Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-26 / 252. szám

at ec ret 1971. OKTOBER 26., KEDD A KGST-palo egy napja A Kalinyin sugárút végéin áll — a folyóparton, szemben az Ukrajna szálló hatalmas tömbjével — a KGST-palota, immár Moszkva egyik szim­bólumává vált óriás üveg-be­ton „nyitott könyve”. A kor legmodernebb építészeti tech­nikája szerint emelt felhőkar­coló előtt kora reggeltől késő estig diplomáciai rendszámú autók sokasága parkol: dolgoz­nak a KGST alkalmazottai. A gépkocsik rendszámtáblájáról ugyan megállapítható, melyik országból való a gazdája, a 23 emelet szobáiban tevékenyke­dő szakemberek azonban nem­zetközi alkalmazottak, fizeté­süket sem saját országuktól, hanem a KGST-től mint nem­zetközi szervezettől kapják. Az idegközponf Bent az épületben hangta­lanul suhannak a gyorsliftek, a hosszú folyosók elnyelik a lépteik ziaját. A nap minden szakában, a munkaidő minden órájában pezsgő sürgés-forgást tapasztal a látogató a 29 eme­let mindegyikén. Mégis, a leg­forgalmasabb a tizenhetedik emelet. Ez az emelet a KGST- apparátus idegközpontja. Itt vannak a KGST titkárság ve­zetőinek irodahelyiségei, itt őrzik — tűzbiztos, vízhatlan páncélszekrényekben — a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának legfontosabb do­kumentumait, határozatait. Ide kerülnek az egyes osztályokon összeállított gazdasági szem­lék, a sokoldalú megállapodá­sokat előkészítő tervezetek, a korábbi KGST-határozatok végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentések, a következő ülésszakot előkészítő doku­mentumok, amelyeket aztán innen küldenek tovább a KGST-ügyekkei foglalkozó nemzeti szervezeteknek, kor- -jnányképvi sóleteknek. Most éppen a KGST leg­utóbbi ülésszakán hozott hatá­rozatok végrehajtásával kap­csolatos anyagok, tervezetek, dokumentumok fekszenek a tanács titkárának, N. Fagye- jevnek az íróasztalán. A KGST nagy jelentőségű komplex programja sok új feladatot ad a KGST titkárságának, vala­mennyi osztályának. Erről fo­lyik a legtöbb tárgyalás, kon­zultáció, információcsere a tárgyalótermekben, énről ké­szül a legtöbb új anyag. A legfelső emeleten A felhőkarcoló legfelső, hu- szonkilencediifc emeletén ka­pott helyet a KGST titkárság könnyűipari osztálya. Az osz­tályvezető szobáján csehszlo­vák név áll: Bogumil Novotny. Mindenki megkérdezi tőle, ezért gyorsan hozzáteszi a be­mutatkozáskor: nem rokona, csak névrokona Antonin No- votnynak. Egyébként sok éle és tréfa tárgya az apparátus­ban ez az osztály: sokszor mondják nekik, hogy ők bizo­nyosan minden más osztály­nál gyorsabban és jobban old­ják meg a feladataikat, mert innen, a legfelső emeletről job­ban látni a perspektívát. A tréfát már megszokták — minden új KGST-alkalmazott elsüti —, s azt is, hogy való­ban sokféle, szerteágazó prob­lémát ad a KGST-országok könnyűipari együttműködésé­nek irányítása. — Az utóbbi időben egész sor anyagot dolgoztunk ki az­zal kapcsolatban, hogyan le­hetne közös erővel az eddigi­nél gyorsabb ütemben fokozni a szocialista országokban a tömegszükségleteket kielégítő cikkek gyártását, miként le­hetne gazdaságosabb, haté­konyabb a könnyűipari üze­mek termelése, és milyenek­nek kellene lenniök az opti­mális szükségletek szempont­jából az országainkban ezután épülő könnyűipari üzemeknek. A textil-, a kötszövő-, a kon­fekció-, a cipőipar, a bútor- gyártás és a nyomdaipar kö­zös irányú, összehangolt fej­lesztése sokféle problémájának tanulmányozásán dolgoznak az osztály munkatársai. — Sokat foglalkoztat ben­nünket a műanyag világ­szerte tapasztalható előretö­rése. Az előrejelzések sze­rint a műszálas szövetek gyártása például 1985-ig meg­kétszereződik. Körülbelül ugyanilyen arányban növek­szik a műbőrből készült ci­pők termelése is. Ez a kor igénye. Alz arányoknak erre a várható eltolódására már most fel kell készülniük a KGST-tagországoknak. Meg kell oldanunk például a szí­nezőanyagok és egyéb, a könnyűipar jövője szempont­jából nélkülözhetetlen ve- gvianyagok gyártását, mert ezeket a termékeket most a legtöbb KGST-ország nyu­gati cégektől importálja. Ezért a KGST könnyűipari állandó bizottságában terve­zetet dolgoztak ki, amely a KGST-tagországok műbőrter­melési nemzetközi centru­mának felállítását ajánlja. A kidolgozott javaslat sze­rint ez az új nemzetközi szerv vállalja majd magára a műbőrgyártás fejlesztésével kapcsolatos műszaki-tudo­mányos kutatások egyezteté­sét. A vasutat nem lehet nyugdíjazni Nem irigyelt osztály a KGST apparátusában a szállítási osztály, amelynek most H. Wagner lengyel vasútügyi szakértő a vezetője. A vasúti, a vízi, az autó- és légiköz­lekedés és szállítás szerte­ágazó munkájának össze­egyeztetése, az együttműkö­dés és az érdekösszehango­lás legjobb módjainak meg­találása szerteágazó, bonyo­lult feladat. Wagner szerel­mese a szakmájának. Ez az első mondatnál kiderül, mert rögtön a vasúttal kezdi: — Gyakran hallja az ember, hogy a vasúti szállítás mind­inkább elveszti korábbi jelen­tőségét. A távoli perspektíva valóban lényegesen megvál­toztatja majd a szállítási eszközök felhasználásának mostani arányait, de a ter­vekben, elemzésekben, ame­lyeken most dolgozunk, mégis abból indulunk ki, hogy ko­rai még nyugdíjba küldeni a vasutat. A külkereskedelmi szállításoknak még mindig több mint 60 százaléka bo­nyolódik vasúton. Ezért is fordít a KGST komplex programja olyan jelentős fi­gyelmet a vasúti integráció kérdéseinek. — Igen behatóan foglalko­zik az osztály az autófuvaro­zás összehangolt fejlesztésé­vel. Mindenekelőtt a szabvá­nyosítás, a típusok egységesí­tése, egységes forgalmi sza­bályzat és műszaki rend­szer kidolgozása szükséges. Az osztály több anyaga fog­lalkozik a KGST-tagországok úthálózatának fejlesztésével. — A légiszállítás, a légi­közlekedés fejlesztésének ko­ordinálása szintén kiemelt feladata az osztálynak. A hangsebességnél gyorsabb re­pülőgépek megjelenése egész sor gazdasági és műszaki kérdés megoldását teszi szük­ségessé a KGST-országok­ban. Hogyan lehetne a mo­dern gépek szükségletei sze­rint alakítani a repülőtéri kiszolgáló munkát, az uta­sok ellátását, a ki- és bera­kodás meggyorsítását? — mindezek olyan témák, ame­lyek sokoldalú tanulmányo­zást igényelnek. — Máris igen gyümölcsöző a szocialista országok együtt­működése a hajószállítás meg­szervezésében — mondja az osztályvezető. — A KGST- tagországok nemzeti zászlai alatt mintegy kétezer hajó járja a tengereket. Ezek több­sége jelenleg még közepes raksúlyú, de a következő években változik az arány: mind nagyobb testű hajók kerülnek forgalomba. Ám ez a mostani állomány is igen versenyképes a hajószállítás világpiacán, hiszen közös ha­jóállományunk fele nem idő­sebb tízévesnél. Október derekán Moszkvá­ban már hamar leszáll az este, korán gyúlnak fények a Kalinyin sugárúti KGST-pa­lota ablakaiban. Sokszor a késő estébe nyúlnak a tár­gyalások, megbeszélések. De nemcsak dolgoznak a KGST felhőkarcolójában: a mozi­teremben estéről estére fil­meket vetítenek, a klubban, a társalgókban soknyelvű ba­ráti beszélgetések vidám han­gulata árad, kirándulásokat, közös sportrendezvényeket szerveznek. S néha bosszan­kodnak is: ha a hazulról hal­lott új viccék poénje nem csattan oroszul. Jurij Szinyakov, a Lityeraturnaja Gazeta íőmunkatársa Napfény - lámpákból Újfajta, nagy fényerejű égő gyártását kezdik meg jövőre az Egyesült Izzóban. A higany­gőzlámpához hasonló égőnek nem kékes, hanem a napfény­hez hasonló színe van, mivel a lámpa kisülőtere fómhalo- gén-adalékot tartalmaz. Ed­dig kétféle erősségű; 400 és 2000 wattos lámpa prototípu­sa készült el. A kisebb reflek­torok utak és épületek, a na­gyobbak pedig sportpályák megvilágítására alkalmasak, a fémhalogén-gőzlámpák külö­nös előnye, hogy minden más világítóberendezésnél jobb a fányhasznosításuk, azaz ugyanannyi villamos energiá­ból ötször nagyobb fényt su­gároznak, miint más izzólám­pák. Asztal, szék a kofferben Kempingbútorok exportra Több mint egy millió kem­pingbútort exportált ebben az évben a Hungarocoop Külke­reskedelmi Vállalat. A legna­gyobb vásárló az idén is Ka­nada volt, ahol minden máso­dik importált kempingágy ma­gyar gyártmány. Az elmúlt év­ben 300 000 dollár értékű ma­gyar kempingbútor utazott az észak-amerikai országba, az idén Kanada több mint háromszor annyit, egy­millió dollár értékű tábori felszerelést vásárolt ma­gyar partnereitől. Jelentős üzleteket kötött a Hungarocoop az őszi nagy sport- és kempingkiállításokon. A közelmúltban Hollandiában megrendezett magyar kem­pingbemutatón 200 000 dollár értékű magyar kempingbútor jövő évi szállítására kötöttek szerződéseket. Az olaszok főleg magyar kempingágyakat vásárol­tak. Több érdekes újdonság is nagy sikerrel szerepelt az európai bemutatókon. Ilyen a hab- gumibetétes kempingágy, ami­ből az olasz vásárlók próba­képpen 30-at rendeltek. Az idei kiállítások sztárja azon­ban a gyulai ktsz vászornhuza- tos, összecsukható és pillana­tok alatt felállítható, „direktor széke”, amely valódi tábori luxusdarab. A második ke­lendő cikk a koffergarnitúra: egy összecsukható asztal négy székkel, amely nevéhez híven egy kisebb kézitáskában is el­fér. Az Amfora ÜVÉItT Nagykereskedelmi Vállalat új reprezentatív kerámiaboltjában, a ne­ves iparművészek dísztárgyai és hasz­nálati eszközei mellett, megtalálhatók az ország legjelentősebb kerámiagyárainak különleges termékei is. • Rövidfilm Herman Ottóról Forró napok Chilében Vásárok, D Újabb rövid filmalkotásokat forgatnak a MAFILM-stúdió- ban. A népszerű tudományos stúdióban a röntgensugárzás tudományos, ipari és gyógyá­szati felhasználásáról készít rövidfilmet Takács Gábor. A magyar tud «.portrék soroza­tában Herman Ottóról for­gatja következő alkotását Kis József. Az egészségügyi világ- szervezet megbízásából a kör­nyezeti ártalmakról és a do­hányzás káros hatásairól ké­szített szellemes filmet Dévé­nyi László. Pannónia, a római kori provincia élete, politikai és gazdasági jelentősége foglalkoztatja a fiatal Vi­téz Gábort: a rendező most a legaktívabb feltárásokat kíséri figyelem­mel — többek között Fenék­pusztán. A katonai filmstú­dióban elkészült Glósz Róbert Hátországból viharzóna című katonapolitikai összeállítása, amelynek témája Latin-Ame- rik-a. Ugyancsak Glósz Róbert rendezésében láthatja majd a közönség a Forró napok Chi­lében című filmet, amely a chilei társadalmi viszonyok­ról, a forradalmi hullámról, a baloldali népi egység politi­kájáról szól. A sorozat kereté­ben a katonai filmstúdió ter­vei között szerepel a Különle­ges város című film elkészíté­se, amely a berlini egyezmény aláírásának körülményeivel foglalkozik. December közepé­re készül el Lestár János új alkotása, a Klub 71, amely be­mutatja, hogy milyen anyagi JEGYZET Állásfoglalás - hallgatással Egymást követő két napon Qgy-egy termelési tanácskozást hallgattam végig, ugyanabban a gyárban. Ahol azt vártam, hogy viharos szóváltások fül­tanúja lehetek, ott nehéz csönd ülte meg a termet- Ahol meg néhány hivatalból szónoklóra számítottam, ott sorra nyúj­tották fel kezüket az embe­rek, hogy szót kérjenek. S bár csalódtam várakozásomban, az nem volt indokolatlan. Az ér­tekezletek előtt ugyanis mind­két helyen, a lemezegyengető műhelyben, illetve a karban­tartóknál, hosszabb időt töl­töttem. A lemezmunkások te­le voltak panasszal. Jogos pa­naszokkal, s ráadásul nem csip-csup ügyekkel, hanem munkájukat, körülményeiket alapvetően érintő problémák­kal. Nyakukon a tél, de a mű­helycsarnok üvegtetejének ki­tört ablakszemeit nem csinál­ták meg. Több ízben javasol­ták, hogy nyissanak egy aj­tót a műhely hátoldalán, mert így — lemérték! — nyolcvan méterrel rövidebb úton továb­bíthatnák a lemezeket. A ja­vaslatot mindenki helyeselte, de senki nem intézkedett. Hét hónap alatt már a harmadik főnökük van, minden lóg a le­vegőben, nincs kihez fordul­ni. .. No, majd a termelési ér­tekezleten kipakolnak, gon­doltam. Éppen a fordítottja történt- Azok a karbantartók bíráltak, akik hosszú évek óta vannak együtt, főnökük a maguk soraiból kinőtt mér­nök, s akik jól szervezetten, egyenletesen dolgozhatnak, mert a műhely munkáját im­már egy esztendeje program­terv határozza meg. Furcsa? Első pillanatban, a műhelybeli ebédlő „tanácste­remmé” előléptetett falai kö­zött magam is annak érez­tem. Természetes volt, hogy a karbantartók sorra szót kér­nek, mert mondataikon, a ta­nácskozás lefolyásán, a mű­helyfőnök nyílt beszédén, az igenek és a nemok váltakozá­sán egyaránt érződött, hogy ezek az emberek tudják: ér­demes beszélniük. Odafigyel­nek azok, akik illetékesek, vi­lágosan válaszolnak, ami rossz, azt habozás nélkül — de nem sértő módon — elvetik, ami jó, azt rögtön a maguk ügyé­nek tartják. A vezetőn, pon­tosabban a vezetőkön múlna minden? A műhelyfőnökön, a művezetőkön, a műhelybizott­ság titkárán? Sok minden az ő javukra vagy terhűkre írható, de — már ami a lemezmunká­sok tanácskozását illeti —, közrejátszanak itt másféle, s nem kevésbé fontos tényezők is. A műhelyvezetésre adott megbízások felületessége, a gyártáselőkészítés egész szer­vezetlensége, a műhelybizott­ság csupán formális létezése, s így tovább... Hallgatnak az emberek — mondj áh sok helyen, s van, ahol ezt rossznak tartják, ám másutt úgy értelmezik, hogy rendben mennek a dolgok, nincs különösebb baj... Ve­szélyes önámítás! A hallgatás valóban lehet néma be­leegyezés, de sűrűn elutasító, a dolgokkal egyet nem értő, dühöt, sértettséget takaró ál­lásfoglalás is! A hallgatás okozat, magyarázatát az okok­ban lelni. Bármennyire ren­dezettek legyenek a termelé­si körülmények, a hallgatás még ilyen helyeken is figyel­met érdemel• Hát még ott, ahol bajt baj kerget, ahol a keserű hangú ebédlő- és öltözőbeli beszélgetések, a munikaköny- vüket kikérők száma még be­szédesebbé teszi a csendet! Ha a legfontosabb termelé­si tényező, az ember nem ta­lálja a helyét, akkor a leg­jobb technika sem ér sokat. Márpedig jónéhány munka­helyen, s nemcsak műhely­szintig, minden fontosabbnak tűnik az embernél. A készáru­terv teljesítése, az export út­nak indítása, a nyereség mér­téke, s e minden áron elért, kisajtolt időleges eredmények mellett elsikkad a döntő té­nyező, a vállalatnak életet, ér­telmet adó alkotó ember. Ott, ahol hallgatnak, a közömbös­ség már az irodákban, a mű­helyekben ólálkodik. Ahol nem érdemes szólni, ott foko­zatosan elvész a becsületes munka értelme, öröme, fon­tossága is. M. O. és technikai felszerelésekkel oldják meg a kulturális neve­lést a hadseregben. A riport- és dokumentum- stúdióban befejezés előtt áll Borsodi Ervin Vásárok című új rövidfilmje. Arra ad választ: kik és miért adnak, vesznek ma lovat, illetve autót. Gyarmati Lívia új filmjének címe Dinasztiák; a film egy postáscsaláddal ismertet meg, s életükön keresztül a hivatás­szeretettel, a postásfoglalkozás múltjával, jelenével. Félfogadás (Zsoldos rajza) A Balaton 31 sikere Sikerrel szerepelt a Magyar Hajó- és Darugyár balaton­füredi gyáregységének sport- hajóüzeme a Friedrichshafen- ben rendezett nemzetközi sporthajóipari kiállításon. Kü­lönösen a Balaton 31 típusú, 6 fekhelyes, 32—40 négyzetméter vitorlafelülettel rendelkező, féltonnás hajó váltott ki nagy érdeklődést. Ennek eredmé­nyeként NSZK-beli, olasz, hol­land, görög, osztrák és svájci vevők 100 hajó szállítására kö­töttek szerződést. A szállítást a balatonfüredi hajóépítők 1972 első felére vállalták. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom