Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

2 1971. OKTOBER 24.. VASÁRNAP FÓKUSZ Leoryid Bezsnyev első nyugati látogatása... Egy hét Franciaországban A versalllcs-i Nagy Trianon palotában, a Salon des Glaces-bcn lesz Brezsnyev dolgozószobája hétfőn kezdődő pá­rizsi tartózkodása során. Leonyid Brezsnyev, azSZKP KB főtitkára hétfőn délután 14 óra 30 perckor érkezik re­pülőgépen a párizsi Orly re­pülőtérre. Röviddel megérke­zése után,— az Elysée-palotá- ban felkeresi Pompidout, a Francia Köztársaság elnökét s négyszemközti megbeszélést folytat vele. Kedden délelőtt az SZKP KB főtitkára láto­gatást tesz a párizsi városhá­zán, majd délután újabb négyszemközti megbeszélést tart Pompidou elnökkel. Szer­dán az Elysée-palotában szé­lesebb körű megbeszélésre ke­rül sor, amelyen részt vesz majd Chaban-Delmas minisz­terelnök, Schumann külügy­miniszter, valamint a Leonyid Brezsnyev kíséretében Párizs­ba érkező Kirillin miniszter­elnök-helyettes és G-romikó külügyminiszter is. Csütörtö­kön Leonyid Brezsnyev Mar- seille-be és környékére látogat el, pénteken pedig a Renault Művek központi üzemét te­kinti meg. Szombaton délelőtt újabb szélesebb körű megbe­széléssel zárul a látogatási program, Brezsnyev és kísére­te délben indul vissza repűlő- gép'em Moszkvába. Az SZKP KB főtitkára és kísérete számára a vendéglá­tók a versailles-i palotát nyit­ják meg lakosztályul, azt a lakrészt, amelyet De Gaulle restauiráltatott kormányzása idején. , 1 Mindez jelképnek is tekint­hető, hisz De Gaulle tábornok volt az, aki Franciaország el­nökeként törődött országa biztonságával és biztosítani akarta országa önálló szere­pét az európai és az egész vi­lágot érintő ügyekben, ö volt az első nyugati vezető, aki el­vetette a szovjetellenes előíté­leteket. Kilépett a NATO ka­tonai szervezetéből és határo­zott fordulatot tett a kölcsö­nös bizalmon, az egyenjogúsá­gon és a kölcsönös előnyökön alapuló új "kapcsolatok meg­teremtésére a Szovjetunióval és más szocialista országok­kal. De Gaulle tábornok 1966-os szovjetunióbeli látogatása óta .különösen sikeresen fejlődnek a szovjet—francia kapcsola­tok, kedvező hatásit gyakorol­va a nemzetközi események egész menetére. Az a körülmény, hogy a két ország között nincsenek,terü­leti viták, vagy igények; az, hogy a két ország népei köl­csönösen rokonszenveznek egymással (ez,a barátság szi­lárd történelmi hagyományok­kal rendelkezik) és az a tény, hogy a két ország területileg az európai kontinens keleti és nyugati szárnyán helyezke­dik el, alapja a Szovjetunió és Franciaország közötti minél jobb viszony megteremtésének. A sokoldalú együttműködés megszilárdításában további előrelépést jelentett Pompidou elnök 1970 októberi moszkvai látogatása. Az ekkor aláírt szovjet—francia jegyzőkönyv a két ország közötti kapcso­lat szilárdságának záloga. E jegyzőkönyv tovább szilárdí­totta A két ország politikai és egyéb együttműködését, amely minőségileg új formát öltött. A szovjet—francia együttmű­ködésről ma az egész világon úgy beszélnek, mint a külön­böző társadalmi, politikai rendszerű államok békés egy­más mellett élésének modell­jéről. Miként a Francia Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­ga legutóbbi, közleményében hangsúlyozta: Leonyid Brezs­nyev — első nyugati — fran­ciaországi látogatása alkal­mat nyújt arra, hogy további lendületet adjon a francia— szovjet kapcsolatok fejleszté­sének minden területén: a gazdaság, a tudomány, a tech­nika, a kultúra és a politika terén egyaránt. A látogatás hozzájárulás a nemzetközi enyhüléshez, az európai biz­tonsághoz Alacs B. Tamás AZ ÉVIG KISGÉP újonnan létesített törpemotor­gyártó üzemébe, folyamatos jelentkezéssel felveszünk: esztergályos, géplakatos, marós, köszörűs szakmunkásokat, férfiakat és nőket betanított munkára, valamint 18 éven felüli férfi segédmunkásokat műhelyi és udvari segédmunkára Bérezés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet Cegléden, a Külső Törteli út 12. sz. alatt, a munkaügyi osztályon. A HÉTEN TÖRTÉNT Enyhülés ■r- provokációkkal Kicsorbult lélektani hadviselés — Fegyverek U/sternek Szóra sem érdemes — 450 ezer svéd korona Kína: vita és spekulációk Az ENSZ-vita állása a hétfői szavazás előtt 65:41 a Kínai Népköztársaság javára. Az Egyesült Államok két Kína kon­cepciója szövetségesei nagy részénél sem talált megértésre. Fel­tehetően ezzel van összefüggésben, hogy Nixon elnök a Fehér Ház rózsakertjében megbeszélést folytatott Georges Bush-sal, az USA ENSZ-delegátusával, valamint William P. Rogers kül­ügyminiszterrel. A NEMZETKÖZI ÉLETET, amelynek egyik legfontosabb eleme az, hogy a békés egy­más mellett élás elve mind nagyobb teret hódít, a vissza­húzó, reakciós erők újra meg újra igyekeznek provokációk­kal az enyhülés tendenciájá­val szemben a feszültség, a bi­zalmatlanság falé taszítani. E provokációk természete­sen elsősorban a Szovjetunió, a szocialista nagyhatalom el­len irányulnak, hiszen súlyá­nál, tekintélyénél, erejénél fogva és következetes bákepo- litikájával mindenekelőtt a Szovjetunió az, amely keresz­tül tudja húzni az imperializ­mus agresszív terveit. AMIKOR PÉLDÁUL A SZOVJETUNIÓ a többi szo­cialista országgal együtt rop1 pant erőfeszítéseket tesz az európai biztonság megterem­tésére, amikor az összeurópai értekezlet összehívása már- már küszöbön állana, az im­perialista „lélektani hadvise­lés” új — valójában, rég ki­csorbult — fegyvert alkalmaz: kémhisztériát igyekszik te­remteni a Szovjetunió ellen. Az emlékezetes angliai eset után most Belgium van so­ron : a NATO központját befo­gadó kis ország hatóságai — bar láthatóan kényszeredet­ten, am'erikai közlésekre hi­vatkozva —, a NATO elleni szovjet kém tevéken ységről beszélnek. Teljesen felelőt­lenül és minden bizonyíték nélkül szovjet diplomaták, új­ságírók, üzletemberek nevét emlegetik. Persze, Belgium kis ország, kiutasításig még nem jutottak el... De nem is az a lényeg, hanem a nyu­gati közvéleményre gyakor- landó sokkhatás: „nem lehet a Szovjetunióval európai biz­tonságról tárgyalni, hiszen lám, a mi biztonságunkat ilyen eszközökkel fenyegeti...” ANGLIA, amely már túl van a mesterségesen szított kémhisztérián, most újabb su­ta váddal próbál antikommu- nista hangulatot kelteni, még­hozzá úgy, hogy egy csapás­ra az ország egy; súlyos gond­ját is a kommunisták nyaká­ba varrja. Nem kevesebbet ál­lít ma a londoni félhivatalos propagandagépezet, mint azt, hogy Eszak-trország angolel­lenes, katolikus és szegény lá­zadóit a szocialista országok­ból érkezett fegyverek teszik veszélyessé... Majdhogynem azt mondják, ha nem lenne a szocialista országok támoga­tása, észak-ír probléma se lenne.:. Amszterdam kikö­tőjében állítólag lefoglaltak szocialista országokból ír cí­mekre küldött fegyverszállít­mányokat. A héten viszont éppen egy neves amerikai po­litikus, Edward Kennedy sze­nátor mutatott rá, hogy az észak-írországi válságért a brit birodalmi politika a fe­lelős, amely most Ulsterben éppúgy polgárháborút idéz elő, mint ahogyan nemzeti tragédiákat okozott annak idején Indiában, Pakisztán­ban és Ciprus szigetén ... New York kikötőjében ugyanekkor fegyverszállítmánydkat ko­boztak el: amerikai írek küld­ték volna Eszak-tr országba, az angolok ellen harcoló test­véreiknek. A SZOVJETELLENES PRO­VOKÁCIÓKBÓL jutott Kana­dára is, époen akkor, amikor ott' Koszigin szovjet kormány­fő a szovjet—kanadai együtt­működés fokozásáról tárgyalt. (Egyébként igen eredménye­sen! A szovjet kormányfő azt mondta Trudeau kanadai mi­niszterelnöknek a súlyos inci­dens után: „Szóra sem érde­mes”.) Sajnálatos, hogy az ot­tawai eset „magyar vonatkozá­sú”: egy Mátrai Géza nevű, 27 esztendős fodrász, egy ellen­forradalmi szervezet tagja tá­madt rá Koszigin miniszterel­nökre és majdnem letépte ró­la a kabátját... A szovjétellenes provokációk következő csoportja az, ame­lyet egy cionista szervezet kö­vet el az amerikai hatóságok hallgatólagos beleegyezésével, legfeljebb tessék-Iéssék ellen­intézkedések közepette. Az úgynevezett Zsidó Védelmi Li­ga Koszigin kanadai látogatá­sát éppúgy igyekezett tünteté­sekkel megzavarni, mint aho­gyan egyre-másra készített elő orvtámadásiqkat szovjet diplo­máciai és gazdasági képvise­letek ellen Amerikában. Üjra feltűnt az egyszer már Izrael­be szökött Meir Kahame rabbi, a liga vezetője, aki Montreal­ban akarta híveit a szovjet vendég ellen vezetni. A PROVOKÁCIÓK SORÁ­BA TARTOZIK az a merény­let is, amelyet a New York-i szovjet ENSZ-misszió székhe­lye ellen követtek el és amely ellen a Szovjetunió tiltakozott mind a világszervezet plénu­mán, mind pedig diplomáciai úton. Nem lehet véletlen, hogy egyszerre ennyi és ilyen súlyos vagy otromba provokáció tör­tént: minden bizonnyal ez a nemzetközi reakció párhuza­mos magatartása azzal együtt, hogy más vonalon tárgyalások­ra kényszerül... Képzeljük csak el, mekkora jelentősége van a szovjet—kanadai vi­szony szorosabbra fűződésé- msk! A Szovjetunió az Egye­sült Államok közvetlén, északi szomszédjával tudott az utóbbi agy-két évben igen gyümöl­csöző kapcsolatokat teremteni. Kanada szerepe még Európa szempontjából is érdekes: te­kintettel arra, hogy még van­nak kánadai katonák a NATO zászlaja alatt Nyugat-Európá- b an, az ottawai kormány egy­formán érdekelt a mostanában előtérbe került kölcsönös fegy­verzet- és létszámcsökkentési tervekben csakúgy, mint az európai biztonsági értekezletet illetően. Ez utóbbira Kanada kormánya is kap meghívót! A HÉT FELTŰNŐ HIRE volt, hogy Willy Brandt nyu­gatnémet kancellár kapta meg a Nobel bébedíjat. A bonni szociáldemokrata politikus számára természetesen nem a 450 000 svéd korona vagy az aranyérem és a kitüntető okle­vél a fontos, hanem az az er­kölcsi-politikai tőke, amit a nyugatnémet belpolitikai élet­ben kamatoztathat, például az 144 óra Hétfő: Koszigin Kana­dában tárgyal — Meg­kezdődött az ENSZ-köz- gyűlés kínai vitája. Kedd: Véget ért a ke- let- és közép-afrikai or­szágok csúcsértekezlete — Tito befejezte indiai látogatását és Kairóba utazott. Szerda: Brandt kan­cellárnak ítélték oda a Nobel-békedíjat — Beje­lentés Koszigin küszö­bönálló kubai látogatá­sáról. Csütörtök: Kissinger megkezdte tárgyalásait Pekingben — Arafat Moszkvában — Szovjet nyilatkozat az ENSZ- ben — NDK—NSZK megbeszélés Bonnban. Péntek: Véget értek Moszkvában a szovjet— amerikai tárgyalások a tengeri és légi inciden­sek elhárításáról — Mozgósították az indiai hadsereg tartalékosait. Szombat: Harci cse­lekmények Indokínában. 1973-as választásokon. Joggal hivaitkozhaitik arra, hogy néki sikerült 26 évvel a második vi­lágháború befejezése után — amelyet a német imperializ­mus robbantott ki — a német báketörekvések megszemélye- sítőjekémt feltűnni a világ sze­mében. KINA is a világ érdeklődé­sének középpontjában állt az elmúlt héten: egyfelől az ENSZ-közgyűlés vitája kap­csán, másrészt Nixon bizalmi emberének, Kissingernek pe­kingi tárgyalásai révén. Mind­két vonatkozásban a jövő hét hoz majd döntést, illetve bő­vebb információkat. Hazárd dolognak látszik mia még meg­jósolni, mi lesz a világszerve­zetben a szavazás eredménye, mint ahogy felelőtlenség len­utazás nyomán ' ismét felme­rült találgatások dolgában. A leghagyobb fokú tartózkodás lehet csak ildomos és hasznos a kínai vezetésben állítólag végbement vagy várható sze­mélyi változásokat illetően. Egyes — eléggé felelőtlennek látszó — nyugati források sze­rint akár még Nixon tervezett pekingi látogatása is kútba es­hetnék a pekingi események következtében ... Kissinger utazásának puszta tényé az ilyen spekulációknak ellent­mondani látszik. Mindenesetre a jövő hét végén alighanem erről is többet tudunk majd. Pálfy József Pompidou francia elnök látogatást tett a „La Redoutable” nevű francia atom-tengeralattjárón. Képünkön: éppen a pe­riszkópba tekint be. Mellette a tengeralattjáró parancsnoka. Kissinger a kínai nagy falnál Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök- Pekingben tartózkodó nemzetbiztonsági főtanácsadója pénteken este újabb megbeszéléseket tartott a kínai vezetőkkel. Kissinger Nixon pekingi látogatását ké­szíti elő. A tárgyalásokat megelő­zően a nemzetbiztonsági fő­tanácsadó rövid időre elhagy­ta a kínai fővárost, feltehető­leg a nagy kínai falhoz uta­zott, - amelyet minden bizony­nyal Nixon is megtekint lá­togatása idején. A megbeszélések újabb for- I dulója után a nemzetbizton­sági főtanácsadó és kísérete, a pekingi Bdrátság Áruházban kínai emléktárgyakat vásá­rolt. A BUSINESS WEEK című magazin a kantoni vásárral foglalkozó beszámolójában, megállapítja, hogy a Kínai Népköztársaság ezen a vásá­ron olyan fényképezőgépeket és órákat állít ki, amelyeknek ára körülbelül fele a japán gyártmányokénak. ne állásit foglalni a Kissinger­A szovjet afroázsiai szolidaritási bizottság meghívására Moszkvában tárgyal a Palesztin Felszabadítás! Szervezet Ara­fat vezette delegációja. \ 4 á

Next

/
Oldalképek
Tartalom