegendő. A teljes nyugdíjösszeget a katonáknál már az 50. életév betöltésekor is folyósíthatják. A megbetegedettek — a korábbi négy hónappal szemben — ezentúl egészen felgyógyulásukig kapják meg teljes illetményüket. A miniszter hangsúlyozta; állandó erőfeszítéseket tesznek a hivatásos katonák lakás- körülményeinek javítására, így többek közt bővítik az úgynevezett nőtlen tiszti szállókat. Az egészségügyi ellátás fejlasztése érdekében korszerűsítik a néphadsereg kórházait, s több újat is építenek. Sokrétűbben gondoskodnak a tisztek, tiszthelyettesek feleségeinek, illetve családtagjainak munkalehetőségeiről, gyermekeik iskoláztatásáról.
