Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-27 / 253. szám
rrn Htcttt 1971. OKTOBER 27., SZERDA Már száz holdon szántás nélkül Világszerte próbálkoznak szántás nélküli vetéssel. Vas megyében a Tanakajdi Növényvédő Állomás szakemberei kísérleteznek vele. Az elmúlt évben például a tana- kajdi Proletár Hajnal Termelőszövetkezetben 43 hold búzát vetettek ezzel a módszerrel, s hektárra átszámítva 34.9 mázsás átlagtermést takarítottak be. Az eddigi kísérletek Szerint a speciális agrotechnikát igénylő szántás nélküli vetéssel nemcsak jelentős idő és munka takarítható meg, de növelni lehet a termésátlagokat is. Az eredmények láttán az idei őszön már a tavalyi területnek több mint kétszeresén, száz holdon tették földbe a búzát közvetlen vetéssel, szántatlam talajba. Jön a magyar teflon edény Nemrégen jelent meg a hazai vas- és edényboltokban, s nagyon hamar népszerűvé vált a teflon edény, amelyet egyelőre tőkés országokból importálunk, elég magas áron. Jövőre azonban itthon is megkezdődik a zsírtaszító edények gyártása s a vásárlók a jelenleginél olcsóbban juthatnak majd hozzá. Az alumíniumgyár ugyanis Hollandiából, a Ferro cégtől vásárolt teflonozó berendezést, amely ugyanolyan jó minőségű, alig sérülékeny, időtálló, úgynevezett kemény (dupoint) teflonnal bevont sütőedényeket készít, mint a legjobb külföldi áru. A berendezéssel évente mintegy 200 ezer lábos állítható elő. Találmányok Meleg csizma Mikroporózus talp (Zsoldos rajzai) ,Rajtunk nem múlik íí mmm Létszámhiány, lemaradás A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárában Szecsányi Ferenc programozó csoportvezetőtől kérdeztük: mi újság az üzemben, hol tartanak a negyedik negyedévi terv teljesítésével? A csoportvezető válasza őszinte: — Gondjaink vannak: létszámhiány, lemaradás nehezíti az idei termelési tervek teljesítését. Részletesebben: a létszámhiány — ami iparági szinten érezhető — éppen azokban az üzemrészekben a legnagyobb, ahol a legnehezebb a munka: a gyűrűsfonóban, a kettőzőben, a cérnázó- ban és a matringóidban. A lemaradás is ezekben az üzemrészekben mutatkozik leginHa megkérdeznék e sorok olvasóitól, hogy mond-e valamit számukra e két betű: MSZ, a válasz legtöbbször a hallgatás lenne. Mivel magyarázható a téma iránti érdektelenség, miént fo- gadia a nagyközönség oly idegenül azokat az eseményeket, amelyeknek valamilyen szabvány vonatkozása van? Elsősorban talán azért, mert nincsenek tisztában a szó jelentésével. A szakmai műszaki-gazdasági előírás mögött nem látják a fogyasztókat is érintő lényeget. Az idegenkedéshez maga a szabvány szó is hozzájárul. E szóval ugyanis egy sor elmarasztaló fogalom kapcsolódott össze. Amíg tehát a szovjet vagy a nyugatnémet állampolgár szemében a „GOSZT”, vagy a „DIN” említése az árucikk megbízhatóságát, magas műszaki színvonalát, a jó minőséget jelenti, addig az „MSZ” a (magyar szabvány jele) nagyközönség előtt jóformán alig ismert. A műszaki-gazdasági életben a szabvány — a KRESZ szerepét tölti be! Ahhoz, hogy a műszaki-gazdasági életben zavartalan „közlekedhessünk”, közösen elfogadott, azonosan értelmezett megállapodásra van szükség. Ezt a szerepet tölti be a szabvány. Ennek megfelelően beszélhetünk gyáron, majd egy ágazaton belüli és az egész országban folyó szabványosításról, végül pedig nemzetközi szabványosításiról. Gondoljuk csak el, hogyan lehetne például a villanyvasalót használni, ha az ország különböző részein vagy az országhatárokon túl más és más lenne a fali dugaszoló mérete? Hazánkban pillanatnyilag 8152 a szabványok száma. Ebből 1453 kötelező szabvány, azaz, ezek megszegői ellen büntető eljárást is indíthatnak. A gazdasági reform megvalósításával a szabványosítási munka is jelentős változáson ment át. Különösen azok a szabványok kerültek előtérbe, amelyek az élet- és vagyonvédelmet szolgálják, illetve a fontosabb közfogyasztási cikkek minőségét szabályozzák. A gazdasági-műszaki kapcsolatok világméretű fejlődése a nemzetközi életben is ugrásszerűen növelte a szabváSZŐRÓPISZTOLLYAL Elkészült az első lakóház Szeged új házgyárában Elkészült az első ötemeletes lakóház Szeged próbaüzemelés alatt levő új házgyárában. Az új gyár első paneljeit a város legnagyobb új lakónegyedében, a 6000 lakásosra tervezett Tarján telepen szerelték ösz- sze. Az ötemeletes épületben rövidesen 56 család talál új otthonra. A modem lakóháznak nemcsak az az újdonsága, hogy a szegedi házépítő kombinátban készült, hanem a tető különleges szigetelése is: a lapos, úgynevezett lejtésmentes vasbetontető bitumenkau- csuk-emulziós szigetelést kapott, az „IBA” nevű bécsi cég módszere alapján. A szigetelő- anyagot szórópisztollyal fújták a tetőre. A belőle kialakuló vízzáró emulzió jobb és tartósabb az eddigi kátrányos szigetelőlemezeknél, s nincs szükség a négyévenkénti költséges felújításra. nyok szerepét és fontosságát. Ezzel függ össze, hogy a szabványosítása tevékenység propagálásának fokozása céljából az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet = International Organization for Standardization) tavaly meghirdette a szabványosítási világnapot, az idén pedig — október 19—22. között — a magyar szabványosítás 50. évfordulója alkalmából a Magyar Szabványügyi Hivatal (MSZH), a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével (MTESZ) nemzetiközi szabványügyi konferenciát tartott Budapesten. A tanácskozás alkalmából rendezték meg a közlekedési és hírközlési szabványügyi kiállítást. A kiállításon az MSZH, valamint a közlekedési és hírközlési üzemeltető és gyártó vállalatok, intézetek a szabványosítás, tipizálás terén elért eredményeiket, feladataikat mutatják be. A kiállítás november 8-ig tekinthető meg a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában. Dr. Mérő £va kább. Ha ezek a gondok nem enyhülnek, kevés a remény rá, hogy teljesíthetjük az éves tervet. — Milyen intézkedéseikkel próbáltak enyhíteni a létszámhiányon? — Többfélével is: az egész országban munkaerő-toborzást végeztünk — még a távoli megyékben is —, eredménytelenül. ígéret van — munkaerő nincs. Szabolcsból például 300 női munkaerőt ígértek, azóta sem látunk egyet sem belőlük. Egy másik intézkedéssel igyekeztünk minimálisra csökkenteni a készleteket. Végül, szinte naponta, belső átszervezést hajtunk végre, attól függően, hol a legégetőbb a munkaerő- hiány. Ez azonban csak afféle „tűzoltás.” — Hogyan tudják így teljesíteni a kiszállítási tervet? — A legnagyobb erőfeszítések árán, de teljesítjük. A gyár fő profilja a HB—PAN jelzésű szintetikus fonal gyártása, ez teszi ki termékeink hatvan százalékát. A többi negyven százalékot a gyapjú és szintetikus keverék, illetve a tiszta gyapjúfonal adja. Nos, a szintetikus fonal iránt akkora a kötszövő ipar igénye, hogy ezt — a cénnázás és a matringolás terén — csak kooperációs vállalatok segítségével tudjuk kielégíteni. A gyapjúfonal iránt viszont a negyedik negyedévben valamelyest csökkentek az igényeik, így tudjuk ezt is teljesíteni. — Mennyi a vállalat idei gazdálkodási terve? — Talán inkább arról, hogy mennyi a gazdálkodási terv kiszállítási és matringfestési előirányzata: 1072 tonna En- n°k az időarányos tervét eddig még teljesítettük. Rajtunk ezután, sem fog múlni,.. ny. é. A legnagyobb élőáliat-tranzitáilomás A Zala megyei murakeresztúri vasúti határátkelő állomás az ország legnagyobb élőállat- tranzitállomása. Naponta több hízó marhával, csikód val, birkával, sertéssel megrakott vasúti szerelvény érkezik Murakeresztúma, hogy onnan Jugoszlávián át olaszországi rendeltetési helyére induljon tovább. A murakeresztúri vasútállomáson néhány órás pihenőjük van az állatoknak és itt kapják az utolsó hazai takarmányt is. 60 gondozó törődik az állatokkal. A vasúti kocsikból karámokba terelik, megetetik, megitatják azokat, s közben orvosi vizsgálaton is átesnek. Az élőállatexport növekedésének lebonyolítására újabb karámsort építenek, s ezzel a murakeresztúri vasúti határátkelő állomás élőállat- tranzitforgalma megkétszerez ződhet. Milyen lesz a holnap családi háza? KUTATÁSI TÉMA A MŰSZAKI EGYETEMEN A lakásépítési program mintegy fele jelenleg családi házas formákban valósul meg. Az építtetőknek, valamint a város- és községrendezőknek egyaránt súlyos gondot jelent, hogy a hagyományos falusi építkezésekkel szemben máig sem alakult ki a modem, a ma követelményeinek megfelelő családi ház építészeti képe. Ez adta az indítást a Budapesti Műszaki Egyetem lakóépület-tervezési tanszékének, hogy kutató munkája keretében egyik feladatként vizsgálja a családiház-építés korszerűsítésének lehetőségeit. Erről a tervező munkáról nyilatkozott dr. Reischl Antal tanszékvezető egyetemi tanár. „Csak azt hiszem, amit látok" Elmondotta: jelenleg építőiparunk éppen a családiház- építtetőknek tud a legkevesebbet nyújtani ahhoz, hogy mindenütt a legkorszerűbb és leggazdaságosabb módszereket, kivitelezési formákat alkalmazzák. Pedig a magyar falnak későbbi arculatát szerte az országban döntően befolyásolja, milyenek lesznek a ma és a holnap családi házai. — Elmondhatom, ma már túl vagyunk az elméleti útkeresés nehézségein, és eljutottunk odáig, hogy a legutóbbi mezőgazdasági kiállításon immár felépítve, kompletten berendezve mutathattunk be egy olyan családi otthont, amelyet tanszékünk a magyar hagyományok alapján, a legkorszerűbb elvek alkalmazásával tervezett. Erre a szemléltető, demonstratív jellegű kiállításra egyébként azért volt szükség, mert régi tapasztalat, hogy a falusi lakosság a „csak azt hiszem, amit látok” alapon gondolkodik, és számára csak az a meggyőző, amit a tulajdon két szemével láthat. — A falusi építtetőknek a mintát rendszerint a templom, a kúria, a szemre tetszetős építészeti megoldású létesítmények, a jegyző háza, vagy az iskolák szolgáltatták. Ezt a szerepet újabban a kultúrhá- zák, óvodák, bölcsődék és egyéb közintézmények vették át. Ez azonban semmiképp sem lehet végleges megoldás. Ráadásul a falusi lakóépületeket többnyire helyi kőművesmesterek tervezik és építik, s így azok általában nem a falusi ember igényét és ízlését tükrözik, hanem a legtöbb esetben a nem egészen kialakult ízlésű kivitelezőét. Ahány szokás, annyi ház — Jelenleg tanszékünk, erre való tekintettel, azon fáradozik, hogy megfelelően tervezett kiadványokkal siessen a falusi kőmívesmesterek és az építtető lakosság segítségére, és az otthonok kialakításához szükséges szemléletet konkrét megoldásokkal és nevelő hatású példákkal mozdítsa elő. A korszerű családi ház jellemzőinek meghatározása rendkívül bonyolult. Minden környezetre, kisebb, vagy nagyobb családok Igényeinek egyaránt megfelelő formákra természetesen nincsenek maradéktalanul elfogadható sémák: ahány ház, annyi szokás, és megfordítva is: ahány szokás, annyi ház. Az azonban világos, hogy a közeli és a távoli jövő falusi családi háza elődeinél tágasabb és ésszerűbb beosztású lesz. Nagyon széles a skála az alapterület, az elhelyezést és a külső-belső megoldásokat illetően egyaránt, a szobák számától függően az alapterület például áltálában 70—140 négyzetméter között változik. Az is bizonyos, hogy falusi lakóépületeinkbe már a közeljövőben bevonulnak a modem otthon technikai vívmányai, az etázsfűtés, az elektromos vízmelegítő, a modem melegvíztároló stb. Hadat üzenünk a régi kemencéknek is, száműzzük a hagyományos, terjedelmes konyhai tűzhelyeket is, helyükre modern fűtőberendezések, illetve propán-bután- gázzal, vagy elektromos energiával működő tűzhelyek kerülnek. — A különböző terwariám- sok között számos olyan van, amelyben már gépkocsiszín csatlakozik a családi házhoz, s általában: valamennyi lakóépülethez csatlakozik különböző célokra használható melléképület is. Az érdi példa nem követendő — Gazdaságossági és egyéb szempontok parancsolóan írják elő, hogy a családi házas települések — az ésszerűség határain belül — összébb húzódjanak. Ma egy városi családi ház minimálisan ezer négyzetméteres telken helyezkedik el. Gyakorlatilag ez azt jelaniti, hogy a családi házas területek gazdaságosan nem közművesíthetők. Ennek viszont az első, káros, következménye az, hogy minden egyes épületet „házi’’ vízzel, csatornával és sziennyvízkezieléssel kell — igen költségesen — ellátni. Ugyanakkor óriási hasznosítható földterületek vesznek el az ilyen szétszórt településeken. Nagyon szemléletesen látható ez a nem kívánatos jelenség például Érden. — Az ilyen településeken a meglevő kerteket vistzont ma már nem tudják megfelelően felhasználni és hasznosítani, mert a tulajdonosok többsége dolgozni jár. Továbblépve: az önellátás helyett egyre inkább a piaci ellátás bizonyul kifizetődőbbnek. A családi házakat tehát kisebb telkekre kell tömöríteni, ez pedig egészen más lakásstruktúrát és beépítési formákat jelent. A tömörítést azonban ügy kell megoldani, hogy ezek a telkek ne veszítsék el azokat az előnyöket, amelyeket a családi ház a több lakásos házzal szemben jelent. Mindenüvé jó terveket — Mi magunk is igyekszünk az építészeti felvilágosító munkát még hatékonyabbá tenni, de ehhez a lehetőségeink egy- magukban nem elegendők. Ezért tervbe vettük, hogy segítségül hívjuk a népfrontmozgalom falusi aktivistáit, a tanácstagokat, és minden szervet, fórumot, amely ebben valamit is segíteni tud. Az ő bekapcsolásukkal minden bizonnyal hamarabb jutnak el a családi házak modellváltozatai a legtávolabbi községek építtetőihez is. — A szakemberek által eddig kidolgozott tervvariánsok számát természetesen igyekszünk tovább növelni, mert meggyőződésünk, hogy a gazdagabb választékkal mi, építészek is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy falvaink szebb, korszerűbb arculata mielőbb kialakuljon. i * k Szabvány a fogyasztó érdekében Az ismeretlen ismerős r /miKnlini A «ínA A gyulai új kenyérgyárban 120 uOlUDOlyU tt CIDO mázsa kenyeret sütnek na- * 1 ponta. A vásárlók igényeinek megfelelően, alföldi kerek cipókat szaggatnak a pékek.
